Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

Tábornok, iskolaigazgató, ügyvéd, táblabiró özvegye a szegedi ezüstkalászos gazdák kőzött Hetvenegyen vizsgáztak vasárnap az ezüstkalászos tanfolyamon (A Rclmagyajrország munkatársától) • usárnap zárult a szegedi Gazdasági Egyesület székházában inegicndezetl ezüstkalászos teli gazdasági tanfolyam, amelyen hetvenegyen vetlek reszt. Érdekessége volt ennek a tanfolyamnak, hogy a hallgatói közt a legmagasabb (arsadaimi osztályoktól a földművesig mindenkit ott láttunk, igy nyugalmazott vezérőrnagyot, tanügyi főtanácsost, táblai tanácselnök özvegyét, egyetemi tanár feleségél, ügyvédet, háztulajdonost, ügyvéd feleségét, kereskedők és ipatosok is nagyszámban vettek részt az ezüstkalászos tanfolyamon. A jelentkezők nagy számára való tekintetlei két csoportot alakítottak, az A) és B) csoport felváltva 3 hónapon át igyekezett elsajátítani a mezőgazdaság, állattenyésztés, a növénytermelés és kertészet fontos alapismereteit. A tanfolyam kitűnően sikerült és ez a különféle társadalmi átlásu résztvevők dicséretes ambícióján kívül, a nagy szakértelemmel rendelkező N á ray Ferenc tanfolyamvezetö érdemének tudható be. Vasárnap vizsgáztak a hallgatók. A Gazdasági Egyesület nagyterme teljesen megtelt. Ott láttuk az egyesület képviseletében dr. Széchenyi István elnököt, a város képviseletében pedig dr. R ő t h Dezső gazdasági tanácsnok és dr. Simon József tb. tanácsnok jelentek meg. A vizsgabiztost tisztet Zilahi Kiss Tibor ny. gazdasági főfelügyelő töltötte be. A vizsga elöli a hallgatók hálaadó szentmisén vettek részt, majd a Hiszekegy elmondás.* után megkezdődött a nagy izgalommal várt vizsgáztatás. A miniszteri vizsgabiztos szólította a vizsgázókat és ö jelölte meg a tárgyat is, amiből felelni keltett. — Battancs Antal, feleljen kérem arról, bogy milyennek kell lennie a jó talajnak. A kérdezett rsak egy röpke pillanatig gondolkozik s már adja is a szakszerű feleletet; - A jó talajnak porhanyósnak kell lennie, hogy jobban fel tudja venni a nedvességet. Ezt talajraüvelésset érjük el. A morzsalékos földben apref lucerna, a here jól megterem. — Elég, köszönöm — mondja a vizsgabiztos és mar dr. Bertényi Ivánnét szólítja. Köpe Dezső kertészeti intéző adja fel a szakszerű kérdéseket a kerteszetbői. A bernyókarról kérdez: — Egy hernyó ö—6 gyümölcsöt pusztít e|, — vizsgázik dr. Berténytíié. A gyümölcsfák nyári munkájánál fontos a permetezés, A tanfolyam legidősebb résztvevője B i 11 ó Péter Pál. öt még a vizsgabiztos is bácsizza. Azt kérdezik tőit, tmiyik a legjobb sertésfajta. Az idős Bittó bácsi szaporán felel: — A legjobb serlésfajta a mangalica. Kitűnő zsirtermelő, ezért nagyon becsülik, különöskép mostan. í Gábor Arnold a zsir- és hússertésekről felel; majd megmagyarázza, hogyan lehet jobb zsirtermclést elérni. Hódv Illés Ottó a következő vizsgázó. Neki méhészetből kell felelnie. — Mondja meg kérem, egy erős méhcsaládban bány egyed lehet? — kérdi Hódvtől a tanfolyamvezelő. — Nyolcvan—százezerre tehető az egyedek száma egv erős méhcsaládban, — adja meg a feleletet Hódy Illés Oltó. — Hányféle egyed van egy családban? — hangzik a következő kérdés. — Anya. dolgozó méh és here, •— válaszolja Hódy. özvtgv Fa rrafih Gvulánénnk a ijó vetőmag kellékeiről kell felelnie. — A jo vetőmagnak — mondja — fajüszlanak, csirakepesnek és fejlettnek kell lenni, azonkívül fontos, hogy gazmentes legyen. Vitéz Solymossy János ny. vezérőrnagyot szólítja a vizsgaelnök: — Tábornok ur a csikónevelésröl szíveskedjék beszélni nekünk. — Öt percig, vagy két óra hosszáig szabad beszélnem? kérdi az egyenruhás vizsgázó derültséget keltve. — Elég tesz kérem öt perc is, abból majd megállapítjuk az eredményt. — szabja meg az időt a miniszteri