Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-10 / 32. szám

e DJBDMSGr'ARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK. 1944 február 10. H 1 ÍR E M BM mmmmmmmmm Megjegyzés Sztgtdi utmutató A Somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap r. ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. A városi inuzenn/ egész évben nyjtva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ke­li sztes Ilona Szent György-tér (5, Fmkó Andor Dugonics.tér 1, Suriá­r.yi József Kossuth Lajos-sugárut 31. Selmeczi Béla Somogyitelrp IX. Itten 189. Városi Színház: Kék róka. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Benedek báz, Széchenyi Mozi; A pék felesége. —oOo — AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE NYOLC ÓRAKOR. VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. -oOo­_ Elitéit árdrágitók. Csamangő Ferencné 37 éves esorvai lakos tavaly szeptemberben egy pár csirkéi 8 pen­gő 80 helyeit 18 pengő 90 fillérért adott ef a szegedi piacon. Dr. Kozma Endre törvényszéki uzsorahiró szer­dán 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. — Tíuza István kiskttndorozsmai bentes csak akkor volt hajlandó sertéshúst atlnl vevőinek", ha azok ugyanannyi mnrb'"bust is vásároltak. Az uzsora­bitó árdrágítás vétsége miatt 100 pen­eő pénzbüntetésre ítélte, annak az env­hilő körülménynek figyelembe vételé­vel. hogy öt gyermeke van. — Lévai Tslv'an kübekházi napszámos Ágoston Vendel kübekházi lakosnak félmázsa h'iracmvát 14 pengő maximális ár he­lyett 22 pengőért adott el. A törvény­szék) 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. •— Iva:iov Tmre bolgárkertész Kistele­ken a vöröshagyma kilóját 28 fillér lei vett ,'J0 fillérért árusította ungvobb monnyteégben. Az uzsorahiró 300 pen­gő per/büntetésre ilélte. Valamennyi ítélet jogerős. — Betört katonai szolgálatra bevo­itelt munkaadója műhelyébe. Vörös János 30 éves kiszombori lakatos Jó­jáft György szegedi lakatosmester Yidrariitcai műhelyében dolgozott. Jö­jártpt i'ebmár 1-én katonai szolgálat­ifi hívták be, ekkor alkalmazottját el­bocsátotta, üzletét pedig bezárta. Vö­rös tudj a, bogy a műhelyben különbö­ző ingóságok cs élelraicikkek vannak, ezért az üzlet bezárását követő napon feltörte a műhely ajtaját, behatolt a helyiségbe és onnan ruhanemüeket s egyéb különböző ingóságokat lopott ei. Február 4-én ismét behatolt az üz­' lel he és ekkor 10 kiló nulláslisztet vitt cl. A liszt felét átadta Tandari János­nak, másik felét pedig eladta 30 pen­gőért egy ismeretlen embernek. A két­rendbeli. betöréses lopásra hamarpsan rájöttek, feljelentés, nyomán a rendőr­ség 'elfogta a lettest Vörös személyé­ben. akit szerdán délelölt átkísérték ez ügyészségre. Tettéért rövidesen a büntető egyesbiró elé-állítják. — Bkfó János XI. Magyar Dal tok­iét a ja a legszebb magyar nóták csok­ra! Február 13-án délután 4 órakor Ti­szában! Jegyelővétel: .Oroszlán-utca 3. Hétvez.