Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

fi DÉLMAGYARORSZAÖ PÉNTEK. 1944 FEBRUÁR 11. Örökké megmaradni! A l euiber legtermészetesebb vágya, - eogy miuéi tovább éljen. Ésak a normális állapotot, körülményeket i rtcm s azokat, akiknek tényleg a bosszú élet a szivük vágya. Mert a I üeiinetlcn százalék nincs annyira meghatva a nyujlolt sok íöldi boldogÍ igtól s elcbe siet a végzetnek. A i .usik, a neki rendelt, túlságosan 1 OS SZU. Az clniakarús vágya teremtette j ,og és íejlesztctlc ki az orvosi tudoi )ány t, amely a meghosszabbítás mun] ójában merül ki, szinte művészi manslnlra emelve ezt a munkát. Hogy ; zoúhan egyenlő életkörüimények köriül, sőt ellentétekkel is, nriért él va] ki tovább, mint a másik felebarátja, ; /l esetleg csak utólag tudják megállapítani, de eleveneknek határidőre ! ; terjedő életkorát még senki se bizt isitotta. Az átlagember mégis fél a baláltól, sőt érzésem szerint az is csak komédiázik, aki egy hosszú élet alkonyán ; zt akarja velem elhitetni, hogy ő í íár betöltötte a hivatását, ellátta minden ellátásra szorultját s nyugodton várja a véget. Dehogy várja! Legfeljebb fegyelmezett az idegrendszere rhhoz hogy ezt elhitesse veled. Én is hallottam már sóhajtozni kilencven éves beteget. — Meg kell halnom, pedig még él1 ettem volna. A látszólagos megnyugovást is csak annak a felismerése takarja, bogy a természet legbölcsebb intéz1 '/lése szerint senki sem tudja, mikor ! al meg. (Nem számitora ide az önr-viikrsOKat, meg a bitófa alatt remeiét > Kisebb-nagyobb rosszullétnél zt k, bálja a megijedt ember: — Jaj, mingyárt meghalok! Ay igazi halál észrevétlenül jön és rom < ogedi tneg a felkiáltásokat, mert az öve az utolsó -szó. frifegbékit-e a halál? Ki Ind erre megnyugtató feleletet adni? lány bosszú, gyűlölködés folytatódik még a sir után is, transzponálva elo-etkazett generációkra és mit túrni én, miért sir olyan keservesen : z. özvtgy: bánja-e, hogy sok megbé1 "lésre, szelídségre kínálkozó alkalmat cl szalajtott, amíg módja lelt voií hozzá — hiszen néha egcsz életet meg tu/f mérgezni az önmagunknak •it' szemrehányás —, vagy a felszabadulás tudata, öröme ernyesztette el az 1 grendszerét s ennek megnyilvánulása a sirás? ("Én láttam olyan öreg; c-zonyt. aki az élete jobbik felét • "sztette el a legkedvesebb gyereké! cn. a temetési szertartástól vissza •'llett tartani, ugy átkozódott, meg '. irta támadni a papot, — aztán más•ip. hazamenet a vonaton, olyan várni tört ki belőle, amit sosem taisztaltak. Mindenkibe belekötött, csuilodóan. szatirikusán. Sistergett az rlrné&ségtftl, önmagát se kimélte. Az, idegenéi: oda voltak a szórakozás örömétől. csak a hozzátartozói fogták I örülötte szorosabbra a gyürüt és fivellék aggodalommal.) «• — "A rökre megmaradni! Józan ésszel nem is követelhrti ezt az ember, "feljebb kihúzza, amig lehet, akárcsak az adósság megfizetését. De goncíoskodik más oldalról, hogy megma: uljon belőle valami. Igénybe veszi a képzőművészet eszközeit, ma már a ingját. is örökségbe hagyhatja, azondűl részint még ő maga, részint a hátramaradottjai; gondoskodnak, hogy porhüvelye ne essék, gyorsan szét. Bell ílzsamozzák. de ugyan hány évre? ticsoda önámitás ez, mikor nébánv k veznsd is mnló pillanat az örökkép alóságSaú? Mennyivel más volt az méprV szokása, amelv állatokkal 'eiette meg a halottait, vagy elégette. rétszörva a hamut, hogy az örök körforgásban az anyaföld termékenvüliön ad.ion. mgain* uj életet! A kegyelet, amely sokszor hatalmasat® kifelé, mint befelé, természetesen barbárnak minősiti ezt a szokást, habár a halottégetés az egyház tiltakozása ellenére nagyon sok államban divatozik. Az örök időn át való megmaradás legbiztosabb eszközének látszott régen a bebalzsamozás, amelyhez távolról sem hasonlít a mai kipreparálás. A perzsák viaszba, a babiloniak mészburkolatba rakták halottaikat. Szokásos volt az átlátszó gumi alkalmazása, sőt a gipszburkolat is. Annak a balzsamozásnak a titkát azonban, amit az egyiptomiak alkalmaztak, ma sem tudják, hiába ismerik a módozatait. Az agy üregéi fűszeres anyaggal töltötték meg, a belső részek helyére is fűszeres holmi, gyümölcs, fahéj, virág került. A kötegeket arzénnel