vizsgabiztos. A vezérőrnagy pár perces előadásában oly szakszerű ismertetést nvujt a csikónevelésből, hogy mindenki élvezettel hallgatja. Azonban még sok a vizsgázó és őt perc multával a vizsgabiztos már mást szólit. Somlay Zoltánnak, a tanfolyam másik tábornok hallgatójának a trágyázásból kell vizsgáznia: — Van közvetlen- és hözvetettha. tó trágya. A természetes trágya közül legjobb az istállótrágya, de nagy e hatása a zöldtrágyának is. Schubert Emiiné a takarmányé zástanból vizsgázik: — A takarmány száraz anyagból és vizből áll, a száraz anyag táplálja a jószágot, mert sok benne a keményítő, fehérje s nitrogén. Vöt gyes sy József a trágyázás előnyeit fejtegette, a feleségének pedig ntána a trágyáié felhasználásáról kellett beszélnie: — A trágyalét felhígítva a rétek és legelők öntözésére jó eredménnyel használhatjuk fel, — mondja Völgyessyné. Vitéz M ár latfői dy Márton a somkóró termesztésről nyújtott szakszerű ismertetöt gimnáziumi iskolaigazgató létére, Nagy Ferencné pedig a serlések takarmányozását magyarázta, olyan szakértelemmel, hogy akármelyik sertéshizlaló gazdánknak dicséretére vált volna ez az előadás. Az elméleti vizsga végeztével Zilahy Kiss Tibor miniszteri vizsgabiztos beszédet intézett a hallgatókhoz: — Az eredmény feltűnően jó — mondotta —, meglátszik a szorgalom és a tanuinivápyás a hallgatókon. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezúttal sok női hallgató is résztvett a tanfolyamunkon. Ma amikor a férfiak egvrésze bo van vonulva, a belső front tartásánál a nőknek nagy a szerepük. A vizsgán résztvevők közül számosan kiállították a nemesebb termelvényükeL Különös figyelmet kellett Battancs Antal 54 féle vetőmagja, Tombácz Antal 70 napos kukoricája, özv. Parragh Gyuláné óriási hagymája, Kollár Bálintné ruzsaburgonvája, feltűntek Bálintné T r e e r józsefné borai, K a n y ó Béláné befőttei, Hódy Illés Ottó ritkaszép birskörtéi és tengeri vetőmagja, Gábor Arnold rozs a burgonya ja, Tóbiás Lajosné almája és szöllője és Balogh Vincéné; otthon készült száraz tésztaféléi ékességei voltak a kiállításnak. A tanfolyamon 71 résztvevő kapta mrg az ezüstkalászt, a minőségi jobbtermeiés és » többfermelés jelvényét Az uj szegedi ezüstkalászos gazdák névsora a következő: A) csoport: özv. Ábrahám Gézáné, Balta Erzsi, Bányai Imre. Bányai Imréné, Battancs Antal, dr, Berténvi Iván, dr. Berténvi Ivánné, Bittó Péter Pál, Gábor Arnold, Hódv Illés Ottó, Horváth Péter, Horváth Péterné, Tvánkovits Bózsa, Kiss Ferenc, Kódé András. Komlóssy László, felsőtorjai v. Kováls Béla. vitéz dr. Máriaföldy Márton, özv. Nagy Antalné, Nagy Fetencne, özv. Parragh Gyuláné, vitéa Solymossy János, Somlay Zoltán, lovag Scbreiber Hugó, Schubert Enni né, Szappanos Lajos, Takács Imréné, Tóbiás Lajosné, dr. Treer Józsefné, Varga Alajos, Vajda Etelka, Völgyes sv József, Völgyessy Józsefné, Zöldi Károly. B)-csoport: Balogh Vincéné, Bárkányi Márton, Csánvi Pál, Cseh László, Danner László, Fodor István, Fogas Piroska Gizella, Gyarmati Ferenc, Horváth Ilona, Hódy István, Joacliim Károly, Ksnyó Béláné, KaPál. Kiss József, Kohautek ReKollár Bálintné, Kopasz Fmre, Kopasz Mihály, Kószó Ferenc, dr Kövess Sándorné, Kovács Mária, Kovács Sarolta, Katona Etelka, Ne«ecz György. Nagy Ferenc, Osvátk i István, Pálinkás Gyula, Sári István, Sr-hulter József, Széli Imre, Takács Imre, Tápai Mihály, Tombácz Antal, j Ürmös József, Ürmös István, ŐZT* Vetró Istvánná, Kispéter János. A ggulahiáng: fömeghiszttrta Nem készül áremelés es rövidesen isméi kapható lesz a üURu (A Délinagyarország munkatársától) hogy a gyufa árát 28 fillérre vagy Általános a panasz, hogy nem lehet gyufát kapni. A közönség körében az a hir járja, hogy nagyarányú gyufadrágitás áll küszöbön és ezért tűnt el a gyufa a trafikokból és a kereskedésekből. — Szó sincs semmiféle készülő gyufadrágitásról — mondották a gyufaelosztást végző Magyar Általános Gyni'aipari Rt.