Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-12 / 8. szám

3 a k" képviselő az 'Aki következők éppen fogalma »Mielőlt nemzetünk az és a civilizáció nevében magát a háborúba, arra a ződésre kell jutnia, hogy amelyek a holnapi világc. elő, nem vállnak valamilyen hatalmak, vagy érdekek játékszerévé és eg eti . vő-, hogv valóban nem törekszenek semmi másra, minthogy meg ti remtsék valamennyi szabad és egyenlőjogu nép igazi közösségét. Ma nem tudunk erre a meggyőződésre jutni, mert egyelőre a népeknek néha a háború utáni idő még rosszabbnak tűnik fel, mint maga a háború.« (MTI) Roosevelt üzenete a kongresszushoz Lisszabon, január 11. Mint Washingtonból jelentik, Roosevelt elnök a kongresszushoz intézett évi üzenetében kérte a nemzeti munkaszolgálatról szóló törvényjavaslat elfogadását. 'Az elnök utalt arra, hogy erre szükség van mind a gazdasági energiának és erőforrásnak a há ború megnyerése érdekéhen történő összpontosítása céljából és egyben azért, hogy a belföldi közgazdasági élet állandóságát tarthassák. Roosevelt kiemelte a továbbiakban, hogy a nemzeti mnnkaszolgálati törvény elejét fogja venni a sztrájknak és megfelelő kivételek figyelembevételéve mellett a háborús termelés vagy bármilyen lényegbevágó országos szolgálat számára rendelkezésre fog bocsátani minden éptestü emberi az EgyesültÁllamokban. fÁz időszerű munkaterv magába foglalja a reális alapokra helyezett igazgatási jogot, annak a törvényhozási munkának folytatását, amely lehetővé teszi a háborús szerződések újból való letárgyalását, amivel túlzott nyereségek szerzését akarják megakadályozni, az élelmiszer áráról inézkedő törvény megnyilatkozását a mezőgazdasági munkások minimális béréről és a fogyasztói árak legfelsőbb határáról szóló intézkedéseket. Roosevelt elnök kérte ezeken kívül, hogy minél előbb újból iktassák törvénybe az 1942 októberi gazdasági stabilizációs törvényt, amely ez év junius 30-án hatályát veszti. A munkaprogramot öt pontban foglalta össze. Mint a továbbiakban mondotta, ez az öt fontos pont igazságos és méltányos, amellett összefüggő egészent jeleni. Ámbár azt hiszem, hogy mi és szövetségeseink meg tudjuk nyerni a háborút ilyen rendszabály nélkül is, bizonyos vagyok abban, hogy minden emberi munkaerőnk és főként totális mozgósítása legalább is kell ahhoz, hogy biztosítsa a gyors győzelmei és csökkentse a szenvedések és a véráldozat adóját. Roosevelt elnök ezután elmondotta, hogy mig a moszkvai, kairói és teheráni értekezleteken az Egyesült-Államok igen nagyszabású és különleges tervek megvalósitására vállallak kötelezettséget »nem voltak titkos szerződések vagy poltiikai és efféle kötelezettségek*. Az Egyesült-Államok egyetértenek abban az elhatározásban. hogy ezt a háborút nem követi szerencsétlenség és ne ismétlődjék meg »az osztriga elszigeltségcnek* tragikus tévedése ne ismételjék meg a vad 20-as évek túlzásait, amikor ez a nemzet örömujjongásba tört ki és ez azután tragikus letörésében végződött. kötelezettségeket, igy bizonyos, hogy kötelezettségeket vállaltunk azokban az igen széleskörű és különleges katonai tervekben, amelyek valamennyi lágháboru befejezésére. Az Egyesült-"1 Államok akkori elnöke még 1918 nyarán is kérte különféle korosztályok mozgósítását és kívánságának eleget szövetséges erő felhasználását igény- is tettek és íme, mindössze három hólik, hogy a lehető legrövidebb időn be- napra rá, novemberben Németország lül leverjük ellenségeinket. Titkos szer- megadta magát. Ez a módja egy háboződésekről, vagy politikai, vagy pénz-1ru végigküzdésének és megnyerésének, ügyi kötelezettség vállalásáról azonban nem volt szó. Valamennyi szövetséges keserű tapasztalatokból tanulta meg azt, hogy a valódi fejlődés nem lehetséges, ha céljuktól egyre ujabb háborúk, vagy háborús fenyegetések téri tik el őket. Kína és Oroszország őszintén egységesek Nagyhritanniával és Amerikával a kővetkező tény felismerésében: Minden nemzetnek', kicsinynek és nagynak egyaránt legfőbb érdeke, hogy valamennyi szabadságszerető nemzet igazságos és tartós békerendszerben egyesüljön. Az