Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-11 / 7. szám

iárögalások a városházán a szegénységi bizonylfványohrOI Mr napon helhl dönt a polgármester oz u| ősszegről Elvi Serdes eöu hoKvermekes altiszt szegenuségi blzonglt vámjánál (A Délmagyarország munkatársától) Jelentette a Délmagyarország, hogy a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés elé indítványt szán dékoznak benyújtani, miszerint : szegénységi bizonyítványok értékhatárát emelje fel a polgármester. Mint tudvalevő, ezidőszerint az helyzet, hogy Szegeden csakis az kaphat szegénységi bizonyítványt, akinek havi jövedelme a 120 pengőt nem haladja meg. Négy évvel ezelőtt állapította meg ezt az értékhatárt a szegénységi bizonyítványoknál a polgármester, 1939 óta a közszükségleti cikkek árában lényeges eltolódás következett be, a 120 pengőnek ma összehasonlíthatatlanul kevesebb a vásárló értéke, mint volt négy évvel ezelőtt, ennélfogva magától értetődő lett volna, hogy a szegénységi bizonyítványok értékhatárát Szegeden l« felemeljék. Ez megtörtént a fővárosban és más vidéki városban is. Valószínűnek látszik, hogy mire a januári közgyűlés öszszeöl, már Szegeden is felemelik a szegénységi bizonyítványok összegét és a javaslat tárgyalásra nem is lesz szükség. Az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetője — akihez a szegény ségi bizonyítványok ügye tartozik — ugyanis legutóbb már előterjesztést tett a polgármesternek szegénységi bizonyítványok összegének felemelésére. Dr. P á 1 f y József polgármester már a közeli napokra össze is hivta a szakbi zottságot, amelynek véleményétől teszi függővé, hogy a szegénységi bizonyítványok uj értékhatárát mennyiben állapítsa meg. Értesülé sűnk szerint az előterjesztés ugy szól, hogy havi 180 pengőben álla pitsák meg a havi jövedelmet, amelynél még kiadható .lesz a jövőben a szegénységi bizonyítvány. A további ujitás az lesz, hogy tanügyben a gyermekek számától függően a 180 pengőnél nagyobb havi jövedelem után is kiadnak havi szegénységi bizonyítványt. Igv esaládi pótlékot is kap. Igy a havi jövedelme valójában 320 pengőt tesz ki. A szegénység! bizonyítvány kiadása iránti kérelmet az elöljáróság elutasította azzal, hogy a kérelmező jövedelme a 120 pengőt meghaladja. Az altiszt akkor azzal érvelt, hogy a törzsfizetése csupán 100 pengő, tehát a szegénysgégi biI zonyitványhoz joga van. A most génységi bizonyítvány kiadásával kapcsolatban. Egy nyugdíjas altiszt kért szegénységi bizonyít ványt. A jegyzőkönyvbe azt mon-,. . ,„--,, . dotta be, hogy a törzsfizetése havi ennal,° rendelkezesek szerint azon' ban ~ 100 pengő. A nyomozóközeg megál-l, . * sffSén.Vségi bizonyítványok lapította, hogy a kérelmezőnek 0 r ^adasanfa telJes néven nevezen- do ,nvpdelmet veszik figyelembe a kérelem nem volt teljekiskoru gyermeke van és azok, va-' dÖ J'övede].met. veszik figyelembe lamint felesége után 220 pengő Hz Bctio Catholica álláspontja Nyiszfor Zoltán újévi cikke nyomán támadt hírlapi vitával kapcsolatban Budapest, január 10. Dr. Nyisztor Zoltán az Egyházi Lapok újévi számában "Olvasni a csillagokban* cimmel cikket irt, ebben a nyilasokat »eltévedt báránykáknak* aposztrofálta s azt irta, hogy a nyilastáborba tévedt lelkészek felett nem tör pálcát, mert nem látja be, miért volna szégyenteljesebb vagy megbecstelenítőbb a nyilas, liberá~is hirben