Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

Finnország sorsdöntő napjai A Hull-féle felszólítás kapcsán néhány nap óta binnország helyzete az érdeklődés előterébe került. Ez » höslelkü maroknyi nép a mostani világháború folyamán már másodízben vívja clet-balálharcái a szovjet kolosszussal fennmaradása és függetlensége érdekében. A legközelebbi napokban eldől, hogy milyen sorsot szántak teslvérnépünknek s akkor döntenie kell. bogy folytatja-e a harcot. Finnország területe az 1910 március 12-i moszkvai béke előtt a Laatokka- (Ladogaj-io nélkül ' 382.801 négyzetkilométer volt. Az 1939—40. cvi négyhónapos kemény téli hadjárat véráldozatán kivül (18.640 halott és 41.500 sebesült) Finnország igen érzékeny területi és anyagi áldozatokat szenvedett. A moszkvai békeszerződés értelmében összesen 35.084 négyzetkilométer területet kellett átengednie és a 117 négyzetkilométer területű Hanko (Hangö) félszigetet harminc évre bérht?adnia a Szovjetuniónak. Az átengedett terület tartományonként igy oszlott meg: Viipuri (Viipuri várossal együtt) tartomány 35.768 kma területéből B41739 kirí' Kuopio tartomány 44887 km* területéből 2.176 km2, Oulu tartomány 62.988 km* területéből 1.785* km', Lapin (Lappföld) tartomány 116.282 km* területéből 6.374 km* és végül a 117 km= kiterjedésű Hanko-félsziget. Tgy a mostani második finn—szovjetorosz háboni kitörésekor Finnország fennhatósága alatt 347.600 négyzetkilométer terület volt. A moszkvai békeparancs végrehajtása során kb 38.000 mezőgazdasági üzem 360.000 bektár szántófölddel és millió finn márka évi termelési ér tékkel, továbbá mintegy lüüü km vasutvonaihossz került a Szovjetunió megszállása alá. Finnország az 1939 —40. évi téli háború és a területátengedés következtében elszenvedett anyagi kára 28.860 millió finn márkára rúgott. Amidőn Finnország 1941 nyarán ismét háborúba- lepett Szovjetoroszország ellen, kettős célt tűzött maga elé: az 1940-ben elszakított területek visszaszerzését cs a Karjala (Karélia) szovjelorosz részén élő finuek felszabadítását A két és féléves küzdelemben a finnek országukat teljesen megtisztították az oroszoktól Az 1940. évi moszkvai békekötés előtti országterület teljes egészében finn fennhatóság alatt áll és az orosz megszállás elöl az átengedett területekről elmenekült lakosság már régen visszatért otthonába. Földrajzi fekvésénél fogva a maroknyi finn nép germán (svéd) és szláv (orosz) törekvések központjába került és majd az egyik, majd a másik nagyhatalom bóditotta meg. Több, mint száz évvel a magyar honfoglalás ntán, a XI. század elején foglalták el a finnek mai országukat. Azonban a független finn birodalom csak a XII. század közepéig állt fenn. It54-t£l 1809-ig Finnország a svéd királyságnak volt része, majd 1809töl 1917-ig autonóm nagyhercegség volt az orosz birodalomban. A finn nemzet 1917 december 6-án proklamálta önálló államiságát, amelyet minden ország — igy Szovjetoroszország is — elismert. 1919-ben lett köztársaság. Suomi történelmi sorsa szorosan 50.000 hektár véttel, 2.5 millió hek-' összefügg a finn nép csekélv számátór erdőség. 465 iparvállalat 2308 val. Finnország népessége és népmozgalmi 1750—1938; Ki Jelenlévő Egy négy - Elveszülctés Halálozás Térni. zetkm re (az oldalt megjelölt két évszám szapo jut közötti időszak átlasrában) rodás ezer lélek 1750 421.537 1.1 T ? ? 