ér-utéa 14. szám alatt volt h titkos találkahely- Jelentette a Dél­Vuigyarország- hogy a szegedi rendőr­» •apókban köt titkos találkahe­lyei leplezett le. Cikkünkben a llétve­yórateábaD leleplezett találkahely ci­nné tévesen volt feltüntetve, ezért ez­telpB helyesbítjük, hogy a Laczi Sán­teíor-né állal Fenntartóit találkahely nem a 17, űapem a Hétyczér-ulca 14. szalui HKÁTFEWÍIT. , „ „ Károlyi Gyula gróf már egy évti­zede visszavonult a közéleti szereplés­től. Annakidején egy egész Európát megrázkódtató gazdasági válság korá­ban vállalta a kormányelnökséget. Amikor a hatalom birtoklása egyálta­lán nein volt öröm, mert csak felelős­séget, fokozott munkát és — bizonyos kényszerű intézkedések következtében — népszerűtlenséget jelentett. Károlyi Gyula gróf áldozatos, pnrilán egyéni­ségére volt szükség, hogy az ország átvészelni tudja « válságot Károlyi Gyula gróf a politikusok ama ritka kategóriájába tartozik, akik nem egyé­ni érvényesülésért, nem a hatalom mámoráért, nem sportból politizálnak, hanem akik szemében a politika a nemzet szolgálatát jelenti. Az ilyen politikusoknak jellemző vonása, hogy sokat dolgoznak és keveset beszélnek. De kevés beszéddel is sokat monda­nak. Éppen ezért örömünkre szolgált, hogy legutóbb megint hallhattuk Ká­rolyi Gyula gróf szavát. A nagykáro­lyi nevelőintézet ünnepségén beszélt abból az alkalomból, hogy az intézet • tiszteletbeli növendékévér avatták. Mert az intézet pompás épületét, az egykori hires grófi kastélyt Károlyi Gyula ajándékozta a kincstárnak". Sze­retnők hinni, hogy a növendékek va­lóban szivükbe vésték az ünnepi szó­noklat nemes veretű szavait, melyek­ből jellemzésül esak pár sort idézünk: •Bátorság, önérzet és fegyelem az. amelyet birtokolni kell a magyarnak, ha a nemzeli életet biztosítani akarja. Védtelenek ellen fegyvert használni gvávaság. nem magyar tulajdonság, ezt magvar ifiúnak semmifele alakban magáévá tenni nem szabad. Felfelé hajbókolni, lefelé pedig zsarnokoskod­ni szintén nem magyar tulajdonság, azt ki kell irtani., ha hazájának" életei akar.s —OOO- . Szellemidézés Rembrandt hiheletienüi fukar em­ber voJt, még a maga személyérc is végletekig igénytelen. Csak magánál alantasabb személyekkel szereteti érintkezni, ha megevett egy heringet egy darab sajttal, azt már lakomának minősítette. A városba nem szeretett bejárni, elhanyagolt kis tanyáján élt a parasztcsaládból származó feleségé­vel, aki talán még az uránál is job­ban éhezett a pénzre. Az asszony ötlete volt, hogy ' hí­reszteljék el Rembrandt halálát, mert akkor drágábban vásárolják meg a rézkarcait. Hogy el is higyjék az emberek a halálesetet, a művész felesége gyászt öltött és óvatosan vigyázott rá, hogy az ura ne mutatkozzék, amig a ké­pckhöl tartott. Rembrandt 1674-ben balt meg 6S éves korában a még a fiának is meg­hagyta, hogy mesélje majd cl minde­nütt, hogy az apja igen szűkösen tá­mogatta, ezért volt ő kénytelen annyi karcot ellopni, amennyit tudott. — Akármit kérsz, megadják az em­berek. mert azt hiszik, hogy a tolvaj olcsóbban ad lul a lopott portékán. Ugy következeit minden, ahogy ez a viláczspni elképzelte, de mik voltak az akkori tulcsigáz.ott árak is egy Rembrandt kép mai értékéhez képest! Richelieu kardinális, XTIT. Lajos mindenható minisztere, költő is volt, jobban mondva szeretett ebben a sze­repben is tetszelegni a világ elölt. A színdarab volt a gyengéje, de csak a nagyjából való vázlatokat mesélte cl kora nevezetes íróinak, a kidolgozást és általában a formába öntést egészeit rájuk bízta. Természetesen aztán gondoskodott róla. hogv szinre. is kerüljenek, olyan vakmerő dramaturg nem akadt, aki