Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-10 / 32. szám

Amikor ket világrész egybekapcsolódott Jubiiál a Szuezi-Csaiorna Budapest, február 9. A gazdasági életnek mindig legtöbb törekvése volt, hogy az egymástól távoleső piacokat _ bármily áldozatuk árán — egymás hoz közelebb juttassa. Ez a távolságcsökkentő mozgalom a civilizáció kercszlcsháboruja a gazdasági jólétet a tömegektől elzáró, a haladás lehetőségeitől megfosztó állapot ellen s a mozgalom sikere mérföldes lépésekkel juttatja előre a fejlődés ügyét. Értbelő, hogy az uj és uj piacok felé tájékozódó ipar és kereskedelem nem akart és nem tudott megbarátkozni azzal a helyzettel sem, amely Afrika és Ázsia között a tengeri utat szinte elviselhetetlenül hosszura nyújtotta s az árukkal megrakott hajók csak Afrika megkerülésével juthattak a Vörös-tengertől a Földközi-tengerig. E távolság csökkentésére irányuló törekvés vetette fel a Szuezi-csatorna gondolatát s » terv éppen 73 évvel ezelőtt jutott a diadalmas megvalósuláshoz, 1869 augusztus 15-én nyitották meg példátlanul fényes ünnepségek között a tengerek országutját és érdekes, hogy a Szuezi-csatornáró! talán soha nem beszéltek annyit, mint amityen gyakran a legújabb időkben a különböző eseményekkel, a különféleképpen magyarázott jelenségekkel és n várható fordulatokkal kapcsolatosan emlegetik. Megismétlődik tehát az a ritkán tapasztalható eset, amikor •>. megemlékezésre csábító jubileum mm fokozhatja az időszerűséget, sőt maga az ünnepi alkalom is elhalványul az eleven élet színei mellett. A Szuezi-csatorna is éppen akkor jut 6nnépies megnyitásának 75. évfordu tójához, amikor valódi renaissaneeját áll, amikor jelentőségét hol' túlozzák, hol kissehbitik, de mindenesetre szóban, Írásban, rajzban bizonyítják jelenvalóságát. Ezen a háromnegyedszázados évfordulón tehát nem egy fctedésbemerült nevet kell előhalászni, hanem az egyik legidőszerűbb alkotásról kell elmondani, hogv mérföldjelző állomáshoz érkezik. A fáraóktól Lessepsig A csatorna megvalósításának eszméje nem is háromnegyedszáz éves. Ez már a fáraók korába nyúlik viszsza. Krisztus előtt 1400 évvel 1. Szetosz és II. Ramzesz fáraók mozgósították rabszolgahadaikat, hogy a Nílustól birodalmuk keleti határáig csatornát építsenek. Hánv rabszolga pusztult el munka közben, a rabszolgatartók ólmos korbácsa alatt, már ebben az időben a civilizáció nagyobb dicsőségére! A terv ezután is újra és újra feltámadt, nem is egyszáz, de többszáz esztendős Csipkerózsika-álmából. II. Necho (Krisztus elölt 609— 395.) a Nilus mellett elterült Bubnsztisztó! (ma Zagazig) kezdett csatornát építeni a Vörös-tengerig és ezt a munkát — amint a történetírás atyja, a görög Hérodotosz megírta — Darejosz Hisztapesz fejezte be, mintegy A 18. században már megint szükséggé komolyodott a világrészeket összekapcsotó csatorna. Ali bej, amameíukok főnöke vetette fel a csatornaépítés tervét, ö azonban már nem a Nílussal, hanem a Földközi-tengerrel akarta összekötni a Vörös-tengert. Egy Tóth nevü magyar ember szintén foglalkozott a tervvel, még Ali bejt megelőzően. A 18. század végén pedig nem kisebb ember állt a mozgalom élére, mint Bonaparte Napoleon. A nagy korzikai ezt a tervet is rajtaütésszerű gyorsasággal akarta megvalósítani. A direktóriummal, a század utolsó évében 1799 ben bizottságot küldetett ki a dolgok tiizete* megvizsgálására és csakhamar el is készült a jelentés azzal a biztató megállapítással, hogy a munka megkezdését mi sem akadályozza. Igaz ugyan, hogy az Arab öböl szintje Szueznél 9908 méterrel magasabb, mint a Peliziumi öbölé, de ez az eltérés nem gördíthet akadályokat a terv megvalósításának útjába. Ez csakugyan nem is gördített Napóleon azonban nem csatornát építeni, hanem • világot verni rohant ki Korzikából ö is másfelé tolódott, az .eseményeket is más irányba terelte. Amit azonban ő nem dicstelenül kezdett, ezen a téren nagv diplomata ellenfele. Metternich Kelemen herceg folytatta. Ausztria kancellárjának ösztönzésére ebben az ügyben 1817-ben nemzetközi bizottság alakult s újra megmérték a csatornaépítés helyét. A mérésekből most az. derült ki. hogv n két f'uigerrész szintje egyforma magas. vagyis még a munka előző akadálya 's elsimult. f)e csakhamar kitört a forradalom és