elnök ezután kifejtette, hogy milyen nagy jelentősége van a háborús erőfeszítésben a kitartásnak. Ezzel nem pedig az, hogy valaki félszemmel a külföldi harcterekre tekintsen, félszemével pedig magát, vagv otthoni politikai érdekeit szemlélje. Ezért minden erőnket és erőforrásunkat összpontosítanunk kell a háború megnyerésére. Egyesek azzal érvelnek, hogy már tul vagyunk a háborúnak azon a szakaszán, amikor a nemzeti szolgálatra szükség van, de a mi katonáink és tengerészeink tudják, hogy ez nem igaz. Mi még hosszú utazáson vagyunk és mindenki tudja, hogy az útnak az utolsó mérföldjei a íegfárasztóbbak. Erre a végső erőfeszítésre, ellenségeink végső leverésére kell felhasználni erőinket és a mi háborús programunk azt kívánja, hogv 1944-ben több ember álljon rendelkezésre, mint 1943„Nem vállaltunk titkos kötelezettséget" A jövővel kapcsolatban Roosevelt ezt mondotta: A jövő legfőbb célja, amelyet minden egyes nemzet számára egyenként és az egyesült nemzetek számára egyetemesen biztosítunk, egy szóban foglalható össze és ez: a biztonság. Ez pedig nem csupán a fizikai biztonságot jelenti, amely biztosítja a támadástól és a támadóktól való mentességet, hanem jelenti ez a gazdasági biztonságot, a társadalmi biztonságot, az erkölcsi biztonságot a nemzetek családjában. Roosevelt ezután megbélyegezte a ttilságos bizakodást és az önelégültséget, amelyeket az egyesült nemzetek leghalálosabb ellenségei közé sorolt. Hangoztatta, hogv minden nemzetnek, kicsinek és nagynak érdekei megkívánják, hogy minden szabadságszerető nemzet belekapcsolódjék az igazságos és tarlós béke rendszerébe. Alapvetően lényeges a béke szempontjából, bogy illő életszínvonala legyen minden egyes férfinak, nőnek és gyermeknek minden országban. A félelemtől való mentességnek örökre ki kell kapcsolódnia a nélkülözésektöt való mentességgel. Roosevelt ezután kipellengérezte az amerikai otthoni arcvonalban mutatkozó egyet nem értést. Majd vázolta azt a tervet, amely mindenki számára békét és biztonságot biztosit. E terv a következő pontokat foglalja magában: 1. Hasznos és jutalmat hozó munkához való jogot. 2. Jogot arra, hogy annyit lehessen keresni, amennyi élelmezésre, ruházkapcsolatban utalt az 1914—18-as vi- ban. (MTI) Ai arreriJ/otak félmilliós veszteséggel számofnaV Európa elözönléséne! London, január 11. A Daily Herald szik, hogv egyáltalán nem tekinthető washingtoni tudósítója, E. Cooks, azt táviratozza lapjának, hogy illetékes washingtoni katonai körök számítása szerint az amerikai csapatok vesztesége a tervbevett európai elözönlés során legalább félmillió fő lesz. Wheeler szenátor >merész játéknak* nyilvánította az európai offenzívát, a kongreszszus több más tagja pedig nyiltan >tömesgyilkossSgot* emleget. A lakosság köréből is számos olyan hang hallatbizonvosnak, vájjon az angolok az európai háború befejeztével valóban segítenek majd az amerikaiaknak a Csendes-óceánon és nem kizárólag saját világbirodalmuk egységének fenntartását nézik. Csak Churchill személyes közbelépése teremthetne világos helyzetet ezen a téren és csak ö tudná eloszlatni ezeket az amerikai kételyeket — teszi hozzá E. Cooks. (NST> Nappali amerikai légitámadás Németország felett Berlin, január 11. Egy erős északamerikai bombázó kötelék kedden déli órákban arra vállalkozott, hogy saját vadászkiséret nélkül mélyen előretörjön középnémet terület fölé. Ilyen kísérlet az elmúlt október óta nem fordult elő. A támadással szemben német vadásza és rombolókötelékek szálltak fel és egész utjukon már a tenger felett is erős elhárítást fejtettek ki. A támadó köteléket szétszórták ugy, hogy a támadás több helységre oszlott el és aránylag gyenge hatású volt. Mind a berepülés, mind a távozás során elkeseredett légi ütközetek alakultak ki. Már az első jelentésekből kitűnik, hogy sok amerikai gépet le50 négymotoros gépér lőttek le a németek nyeiert, amennyiből tisztességesen megélhessen. 