kifogást mert volná emelni. Különös szokása volt, hogv minden ilyen darabját más és más Íróval íratta meg, soha ugyanarra másik müvei nem bjzta, ezért ólla­gilja meg a^Afe-eí -rírodalomtortént', Richelieu széles skáláját és stílusá­nak folyton váltakozó hangját. Melanchton mondta: — Akik megfelelő előképzés nél­kül vetik magukat a tudományra, olyanok, mint a holond, aki a farakást ugy bontja meg, hogy Iegaluról szedi ki a hasábokat. — Miért teszed ezt? — kérdezik tőle. — Azért, feleli, lrogy könnyebb le­gyen a teteje. ZENE Dr. Bárányi üános h: n g versenye Ritka művészi élményben volt ré­sze kedden este a Tisza-szálló nagy­termét megtöltő, előkelő közönségnek. Dr. Bárányi János, a külföldet járt kiváló magyar pianista, a debreceni városi zeneiskola igazgatója adott hangversenyt olyan kirobbanó siker mellett, amelyre már hosszabb idő óla nem volt példa. Elöljáróban mind­járt meg kell jegyeznünk, hogv „na­gyon pazarlóan, könnyelműen bánurk tehetségeinkkel. Dr. Bárányi Já­nos tudomásunk szerint hosszú idő óla nem koncertezett nálunk s csöndes visszavonultságban clt. Bármilvcn okok és körülmények késztették a mű­vészt erre a visszavonultságra, hang­súlyoznunk kell, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen ki­emelkedő képességű előadóművészt hosszú időn át nélkülözhessünk akár a konccrtpódinmon, akár zenei éle­tünk más terén. A zenekedvelő közönség kifejezett óhajára rendezte meg dr. B a r a n y i János kedd esti hangversenyét, amely valóban forró sikert eredményezett. A. zongoraest műsorát ízléssel és hoz­záértéssel állította össze az előadó­művész. Az clsö részben Mozart C­moll szonátája, Beethoven Holdfény szonátája és Chopin F-moll balladája szerepelt, mig szünet után Debussy, Prokoficw, Rimsky-Korsaköw, két spanyol szerző: Albeniz és de Falla, valamint Liszt került előadásra. Ilyen­formán a műsor állandó emelkedést és lendületet mutatott, a klasszikus nifivek mélyértékű élménye után a modernebbek érdekes hanghatásai, gondolati kidolgozása és technikai bravúrjai bilincselték le a hallgató­ságot. 'Meglepő volt, sőt egyenesen fran­pirozó az a töretlen, könnyed és dia­dalmas technikai készség, amellyel a hosszabb időn át nem hallott művész uralkodott hangszerén. Azért említ­jük meg elsősorban dr. Baranvi Jánosnak ezt a kiváló tulajdonságát, mert ismerjük körülményeit s azok folytán ez kapott meg elsősorban. Tte a ragyogó technikai kidolgozás alap­építményén magasbaszökő, acélos erő­vel. szines és hajlékony fantáziával s nemes és finom szellemi fölénnyel épijlt fel a művészi produkció szi­lárd. kérek és befejezett szerkezete. Mozart C-moll szonátájánál mé? éreztünk egy kis elfogódottságot és az alkotás kezdeti lázát, amikor a művész'' ismerkedik és mérkőzik az anyaggal, ez esetben nem a legtöké­letesebb hangszerszámmal. A Hold­fény- -szqnáta azonban már azzal a tömör és nemes csengésű interpretá­lással szólalt meg, amely csak igen kevés előadóművész sajátja. Nemcsak a rendkívül hatásos és így könnyen előadható első tétel, hanem a másik rész is hibátlanul tolmácsolta a zene­titán sejtelmes álmait, fenséges gon­dolatait. Uí'vanesak kitűnő előadásban hallottuk Baranyitól a Chopin-balla­dát, amelynek minden bensőséges szépségét, nemes cizeliáltságát hajié­konv erővel domborította