Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-20 / 41. szám

lárpifosfitsmgéái'ai forduljon bizalommal Kícmcnvtormtoshsz mra- nica 2. száméra I. r. munka, szolid árak! a díszleteket a színpadra állíthatják! A díszletekhez, tervet csak úgy készítenek, hogy a díszlettervező előbb megbeszélést folytat Ungvári mesterrel: milyen díszleteket lehetne átfesteni és átalakítani... A második emeleten, a színpad fölött, tehát tulajdonképpen harmadik emeletnek felel ineg, ott épülnek az ólomvárak a Sándor-testvérek díszletfestő műhelyében. Ide is csapdán keresztül jut fel a megfestésre előkészített díszlet, a festőműhely azonban kicsinynek bizonyul akkor, amikor nagy háttérdíszletet kell megfesteni. Csak összegöngyölítve, részletekben végezhetik el a festést. Éppen ilyen hatalmas, egész szinpadháttéret betöltő díszletfüggönyön dolgozik Sándor Sándor, a Sándor-fivérek egyike. Egzotikus fák, kéklő ég és japáni bájú tengerpart elevenedik meg a hatalmas vásznon: a •Pillangókisasszony* nagv háttérpanorámája. — A múzeumban tanulmányoztuk a japáni díszletekhez szükséges dolgokat, — meséli T. Török Emil, aki lelkesedve beszél arról, hogy milyen művészi díszletei lesznek a »Butter. !ly«-nak. A második felvonás színpadát például fekete, lakkozott furnírkeretbe foglalják, igen stílusosan. Olyan 'esz, mint egy japán szekrényke, amelyben ősi istenszobrokat őriznek... Sándor Sándor rokonszenves, fiatal művészember, aki fivéreivel, Lajossal és Józseffel a szezon eddigi összes díszleteit tervezte — kivéve az Égigérő torony cimü Sík-drámáét — és festette. Komoly művészi ambíciói is vannak, nyáron Nagybányán szokott festeni és tanulni... — Nagyon Szeretek ruhákat tervezni és festeni — mondja mosolyogva a fiatal művész. — Ez a szenvedélyem a rendes munkámon kívül... Jelenleg például kimonókat • restaurál* a »Pillangókisasszonyhoz*. A színehagyott, fakult jelmezek új életet, ragyogást nyernek ecsetje nyomán ... i Tuticsodák Is cukakötUmínytk között Egy kicsit női szemmel kukkantok be — az újságíró obligát kíváncsisága melleit — zBenusc néni birodalmába, a színházi varrómühelybe. Szerény megjelenésű ,de erélyes modorú asszony ül a varrógép mellett s a tű 120 kilométeres sebességgel száguld a keze alatt. Végnélküli tüüfodrokat gépel, rózsaszínű lüllfelhők szegélyét. Körülötte ládákon, falak mentén, szekrények mélyén sok-sok ruhaköltemény, álomszerű kosztüm és zizegő selyemanyag... A próbababán hatalmas krinolin s rajta már készül a rózsaszín selyemtüllcsoda: P. Radnóthy Éva nagy mhája a »KaméIiás hölgy«-ben. Szívós s már-már (emberfeletti küzdelem folyik e csöndes műhely falai kőzött. Küzdelem az anyaggal, anii — nincsen... Négy régi ruhából csinál B e n e Jánosné, a népszerű B e n u s egy újak Segítőtársai is vannak: Horváth Ferenc férfiszabó és Miklós Bertalan adminisztratív öltöztető. Minden színész é.s színésznő a színháztól kapja valamennyi színpadi ruháját, ami vidéki viszonylatban egyedülálló. A női karszemélyzet cipőt is kap, bár a cipőraktárt gondos féltékenységgel őrzi Benus néni, hiszenj ami itt romlik, az pótolhatatlan! — Én is harminc éve dolgozom idestova a szegedi színháznál, — meséli B e" n e Jánosné, aki valósággal ezermestere etlnek a mai anyagszegény világnak ... Maga festi, tisztítja es anyagokat, nehogy tönkremenjen a legkisebb kacat is! Minden problémát j boszorkányos ötletességgel old meg,' legutóbb kalapot fabrikál' q »Bárom * kislóny.-nak,.. mégpedig feltűnően 1 bájos, ötletes biedermayer-kalapokat! Megtekintjük (Baumgartner Margit fehér japánselyem ingét és három gyönyörű kimonóját, amit mint Cso-Cso-Szán fog viselni a pénjtekcsti premieren: Simor Erzsi, IS z i I á gyí Szabó Eszter és D a j jka Margit filmruháit, Harczos Irén francia muszlin hálóingét, majd ! búcsúzunk és utolsó állomásunkra, a földszinti asztalosmühelybe vezet utunk. Kakas István asztalos éppen ebédel s körülötte állanak azok a lakkozott kínai zsámolyok, amélvek a bambusz-székekkel együtt szintén a •Pillangókisasszonyhoz* készülnek. De itt készül dr. Zoltánná Bánky Eti asszonynak, a színház gazdasági főnökének szép kombináltszobája is. Ilyen