Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-09 / 31. szám

„Vőlegényeiket" várták a vonatnál két „szegedi Warrenné" leánykái Ismét la!ap!aztak bét titkos találkahelyet — Hét uiabb internálás az erkölcsrendészeti osztály nagyszabású tisztogatási akciójának eredményeként (A DélmfigTarorszúg munkatársától) Több izben beszámoltunk már arról a nagyszabású tisztogatási akcióról, amelyei a rendőrség erkölcsrendészeli osztálya indított a szegedi életnek a parazitáktól, munkakerülőktől és erkölcstelen életmódot folytató nőktől való megtisztítása érdekében. Az erkölcsrendészeli osztálynak a városi bérház első emeletén levő hivatali helyiségében hetek óta folyik ez a lázas munka, amint jelenteltük, kitűnő eredménnyel. Dr. Góber Márton fogalmazó, az erkölcsrendészeti osztály vezetője szinte éjt-napot eggyé téve végzi a tisztogatási akciót, amelynek most legújabban ismét kitűnő eredménye jelentkezett. Vőlegényváró lányok az állomásokon Az utóbbi hetekben az crkölcsrendészeti osztály közegeinek feltűnt, hogy a két szegedi pályaudvarra befutó vonatokhoz több fiatal leány inegy ki és ezek a leányok a vonatérkezések után mindig más é» más férfiakkal hagyják el a pályaudvar épületét Góber fogalmazó ekkor napokon keresztül reudszeresen figyeltette a pályaudvarokat, sokszor maga is lesbenállt és meggyőződött róla, hogy a fiatal leányok kivonulása, szinte intézményesen foiyik és rendszerint ismeretséggel végződik már az előcsarnokokban vagy a pályaudvar előtti téren. A leányok leszólították a magánosan érkező férfiakat s eltávoztak velük. A megfigyelés alkalmával feltűnt, hogy a leányok rendszerint két helyre vezették a leszólított férfiakat, igy került sor két titkos találkahely leleplezésére. Egyik hely a Hétvezérutca 17. szám alatt volt, itt Laczi Sándorné tartotl fenn titkos találkahelyet, a másik pedig a Kigyó-utca 7. szám alatt, ahol J o ó Sándorné űzte Bernard Shaw kéteshirü hősnőjének, Warrcnnénak,- a keritőnőnek mesterségét. A rendőrség rajtaütött a két találkahelyen, ahol ott találták Molnár Erzsébet 19 éves kisteleki, Csányi Erzsébet 19 éves sándorfalvi, Csűri Eszter 19 éves tápéi leányokat, valamint Joóné Rozália nevü 19 éves leávyát A két szegedi Warrenné rendszeresen "foglalkoztatta* ezeket a leányokat s a vendégek után beszedett pénzből "honorálták* őket Altinak három vőlegénye volt Elfogta a rendőrség Nyári Mária 20 éves algyői leányt is, aki szintén Johnénak "dolgozott*. Nyári Mária kihallgatása alkalmával kijelentette, bogy vőlegényét várta a vonatnál, amikor a rendőrök előállították az erkölcsrendészeti osztályra. Amikor Góber fogalmazó a szemébe mondta, hogy ,«ta előző napokban mindig más és más férfival látták távozni a pályaudvarTÓI, a leány szemrebbenés nélkül válaszolta: — Tegnapelőtt a régi vőlegényedet vártam, tegnap a jelenlegit, m* pedig a jövendőbelit, mert a régiekkel már szakítottam. A rendőrség természetesen akként méltányolja az ilyen sokvőlegényü leányok "Várakozását* a pályaudvarokon, amiként kel). Az elfogott leányok közül a vidékieket kitoloncolják, a helybelieket pedig rendőri felügyelet alá" helyezik a találkahelytulajdonosokkal együtt, miután kibágási büntetésüket letöltötték. Közben megvizsgálják azt is, hogy voltak-e már büntetve és ha ngv találják, hogy igen, megindítják ellenük az internálási eljárást. A most leleplezett két találkahelytől függetlenül_ Messne^k ezekben a napokban az erkölcsrendészcti osztály közegei több olyan férfit és nőt fogtak el, akiknek nincs rendes foglalkozásuk és csavargó, egzisztencia nélküli életmódot folytattak. Ezeknek névsora a következő: Németh István 34 éves, Löndonikörut 6. szám alatti rendőri felügyelet alatt álló lakos, aki már lopásért és tiltott szerencsejátékért többször volt büntetve; Baranyai Etel 27 éves, Rókusifeketeföldek 116. szám alatti lakos, munkakerülésért már kitiltották Szeged területéről és most engedély nélkül visszatért; R a r á z d a Erzsébet 23 éves, Mikszáth Kálmán-utca 13. szám alatti lakos. többszörösen büntetett előéletű leány; Erdei Pál 39 éves lakás és foglalkozás nélküli csavargó; Farkas Béla rovottmultu, G'yertyáinos-utca 24. szám alatti lakos; Habig János 54 éves, öthalomutca 44. szám alatti lakos, csalásért, lopásért, sikkasztásért és egyéb bűncselekményekért már kilencszer volt büntetve, most munkakerülésen kapták rajta; Bernát István 32 éves, Mátyás király-tér 25. szám alatti lakos szintén nagyon sokszor volt büntetve különféle bűncselekmények miatt. Ezt a hét egyént a rendőrség internálja, mert semmi remény nincs rá, hogy rendes életmódra lehessen ő.ket rábirni. Elfogták ezenkívül J á n Károlyné 27 éves újvidéki lakost, aki Szegeden csavargott lakás, foglalkozás nélkül és idegen férfiakkal koosmázott, Ot az ugyancsak most elfogott Makra Gizella nevü 19 éves kiskundorozsmai leánnyal együtt kitiltják Szegedről, Trefor Mária 27 éves pincérnő, Pctres-utca 3. szám alatti lakost, mivel szegedi illetőségű, rendőri felügyelet alá helyezik. Megjavulnak-e a javítóintézetekből kikerült fiatalkorú bűnözők? Evenia 300—400 magjavult fiu és laány tér vissza a társadalomba Magyarországon a züllésnek indult vagy züllés veszélyének kitett gyermekek részére javitönevelö intézetek felállítását a büntetötörvénykönyv (Btk., 1878. évi V. tc.) rendelte'el. A Bn. (Büntető novella, 1908. évi XXXVI. tc.) 24. g-a értelmében: »Javitó nevelést rendelt el a biróság, ha a Fiatalkorú eddigi környezetében a romlás veszélyének van kitéve, züllésnek indult vagy értelmi és erkölcsi fejlődése érdekében a javitó nevelés más okhói szükségesnek mutatkozik. A javitó nevelést a biróság határozatlan időtartamra mondja ki, de az a fiatalkorú huszonegyedik évének betöltésén tul nem terjedhet. A javitó nevelés céljára állami és az igazságügyi mi. niszter által arra alkalmasnak talált más intézetek szolgálnak*. A javítónevelő intézetekbe olyan kiskorúakat vesznek fel, akik bűncselekményt követtek el és javitónevelésfiket a biróság vagy gyámhatóság elrendelte, továbbá olyanokat, akik bűncselekményt nem követtek el, de atyjuk vagy évüknél fiatalabb gyermekekkel szemben javitónevelés elrendelésének helye nincs. Magyarország a javitónevelés terén Európában vezető szerepet visz. Az első világháború előtt az országban hat állami (Aszód, Kassa, Kolozs. vár, Rákospalota, Szamosujvár, Székesfehérvár) és hét magán (DunaaJmás, Lorettom, Makó, Püspöknádasd, Sopron, Szeged, Szikszó) javitönevelö intézet működött. Jelenleg őt állami és öt magánintézetbe vesznek fel javitónevelés céljából fiatalkorúakat. Az államiak közül az aszódi és kassai intézetben fiuk, a kolozsvári, rákospalotai és székesfehérvári intézetben leányok vannak elhelyezve. Két magánintézet (>Kerkápoly-Bodor Szeretetházc Dunaalmás, "Szalézi Fiúnevelő Intézet* Esztergom-tábor) és három leányok számára. (>Jó Pásztor Háza* Budapest és Kecskemét, >Lord Weardale Otthon* Budapest.) Az állami intézetek átlagos létszáma 1500 fin és 1000 leány, a magánintézeteké gyámjuk a felvételt azért kéri. mert <150 fiu és 300 leány, összesen tehát a az erkölcsi romlásuk megakadályozása végett szükséges. A felvételt, ha nem birói ítéleten alapul, az igazságügyminiszter engedélyezi. A 12. életjavitóintézeteknek mintegy 3000 növendékük van. Ez az Ország 12—21 éves népességének csak körülbelül 0.1 százaléka. Az állami javítóintézetek növendékeinek személyi viszonyai, 1933—1944. ÉV n ö V c n d é k e k Ki»érlo«I05 kiliaösszes ebből életkora előélete származása Ki»érlo«I05 kiliaszáma fiu leány 12-15 16-21 bünbün-, tör- törvényíjr»*ett é v e s tetett tetlen vényes telén nSrandé. kek itámi 1933 1444 933 511 411 1083 464 980 1188 256 42-4 1934 1435 906 529 239 1196 457 978 U76 259 327 1935 1621 1111 510 332 1289 591 1030 1339 282 306 1936 1901 1240 664 468 1436 661 1243 1612 292 366 1937 2136 1454 682 486 1650 788 1348 1820 316 433 1938 2097 1365 732 474 1623 829 1268 1792 305 380 1939 2091 1354 737 248 1843 879 1212 1786 305 307 1910 2339 1448 891 496 1843 908 1431 1885 454 420 1941 2738 1717 1016 610 2123 1030 1704 2231 502 357 Átlag 1933— 1934 1978 1281 697 419 1559 734 1244 1618 330 369 intézetekbe való utalás nagyobb fokban preventív intézkedés, mint a fiuknál. Az életkort tekintve, a növendékek 21.3 százaléka volt a 12—15 éves, vagyis a 16 évnél fiatalabb növendékek az összes létszámnak csupán egyötödét teszik. Ez a szám arányban áll a 12—15 éves elitéltek számával, amelv a 12—21 éves elitéltek összes számának átlagosan 22—23 százaléka. A növendékek előéletét vizsgálva, mértékben vannak az erkölcsi romlás [ugy találjuk, bogy a kilenc evi átlag veszélyének kitéve s náluk a javitó- szerjpt Sj.1.oiggiék yolt u intézetbe. E kilenc év átlagában a javítóintézeti növendékek számának 04.8 százaléka volt fiu és 35.2 százaléka leány. Ez azt jelenti, hogy mig a 12— 21 éves népesség 50.3 százaléka nő, addig a javítóintézetek növendékei 35.2 százalékban leányok. Ez az arányszám elég magas, ba tekintetbe veszszük, hogy a különböző bűncselekményekért elitélt fiatalkoniaknak csak 17—18 százaléka nő. Ez a tény arra is fényt vet, hogy a leányok nagyabb történt befogadásuk előtt büntetve é» 62.9 százalék Tolt a büntetlen előéletű. Az állami javítóintézetek növendékeinek 83.3 százaléka volt törvényes és 16.7 százaléka törvénytelen származású. Általában a fiatalkora bűnözök között a törvénytelenek elég maga* arányszámmal szerepelnek, ami érthető, mert a törvénytelen gyermekek! javarészben nem állnak atyai felügye* let alatt és legtöbbjük nélkülözi * családi életet. Az 1933-1941 évek átlagában a* áll: javitönevelö intézetek növendékei* nek 18.6 százalékát helyezték ki ki® sértetileg. A Rn. 25. §-a értelmében m javitónevelés alatt álló fiatalkorút, hs» legalább egy évig intézetben volt és teljesen megjavul tnak látszik, n fel® ügyelő hatóság meghallgatása után a* igazságfigyminiszter két évi próbaidő® re kísérletileg szabadon bocsátja. Ai próbaidő kifogástalan elteltével a sza® hadonbocsátás véglegessé lesz. Ellen® kező esetben az igazságügymirtiszteö elrendelheti a kísérletileg kihelyezett* nek az intézetbe való visszaszállitá* sát, ha az huszonegyedik évét méf? nem töltötte be. Felügyelő halóság minden SRamE javítóintézet mellett működik. Ha ai javitónevelés magánintézetben törté* nik, a felügyelő hatóság teendőit a bel* ügyminiszter részéről kijelölt hatóság végzi. Minden kísérletileg kihelyezett növendéknek állami pártfogója vartj aki a fiatalkorú magaviseletét időn® kint személycsen ellenőrzi és erről ad felügyelő hatóságnak féldvenkint irás* béli jelentést tesz. A kísérletileg ki* helyezett növendékeket a társadalmi egyesületek segítségével munkáhoa juttatják és a pártfogók kötelességet bizonyos időközökben a munkaadók® nál is érdeklődni a fiatalkorú magaviselete felöl. A pártfogói jelentésekből kitűnik, hogv az utóbbi hat év átlagában a kihelyezett növendékek magaviselete a következőképpen alakult arányszámokban: Magaviselet Fiuk Leányok! százalékban Rendes, munkás életet él • 52.1 58.0 Változó 3.3 7.3 Csavargó, dologkerülő, iszákos 15.5 14.0 Nem volt megállapítható 29.1 20.7 A minden évben kísérletileg kihelyezett növendékek az intézetek ősz* szes növendékeinek mintegy 18—26 százalékát teszik. Évenkint tehát 500 —600 Javítóintézeti növendék kerül vissza családjához, vagy munkaadójához. A kihelyezett fiuk közül 52.1, a leányok közül 58.0 százalék javul meií teljesen és válik a társadalom hasznos tagjává. Azonban ez az arányszám a valóságban mindkét nemnél legalább 60 százalékot tesz, ha tekintetbe vesszük, hogy elköltözés, katonai szolgálatra való bevonulás, stb* következtében a kihelyezett növendékek nagy hányadánál (29.1, iTletve 20.7 százalék) a magaviselet nem volt megállapítható. Tgy tehát megállapít* hatjuk, hogv a javítóintézeti neveiéi évenkint 300—400 megjavult fiút é*» leányt ad vissza a magyar társadalomnak". A 36-os honvédelmi bizottság ülése Budapest, február 8. X tagu országos honvédelmi bizottság gróf Takách-Tolvaj József elnöklésével ülést tarlóit, amelyen a nyugdíjasok és özvegyek ellátásánalt korlátozására vonatkozó törvényben meghatározott rendelkezések végrehajtásának részbeni felfüggesztéséről. továbbá az egymástól távollevőként házasságot kötött házastársaknak a gyermekek vallásáról való utólagos megegyezéséről szóié rendeletei. tárgyalta és elfogadta. (MTDI