állni. Nyisztor második megállapítása szerint a liberálisok és demokraták ellenségek s ezekre katolikus egyház a jövőben sem számithat, mig a szélsőjobboldali tömegeket megnyerheti. A cikk után több napilapban élénk vita indult meg és ennek során emlités történt az Actio Catholicáról is. A fentiekre vonatkozólag a félhivatalos katolikus tudósító, a Magyar Kurir kérdést intézett Czapik Gyula egri érseksekhez, mint a magyarországi Actio Catholica országos ügyvezető elnökéhez, aki a következőket mondotta: — Olvastam ezeket a cikkeket és két dolog lepett meg. Az első, Hogy Nyisztor szerkesztő ur cikkét kapcsolatba hozták az Actio Catholicával, holott a cikkiráskor Nyisztor szerkesztő ur még nem volt az Actio Catholica vezetőségében. A második pedig, ami meglep, hogy Nyisztor szerkesztő ur újságírói te vékenységét az Actio Catholica megnyilatkozásának tekintik, örül lein azonban, amikor az egyik cikkíró felemiitelte ugyan ezt a lehetőséget, de maga sem tartotta valószínűnek. Szeretném, ha tudomásul vennék, hogy az Actio Catholica megnyilatkozásánál ez nyíltan mindig ki is mondatik és tudomásul vennék azt is, hogy az Actio Catholica funkcionáriusainak egyéb foglalkozása cs véleménynyilvánítása is van, amiket túlmenő lenne az Actio Catholicával azonosítani. Természetesen ez a kijelentésem nem érinti Nyisztor Zoltán szer kesztő ur cikkének tartalmát, annak bírálatát. DÉLMAGYARORSZAQ KEDD, 1944 JAGUAR 11. Drágitotta-c a cipőket Sallai József cipőbereskedő? Bizonuiiashlegeszltésf rendelt el a törvén uszek az érdekes árdrágitási ügyben I gyermek" után havi 200 pengőig, 2 gyermek, vagy ennél több gyermek után pedig havi 300 pengőig igényelhető majd Szegeden szegénységi bizonyítvány. A megszorítás azonban M, hogy ezek a szegénységi bizonyítványok kizárólag tanügyekben használhatók fel, más ügyekben nem érvényes; rA szegénységi bizonyítványok érvényessége ezentúl is félév lesz. Fontos volna most már, hogy a szakbizottság véleménye után a polgármester megállapítsa az uj( értékhatárt és az u j összegszerűség! ség ujabb kétrendbeli folvtatófago (A Délmagyarország munkatársától) Egy évvel ezelőtt hozott Ítéletet a szegedi tö rvényszék uzsorabirósága' abban az 1942-ben történt nagyszabású árdrágitási ügyben, amelynek S a 11 a i József Tisza Lajos-köruti ismert cipőkeueskedő volt a vádlottja. Amint emlékezetes, a törvényszék árdrngitáa ' büntette miatt 10 hónapi börtönre Ítélte. Semmisségi panasz folytán az Ítélőtábla is foglalkozott az iigygvel és Sallai büntetését 8 hónapi börtönre szállította le. Sallai most tölti nyolchónapi börtönbüntetését, közben hétfőn délelőtt ismét meg kellett jelennie az uzsorabiróság előtt, mert az ügyészfigyelemhevételével mielőbb kiadják a szegénységi bizonyilványokat, mert azokat nap-nap után mind többen kérik már a városházán. Egyébként az elmúlt napokban egy elvj kérdést kellett elbiráliiii az illetékes hivatalban a \zesan elkövetett árdrágítás büntette miatt emelt vádat. Az ügyészség ezúttal az tette vád tárgyává, hogy cipőjcgycket árusítóit üzletében, ezenkívül azokat a cipőket, amelyeket a zsidó cégektől vett át a zsidó kereskedők bőrtalpú lábbeli j árusítására vonatkozó jogosítványának megszűntekor, a maximálisnál magasabb áron hozta forgalomba. Sallai József daróc ruhában, fegyőr kíséretében jelent meg a hétfő délelőtti trágyaláson dr. Kozma