szorgos, mozgalmas és küzdelmes élet folyik nappal a színházépület falai között. S mindez azért, hogy este, ha felmegy a függöny, minden a helyén legyen, hogy színessé varázsolják a színpad álomviiágát a szürke mindennapokba belefáradt emberek, a közönség számára ... C«ányi Piroska ÉRTESÍTEM m. t. vevőimet és megrendelőimet, hogy Horthy Miklós utca 18. szám alatt volt és 1940-ben megszüntetett cipészüzletemet Bocskaf-utca 5. sz. alatt ismét megnyitottam. ték utáni rendeléseket és javításokat Kérem újbóli pártfogásukat. Régi ci pők modern parafáéra átalakítok, mérvállalok. Bárkányi György cipészm Eger a tizennyolcadik században (Részlet a szerzőnek sajtó alatt levő Jtönyvébő) • ...Azért mondja Szent Dáv i d, hogy tenyeréből kiveti az ls;en az embert, midőn meg akarja rontani. Szent .lób pedig azt irja ,hogy csak fölnyitja markát az Isten, ottan mindjárt elesik és megromlik az ember. Mert mindnyájan az Istenben élünk, mozgunk és vagyunk és mindenek őtőle, őbenne, őáltala vannak*. A jezsuita Pázmánynak (Kalauz, 1. 5.) ezek a szavai ugy hatnak, mintha egy predesztinációs hitű szerző irta volna őket. Bizonyságul annak, hogy sokszor csak a szavak mögötti érzület adja a különbséget római lojalizmus és eretnekség között. Eger spirituális helyzete is hasonló: a hitviták kora reányomta bélyegéi a magyar szellemi életnek erre a tizennyolcadik századi fókusára és vallásossága fehér fényben ragyogó színképéből kiclemczhelők a kgcllenlétesebb komponensek... A barok-iezsuita korszak püspökei nem a janzenista puritanizmus tanítványai voltak Hatalmas templomokat, kastélyokat, egyetemet építettek és székhelyüket a vallásosság mellett a világi kultúra és a tudomány székhelyévé is tették. A pápai hatalom fényessége inkább vonzotta őket, mint az Egyház széttöredezésének, demokratizálódásának gondolata. Észté r h á z y Károly gróf püspök nem hajtotta végre az U n i g e n i t u s-bnlla elnyomásának császári rendeletét, bár nem tiltakozott a placetum gók. koronák és tiarák, lebegő boldog angyalok, az általános megdicsőülés színes képe: más nem is lehetett ennek a kornak a viziója. Eszterbázy Károly püspök fejedelme volt az egyházmegyéjének, ö alapítja a liceum fakultásait. Csillagvizsgálót is építtet, a korszellemnek megfelelően és ő veti meg alapját tizenhatezer kötettel a hatalmas egri könyvtárnak, amely ma is egyike a leggazdagabb magyarországi könyvtáraknak. A könyvek beszerzésében nagy segítségére volt Garampi József bécsi nuneius. a későbbi biboros, akivel 1776 és 1792 között sürü levelezést folytatott. Garampi nem volt _ janzenista, de mint II. József mellett regium vétója ellen... .'akkreditált pápai diplomata, eleven m j összeköttetésbe kerül a kor széthúzó theolociai irányzataival amint könvrázol, amely előtt szinte lebegve térdel a rokokó-alak: aranyos miseruhában, görnyedve és mégis gőgösen, mint egy választékos mozdulata diplomata. Hullámos haja gondosan bátrafésülve, Voltaire-i soványságu, simára borotvált arcán lehelletszerü derű és finom okosság. Vallásosságában nincs semmi rajongó. A templomban lujtcngenek, festmények helyett, a faragott képek és az ereklvék. önma- ... gában kielégülő korszak": Ábrahám szik generális jelleget öltem és magáfrakkban, szétnyíló díszruhában ké- fogadni a tizennyolcadik szazad szül föláldozni ' Izsákot. A szentek egész kultúráját, elvezetni a bátor olattributumaikkal hivalkodnak. í vasót a legveszedelmesebb ellenség A líceumban Maulpertschj táborába is... De azért mégsem lehel egyik freskója a menyországot ábrá- \ mondani, hogy a könyvtár összeállttázoíja (1793). Grandiózus távlat, diadal sa nem tükrözi a gvujtő Cs alapító sugárzik a képen, harsonák és lobo-1 szellemiségét. Ismerjük a páratlan bizonyítják az észnek és a kinyilatkoztatásnak összhangját a predesztináció körül, utasításokat adnak a lelkipásztorkodás szigorú és elnézőbb elvei közötti vitában, theologiai előadások szövegét közlik, disszertációkat publikálnak, stb. Föltűnő azolas* szerzők jelenléte Egerben, ami bizonyára a bécsi Garampi és.Gázzá n iga hatására vezethető vissza: Muratori, Berti, Bertieri bevonulnak Egeren