Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-27 / 47. szám
s DELMAGYARORSZAfc VASÁRNAP, 1944 FEBRUÁR 27 szivében minden támadást kiállna. Mindent megtettek, hogy az Alpok nyújtotta természetes erődítmények felhasználásával is, Svájcot, a helvét szabadság legerősebb védőbástyáivá epitség kL Lépten-nyomon a repülőalakulatok katorvLval Jehet találkozni. Természetesen "Svájc légi hadserege nem támadásra szánt, Svájcban mindenki csak a régi határok biztosítására gondol. De repülő vadászkötclékei első vonalbeliek. Celio,* a Helvét Köztársaság elnöke mondotta Bazelban, hogy >mennél jobban fel vagyunk szerelve, annál biztosabban leszünk szabadok*, fügy bizonyos, bogy Svájc gigantikus erőfeszítése a szörnyű háború követelményeivel szemben, óriási méretű kiadásai, pénzügyi helyzetét alááshatják Még a megfelelő időben Svájcnak gondja volt a hosszú évekre is elegendő élelmiszertartalékok beszerzésére és biztosítására. Az élelmiszeradagok elégségesek és a svájci honpolgár a legteljesebb odaadással és becsülettel engedelmeskedik a beírd háborús gazdálkodási minisztérium rendelkezéseinek. A feketepiac Svájcban csaknem ismeretlen és aki ezzel foglalkoznék, ugy tekintenék, mint hazaárulót. Igen érdekes R, Vauchernak még az a megfigyelése, fnelyet megérkezésekor tapasztalt egy genfi szállodában _ Reggelire — irja -r- hoztak egy nagy bögre tejet, mellé feketekávét. kifliket és zsömléket, melyekegy kicsit barnásak voltak, azután vajat és lekvárt és a felszolgáló pincér igy szólt hozzám: »Hej, uram, amióta itt járt azóta nagyon megváltozóit a helyzet, most már csak jegyre tehet ennil* Mondanunk se kell, hogy Vaucher ur elkacagta magát a pincér aggodalmas arckifejezése láttán cs szavain. Egy franciának, vagy írjuk inkább igy: egy európainak egy ilyen reggeli az álombeli reggelik közé tartozik. — Az utcákon sétálgatva, az ember meglepetéssel tapasztalja a kirakatok gazdagságát és minden pillaBotban kedve volna belépni, hogy megnézze, hogy igazi áruk vannak-e a kirakatokban, vagv pedig csak szem ; kápráztatásnak szánták. A berni festői szépségű árkádok alatt például az Ezer egy éj meséi válnak valóra egy nyugateurópai számára. Azonban az ember vásárló kedvé re van egy fék is és ez a magas vásárlói ár. A bábom alatt az árak igen J magasra felszöktek, de 1 Slempfli, a j nemretgazdálkodás egyik vezetője igen ! ügyesen, minden dicséretet megérdemel, az árakat megfelelően szabályozta és megzabolázta á mérhetetlen ke- j reskedöi haszonvágyat. Az élelmezés- . ben az országnak á hires Wahlen-terv | megvalósítása, mely szerint minden ] megművelhető területet bevetettek, nagy segítségére volt. A virágos kertekből zöldséges, veteményes kertek lettek, ugy, hogy ma 350.000 hektárnyi terület áll megművelés alatt, a háború előtti megművelt területnek a kétszerese. fannyi mások, akfk irodalmi és újság-. egyszer az Embernek kell győze-1JÁA?sa_ _ M V irói tevékenységük révén igen nagy delmeskedni a vérző Európában segy-; gpf lg MJ \ ffj" | tiszteletben és megbecsülésben része- szer majd megnyílnak a "sorompók , .,. ... , ,„, mindenfelé, ho|y a megértés, a becsű-> Dlohálok' komblna!t szobak' ebetítok; let, a szeretet, a kölcsönös megbeesii- konyhák kaphatok KOCSIS JÓZSEF, lés: Európa e kitaszított árvái széles müasztalos, Szeged Pusztaszeri utca 8 e világon megint találkozhassanak. miiiiii inunw Madácsy László sülnek. j Ez volna, amit nagy vonásokban a mai Svájcról el lehet mondani. Azon ban nehéz letenni a tollat annak a (gondolatnak megemlítése nélkül, hogy Masnit ált zománeedényeif mégbecseréli B0D0LB vaskereskedés, Klauzál-lér 3. 20, Rimaszombat 5 szegedi születésű cs illetőségű diákot vállalt el a tanéy hátralevő tartamára ingyen ellátásra és iskoláztatásra. A félegyházi áilami tanítóképző intézet 2, Demkó Pál nagybecskereki ügyvéd és Waltay Miklós földbirtokos 1—1 tanulót látlak el és iskoláztattak. Czeglédről é» j Zsombolyáról a polgári iskolák kér* | tek ingyen diákot, a temesvári gimnazisták száz forintot gyűjtöttek, d« nem maradtak érzéketlenek az összes erdélyi gimnáziumok sem. Meghivá-* ' suknak azonban nem tehettek eleget a nagy távolság miatt. A szegedi árvizes év diákjai IIol van már a régi Szent Deme-. magukkal hozva ágyneműiket, ruháitcr-templom, amelynek legmagasabb kat, féltett értéktárgyaikat. Bcszállaplatóján, közel a harangok szavához, J sollák magukat U földszinti termekbe, kihajtott egy odasodort magból az - de mikor a viz ide is behatolt, felvoecetfa ,amclv neveztetíik Isten fája- j nultak az emeletre. Körülbelül ötI nak is! -százan voltak. Az épületet minden olAhogv ma végighaladunk a Foga- dalról 30 centiméteres viz vette körül, ilalmi templom innenső oldalán, az (Szegednek ez a része volt mindig a ' Apponyi-utcával egyvonalban nyúlt város egyik legmagasabb pontja,, s végig a piáristagfmnáiium alacsony, a kereszutcára (ma Somogyi-utca) néegyemeletes épülete. Százévesnél örc- ző osztályterem ablakán át, a Ifungágefob építkezés, valamikor bizonyára : ria-szálló kapujába átnyújtott deszkakieinejkedő Szeged többi háza sorá- pallón közlekedtek a külvilággal, ból, mégis nevezetesebb minden más-' Néhány nappal később, mikor a nál, mert Kalazanti Szent József fiai viz kezdett apadni, a gimnázium föld- Ferenc, Návav Tamás, Niedermayen itt pallérozták a tudományokra vá-, szintjéről is elvonult. Az emeleli la- Antal, Zimányi Andor és Károly, gyó ifjúság elméjét, csöpögtették szi- kosok ázért ide költöztek le, mert a j 11. osztály. (A. és B.): Bagáry Géi vükbe az Isten és a haza szeretetét.! felső négy nagy terem kellett a köz-j za, Bezdán Jóózsef, Danner Mihály, Nem csupán városbelicink bizalma j kórház betegei részére. |Gróf Árpád, Lerale József, Lőfesev Kás fűződött hozzá, olyan középpont volt,! Igy tartott ez julius végéig, mikor roly, Meák Gyula, Orsó Gáspár, amely az egész országba szétsugároz-J a hajléktalanok hazavándorolhattak Taschlcr József, Uj Béla. Zcrkovit* ta küllőit, vonva magához a diákse- J kiszáradt házhelyükre, vagy a váró- Samu, Bója Kálmán, Gerlé Imre, Jareget. Majd később sor kerül arra is,;Son kivül épült' barakkokban kaptak niki Miklós, Kasza Ferenc, Rainefl hogy az aktuális esztendőben, amely- lakást. De voltak barakkok a gimná- i Emil. zium udvarán is, mintegy 300 személy) HL osztály. (A. és B.): AignerDeszámára, ugy, hogv a szegedi pla-'zső, Bagáry László, Jakabfy Lajos, r i s t á k körülbelül 800 s z e -, Komáromv Ede, Kulichieft István, tagimnázium 1878—70. tanévére vonat- rencsétlcnen k ö n y ö r ü 11 e k , Schütz Antal, Vas Géza, Salánky lstkoz,ó iskolai értesitö, talán a legvé- meg azokban a borzalmas napokban. • van, Schwarz Manó, Temesváry Ede, konyább füzet mindazok sorában, Magában az épületben a viz, a tan-<Wőber György és Lajos, amiket nz Oskola az idők folyamán termek butorzatában pedig a menekül-) IV. osztály: Cserzy Mihály, Csor* Az árvízi diákok Az árvizes évben a diákok klas*. szifikációját nem közli az értesítő. Érdekes azonban, hogy az ismertebb nevek közül kik jártak akkor a piaris-i tagimnázium ba. ' f. osztály (A., B. és C.): Nyilassy Gusztáv, Regdon Géza, Temesváry Ödón, Untcrreiner Károly, Varga Mihály, Becsey Károly, Lőwy Lukács, Schwciger imre, Szeles Dezső, Vály ről jelen soraink szólnak* honnan igyekezett Szegedre a tanuló ifjúság. Kezünkbe került a szegedi piariski bocsátott. A szecedi Oskola lek nem sok kárt okoztak. A restau ráció 6000 forintba került. vai (Rieger) Emil, Kelemen Dezső, Lemle János és Lajos, Busz Gusztáv, Szekula József, Szirákv Gyula. Uj ház, réd szedem j v- °*ztiU>: a**5* 0d6n' 'János, Kószó István, Pálfy Dezső, Az intézet már rohamosan kezdett izmosodni, népessége kívánatossá. tet-J te, hogy az eddigi két párhuzamos A piaristák később bevonultak az Párniízky Ákos és Géza, Regdon Káosztályon kivül másik kettőt létesít- ezután épült és máig is fennálló im- ro]y) Izidor, Salánkv József. Szojsenck, amit 1878 nyarán határozott pozáns székházukba, de a régi ház ka Kálmán Tukats Ádám, Yojnits Síel a városi közgyűlés. E szerint az' megmaradt tanügyi célokra egész ad- mon. árviz évében 12 osztállyal nyilt meg dig~ amíg a Szent Demeter-templom- yj. osztály: Balogh Károly, Biebef a lanilás, ami maga után vonta azt is, mal együtt, ideértve a mögötte levő Miklós," Breisach Béla, Burger Zsighogy fel kellett mondani a vendég- házkoniplexumban a zeneiskolát, ál- mond Lippay Lajos, Pillich Gyula, szeretetet a gimnáziumban elhelye- dozatul esett a Fogadalmi templom- yiL osztály: Czimer Károly, Ch'dzett népiskolai osztályoknak. j nak s az egyetemi építkezéseknek. kő Sándor, Gaál Endre, Kelemen BóMásrészről, ma már Svájcnak kis kereskedelmi hajóraja van, mely helvét zászlók alatt járja a tengereket, messzi országokba szállitva iparának termését, ugyanakkor cserébe nyersanyagot és élelmiszert hoz, melyre olyan nagy szüksége van. Ami a szellemi életet illeti, természetesen a háború erre Is rányomja bélyegét. Azonban Franciaország és Svájc között néha mégis van találkozás a francia irók Tévén, akik engedélyi kaptak a beutazásra, illetve az előadásokra. Legutóbb René Benja min, Henry Bidon, Francis Carco, j Charles Mauras és Gábriel Boissy | voltak Felolvasási körúton és Svájc ünnepelte őket. Egyébként kiváló francia irók élnek jelenleg Svájcban, mint Henry Bordeaux, Georges Duhnmel, a Tbarand testvérek, Lefranc és wtég Több lévén a tanterem, megerősi- j Emléké azonban kedves marad fflj Keméndy Béla, Perisics Zoltán, tették négy piaristával a tanári kart j mindig annak a generációnak, amc- peichlinger (Kisteleki! Ede, Schreiber is. Akkor került Szegedre Vácról íylk még látogatta, vagy csak ismer- Fülöp, Taschler Endre. F irt inger Jakab, akiről annyi te és sehogyan sem tudta megérteni,! vili osztály: Herzl Manó, Huemléke van a hajdani diákok még miért nevezték el patinás nevű régi' szá,gli Nándor, Kriszbaber Adolf, megmaradt kis töredékének! A Firtin- utcáját, _ mennyi árviz előtti emlék strőbl Béla és'Győző, Szivy József, ger név testesítette meg az igazi Van benne még ma is! — Apponvi Al- piaskovich Aladár, piarista típusát, szakmája a magyar, bériről. Minden idők egyik legna-, A tanévben a haladók száma 80;i latin, német nyelveken kivül niég a gyobb ,áldott emlékű állavnférfia ne- vopj BZ ismétlőké 47. A szülők közül történelem is, de mint muzikális em- vével megbecsülhettek volna váloga- 215'tartozott az értelmiséghez, 173 aa ber. ő a felügyelője az intézet ének-jtott más utcát is. De ide olyan emié- önálló őstermelőkhöz, 319 a kereskedő karának. ' kek fűződnek .a piaristák révén, hogy i ,ss iparos osztályhoz. Nagy reménységekkel indult meg Ylz a régi nemzedék, amíg csak él,! tanulmányi eredmény meglepőea mindig Iskola-utcának fogja nevezni jó> Összesen csak az I—II. osztályban ~ volt 12 bukás, az V.-ben 12, a többi1 Természetesen gondolni sem lehe- ben egy sem. Az érettségin a 1.9 jeA hatóság és a lakosság egyforma' tett rá a márciusi vész után, hogy a lentkezö mind átment, higyjük el, aggodalommal nézte már februárban tanítást még abban a tanévben foly- hogy nem csupán az árviz jóvoltából, a Tisza rohamos emelkedését, mire láthassák. De ha nem tarthattak is j Sokkal érdekesebb, hogy a diákok a tanítási év, azonban csak 1879. március 3-ig tartott. a tanács március 3-án bezáratta város minden iskoláját. A vidéki tanuló Ifjúság hazaiért a rendszeres előadásokat, Magyar Gá- persze Szegeden kivül az ország 36 bor és tanártársai nem hagyták mü- vármegyéjéből kerültek Szegedre, veletlenül a diákokat. A piaristák Helybeli volt 343, bácskai 81, békési szülői házba, a szegcdiek nagyobb ugyanis a kegyesrendi háziban levő \^ csanádi 27, csongrádi 40, krassól védésének reményében. Tudjuk, hogy gyenes, magánszerü, vizsgákra. Ezt a bői is. hasztalan volt minden. Az este kelet- tanítást is csak húsvétkor kezdték j \ kővetkező tanévben már 485-r* kezeit orkán felkorbácsolta a hulló- n,eg. mert a kegyesrendi házat is kő- csökkent a tanulók száma, a temcsiek mokat s Oergclv napra virradó háj- rülvotle, megrongálta a viz s egy idő- js leolvadtak 15-re, a torontáliak 78nalon, fél kettőkor, összetörtek a ré 'az is menekültekkel telt meg. j ra, a bácskaiak 31-re. De kaptunk egy gyenge eátak. Szeged tengerré vált. j Az orsZiSí, sok részén dobbantak diákot Krajnából. Az érettségin a 10 A kétségbeesetten menekülő lakosság már az első órákban elárasztotta a gimnázium épületét. meg a szivek Szeged szerencsétlensó- jelentkező közül csak hetet bocsátotgénck hallatára, de volt helv, ahol tak szóbelire, azok is egyszerűen éretikülönösen a diákokra gondoltak Jász- tek lettek. Hiába, elmúlt az árviz. borénv városa 10, Zenta 13. Sopron j Krónikát
