Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-15 / 11. szám

Érdekes tervek a naptár megreformálására Olyan újításokon dolgoznak, bogy, éjszaka csökkenése. • jelenlegi naptárrendszert egysége-1 E rendszer előnye, hogy minden sebbé és ezáltal egyszerűbbé tegyek, hónap 28 napból áll. Ez egyszerűbb (Illetékes szakkörök kusza naptárrend-, iSj mert minden hónap 1, 8, 15 és 22. c WrfrnL'őf o Kko «• enArt koriviAnilziic ... : • .u .. . * ... ; i — n DEEMA'GYKRORSZ AQ SZOMBAT, 1944 JANUAR 15. 5 szép harmonikus ; napja mindig vasárnapra, minden 2,j és a pontos négyhetes hónaphoz. 9, 16. és 23-ika hétfői napra esik és igy tovább. Más előnyei: az nj naptár nem áll összeütközésben a hitfelekezetek ünnepbeosztásával, mert éppúgy elhelyezhető például a negyedik hónapban a húsvét, a hatodikban a pünkösd és a 13.-ban a karácsony, min? a 12 hónapos rendszer mellett. Az uj rendszerben tehát rögzítve lennének a mozgó szerünket abba a tormába akarnák öltöztetni, mint ahogy az a mérték- és pénzrendszernél van. A reform: Gergely pápa kalendáriuma helyébe olyan uj- és egységes világnaptárt vezetne be, amely megszüntetné e naptár legnagyobb hátrányát: a folyton változó évkezdet és állandóan mozgó ünnepeket. A Simai-terv szerint, az év mindig vasárnappal kezdődnék és 364 napra osztanák feL A 364 nap négy, egyenként három hónapból álló 91 napos j évszakra osztanék. Az évszak három hónapjából az első 31 napos, a következő kettő 30 napos volna. Az év 12 hónapjából tehát nyolc hónap 30 napos lenne és csupán négy: január, április, julius és október volna 31 napos. Igy minden évnegyed kezdete — és az újév is — mindig vasárnapra esnék. Minthogy azonban az év 361. napja mindig szombat volna, a naprendszerhez alkalmazkodó év pedig a rendes években 365 napból áll, a feleslegként aejódó 365-ik nap problémája ugy lenne megoldható, hogy e nap "ünnepi szombatiként iktatódnék az évbe. Minden év végén tehát két szombatunk lenne. A második szombat az óévet búcsúztató ünnepi szombat volna, mert utána az újév vasárnapra esnék, ami szintén münkaszünnap. E bevezetésre váró uj és egységes világnaptár, társadalmi, gazdasági, sőt állami szempontból is a következő előnyökkel jár: Minden esztendő naptára teljesen egyenlő, a négy évnegyed pedig pontosan egyforma időtartamú és mindig ugyanazon napon kezdődik. A hónapokban egyformán 26 munkanap van és nem 24, 25, 26 vagy 27, mint a Gergely-naptárban. Az uj rendszer szerint az egyházi ünnepek mindig ugyanarra a napra esnek. Másik terve szerint az esztendő 13 négyhetes hónapra oszlana, az évkezdet pedig nem január, hanem március 26-ról 21-ére virradó éjszaka lenne, amikor nap- és éjegvenlőség van és lat órakor, illetve éjfélkor a nap hosznza egyenlő az éjszakával, mert ek- ... kör kezdődik a nap növekedése és az vádlottként a törvényszék 13-szor kapnának majd fizetést. Különben az ipari és gazdasági élet kerek számhoz igazodik, azaz a héthez Terv szerint a 13. hónapot az év közepén, junius és julius között he- ,, . , ,, „ . ... lyeznék el és a Sol (Nap) 12 biz, vagv ?JT61 l^ekezeU meggyőzni vitéz trezember elnevezést kapná, mivel 13 liárs László egyesbirót, hogy ő franciául: trez. Mindkét naptártervezet bevezetését a legtöbb európai, amerikai és ázsiai állam elfogadta, de sok ország továbbra is ragaszkodik a Gergelynaptárhoz. Nem lehetett rábizonyítani a tolvajokra a lopást, közvetett bizonyíték alapján mégis eltélték őket (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes ítéletet hozott pénteken a szegedi törvényszéken vitéz dr. Hárs László büntető egyesbiró egy lólopási ügyben. Az ügy vádlottja két majdnem egyforma nevü cigány: Demeter Lajos és D öm ö t ö r József volt. Demeter és Dömötör 1942 junius 27-én kerité- bői arra következtettek, hogy mégis sen bemásztak Zákány József sándorfalvi gazdálkodó házához és az istállóból elkötötték a gazda két lovát. A cigányok a tárgyaláson tagadták a lopást és nem is merült fel ünnepea. Gazdaságilag is előnyösebb volna ez az uj naptár, mert a munkaadóknak a munkásokhoz való viszonvát a , ., . „,. , tervezett évbeosztás nagyon leegysze- >enfcsc W™*" Mindszent csendőrsege rüsitené. A havidijasok pedig évente és a hódmezővásárhelyi rendőrség ' 'nyomozott a tolvaj ciganylogeny utan. A mindszenti csendőrségnek sikerült is elfognia és a bíróság elé állítania, A pénteki tárgyaláson Csurár beismerte ugyan a terhére rótt cselekményeket, de szapora bőbeszédüségget vitéz dr. tulajdonképpen ártatlan. Amikor az Ítélet kihirdetése előtt a biró megkérdezte tőle, van-e még valami mondani valója, így szólt: — Esküszöm, hogy ártatlan yaAztán mint aki maga is rájött, hogy nagyon nagyot mondott, hirtelen elhallgatott, majd igy módosította esküjét: — Különben nem esküszöm méltóságos biró ar, mert cigány vagyok é* egy hagymáért is -megesküszöm, de komolyan mondom, hogy Ártatlan vagyok. Az egyesbiró azonban nem volt bizonyíték, hajlandó akceptálni a tolvaj komoly kijelentését és tekintettel a teljesen tisztázott tényállásra, amelyből bebizonyosodott Csurár bűnössége, 3 évi fegyházra Ítélte az "ártatlan* cigánvlegényt. Csurár még mindig megmaradt ártatlansága hangoztatása mellett és fellebbezést jelentett be az Ítélet súlyossága miatt. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. ellenük olyan terhelő aminek alapján megnyugtatólag bűnösnek lehetett volna kimondani őket lopás bűntettében, azonban, hogy a lopást követő nap reggelén két lópasSzust váltottak a sándorfalvi városházán az elopotthoz hasonló két lóra, ebből a körülménylehet valami közük a lólopáshoz, ezért bűnpártolásban mondották ki őket bűnösnek és 6—6 hónapi fogházra Ítélték őket. Az ítélet nem jogerős. Olvasás közben ** rt Cigány vagyok, egy hagymáért is megesküszöm •. * Háromévi fegyházra ítélték az ártatlanságát hangoztató toloar cigánylegényt (A Délmagyarnrszág munkatársától) cgyesbirája előtt. Csurár Tonkás Villogó tekintetű, sokbeszédü, jóképű, Antal 20 éves cigányt kétrendbeli l0cigánvlegény állott pénteken délelőtt:pás bűntettével vádolta az ügyészség. büntelő; Csurár, aki fiatal kora ellenére már _____ I többször volt büntetve és serdülő kommmm> j rában is több évet töltött dologházban, ] ezúttal Mindszenten és Hódmezővásár! helyen követett el lopásokat A mult év december 26-án gyalogosan elindult Mindszentről, hogy Hódmezővásárhelyre menjen és ott egy kis "kereset* után nézzen. Az ügyes cigány azonban mindig nyitva tartja a szemét, mert sosem tudja mikor és bol milyen alkalom kínálkozik a "keresetre*. Most is, amint elhagyta a falut és a Tisza védőgátján ment, mendegélt Hódmezővásárhely felé, a töltés közelében levő, még a faluhoz tartozó egyik szélső házból egy asszonyt látott kijönni kisleányával együtt Az asszony Kertész Béláné volt, axl éppen óvódéba kisérte kisleányát. Csurár megfigyelte, hogy Kertészné gondosan bezárta ** őrizetlenül hagyott házat és elrejtette a kulcsot. Amikor az asszony eltűnt a falu házai között, a cigány elővette az elrejtett kulcsot és behatolt a házba. A nála levő üres kofferbe minden kéznél levő ruhaneműt belerakott, ezenkívül pár darab értékes ékszert vett magához. Kertészné kára meghaladta az 1000 pengőt. Hódmezővásárhelyre érve, Vörös Mihály gimnáziumi tanár lakása előtt haladt el. A lakást éppen szellőztették, az ablak nyitva volt és Csurárnak nem volt nehéz megállapítania, hogy a szoba üres. Egy szempillantás alatt a szobában termett és egy öltöny férfiruhát, pulloverf, harisnyákat, cipőt ée egyéb ruhaneműt ellopott. Kertészné és VflVŐS Míhály féljeboics HELYEZD PÉNZIDEI BÚZAKÖTYÍNYBE Minden cselekvésünk, még a látjszólag legapróbb is, valamiből követikezik, mert bizonyos belső események i határozzák meg. Cselekvéseink ösz•szessége adja aztán a jellemünk képét. Minden műalkotás is cselekvés, megnyilatkozási forma, amely alkotó-, járói feltétlenül elárul valamit, sokszor olyat, amiről ő maga se tud. Lebet, hogy egyszerűen cselekedett, megalkotta azt, ami kikívánkozott belőle, csak ezt ezt a lelki parancsot érezta és azt, bogy másként nem szabadulhat az elviselhetetlen lelki nyomástól. A művész alkotása sokszor nem is egyéb, mint lelki szalmaszál, az egyetlen, amiben megkapaszkodik, a túlságos nyomás visszahatása. De lehet, hogy valami elfojtott élmény keres ezen az uton jelképes formát. A mü vész egyenesen még önmagának sem vallotta be talán, de alkotásában kikiáltja, szétkürtöli és ezáltal mzgnyug szik. Csak azok az elemek vannak kitéve a természetes halál eshetőségeinek, amelyek az egyéni élet céljait szolgálják. Azok a sejtek ellenben, amelyek a fajta fennmaradását biztosítják, halhatatlanok. Testükben sok a halhatatlan elem: a peték és a spermatozoák. Ezeknek a sejteknek önálló életük van és bizonyos képességekről tanúskodnak — pszihikai jelenségek —, amivel aztán megvalósul a lélek halhatatlanságáról szóló tétel komolyba vevése. Spinóza nem hitt ugyan a szó közönséges értelmében a lélek halhatatlanságában, de elfogadta az aristotelesí felfogást, amely szerint az emberi szellem nem pusztulhat el teljesen a testtel együtt, hanem megmarad belő* le valami örökkévaló. Ezért ütközünk lépten-nyomon annyi butaságba. Pompásan voltak megalapozva, soha ei nem múlnak. Olvassa a Qélmagyarországot hirdessen a Délmaararországban!