keresztül a magyarországi irodalomba... Számos kéziratot őriz az egri könyvtár, amik szintén gazdag anyagot nyújtanak a kor szellemei életébe való bepillantásra. Az egyik kéziratban a kalocsai érsek tiltakozik II. József előtt a Coena Domir ni- és az Unigenitus-bulla kitiltása miatt. Egy másik kéziratban a pápa kemény hangon ir II. Józsefnek, tiltakozva a császárnak helgiumi valláspolitikája ellen. Egy harmadik kézirat a jozefinista Hay püspöknek tolerancia-körlevelét bírálja... Van egy francia tanköltemény is »a egykorú egri kéziratok között, amely az akaratszabadságot hirdeti, megjegyezve, hogy a romlott emberi természet inkább a rosszra hjjlik... A francia költemény jelenléte Egerben: jellemző a kontroverziák korára és a püspöki város élénk külföldi kapcsolataira. * Az egri kiadványok és kéziratok mellett az érsekmegyei könyvtár anyagának is szellemtörténeti jelentősége van. Az egri könyvtár nem a remeteségbe vonulónak kedvenc auktorait gyűjti egybe, mint a Rákóczi rodostói könyvtára, hanem igyekHa körülnézünk Eger műemlékei között, mindenütt a jezsuita-barok páthosz és világiasság tüneteit látjuk. A Minoriták templomának egyik oltárképe Altomonte osztrák festőtől való és Krisztust a keresztfán ábrázolja, Magdalénával (1763). A 'kép semmiesetre sem mondható a janzenista pesszimizmus szülöttjének. Krisztus rubensi testén valami boldog nyugalom és megelégültség ömlik el, nem a- szenvedés hatja át. Arcán szinte derű sugárzik. Mária hatalmas női alak, Krisztusra bámulattal néz föl... A háttérben római katonák, nagy épületek. Megdicsőülést áraszt a kép] nem a megváltó halál komor hangulatát. A cisztercita (régebben jezsuita) templom főoltárán Borgia Szent Ferenc szobra látható. Ez a szent egész attitűdjében távol áll az assisi Povercllo ideáijától. amely viszont a remete janzenisták aszkézisének rokona. A jezsuiták szentje fönn trónol az oltáron: az oltár maga is oltárt éb»veinek hátramaradt jegyzéke is bizonvitja. (Ez a jegyzék megvan a szegedi Somogyi-könvvtárban.) Az egri liceumi könyvtár egvik freskója a tridenti zsinatot ábrázolja: az Eoelesia visi bilis legvilngiasabb pomnáiában. amelvnek fénvessége mellett elhalvánvodnak a komor janzenisták magánvbavonuló el- j bár erősen katolikus mélkrdései a gratia efficax lé-'nak volt a tanítványa gyűjtemény történetét: lehetetlen kapcsolatba nem hozni a könyveket a vasáról: lelki alkatával. Megalapítója, a tudós és bibliofil Eszterházy Károly gróf (1793), aki Rómában megszerezve a theologiai doktorétust, XIV, Benedek pápa üdvös intéseivel és áldásával tért vissza Magyarországra, hogy 1762-ben elfoglalja' az egri püspöki széket. Egyik, Garampiboz intézett levelében (1778) Eszterházy a sapientissimus post memóriám homninum pontifex jelzővel illeti XIV. Benedek pápát. Ea a kapcsolat mindenesetre jelentős és bizonyára kihatott a leendő főpap egész lelkületére és szellemi fejlődésére. Ismeretes, hogy a szentágostoni világnézetű XIV. Benedek pápa milyen liberálisan viselkedett kora hitvitáiban. A janzenista Fréqüentö commnnion ujra-kiadójónak udvarából nem hozhatta haza Eszterházy a morális rigorizmus elitélését. Mint emiitettük, az egri püspöknek nagy segítségére volt a könyvek beszerzésénél Garampi bécsi nuneius: Garampi a fölvilágosodás felé hajló, Mu ra törlés a domininvecréröl... A terem mennyezetének kánusok barátja. Érthető ilyénforegvik sarkában az a ielenet látható, mán, bogy az egri könyvtár összeálmikor az egyházi biróság cenzúrát litása azt a helyes elvet tükrözi, eg* gyakorol: az énből villám csan le és i tudós theologusnak nem szabad elfölgyujtja az eretnek könyveket... | zárkóznia a vita alatt álló vélemények elöl... Eger a tizennyolcadik században a könyvkiadásnak !s egyik központja volt Magyarországon. Nagyszombattal természetesen nem versenyezhet, de szellemtörténeti szempontból sok érdekes kiadvány viseli az A g r i a e helynevet. Ezek a kiadványok a szárért tmndolah'iláitának megfelelőén " kegyelem proM&oáivaJ TcutlaJkczasi. Zoln&i Béla HusfüsSölést felelősséggel vá'lalok. FSrészporS minden mennyiségben veszek. UrnSi Ferenc hentes Báró J6$wg-utca 19.