1800 832.659 2.9 41.3 28.1 13.2 1830 1.372.077 4 1 .37.3 27.7 9.6 1S60 1,746.725 5.3 34.9 26.8 81 1890 2,380.140 7.2 35.5 25.2 10.3 1920 3.364 807 10.1 29.6 18.5 11.1 1830 3,667.067 10.7 22.2 14.1 8.1 tái 5.786.844 10.9 18 4 12.6 5.8 )936 3.807.163 10 9 18.1 13.1 5.0 1937 3.834.662 11.0 18.9 12.3 6.6 1938 3.836.753 11.1 19.9 12.1 7.5 Finnország lakossága 1750 óta csaknem megtízszereződött, pedig az idfik folyamán kivándorlása is tekintélyes arányú volt. A természetes népszaporodás ingadozásoknak volt kitéve, azonban a két utolsó évben .(1937-ben és 1938-ban) erősebb emelkedés észlelhető. Finnország népessége 1865-től 1930-ig az élveszülelések csökkenő átlaga eüenére is 83.4 százalékkal szaporodott. Finnország nemzetiségi szempontból eléggé egységes. 1930-ban Finnország népessége nemzetiségek szerint igv oszlott meg: 3,022.257 finn (894 százalék), 342.916 svéd (10.1 százalék!. 8216 orosz (0.2 százalék), 3719 német (01 százalék), 2113 lapp (0.1 százalék) és 1527 egyéb nemzetiségű (0.1 százalék). A svéd anyanyelvűek száma 1890fől stagnál. Énnek részben az a magyalázata, hogy néhány év óta igen sok svéd vándorol innen Svédországba. Az utóbbi évek során különösen a finnországi fiatal svéd nők vándoroltak ki nagy számban, akik háztartási alkalmazottnak szegődtek Svédországba. Az 1938-ban kivándoroltak száma 1286 volt, ezek 65.5 százaléka volt nő. A 16—30 éves kora nők 41 szemben évről-évre tért hódit. A városi lakosságnak azonban csaknem fele most is beszél svédül; a svéd a finn mellett az ország második hivatalos nyelve. A hivatalos kiadvánvok finnül és svédül jelennek meg, sőt a helységneveket is mindkét nyelven használják. Oroszok a finn—orosz határmenli területeken, különösen Viipuri tartományban élnek nagyobb számban (kb. 11 százalék). Az önálló finn állam létrejötte után a finnországi oroszok egv része a Szovjetunióba költözött, viszont 1920 és 1930 között orosz emigránsok telepedtek le Finnországban. A finn hivatalos statisztikai kiadványok még most is külön említik a volt cári és a szovjetoroszországi származású oroszokat A Szovjetunió területén jelenleg élő finnfaiu népesség száma mintegv 472.700. Ebből kb. 317.600 ugvneveze't karja-lat, 117 400 péterviári finn. 20 ezer tulajdonképpeni finn. 17.000 ingri (Ingermanlan! és 700 vót. A karjalaiak görögkeleti vallású finnek A pétervári finnek nem annyira a régi cári fővárosban, hanem inkább anBBnper a 88 tm nagQanpi halála Körül Kéttvl leüntiázra liélféH a lelkien írnokát (A Délmagyarország munkatársa-1 öregasszonyt, akit a jajveszékelés lói) Hetényi Mátyásné együtt sére előjött szomszédok mentettek lakott Szegváron a nagyanyjával, ki a hóból. Meggémberedett tagoközvegy Borbély Gáspárnéval, kai vitték be a szobába a 88 évei aki már betöltötte a 88. életévét. Az * matrónát, itt a lelketlen unoka tooregasszonv inagas életkoránál fogva, úgyszólván önmagával is tehetetlen volt és unokájának kellett volna őt gondoznia. 1942 februárjában a 88. éves aszszony hiányos öltözékben az udvarra kóborult és a kapunál belesüppedt a félméteres hóba. Az öregasszony segítségért kiáltozott, ezt meg is hallotta az unokája, aki kiment az udvarra, de nem segített a nagyanyján. — Jöjjön ki a hóból, ahogy tud —- rivalt rá Hetényiné. — Nem tovább veszekedett vele, enni sen* adott neki és fűtetlen szobában hagyta magára. Az öregasszony tüdőgyulladást kapott, amely pár nap alatt végzett leromlott szervezetével. Feljelentés folytán a szegedi törvényszék elé került a lelketlen unoka és a törvényszék megállapiva Hetényiné bűnösségét, kétévi fegyházra itélte. Az ősszel az Ítélőtábla foglalkozott a bünperrel és helybenhagyta az elsőfokon hozott ítéletet. Végső fokon a Kúria került a nagyanya halála körül keletkerődöm magával, ha itt is pusztul. ! zett bűnügy és most a legfelsőbb Azzal sorsára hagyta a hórakás- bíróság helybenhgayta Hetényi Mában a magával teljesen tehetetlen tvásné kétéves fegyházbüntetését Szegett tavaslat az iparosság npcrssnitagciiatasanah biztosítására Az Ipartestületeit Központin tár$voi a szegedi ipartestület tervéről (A Délmagyarország munkatársé- lebbi ülés tárgysorozatának fontos l\ A : i.