Endre uzsora egyesbiró előtt. Dr. Vékes Bertalan vádinditványának előterjesztésekor előadta, hogy Sallai olymódon követte el a cipőjegyekkel való üzérkedést, hogy a neki bőrtalpú lábbeliként beszolgáltatott zöldszinü cipőjegyeket nem számolta el a közellátási hivatalnak, hanem magánál tartotta és darabját 10 pengőért eladta olyan vevőknek, akik nem rendelkeztek cipőjeggyel s nyomban adott is a 10 pengőért megvásárolt jegy ellenében cipőt, lvenniódon minden pár cipőt 10 pengővel drágított meg. Sallai József tagadta, hogy elkövette volna az üfiy^szség^yádirjLt*v Cikta^ripjSkkd U, ban tehére rótt árdrágítást, a tanuként kihallgatott Góré Gizella és K i rá 1 y h á z i Ilona, akik abban az időben kiszolgálólányok voltak' üzletében, eskü alatt vallották, hogy Sallai drágábban adta el a megengedettnél a zsidó cégektől átvett cipőket, a zöldszinü cipőjegyeket pedig 10 pengőért adta. Nyári Mária és Kispéter Rozália kiszolgálólányok az ügy érdemére vonatkozólag nem tudtak adatokat szolgáltatni tanúvallomásukban. Szűcs Emil cipögyári ügyvezetőt hallgatta ki ezután a bíróság. A tanú előadta, hogy mint az Első Szegedi Cipőgyár vezetője körülbelül 1600 pár cipőt adott át annakidején a gyár és a gyár kötelékébe tartozó - MBC cipőüzlet raktárából. Kozma Endre egyesbiró kérdésére a tanú elmondotta, hogy a cipőket a bizottság által megszabott áron, jóval az előállítási ár alatt kapták a kereskedők, tehát Sallainak akkor is » g lett volna a tisztességes haszna. Hu maximális árral kalkulál. Amikor Sallai ellen a vizsgálat folyt, a detektívek őt is megkérték, menjen el a Tisza Lajos-köruti üzletbe és nézze meg, van-e még ott MBC cipő. Ekkor még több ilyen cipőt talált a polcokon, sőt néhány pár Cikta-cipő is akadt. Az elnök arra a kérdésére, mi szokott történni a kereskedőknek beszolgáltatott jegyekkel, a tanw elmondotta, hogy nekik is volt a zárolás előtt mintegy 1200 jegyük, de nem számolták el őket. Úgyszólván nem is volt ellenőrzés annakidején. A megidézett Erdős Dezső kihallgatása nem volt lehetséges, mert a tanú Ukrajnában eltűnt. K r a u s z-K o v á c s Ferenc. » Ha-Ha cipőáruház volt üzletvezetője előadta, hogy cége 2200 pár cipót adott át a Baross-bizottságnak. Azt nem tudja, hogy ehj*)! mepnyit kapott Sallai. Az tény, hogy mikor a vizsgálat folyt és a detektívek felszólították, nézzen szét Sallai üzletében, több Ha-flacipőt talált a polcokon. Cikta-cipőket is látott Sallai raktárában. Dr. Vékes Bertalan ügyész kérdésére, hogyan kerffltek a Cikla< cipők 1942-ben Sallaihoz, amikör a Ciktának még nem volt magyarországi gyára, a tanú elmondotta, hogy a Délvidék felszabadulásakor több kereskedő járt át a felszabadult bácskai városokba és ott olcsón megvásárolták a Cikta-dpőket Valószínűleg igy jutott hozzá ezekhe* Sallai József is, bár nincs róla biztos tudomása, hogy Sallai vásárol! volna ilyenmódon Cikta-eipőt. Ismert azonban annakidején valakit* aki foglalkozott Cikta-cipők vásárlásával és anyaországi kereskedők, között való árusításával. Dr. Vékes Bertalan ügyész ezuiári a vallomás után bÍBOnyitáskiegésátési indítvány terjesztette dő. Módosította eredeti vádinditványát és az árdrágitási törvény első szakaszának 4. pontja miatt is vádaV emel Sallai ellen, mivel alapos gyanú merült fel a tárgyalás folyamán, hogy a vádlott áidrágitiw* alkalmas módon üzérkedett a aika&NM-