4. Minden üzletembernek joga van arra, hogy mentes iegven a monopólium tisztességtelen versenyétől és uralmától. e »*• j i-j í • • lőttek. (MTI) 5. Minden csaladnak joga van a ren-' v des családi otthonhoz. Roosevelt a továbbiakban kijelen- j tette, hogy a nemzet az elmúlt két esztendőben tevékeny társként vett részt a világ legnagyobb háborújában. Azok az áldozatok, amelyeket mi és szövetségeseink hozunk, valamennyiünknek azt a szent kötelezettséget hárítják, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogv a háborúból mi és gyermekeink valami jobbat kapjunk a puszta túlélésnél. Valamennyien egységesek vagyunk abban az elhatározásban, hogy ezt a háborút nem szabad követnie oly ideges állapotnak, amely ujabb katasztró-, stocK.ioim, januar n. fához vezet. Amikor Cordetl Hull ok-fjelenti: Az országgyűlés dekében. E kívánság az egész svéd népet áthatja. A svéd trónbeszéd ezután rátér azokra a belső problémákra, amelyek a háború során keletkeztek és a háború befejezése után felmerülnek. Az első kamara nevében Nilssot* elnök válaszolt s annak a reményének adott kifejezést, hogy Svédország » jövőben is elkerülheti a háborút. Erro a kérdésre azonban nincs seramiféle teljes bizonyosság. Éppen ezért biztosítani kell Svédország védelmi erejét és élelmezését. A király és az országgyűlés egyhangú akaratával idáig sikerült elkerülni a beavatkozást a tényleges hadviselésbe. Az egész svéd nép a jövőben is bizalommal fordul a király felé. Saevstroem, a második kamara elnöke a trónbeszédhez fűzött válaszában szükségesnek mondotta, hogy Svédország továbbra is éberen vigyázzon. (MTI) Berlin, január 11. Az Tnferinf jelentése szerint az eddigi részletjelentések azt mutatják, hogy az ellenséges re-i •••••^••••••••••••••••••w pülőkötelékekből több mint 30 négv- _ - . , motoros bombázót lőttek íe az eiienük j Rendelet a sertésvárfásról felszállt német vadászgépek az ellen-j ségnek a birodalom területe ellen ked-i den végrehajtott támadása során. (MTI) í Á svéd király frónbeszéde tóberben Moszkvába ment és amikor én novemberben Kairóba és Teheránba utaztam, tisztában voltunk azzal, hogy egységesek vagyunk szövetségeseinkStockholm, január 11. A Német TI uj ülésszakát kedden délelőtt a svéd király szokásos ünnepélyes szertartással nyitotta meg Stockholmban. A trónbeszédbeD V. Gusztáv utalt arra a pusztulásra, kel abban a közös elhatározásunkban, amely világszerte bekövetkezett Svéd hogy küzdeni fogunk és megnyerjük ország szomszédainak népét is'súlyos ezt a háborut. Azonban itt volt sok megpróbáltatások érték. Bár a háború életfontosságú kérdés, amely a jövendőiével a svéd népre nézve is sok megbekével kapcsolatos Ezeket a kerdése-|próbáltatással és áldozattal jártak, ket a teljes őszinteség es összhang Inégts sikerült távoltartania magát a légkörében vitattuk meg. És most néhány szót szeretnék intézni néhány gyanakvó lélekhez, akik attól tartanak, hogy Hull vagy én kötelezettséget vállaltunk, a jövőre, olyan kötelezettségeket, amelyek a nemzetet titkos szeezőkodásra és felüdülésre elég. 9. Minden földtulajdonosnak joga lesekre kötelezhetnék. • Van arra, hogy annyit kapjon termé-1 Természetesen vállaltunk háborútól. Svédország viszonya a külállamokkal. jó és fennáll a íehelőség, bogy a drága békét továbbra is meg óvhassák. A béke, amelyet Svédország élvez, arra kötelezi az országot, hogy minden tőle telhető eszközzel segítséget és enyhülést nyújtson és közreBudapesl, január 11. A Budaj pesti Közlöny szerdai, január 12-! száma közli a m. kir. közellátásügyi miniszter rendeletét, amely szerint többek között Szeged várót területén levő közvágóhidakon és magán vágóhidakon sertést csak az állatforgalmi központ mint szövetkezet (Budapest, Aulich-u. 8.) ellenőrzése mellett szabad levágni. Az említett vágóhidakon levágott sertésekből kitermelt hust és fehérárut a központ nyilvántartásba veszi és azzal a tulajdonos csak a központ engedélye alapján rendelkezhetik. A m. kir. honvédség és a m. kir. csendőrség tulajdonában levő sertéseknek az említett vágóhidakon történő levágásából származó hússal és fehéráruval annak nyilvántartásba vétele után vágó bizonyos hasson a kibékülés és az emberiség ér-' Szkbadon rendelkezik. (MTI)