MePernichlifl együtt ezt a iervrt is elsöpörte. A terv végre Lesseps Ferdinánddá 1 kötött ki s a zseniális fpancia nemcsak a vállalkozás gazdasági és politikai fontosságát, de annak technikai kivibetőségét is megállapította. A dolgok most már zavartalanul is fejlődtek a kívánatos irányban, a kitűzőit cél felé. Ne.grelli osztrák mérnök 1856-ban teljesen kész tervet terjesztett a párisi bizottság elé s a lelkesedéssel fogadott terv alapján el is határozták a csatornaépítést. Szatd alkirály 1858 ban Negrellit kinevezte a csatorhamuukálat felügyelőjének. Négrclli még sem kapcsolódott a munkába, még abban az időben meghalt és most már Lesseps nemcsak ehnéleli, hanem gyakorlati téren is bizonyította koncepciója helyességéi. Negrelli 1859-ben a vállalkozás telő alá hozására részvénytársaságot alakított és a 09 évre szóló szabadalom birtokában nagv lendülettel fogolt a világraszóló alkotás megvalósításához. 1859 április 25-én volt az első kapavágás napja és ünnepe Port Szaidban s bár Anglia diplomáciai mesterkedésekkel igyekezett a munka útját mennél göröngyösebbé tenni, Lesseps minden száz esztendővel későbben. A csator- akadály fölött diadalmaskodott. A előtt 285—247-ig Ptole- szüksége nát Krisztus -es tőkét — a megalakuláskor majosz kiszélesítette. Idővel azonban 260 millió frankot -- aláírás utján az egész alkotás rommá vált, betemet te az idő. De még Krisztus előtt 31hen, az actiumi jsata idején Kleopátra egyiptomi királynő hajója ezen a csatornán át jutott el a Vörös-tengerbe és nemcsak a tenger hullámai, de Caesar sóhajtásai is kisérték. Ezután hosszú időre szünetelt a közlekedésnek ez az utja. amig a római császárok. hogy hirodalmuk halárát ebben az irányban is kiterjesszék, ismét helyre nem állították. A római birodalommal együtt a csatorna ts virágzott. egészen 767-ig, amikor betemették. Századokig nem is beszéltek róla. a középkornak ugylálszík nem volt szüksége a kereskedelmi forgalomnak írre az utiára. előteremtette és a munka tiz év alatt, 1869 augusztus 15-én szerencsésen be is fejeződött. f Elet a csatornán A Szuezi-csatornára azonnal hatalmas . forgalom terelődött és ez a forgalom, amig a békés állapot lehetségessé tette, eszlendöről-esztendöre ugrásszerűen emelkedett. 1870-ben 486 hajó haladt át a csatornán, 436.609 nettó tonnatartalomraal, 1877-ben 1663 hajó 2,355.418, 1883-ban 3307 hajó 5,775.862, 1893-ban 3334 hajó 7,658.068, 1901-ben 3699 hajó 10,824.000, 1910-ben 4533 hajó 1.6,581.898, 1912-ben 5373 hajó 20,273.122 nettó tonnatartalomraal. Az első világháború alatt azonban. > sőt a háború után is nagy mértékben csökkent a. forgalom, de a második világháború elölt ismét megélénkült, sőt a 30-as években rekordmagasságra emelkedett. A forgalom mingyárt jóval nagyobb arányokat öltött, mint várták és kikalkulálták, úgyhogy a csatornát nagyobbítani kellett. Az első nagyobb bővítést 1884-ben határozták el. Ez a bővitő terv 69,000.000 m' föld eltávolítását tette szükségessé és a költség 203 millió frankra rúgott. A főrészvényes akkor azonban Anglia volt. Az egyiptomi kedive 1875-ben pénzzavarba jutott és szuezi részvényeit áruba bocsátotta. Anglia természetesen kapva kapott az alkalmon és a kedive 177.602 részvényét 96( millió frankért megvásárolta. A szabad használat A csatorna szabad használatát nemzetközi egyezmény biztosítja. Ezt az egyezményt 1888 október 29-én kötötték Konstantinápolyban és ugy szól, hogy a csatornán minden kereskedelmi és hadihajónak — tekintet nélkül arra, milyen nemzeti lobogóját lengeti árbocán a szél — háborúban és békében egyaránt szabad átjárása van. Amint azonban a huszadik század világháborúinak történetéből megtanulhattuk, az ilyen megegyezés gyakorlati értéke egyenlő a semmivel. 