itatták át. Ezután a holttestet hetven napon át sziksóval födték be, vagy — mint Diodor irja — fűszeres anyagokkal, olajjal kenték, végül megmosták és mézgávai átitatott gyapjukötegekkel vették körül. Azt talán mondanom se kell, hogy az egész eljárás a belső szervek kiszedésével kezdődött, ami külön szertartással járt. Ez a balzsamozás meglehetősen költséges voJt, de a kevésbé módos mumiajelölteken is tudtak segiteni. Itt olajnemü folyadékot fecskendeztek a holttestbe s ez olyan erős volt, hogv felolvasztotta a belső részeket. Amit aztán kifolyattak. Erre elborították a testet sziksóval, ujra teleferskendézték és hetven napig tartották sóban. A talált múmiák legnagyobb része illatos gyantával van megtöltve. Ezek arcbőre olajszínű, száraz és hajlékony, az arcvonások felismerhetők. Épen maradt a haj, a szemöldök, a fog. Száraz helyen nincs is velük baj. de ha nedvességet kapnak, kellemetlen szag árad belőlük. Van olyan múmia, amelyik nem reagál a nedvességre és nehezen bontható. Szagtalan a besózott múmia, ha aszfalttal van töltve, csak a hőre merev. A legszegényebb osztálv szurokkal töltötte meg halottját, de ennek az arcvonásai elváltoznak, megfeketednek. Sírboltok bejáratánál, hegyek alján, néhány lépésnyi mélyben a fövenyben is találtak már múmiát. Ezeket egyszerűen kiszárították és szénnel töltötték meg. Természetes, hogy a luxus sem maradt el, az előkelő halottat sycomorefából készült szekrénybe zárták, amelv a legtovább' áll ellent a rothadásnak. Igy találhattak már negyedfélezcr éves múmiát is. Azonban az egyiptomi tökéletességhez máig sem jutottunkéi. A z ujabb korban sokáig az angol j Hunter-mód volt a divatban. Ez a bebalzsamozás ugv történt, hogv a belső testet terpenlin. borszesz és kámforvegyülékkel öntözték meg. aztán szurkot, salétromot és kámforport hintettek rá. Sheldou angol orvos szintén erős terpentines borszeszt használt, továbbá fimsóf. A fej erezetén szines anvagot vezetett át. hogy utánozza a bőr természPfcs színét. Az eljárást legelőször elhunyt barátnőién próbálta ki. Megígérte ugyanis neki, bogy megmenti az enyészettől. Az ictv megóvott testet aztán n hálószobájában helyezte el. szemközt az ágyával. C»t évvel később az egykori bartánő még mindig a régi állapotban volt meg. Sőt karjának lá.gysága, a keble ruganvossága sem vesztett semmit. Együtt temették el az orvossal. aki elmondhatta, hocy haláláig együtt maradt-a szerelmével. (-M DÉLMAGYARORSZAG minden Mlal^ éedekes híren Szagról atmataté A Somogyi-könyvtárban vasárnap éa ünnepnap kivételével könyvtárszolgálat, Aa egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszolgálat. A városi"" mits*nm egész - évben nyitva. Szolgálatos s gyógyszertárak: Keresztes Ilona Szent György-tér «, Frnkó Andor DngonieMér 1, Snrjánvi József Kossuth Lajos-sugárnt 3Í, Selmeczi Béla Somogyitclep IX. utca 489. ..,„. Városi Szinház: Kék róka. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Benedek ház, Széchenyi Mozi; A pék feletége. —OOO— . AZ ELSÖTÉTÍTÉS'KEZDETÉ ESTE NYOLC ÓRAKOR, VÉGE REGGEL NÉGY ŐRAKOR. I —oOo— Kedvezményes áru Incerna- és somkóróvetőmagkiogztás. Azok a gazdák, akik ezideig takarmány termeléssel egyáltalában nem foglalkoztak, kedvezményes áru lucerna- és kétéves fehér virágú somkóróvetőmagot kérhetnek. A szükségletet az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell bejelenteni. Az igénylőknek nyilatkozatot kell aláirniok, bogy a kapott vetömagot kifogástalanul előkészített talajba fogják elvetni és bogy a kikelt vetéseket a jó gazda gondosságával fogják ápolni. Amennyiben a kiosztott vetőmagot a gazdák nem rendetetésszer üen használják fel, a mulasztó gazdák a vetőmagkioszíással kapcsolatban felmerült összes költségeket és a vetőmag árát az 1230-1042. M. E. szánni rendelet értelmében megtéríteni kötelesek. A gyengébb anyagi viszonyok között élő hadigondozottak, vitézek, tüzkeresztesek a rendelkezésre álló készlet arányában a velőmaghoz ingyen is hozzájuthatnak. — Baló József előadása. A Magyar Vöröskereszt szegedi fiókja egészségügyi előadássorozata mai, pénteki előadását délután 6 órai kezdettel dr. Baló József egyetemi tanár, Magyar Vöröskereszt-főmegbizott tartja