Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-22 / 42. szám

Hegyven esztendő a +cnári kafe&rán (A Délmagyarország munkatársától) Nemcsak a szegedi negyesrendi gim­náziumnak, hanem a magyar piarista rendntk is bensőséges ünnepe volt va­sárnap Kiss István piarista tanár­nak 10 éves jubileumát ünnepelték volt tanítványai a kegyesréndi városi gimnázium dísztermében. Reggel 8 órakor a fogadalmi tem­plom ban nagyszámban gyülekeztek a volt tanítványok, bogy megjelenjenek azon a szentmisén, amelyet Kiss Ist­ván tanár volt tanítványainak aján­lott fel. A templomi ünnepség után a régi iskola dísztermében folytatódott a jubiieumi ünnepség. Itt a régi tanít­ványok sorában megjelent dr. Tu­kats Sándor főispán, vitéz dr. Sza­bó Géza és dr. Pálfy György vá­rosi tanácsnokok, R e n k e y Lipót ny. tanácsnok, R a c k Kálmán árvaszéki elnök, D é k á n y Sándor számvevősé­gi főtanácsos, Biacsy Béla és Ba­logh Antal tb. tanácsnok és még so­kan mások. Eljött a jubileumi ünnepre dr. Zi mányi Gyula, a magyarorszá­gi piarista rend szegedi származású főnöke, továbbá a szegedi egyetem és a középiskolák vezetői is nagyszám­ban. A gimnázium énekkarának sikeres szereplése vezette be az ünnepséget Kodály Zoltán: Köszöntőjét énekelte a diákénekkar, majd Arany János al­kalmi versét Szögi Ferenc hárma dik b) osztályú tanuló szavalta el. Altalános figyelem közben ezntár dr. Tuka*s Sándor főispán, a vott ta­nítványok nevében köszöntötte a tubi­láns tanait, Kiss Istvánt. — Nem ünnepi beszédet akarok mondani, hanem csupán egyszerű kö­szöntő szavakat — mondotta a főis­pán. Idézni a multat, megköszönni a négyévtizedes tanítást, amelyet Kiss Istvántól egy egész életre kaptunk. A jubiláns könnyekig meghatottan Sőszönlemega szép üdvözlő beszédet. Dr. Tihanyi Béla főigazgató a katolikus tanügyi főigazgatóság me­leg köszöntését tolmácsolta, majd dr. Csonka Mihály, a gimnázium igazgatója, a másirányu fontos elfog­laltsága miatt távollevő dr. Tóth Bé­ta helyettes polgármester üdvözlő le­velét olvasta fel. A polgármesterbe­lycttes a város közönsége nevében kö­szöntötte Kiss Istvánt, »a gyermeklé­lek avatott szobrászát*. Z i m á n v i Gyula rendfőnök üdvö­zölte ezután a jubiláló tanárt. Szent Péter szavait idézte: »Nem hallgathat­juk el, aminek szem- és fültanúi vol­tunk, vagyunk*. Azért jött ö Szegedre, mint a piarista rend magyarországi atyja, mert ugy érzi, köze van az ün­nephez, az ünnepelthez és az Ünneplők­höz is. A továbbiakban a nagy szege­di piaristák emlékét idézte, Tóth Já­nost, Magyar Gábort, Singer Kornélt, Horváth Cirilt, akikhez Kiss Istvánt ís hasonlította. Majd arról szólott a rendfőnök, h«gy jól esik tudni, Sze­ged mennyire megbecsüli a kalazan­eiusok magyar törzsét. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a jubiláns Kiss István piarista tanár meghatottan mondott köszöne­tet a köszöntésért. Hálás szavakkal emlékezett meg arról a szeretetről, amellyel a volt tanítványok körülve­szik. Azt kívánta Kiss István a volt tanítványoknak, hogy az iskolában magukba szivött vallásos, hazafias és erkölcsi eszméket érvényesítsék min­den ténykedésükben a Haza javára. Végül a kormányzói kitüntetésről em­lékezett meg a jubiláló tanár, kifejez­ve, hogy ez is nagy buzdítást ad szá­mára további nevelő munkájában. Is­ten áldását kérte a Kormányzóra, hogy Nagvmagyarorszsg megteremté­séhez adjon számára erőt. Erre a szavakra az ünnepség részt­vevői helyeikről felállva, percekig lelkesen tüntettek a Kormányzó mel­lett. A szép iskolai ühnepségel a gim­názium énekkarának., szereplése fe­jezte be. --­liter finom asztali bor 0.— pervő u. üveg kitűnő habzóbor 10.— pengő Sándor italáruüzletében a Főpostátiál hsntteiet a i unkásioborzas és írunkaválialás ti ahb szabáiyazásáró* Budapest, február 21. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletet a munkatoborzás és munkavállalko­zás ujabb szabályozásáról. A munkás­toborzás eddigi rendszere a gazdasági munkaközvetítő szervezettől függetle­nül állt fenn. A most megjelent rende­let a hatósági munkaközvetítő szer­vek engedélyétől teszi függővé a gaz­dasági munkástoborzó és gazdasági munkavállalók működését és a szer­veknek állandó ellenőrzési lehetőséi­get biztosit a munkaközvetítést üzlet­szerűen gyakorló toborzó gazdák (bandagazdák) és a munkavállalkozók munkája felett. A rendelet szerint a toborzó gazda az, aki másnak gazda­ságában teljesítendő gazdasági munka végzésére munkáscsapatot szervez oly módon, hogy munkaadóként nem ő maga, hanem a gazdaság birtokosa, bérlője, vagy esetleg a munkavállal­kozó köti a munkavállalókkal a mun­kaszerződést. Közömbös, hogy a to­borzó gazda (bandagazda) a munka­adó, vagy munkatársai megbízásából jár-e el, továbbá, hogy a mezőgazda­sági munkaszerződésben maga is mun­kát vállal-e. Gazdasági munkavállal­kozó a rendelet megjelölése szerint az, aki másnak gazdaságában teljesítendő gazdasági munka elvégzését saját fe­lelősségére vállalja is evégből, mint munkaadó maga szerződtet munkavál­lalókat, akik a szerződtetés alapján a birtokossal (bérlővel) szerződéses vi­szonyba kerülnek. A rendelet a továb­biakban részletesen szabályozza a to­borzó gazda-igazolványok és a gazda sági munkavállalkozók engedélyi kér­vénye nyújtásának módját, az enge­délyt adó szerveket, valamint az egyes toborzások esetről-esetre külön kéren­dő toborzási engedély előterjesztésé­nek feltételeit. A rendelet március 15-én lép hatályba. (MTI) Az Ítélőtábla is felmentette Debre Péter kérhé zlgazgatét (A Délmagvarország munkatársé- ítélőtábla helybenhagyta a törvény­tói) Emlékezetes, hogy a szegedi szék felmentő ítéletét, az első tör­törvényszék a mult év novemberé- vényszéki minősítés szerint, ben megtartott főtárgyalásán má- Dr> Horánszky Miklós főügyész­sodszor is felmentette dr. Debre helyettes semmisségi panaszt je­Péter kórházigazgató-főorvost, is- ]entett fce a Kúriához. Dr. Széli meretes perében. A törvényszék a (Gyulq, a vádlott védője a téves megejtett bizonyitáskiegészitési el- ténymegállapítás és a minősités járás alapján nem látta elfogadha- miatt jelentett be semmisségi pa­tónak a vádbeli tényállást, ennek nászt, alapján hozta meg felmentő itéle­tét. Az Ügyész fellebbezése folytán j az ügy másodszor is az ítélőtábla Külügyi eíőatlások ~ ele került. A tábla dr. Molnár, n T , * JAzse-lanácsa hétfőn foglalkozott a JJlUMMliCi-larSasagDaia az üggyel. A délelőtt az iratok is-1 (A l)éhnagyar0I.9zág mu„katársá­mertetésével teli el délben került tólJ országos körútján, apostoli mun­sor dr. Horán sz ky Miklós kir. kát végezve, Szegedre is ellátogatott főügyészhelyettes vádbeszédére,' a magyar politikai éiet két kivalósá-' amelvben megindokolta a vád ál- ga, hogy a Dugonics-Társaság vasár­láspontját. Fejtegetésében rámuta- naP' ülésén figyelmeztessék a ma tolt, azt kell vizsgálni a vádlott Syart arra amire sosem lehet elég vétkességének kutatásakor, milyen a ^ vitagptaUi^ Ui mentahtasa, mentalitásból kitolyo- j zetér6l tartott hatalmas koncepciójú lag megtehette-e a neki tulajdoni- előadást, kifejtve, mennyi súlyos goii­tott kijelentéseket. A főügyész arra aolat tart bennünket béklyójában, mi­a következtetésre jutott, hogy a kor talán túlságos önbizalommal tár­vádlott politikai beállítottsága foly- gyaljuk a mindnyájunk létét, vagy tán a vádbeli kijelentések elhan- "7 lélét jelentö kérdéseket. Idézi i i *ii -'i i — rt*hr» cir oalazar portugál államférh mondását gozhattak, anélkül, hogy Debre sér- 8ze*~nt \z igazság politikáját teni akarta volna a Kormányzó sze- kel) mindig köyetni) megismertetve a mélyé!. néppel a valódi helyzetet. Mi se ad Dr. Széli Gyula ügyvéd, dr. juk át magunkat vágyálmainknak, jö­Debre Péter véédője a tanuként ki- vőnk kiformálása legfőbb feladatunk, hallgatót fiatal orvosoknak a tör-1 Tanuljunk meg európai szellemben • », .... „„ „„ii™^ gondolkodni, hiszen minden, ami a vényszek előtt elhangzott vallómé- *,ágon történjk? kapcsolatj,an van sa hitelességeit vitatta, majd az velünk s nem lehet öncél azzaj nem utolsó szó jogán dr. Debre Peter törődni, ami kívülünk van. Hatalmas tette meg megjegyzéseit a Ho- történelmi tudással és tárgyismerettel ránszky főügvészheívettes által fel- részletezte, hogy már Szent Istvántól hozott vádakra. kezdve hány uralkodónk kereste a _ . „,u„,„ külfölddel a kapcsolatot, hiszen sok­Ezután a bíróság határozathoza- szor akaratnnk e]len és elgondolásunk tálra vonult vissza és rövid tanács- nélkQ1 történnek a doigok, amiknek kozás után kihirdette Ítéletét. Az konzekvenciáját mégis le kell von­mmmmmmmmmmmammmmimmammmammmmm, nunlc. A mai magyar állam a kis nem­A) K <• fti V I L T ízetek közt is az első sorba való s » E u N V 1 fa S j vezető pozició illeti meg. Feleslege* a Váradí-I'fcr'nkönvvfái' ehbf i«ekszámban gigászi mé­BATTHVDÍV TTTPA A ALATT ret*ket ériflnk el, mert erőnk tulbe­BA1THYANY UTCA 4 SZ. ALATT ^^ ^^ ^ yagv1jnk valakjk Magyarország és a külföld kiváló Ez| bizonvit;a effésí „„ttunk. gazda­íróinak munkái. A könyvpiac szenzá- «,Agi kulturális jelentőségünk, ál­ctói azonnal olvashatók. lamaíkotó képességünk Szó sincs ró­CSERE NAPONTA 1 332 la. kényes helyzetben vagyunk, hiszen f a Kárpát-medence ütközőjében kerü'-' lünk különféle hatások alá. Ide va­gyunk kötve, de ne feledjük el, bogy ez a föld évszázadok során sok nehéz harc színhelye volt, amikor nekünk a létünkért kellett verekednünk, mig más nemzetek békén fejlődhettek. Ilau­goztatja, hogy a külpolitikához való igazodásnak sorsdöntő jelentősége van. Mi magunkra maradtunk mindig, a legtöbb államot fajtestvérei segitik* Beszélt Trianon szégyenéről, Nyugat felé való helyzetünkről, hiszen Ma­gyarország a Nyugat civilizációját tet­te magáévá s onnan érkeztek a kulin­ra áldásai. Hogy aztán a közelebbi, vagy a távolabbi Nyugat a fontosabhl — az megint más kérdés. Előadása végén azt fejtegette, hogy sokan még mindig nem látják, meny­nyire benne vagyunk az események forgópontjában Kérő szóval fordul a nemzethez, hogy szűnjön meg a sut­togó propaganda, az idegesség, mert ezek fokozásával nem lehet nemzetei megmenteni, csakis azzal, ha tömőt egységgel állunk a magyar külügyi politika mellé. Hinni, bizni kell aa örök Magyarországban. A rendkívül butásos előadás után Gömöry-La i m 1 László nyug. rend­kivüli követ emlékezett meg a régi diplomáciánkban feltalálható magyar vonatkozásokról, — könnyed áttekint­hető módon, a tudós szárazsága nél­kül csoportosítva a történelem fontos időszakaiban azok jelentőségét. Az ülést dr. Beretzk Péter al­elnök nyitotta meg s ő mondott kö­szönetet az illusztris előadóknak. Az adóbevallások beadásának határideje: február 29 (A Bélmagyarország munkatársi® tói) Az adóbevallások Beadására vo­natkozólag most kiadott pénzügymi­niszteri rendelet részletes ismertetései kapcsán ugy az összes budapesti, mint a vidéki napilapok is azt közölték, hogy az adóbevallások nem mint ed­dig, február végéig, hanem március 15-ig lesznek beadandók. Ez a közlés azonltan téves és a 93.000—1944. VII. sz. P. M. rendelőt ide vonatkozó ren­delkezéseinek némileg hézagos volta által okozott félreértésen alapszik, A hivatkozott P. M. rendelet 10. §-ának helyes és az illetékes pénzügyi ható­ságuk állal is megerősített értelmezé­se szerint az 1914. évi általános kere­seti, vagyon- és jövedelemadó beval­lások általánosságban ugy mitit ed­dig, ez cvben is február végéig { i mostani szökőévben 29-ig.) adandók he Február 29-ig tartoznak tehát tavid ív vallomásaikat mindazok az adózók akiknek tiszta jövedelme a 10.000 P-t vagyonuk tiszta értéke pedig 200.000 pengőt már 1912. évbven is meghalad­ta és akiknek adója ebből folyótag vagy egyébkent is már 1943. évre sem volt rögzítve. Ugyancsak február 29-ig tartoznak bevallást adni azok is, aki­nek az adója 1943. éVre rögzítve volt és most a 95.000—1944. sz. P. M. ren­delet szerint automatikusan 30—50 százalékkal felemelendő volna, de ezt helyes megállapításnak elfogadni nem hajlandók, mert tiszta jövedelmük az ekként automatikusan felemelendő ösz­szeget nem érte el. Viszont március 15-ig kötelesek vallomásukat beadni azok, akiknek tiszta jövedelme és il* letve vagyonuk tiszta értéke 1943. év* ben emelkedett a fentebbi értékhatá­rok fölé, akiknek tiszta jövedelme, il* letve vagyonuk tiszta értéke 1943. évben a változatlanul megállapított adóalappal szemben több, tnint 50 százalékkal emelkedett, akiknek 1943, évben addig még meg nem adózott uj jövedelemforrásuk, illetve vagyontár­gyuk keletkezett és végül akiket a m, kir. adóhivatal bevallás beadására 1914. évi március hó 31-ig végzéssel felszólít. A máucius 15-iki határidő tehát eSafe kivételes batáridő, mig ns általános beadási idő továbbra is fcb. ruár 29-ike maradt. Dr. tt. D,

Next

/
Oldalképek
Tartalom