-.i.ii jt_" •• i _ „íuiia tói) A szegedi ipartestületben már több Ízben folytattak tárgyalást az iparosok anyagellátása ügyében. A multbeti előljárósági ülésen is -behatóan tanácskoztak erről a kérdésről s előrelátható, hgy az ipartestület a jövő héten tartandó közgyűlésén is napirendre kerül az anyagellátás jobb és igazságosabb megoldása. Az anyagellátás különben szerepelt már az ipartestűlet legutóbbi évi jelentésében is. A jelentés részletesen taglalja i problémát és arra a konklúzióra jut, hogy az anyaghiány nem is olyan súlyos, mint amilyennek távolról nézve látszik. Az érdekeltek megállapít tása szerint nem is annyira a hiányban van a hiba. raint inkább az elosztás rendszertelenségében. Ezen az állapoton — az ipartestület véleménye szerint — ugy lehetne segíteni, ha a kézműves ipar részére szükséges összes jelentősebb nyersanyagot zárolnák és azokat az ipartestületek utján hoznák forgalomba, természetesen a legszigorúbb ellenőrzés melleit. A szegedi ipartestület jelentésében lefektetett kérdésekkel rövidesen már illetékes helyen is foglalkoznak. Értesülésünk szerint ugyanis az Ipartestületek Országos Központja legközelebbi ülésének napirendjére tűzi a fontosabb ipari nyersanyagok olymódon elképzel' zárolásának kérdését, ahogy azt a szegedi ipartestület jelentése felvetette. Legérdekesebb a dologban, pontja lesz a nyersanyagellátás rendezése, a szegedi ipartestület által elgondolt formában. Ha az Ipartestületek Központja a szegedi elgondolást magáévá teszi, akkor már a közeli jövőben aí iparügyi minisztériumban is foglalkoznak a kérdéssel és valószínű, hogy az iparosok anyagellátását a kivánt mértékben fogják rendezni. a in Négyes ikreket szült egy Amerika' katona felesége Stockholm, február 23. Mint 9 brit hírszolgálat jelenti, egy Alabama állambeli amerikai ejtőernyős katona felesége négyes ikreknek adott életet. Az újszülöttek kö, zül három leány, egy pedig fiujA fiu egy ujabb jelentés szerint szerdán meghalt. (MTI) Döntetlenül mérkőzött a magyar ökölvívó válogatott M nclienben München, február 23. A Németjrszágban portyázó magyar válogatott ökölvívók kedden Münchenben szerepeltek. A nagy érdeklődéssel várt mérkőzést a politika' üléseiről hires Lőwenbrau-pincébeu rendezték. A nagyszámú nézőközönség soraiban polgári szeméjyehogy a szegedi testület nem javas latnak' szánta a nyersanyagellátás ken kivül számos katona és sezárolást, hanem csupán a jelenté- késült is helyet foglalt A budasében foglalkozott, hogyan lehelne Pesti válogatott együttes ismét 8:» az iparosok anyagellátását kielé- arányú döntetlen eredményt ért eb gitő formában rendezni. Ezt az egy-, A magyar csapat tekintélyes ero szerű hozzászólást olyan értékes-' képviseli, a vendéglátó német az IPOK vezetősége, együttesnek minden erejét latba vő vót ok csak ÓHÍ-kMk (;rag, küt&tv, hogy éirdemesnek találta azzal be- kellett vetni a döntetlen eredmény bözneV « Wwekm (Sóid) ' * tfc'afów hfforiaJKossnT 'és á ítfTJ) fnak környékén, a Finn öböl partvidészázalékkal voltak képviselve az ősz-|kén (a mostani harcok színhelyén) szes kivándorlók között. léinek. Az ingriek és a kihalóban ló-(nek bírálta Bár a svéd kisebbség sorsa igen kedvező, a finn pyefv a svéddel