ki. A miivész karakteréhez: azonban mégiscsak a modern zeneköltök ille­aek* legjobban •Rasipiöjvoll a három Debussy-mü, a Fényen a vízen, aré Elsüllyedt katedrális és a Minstrela képvetítésének érzékeltetése, a fran* cia mester vibráló színeinek és fé­nyeinek hangok ilehellelnyi finomsá-i gaivat történő áttétele. Itt is értékel* lük az előadóművész gondolati elwé* Fedését cs nagyszerű technikáját. Albeniz és de Faila zongorakon* certjeincl utalnunk kell arra, hogy; Bárányi János a szerzők hazája* ban tanulmányozta az ősi, mór szí* neket csillogtató, forró és lágy spa­nyol muzsika előadása módját, amely* ben igazán nagyon otthonos. Megka* pó lírájánál fogva nekünk jobban tel* szett Albeniz Ajánlás cimü müve, mint a nálunk is népszerűvé vált dél Falla közismert Spanyol tánca, a >L* Vida breve< egy darabja. De mind* kettő reprezentatív módon képviselt® az ősi kulturáju Ibéria művészetét dr. Bárányi János dinamikus, színes és tömör előadásában. Nagyszerű di* namikáját Frokofiew ördögi sugallat című érdekes kompozíciójának cs a már túlnépszerű Rimskv-Korzakov* féle Dongónak előadásánál értékelt® leginkább a közönség, amely Liszl Mefisztó-koringőjéne.k szintén bravu* ros előadása után olyan lelkesen ÜTI* ne.pellc á művészt, hogy a ráadásokai nem lehetett megtagadnia. Ez a zongoraest kitűnő bizonysa* got szolgáltatott arra, hogv dr. íta* ranyi János helye az elöadópőiüu* ínon és a zenei életben biztositól! kell, hogy legyen, mert tehetségével és nemes művészetével minden tekin­tetben rászolgált erre. Szegedi hang­versenypódiumon bármikor szívesert hallgatjuk ezt a rokonszenves és ko* molv tudású művészembert. (cs. p.1 HARMÓNIA Kedden Tisza fii 7 Faragó QySrgy az európai hirü magyar zöngoramüvés* BEETHOVEN-ESTJE WALDSTEIN, APPASIONATA PATHETIQUE, LES ADIETJX szonátái: Jegy DdlmagyaxorszAgnál Közellátási közlemények Huskiosztás A város belterületén 1914 februái 11-töl február 17-ig terjedő időre ,» közellátási szelvényiv »ll« jegyére 19 dkg sertéshús, a »J« jegyére pedig 18 dkg marhahús, illetve borjúhús vásá­rolható. A husiparósok a hust Tebruár 11-én reggel megkapják cs kötelesek a vá­sárlásra jelentkezőket már ezen a na­pon is kiszolgálni. A közöoség a hus* fejadagját tehát tetszése szerint vagy február 11-én, vagy 12-én szerezheti be. A szelvényiv »II< jegyére kizárólag sertéshús, a '»J« jegyérc pedig kizáró, tag marhahús vagy borjúhús szolgál­tatható ki, a vásárlóközönségnek más! kiadni és elfogadni nem szabad. A város külterületén minden hus­iparos köteles nz üzlet ajtaján vagy más feltűnő helyen kifüggesztett táb­lára feltüntetni, hogy milyen minősé­gű húsból milyen mennyiséget fog n fent megjelölt időben kiszolgáltatni * sz.egedi tanyai közellátási szelvényiv •ID és >J» jegyére. Lóhusból a szelvényiv >1-1. és >.T* jegyére 30—50 dkg szolgáltatható ki —Ó— Zsirkio^ztás Beváltásra kerül 1914 február 11-töl március 10-ig terjedő időre a közcllái lási szelvényiv ft., 6. és 7-es számrt szelvénye. Fejadag '. ( dkg zsirszalon­na cs 21 dkg margarin, amely meny nyiség egyszerre vásárolható meg —O— ' Tcjkiosztas A városi központi tejcsarnok' ke-; reskedöi a mai napon a február 1 Nikit tejjegyekre; A jegyre ő deciliter.jejet szolgáltathatnak tk,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom