Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-06 / 29. szám

is u n o a r i a-sz á 11 ű b a n minden vasárnap délután 5 órai tea fi; lánc. Asztalrendelés: Telefon 10-34, 10-35. A Halászcsárdában Ízletes magvar konyha, nolqári árakkal. CIGÁNYZENE. Egy szegedi nyelvművelő a mult században Sokszor illetik az Alföldet, közte Szeged városát is a magyar müveJö<lés érdekei iránt való érzéketlenséggel. Az állítás persze elhamarkodott és igazságtalan, mert ha egv kissé elmerülünk szellemi éleliink múltjában, bizony az alföldieket legalább is egyenrangúaknak találjuk más magyar tájak kiemelkedő szellemeivel. Városunk Fiat is mindig derekasan megállják a helyüket. .ló százesztendővel ezelőtt alig volt szellemi életünknek vitatottahb kérdése, dédelgetette!)!} ügye, mint a magyar nyelv 'pallérozása*. Bizonyára fájdalmas dolognak tartják más magyar tájuk szülöttjei is. ha gondolkoznak rajta, hogv nem Dugonics András gyöngédet) muzsikáló, változatos szegedi nyelve vált köznyelvvé, hanem Kazinczy Ferenc egyhangú, színtelen tájszólása. Dugonics elsősorban a népnyelvből akarta nyelvünket megújítani, fölfrissíteni. Kazinczy és követői viszont a nyelvet mechanikus folyamatnak tekintvén, a germauizmusoktól cs erőszakolt szógyártások tol sem riadlak vissza. A nyelvújítás szertelen túlzásai ellen itt Szegeden .Dugonics András szellemében Nátly József (1801-1871) lépett föl. Nátly tanulmányait a piaristáknál vegezte. majd a posta szolgálatába lépeti. A szabadságharc idejében országos postafőigazgató. Az emigrációból visszatérve Üjszenlivánon lett községi jegyző, itt is temették el. 1824ben jelenik meg Őrön Orbán hires szegedi könyvnyonitatónái sógorával, Marót] Mátyással, irt munkája: [Tj szellem, vagyis uj magyarok útja a Helikonra. Ebben a szatirikus drámafélében a nyelvújítók idegenszerüen szenvelgő nyelvét sok ötletességgel és humorral állítja pellengérre. A szellemes munka különben országos visszhangot keltett és a kigúnyolt Kazfhrrv, Baiza és Toldy Ferenc is elismerte értékeit. Nátly József aggodalmait később komoly, tudományos készültséggel is föltárja Némely vélekedések a magyar nyelv ügyében cimü könyvében (Szeged, 1S25, Grünri Orbán). Azt fejtegeti benTie. hoev >a nyelv olyan kincs, melvber minden magát bocsülni tudó nemzet büszkélkedik, mely által,birétnevét, érdemét fenntartja és magát más nemzetektől megkülönbözteti. A nyelv azon talpkő, melyen a nemzetnek épsége, virágzása és dicsősége nyugszik s a polgári alkotmánynak tartóssága áll. Aki lebát hazájához hiv. nemzete hirének. épségének, polgári egybeszerkeszlésének fennmaradását, virágzását szivén hordozza az nyelvét is, melyen mindezek épülnek, tulajdon/eredeti valóságában megtartani törekszik*. Máshol meg azt mondja, hogy ne menjünk idegenbe, hiszen 'élnek a mi magyarjaink is műszerekkel. élnek hajókkal és több ágaival 8 nemzeti szorgalmatosságnak. Magyarok is esmérik a fákat, füveket, országunkban előforduló növényeket, esmérik a mai gazdaságot, tudniok kell tehát ezen dolgok körül tévő és előforduló évközökről magyarul beszéltem. Érzékeny a magyar: néha vig, néha szomorú, többnyire melankólikus. Ki tudja ö mindezen nemeit az indulatoknak magyarázni. Ezeknek leírásában nem sokat enged más nemze-j teknek. Az ember, ha jól figyelmez egy törzsökös magyar beszédjére, ál- i mélkodni kell gyönyörű és minden: erőlködés nélkül való kifejezésein,] sok olyan szavakat lehet tőle hallani, melyek mindeddig -egy lexikonban j sem jegyeztetnek fel. Óiyan szavak-; nak magyarságát is lehet tapasztalni,] melyeket az irók francia vagy más j nyelvbeli hangon ejtenek ki. Igen jó I volna országunknak mind a négy mel-l lékein lakó magyaroknak ritkább sza-' vaikra és szebb kifejezéseikre, melyeket csak történetből (véletlenül) lehet hallani, szorgalmasan vigyázni és, azonnal feljegyezni*. A gyűjtésre ő maga ad példát, amikor könyvének végére szegedi szójegyzéket csatol, főleg a szegedi viziélet köréből. Jegyezzük meg egyébként, hogy Nátly nem volt a nyelvújítás halálos ellenssége, de egész könyvével hitet tesz amellett, hogy nyelvi újjászületésünknek elsősorban a hagyományőrző népnyelvből kell kiindulni. Mpst, amikor annyi veszedelem környékezi nyelvünket, amikor a magyartalanságok ellen szent háborút hirdet minden nyelvét szerető magyar ember, amikor a szegedi iskolák is készülnek ebből a küzdelemből részüket kivenni, jólesett a magyar népművelés kimagasló szegedi úttörőjéről. Nátly Józsefről megemlékeznünk. Bálint Sándor Próhahisasszonut felveszek P. Refch Erzsi fVstt tanulmán vu tómról hazaérkeztem. Ezüst szőke hajak festését, kisíőkitését, fényte len haják hamvasitását é.s tökéletes rendbe hozását vállalom APIEH «Z«ÍOA Korona utca 9. szútp. JM 10.649 utáfyznátuíláfyltás Jelentősen emelkedett a sztpedi tüdőgondozó Utcpforpalma — Z54 tanító közül ~ 3 tuberkulózis — 656 férfi U ?60 nő Uázassápetőtti vizsgálata — Hláe kezdtük tapasztalni az elégtelen Uáboeus táplálkozás következményeit, — mondta a főorvos (A Délmagyarország munkatársától) A mult évben történt, hogy a tüdővész gyógyításának, valamint ennek a tudománynak fejlesztése céljából, külön tanszéket állítottak fel a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetemen. A szegedi orvostársadalmat egészen közelről érintette a másik, ezzel kapcsolatos hir, bogy az nj egyetemi tanszék professzorává dr. Kováts Ferenc orvostanárt nevezte ki a kormányzó. Kováts Ferenc tanár néhány évvel ezelőtt Szegedről került fel Budapestre. Több évtizedig működött itt és huzamosabb időn át vezetője volt a városi tüdöbeteggondozó intézetnek. Az ő nevéhez fűződik a tüdőbeteggondozó korszerűsítése és Kováts tanárnak köszönhető, hogy Szegeden a tuberkulótikus betegek ezrei kerültek rendszeres gyógykezelés alá. Hosszú éveken át a tüdőbeteggondozó a városi közkórház földszinti traktusában, szűkös elhelyezési viszonyok közt működött. Nagy eredménynek számított, amikor pár évvel ezelőtt az intézet már önálló elhelyezést kapott a várostól és a Rákóczitéren lévő városi épületet teljesen a tüdöbeteggondozó rendelkezésére boesájtották. Itt rendeztek be a 44 ágyas tüdőbeteg kórházat is. A minap látogatást tettünk a tüdöbeteggondozó intézetben, amely állandóan nagy betegforgalmat bonyolít le. A tágas várakozójában most is 25 —30 ember várakozott, hogy a vizsgálatnál sor kerüljön reájuk. Férfink, nők, őrecebbje, fiatalabb vegyesen található az ambulanciás kezelésre várakozók kőzött. Van közlük egészen friss beteg, most fedezték fel a zöldkercszteg védőnők s beküldték kezelésre az intézetbe. A tüdőgondozó ugyanis élénk kapcsolatot tart fenn a zöldkereszttel, továbbá a városi és a tanyai orvosokkal is. Bármelyik orvos utal be beteget, vagy akár fertőzésre gyanús személyt is, gondosan megvizsgálják, átesik a szokásos vizsgálatokon az illető, röntgenátvilágitást is kap és ha a legkisebb fertözöttséget állapitják meg, kezelésbe veszik. Átlag naponta 50—60 ember, beteg fordul meg a tüdöbeteggopdőzó intézetbép. Évről-évre mindnagyobb betegforgalmat bunyolit le a tüdöbeteggondozó, amelynek ennek ellenére igen kicsiny a személyzeti létszama; mindössze öt főből áll. Az intézet vezető főorvosa Merényinc dr. F i n t a Ilona, a szakorvos dr. Czinky Gabriella, mindketten már évtizedet is meghaladó ideje működnek itt. A segédorvosi teendőket dr. Csóka Imre végzi cs két asszisztensnő van beosztva az intézethez. Megérdemlik, hogy az ö nevüket js ideiktassuk: Lippay Erzsébet és Lukaehich Dóra végzik a nehéz munkával járó asszisztensi szolgálatot. A tüdöbeteggondozó intézet müköjdéséről beszélgettünk Merényiné dr. jFinta Ilona főorvosnővel, akinek : nyilatkozata jellemzően világítja meg azt a heroikus küzdelmet, ami Szegeden folyik a tüdővészes betegek megmentésére. — Minden nyilatkozat helyett álljon itt talán az a számszerű tény, hogy az elmúlt, 1913-as esztendőben az intézetben összesen 10.649 röntgenátvilágitáet eszközöltünk — mondotta a tüdőgondozó vezető orvosa. A tavalyi évben uj jelentkező 2429 volt, az ismételt jelentkezők száma pedig 3011. Az utóbbi években határozott emelkedés tapasztalható Szegeden a kezelés, be került tüdőbetegek számában, ennek pedig nz a magyarázata, hogy ellenőrző és szűrővizsgálatokat rendszeresítettünk. ^Ezeken a vizsgáílatokon a mult évben megvizsgáltuk tuberkulótikus fertőzöttség szempontjából az összes tanítókat és % tanárok egyrészét is. Időnként vizsgálat alá kerülnek az élelmiszerszakmában foglalkozó személyek és ezekben az iparágakhan uj üparigazolványt, illetve jogosítványt csakis a vizsgálatunk eredményéhez képest ad ki az iparhatóság, A piaci árusokat és a nagyobb higéniát megkövetelő foglalkozás űzőket: borbélyt, fodrászt, kozmetikust, sjb. gyakran megvizsgáljuk és rendszeresen vizsgáljuk felvételük előtt a tnnonrokat. — A tanszemélyzet köréből megvizsgált egyének' száma a mult év. ben 254 volt és örvendetes tény. hogy közülök mindössze 1 fertőzöttet ég 2 tuberkulózis-gyanúst találtunk. A 16 évaji felüli iskolások is állandóan vizsgálat íli kerülnek és szintén örvendetesnek mondható, hogy 1943-ban csupán 8 esetben tettünk az iskolai kitiltásra javaslatot. Házasság előtti kötelező vizsgálatra az elmúlt évben 656 férfit és 760 nőt utaltak be az intézetbe. Ezek közül 5 férfit és 7 nőt találtunk fertőzöttnek, ami igen kedvező aránynak számithat. Közölte még érdeklődésünkre as intézet orvosi vezetője, hogy a 44 ágyas tüdőkórház állandóan zsúfolt Husz ágyat a tüdőbetegek számára at ^ ujszegedi volt járványkórházban állítottak fel de ott sincs hely. Hatvannégy ágy áll tehát Szegeden a tüdőbelegek rendelkezésére, holott háromszor ennyi sem volna elegendő. Állandóan nagy számban vannak eHJ* jegyzésben azok, akiknek bajuk olyan súlyos, hogy feltétlen kórházi keze* lésre szorulnának. — A tüdővész elleni küzdelemnek egyik legfontosabb fegyvere, hogy * betegeket gyógyítsák, — állapította meg Merényiné dr. Finta Ilona főorvos. Ha még kellő időben sikerül kikutatni egy fertőző gócot a családból, akkor elejét tudjuk venni a további, nj fertőzésnek. Csak gondoljunk arra, hogy a családban lévő fertőző beteg; vagy az iskolában a diák, a gyárban a munkás, milyen katasztrófális hatással lehet a vele egyfiftélőkre, vagy együtt dolgozó társaira. A tüdővész gyógyításánál nagyon fontos eljárás a pihentetés és a jó táplálkozás fokozása. A mult évben nemcsak emelkedett a betegek száma Szegeden, hanem most már kezdjük tapasztalni az elégtelen háborús táplálkozás következményeit is; több súlyosabb beteg jelentkezik ... Megáll apitott tény, hogy a hábora a tüdővész fellángolásával jár. Orvosi statisztika szerint az első világháború tiidövészhalandósága 35 százalékos emelkedést mutatott. A tüdőgyógyászati tanszék felállításával, * főváros már uj, nagy küzdelemre készül fel a tüdővésszal szemben. Szeged városának is meg kellene már most tennie az előkészületeket, hogy * pusztító inépbetegséggel szembien, * háboru utáni időkben kellően felvon hosse a harcot. Gyékénymunkásaink jelentkezzenek! Nagy munkaalkalom! — Háziipari Vállalat, BocSfcay 8. Hordók permetezésre bükk- és tölgjj fából kisebbek, nagyobbak, valamint boroshordók, 100, 200 és 30® literesek kaphatók LENDÁCZKY! kádármesternél, Szeged, Kossuth Lajos sugárut 66. Telefon 14-06. 17Ü nicvkAc retikült, cipőt, PISZKOS bőrkabátot újrafest Lusteiner cipészmester Horthy Miklós-utca 4. Hócip&lakkozás. Laboráns lefirni felvesz március l-re KIGYÓ'gyógy szertár Klauzál-tér 3. Csak huzamosabb ideig maradni szúftdékogólt reggel 8—9 óra között jeleptkgzxenek. 188