-nél, amikor felhívták figyelmét erre a dologra. — Nem is tárgyaltunk erről és nincs ok rá, hogy a yufa árát emeljük. Az a tény, bogy bármennyivel is emelni akarnánk. Á termelés zavartalanul folyik, az ország négy gyufagyára akkora mennyiséget termel, mint az előző években, bár a nyersanyag beszerzése nehézségekkel jár. Egyelőre azonban a szállítás zavartalanul bonyolódik le és rétgi vevőinket ugyanazzal a mennyiséggel szolgáljuk ki, mint a ronlthan. — Mi az oka tehát, hogy nem leheá gyufához jutni? — kérdeztük. Tömeghisztéria az egész, amit m gyufaspekulánsok idéztek fel. Ismételegyesek valóságos raktárakat hal- jük: áremelés nem lesz, a spekuláció moznak fel, de a. spekulánsok máris megbukott, a gyufa hamarosan el® megbuktak, mert a remélt áremelés.fog bújni és mindenütt kapható lesz. egyáltalán nem következik be. Mese, | A naggorángn zsirhamisiíásl flgg utabb felien tog cl (Á Délmagyarország munkatársától) A nyomozó hatóságokat már napok óta foglalkoztatja az a nagyarányú zsirpanama, amelyet a szegedi közvágóhídon lepleztek le. Mint ismeretes a mult héten Susánszki Mihály medgyesegyházi hentes, hatósági zsirgyiijtő másfélezer kiló zsirt szállított be a vágóhidra. Itt megállapították, hogy a nagymennyiségű zsirt Susánszki vízzel és túróval hamisította. Még be sem fejeződött a nyomozás, már is ujabb zsirhamisitásl fedeztek fel a szegedi vágóhídon. Kzalkalommal Faragó Jenő szegvári hentesmesternél állapították meg, hogy vizzel hamisította meg a Szegedre beszállított 27 mázsa zsirkészletét. Mindkét zsirfajtát vegyehnezték és kitűnt, hogy Susánszki még azzal sem fáradt, hogy a zsirt a,z idegen anyaggal összeolvassza, hanem egyszerűen belekeverte a lurót és a vizet a zsírba. A keverést is igen ügyetlenül csinálta. A csendőrök éppen házkutatást tartoltak Susánszki Mihály medgyesegyházi házánál, amikor a hentesmesterre terhelő körülmény adta elő magát rAz történt ugyanis* hogy egy tanyai asszony jelent* kezett a háznál és a hentesmestert kereste azzal, hogy tiz kilogram túrót akart neki eladni. Megállapították a nyomozás során, hogy a hentes nagyban vásárolta a túrót, amely hihetőleg a bűnös manipulációhoz kellett. A vizsgálat folyamátn a csendőrök a hentes házánál három mázsa jóminűségü zsirt isi találtak. Feltehető, hogy Susánszki ezt a mennyiséget ugy spórolta össze, hogy a beszolgáltatott zsirhoi nagymennyiségű túrót és vizet kevert. Ami azután mint zsirfeleslégként mutatkozott, azt magának tartotta meg. Érekes az is, Kogy Susánszlíi 240 kiló zsírral többet szolgáltatott be a vágóhídon, mint amennyit kellett volna neki. Minden valósziInüség szerint oly szemérmetlenül ínagymennyiségben keverte már utóbb az idegen anyagokat a zsirthogv, hogy bőven mutatkozott nála ;a felesleg. ! A vizsgálat mindkét zsirhamísíjtáisi ügyben legszélesebb körbteu folyamaiban van. Alulírottak fájdalommal jelentjük, hogy szeretertt jó anyánk, nagyanya és dédanya, özv. Asztalos Lajosné szül. Balogh Julianna életének" 78-ik évében csendesen elhalt. Szeretett halottunk földi maradványait február hó 2-án délután 3 órakor fogjuk a református egyház szertartása szerint a belvárosi temető kupolájából a református temetőben levő családi sírkertben örök nyugalomra helyezni. Szeged, 1944 január 31. Áldás legyen hamvadó pora! felett! Özv. Gauder Jánosné szül. Asztaolos Mária, özv. id. Ilegedüs Jánosné szili. Asztalos Ida, gyermekei. Hegedűs Ágoston és neje Gyuris Erzsébet, Hegedűs János és neje Tnri Margit unokái és menyei. Hegedűs Erzsike, Hegedűs Iduska, Hegedűs MariskaHegedűs Margit dédunokát és a kiterjedt rokonság.