1914 novemberében a töj rök csapatok a csatornáig nyomultak s a világháború súlyos és mozgalmas éveiben a csatorna közvetlen közelében erős harcok zajlottak le. Különösen 1916 augusztus 3-án tombolt a háború Port .Szóidnál. Alikor azonban az angolok itt megfelelő erősítésekhez jutottak, első dolguk az volt, hogy a csatornát elzárták. Ettől függetlenül a csatorna szabad használatára vonatkozó nemzetközi szerződés tulajdonképpen nia is érvényes. Lesseps tragédiája Érdekes, hogy Lesseps Ferdinánd sorsának tragikus alakulása a SzueziCsatorna korszakos dicsőségének és soha el nem mtiló gazdasági jelentő ségének, lett a következése, l.esscp set ez a siker arra ösztönözte. hog\ uj. hasonlóan nagyszabású alkotásnak vesse meg az alapját. Most iscsa tornaépitésről volt szó. mégpedig a Panams-csatornáról. Amilyen dicsőség koronázta azonban a Szuezi-csa tornát, olyan szégyenletes és csúfos bukásba fulladt a Panama-csatorna, Ez, az építés is óriási összegekéi emésztett fel. de az itt mozgósított milliók egy része a megvesztegetett előkelőségek zsebéhe vándorolt. A legelőkelőbb állású emberek, miniszterek és magasrangu köztisztviselők kerültek gyanúba, többeket alapos terhelő adatok birtokában a vádlottak padjára is ültetlek. Felelősségre vonlak fiával egyiilt Lesseps Ferdinándot is és 1893 márciusában ötévi fogságra ítélték. T.esseps ugyan nem ülte le 3 büntetést, elmebajosnak nyitván itottók és az Íteletet rája vonatkozóan megszüntették, ám tragédiája ezzel az ítélettel mégis teljessé vált. Megszűnt a módja és lehetősége annak, hogy lángelméjét az emberiség javára értékesíthesse. Az utókor azonban könyörületesebbnek és igazságosabbnak bizonyait vele szemben. Lesseps Ferdinándról ma már nem mint a Panama-botrány szerencsétlen áldozatáról emlékeznek meg. Nevét és dicsőségét a Szuezi-csatorna megépítésének soha ol nem halványuló érdeme hirdeti. Verdi Afég egy név kapcsolódik a Szuezicsatornába és éppen az uj tengeri ut megnyitásával kapcsolatos ünnepségekbe, a Verdié. Erre az alkalomra irta a nagy olasz zeneszerző hatalmas, múlhatatlan szépségű operáját, az Aidát. Ez- az opera az egyiptomi alkirály megbízásából készült, Kairóban keiült először ezinre s méltán tekinthető « távol világrészeket összekötő. az embereket egymáshoz közelebb juttató törekvés diadalmas folytatásának. Radamesz, az opera hőse, Verdi halhatatlan melódiáinak meleg aradatáu mindenüvé győztes és lelkesedéssel ünnepelt vezérként érkezik s a művészet szent áhítatában egyesit! és serkenti több buzgalomra azokat, akik az, emberiség sorsának javításán, a természetes és benső kapcsok erősítésén, az általános, föképper, a gazdasági fejlődést szolgálo nagyszabású tervek megvalósításán fáradoznak. decemberi és január 5-?g beadóit csereedény megérkezett. beváltán fO-én 9-4»ig. Régi ed ?nyt még'beváltok Bodola Károly vaskereskedő Klauzál-tér 3. sz. Szeged? gyógyszertárakra nem hirdet pályázatot a belügyminiszter (A Délmagyarország munkiiíárbátólj A zsidótörvény rendelkezései nyomár* — mint ismeretes —, a zsidó tulajdonban tevő gyógyszertáraktól megvonjak a gyógyszertari jogosítványt. Az ériin te 11 gyógyszertárak tulajdonosai bizonyos kiméleti időt kaptak a gyógyszertárak felszámolására, ez a kiméleti idő 3, illetve 5 év volt. Miután az első kiméleti idő most lejárt, a belügyminiszter 52 zsidó tulajdonban volt gyógyszertár jogosítványának elnyerésérc irta ki a pályitjzutot. Az 32 gyógyszertár között nincs " egyetlen szegedi gyógyszertár senv holott Szegeden négy gyógyszertárai érintett a zsidótörvény rendelkezése'. A vonatkozó törvény intézkedéseképpen az érdekelt gyógyszertárak Min jdonosainak jogában állott * gyógyszertár árukészletét és berendezéséi" eladni, valamint a patikajogosib vány pénzbeli ellenértékét is megkérni az uj tulajdonostól. Szegeden és * környékén is, több zsidó tulajdonban volt gyógyszertár cserélt igy gazdái az elmult évben. Ezeknek a gyógyszertáraknak jogosítványára igy már pen* hirdet a minisztérium pályázatot. Érdekes, hogy a belügyminiszter pályázati hirdetményében, a felsorolt 52 patika jogosítvány mellett fel van tüntetve az az összeg is. amelyet a jo* gositványt elnyerő pályázó, a korábbi engedélyesnek tartozik fizetni. Külöu szerepel az összegszerinlí felsorolásban a gyógyszertár árukészletének é* berendezésének felbecsült érteke és külön a jogosítvány ellenértéke is* Ezeket az összegeket a gyógyszertár átvételekor ki kell fizetni. Feltűnő, hogy milyen nagy összegek szerepelnek a pályázati feltételekben; 00. 70sőt 80 ezer pengőt kell lefizetni A gyógyszertár anyagkészletéért, ezenfelül pedig még 15—20 ezer pengőt n jogosítvány pénzbeli ellenértékéért' kell lefizetnie az uj patikajogositvátiyosnak. míjcm! 1 tanítana meg gépírásra fiatal lcömjí? | iróvií o van jaHsére a