a gyermekklinika nagy előadótermében >A rák megelőzéset címmel. Érdele lödőket szívesen látnak. Belépés díjtalan. , , — Eljegyzés, özv. Pákozdy Miklósné Frejczos Cica (Szeged) és Kondorosy József György írod a tiszt (Pcsthidegkut) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) 236 — Megjelent a Délvidéki Szemle legújabb száma. A Délvidéki Szemle legújabb száma igen érdekes tartalommal jelent meg. Tóth László profeszszor Pesly Frigyesről, a Délvidék történetírójáról ir igen értékes és széleskörű érdeklődésre száraottartó tanulmányt. Baranyai Erzsébet egy újszerű tudományágról, a modern nevelési módszerekről ir érdekes cikket. Szirmai Endre a bácskai ruszinok életéről számol be, mig Vajtai István >A naturalista Móricz Zsigmondi cimü tanulmányában emlékezik meg a nagy íróról. Kiemelkedő cikke még az uj számnak Térjék László irása a 'Szegedi ponyvá«-ró1, a Figyelő cimü rovatban pedig Kozáky István számol be Fetljch Nándor előadásáról, amelyet az Egyetem Barátai Egyesületében tartott. Az Élet és Kultiira cimü rovatban, csak Dorogi Imre képzőművészeti cikke és Madáesy László színházi kritikája üti meg a mértékel. Ideje volna, hogy az egyre színvonalasabbá váló folyóirat komoly zenei bírálót-szerezzen- a masa részére.* > Két hét alatt három gyermekét vesztette el egy fiatal anya Száz pengő pénzbüntetésre ítélték a gondatlan anyát (A Délmagyarország munkatársi* tói) Miskolczi Péterné tavaly október 14-én eltávozott hazulról és őrizetlenül hagyta otthon 5 éve® Péter és 4 éves Franciska nevöl gyermekeit. A két őrizetlenül hagyott gyermek a tűzhely mellet! levő ágyban aludf, amikor anyjuk: eltávozott. A tűzhelyről kipattanói szikra felgyújtotta az ágyat és « két kisgyermek füstmérgezést, valamint súlyos égési sebeket szenvedett. A kis Miskolczi Péter nyomban meghalt, amikor anyja hazatért márcsak fia holttestét találta meg. 'A kislány még élt, mire sietve a városba szállították, ut közbeni azonban a mentőkocsiban ő is meg* halt. Miskolczi Péternét az ügyészség csütörtökön délelőtt bíróság eló állította, mivel gondatlanul járt el gyermekeivel szemben és igy felelős azok haláláért ff törvényszék S z a 1 a y-tanácsa gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek Miskolczi Pé-* ternét és 100 pengő pénzbünletésr® itélte. Enyhitő körülménynek tudták be, hogy a szerencsétlen aszszonynak két Héttel előtte hall meg harmadik gyermeke súlyos* betegségben és igy két hét leforgása alatt három kicsiny gyermekét vesztette el. MSskolcziné megnyu-j godott az ítéletben, igy az jogerőwt emelkedett. ' — A* ügyészségre kerültek egr, kertajtó ellopás* miatt. Szőke István 30 éves csongrádi kubikos és vadházastársa Török Etel február 7-én Csőn* grádon kocsmából jövet özv. Feket® Károlyné házának kertajtóját leemel* ték, hazavitték és feltüzelték. A rend* őrség kinyomozta a tolvajokat és elfogta Szőke Istvánt és vadházastár* sát. Szőkééket csütörtökön behozták! a szegedi ügyészségre. Először ugy; volt, hogy a tolvaj házaspárt statáriális bíróság elé állítják, tekintettek arra, hogy a lopást éjszaka követtéR el, de mivel az ellopott ajtó csekély^ íértékü és Szőke István meg vadházastársa még nem voltak büntetve, eláö*: ;tak' ettől a szándéktól. Szőke István! és .vadházastársát visszaviszik' rt •csongrádi fogházba és ügyüket a csongrádi járásbíróságon tárgyalják let — Megjelent a Turáni Vadászok évkönyve. Most jelent meg a Turáni Vadászok 1944-es évkönyve, amely ma* gában foglalja a naptári részen kivfií nzokat a cikkeket és tanulmányokat* amelyek rámutatnak a szövetség jelentőségére. Foglalkozik az évkönyv* közművelődési és nemzetnevelési problémákkal, művészetünk magyarságával, a magyar őshittel, a magyarok eredetével, a magyarok kisebbségi sorsával, a magyar katonával és » [turáni vadászok különböző célkitüaéseivel. — Leszakította ujjait a talált Wzi gránát. Csütörtökön délben fél 1 órakor Bálint János Hétvezér-utca 47. szám alatti lakos a téglagyári kubikgödrökben egy kézigránátot talált. Szét akarta szedni a veszedelmes szer* számot, az közben felrobbant és leszakította Bálint mindkét kezének nA' jbiny uflit A súlyosan sérült embert mentők a. sebészeti klinikárajdöéfci