Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-11 / 7. szám

Szovjet terv a lengyel határkérdés rendezésére A Pester Lloyd feltűnő cikke a magyar-szlovák viszonyról Lisszabon, január 10. Az angol hir- ban Oroszország és a többi szövetsé-j A Pester Lloyd vasárnap reggeli pességét, vagy pedig csak a >még szolgálat közli az Observer diplomá- ges állam tervbevette, hogy nyugat száma pozsonyi keltezéssel rendkívül mindig kisértő* szentistváni gondolai­eiai munkatársának cikkét, amelyben felé kiterjeszti a lengyel határt. I figyelemreméltó cikket közöl Szlová- nak a szlovákság sorai közt lévő hi­többek kőzött azt írja, hogy a szov-j Feltehető, hogy a szovjet terveit kia és Magyarország viszonyáról, a veivel harcol? Az uj év talán erre is jet kormány indítványt tett a lengyel közvetett vagy közvetlen módon át-(cikkiró megállapítja, hogy a szlovák választ fog adni. határkérdés tisztázására. A cikkíró ez-(nyújtották a londoni lengyel kor- í sajtó hangja Magyarországgal szem-j A cikkíró rámutat ho,gy után igy folytatja: Az indítvány értelmében az uj ©rosz—lengyel határ bizonyos jelek szerint az 1920. évi Curzon-ivonaloii alapszik, amely hozzávetőlegesen Lit­vánia legdélibb sarkától indul ki dél felé. Ilyenformán Lengyelország is­mét bekebelezhetné azt a területet, amely a vonaltól nyugatra esik és amelyet az oroszok az 1939. évi len­gyelországi német megszállás alkal­mával foglaltak el. Ezenkívül Orosz­ország pótegvezmény alapján áten­gedné a grodni és a bialistoki körze­tet (Brestíitovszk és Litvánia között) és hajlandó volna tárgyalásba bo­csátkozni Lwow visszaadása érdeké­hen, ha a lengyel kormánv baráti ma­gatartást tanusit. Szovjetlitvánia azon­ban megtartaná Vilnát. Keletlengyel­ország többi részét Oroszország meg mánynak. A cikkíró ezután igy folytatja: Ha a terv megvalósul, a szov­jet kormány befejezettnek te­kint minden, a lengyel—orosz kapcsolatokra vonatkozó vitát és a fennmaradt elintczotlen kérdéseket közvetlen lengyel­orosz tárgyalások oldják meg. Már régóta világos, hogv az 1939-os határvonalaktól nyugatra eső terüle­tekre vonatkozó szovjet politika mi­lyen elvekre helyezkedik. A szovjet ami ben az utóbbi időben sok kívánnivalót szentistváni gondolatót illeti, abban hagy hatra. Kétségtelen — folytatja a (nincs területi igényről szó, az mindig a mindenkori magyar államte­rületre vonatkozik. A cikkíró végül ismét leszögezi államférfiak cikkíró —, hogy a szlovák nép legna­gyobb része a szlovák néppárt zász­lója körül csoportosul, de kisért a cseh-szlovák eszme is, amely árulást hogy a vezető magyar jelent a szlováksággal szemben. A (gyakran kijelentették: tudósító ezután rámutat, hogy nem egy szlovák lapban megje­lent cikkből arra lőhetne kö­vetkeztetni, hogy Magyaror­szágot Szlovákiában az ellensé­ges táborba számítják, szlovák lapok egyáltalán nem Magyarországnak nincs igénye Szlovákiával szemben, Magyarország minden tekintetben tisz­teletben tartja Szlovákia önállóságéi és tartózkodik a szlovák belügyekbe való beavatkozástól. Majd a szlovák kö- propagandafőnök kijelentését idézve. ken a területeken népszavazást helyez kilátásba, vagy amely a döntést a bé­ketárgyalások ideiére hal«sztaná. A kérdés rendezésére nyújtott indítvány az utolsó engedmény, amelyet a szov­tartaná, ellenszolgáltatásképpen azon- jet kormány hajlandó megvalósítani. Sem oz oroszok, sem a lengyelek nem tudnak a szov;et inditványrei Az angol hírszolgálat közli: Lon-|ló értesülést >teljes képtelenségnek' doni orosz körök vasárnap kora reg- tartják. Lengyel körökben kijelentik, gel a lengyel területi kérdés rendezé- hogy egyáltalán nincs tudomásuk ezek­sére vonatkozó orosz indítványról szó- röl az indítványokról kormány tehát nem fogadhat el sem- J zölnek tudósítást Magyarországról, amely szerint jelenleg sem idő. sem miféle olyan inditvánvt, amely eze-fezzel szemben készséggel" helyt adtak tér nincs partikuláris"*ellentétekre S a gyanúsításoknak és feltevéseknek bogv Szlovákia tisztában van az s ugyanez a tendencia nyilvánult európai egységes öntudat követeimé­meg felelős államférfiak beszédeiben, nyeivel, annak a reménynek ad kife is. Vájjon a Magyarország-ellenes' iezést a Pester Lloyd, hogy ez a kije­szlovák sajtókampány pusztán don- lentés a jövőben a magvar—szlovák quijotei harc lenne csak egy kisértet viszonyra is vonatkozni fog. elfén? Az az erély és az a következe­tesség, amellyel ezt a harcot folytatják, alig enged meg ilyen magyarázatot, de nyilván közel fekszik a logikus 'nemzeti következtetés, hogy miután a nemzet Eltemették a ró1' Zichy Jánost Budapest, január 10. A Magyal Ameriia és Anglia tárgyalnak a lengyel—orosz kérdésben Stockholm, január 10. Alton Tid ftingen washingtoni levelezőjének je­lentése szerint Amerika és Anglia között ez­időszerint eszmecsere folyik oly formula megtalálására, amellyel át lehetne hidalni Lengyelország és Oroszország között az egyenetlenséget. 'Az amerikai külügyminisztérium szem pontjából fontosabb az Atlanti Char­ta és az orosz realizmus összeolvasz­tása, mint az a kérdés, hogy mit gon­dol a lengyel földalatti mozgalom Oroszországról — mondja tovább jelentés. — Bármily erős tenne is ez a mozgalom, nem lehet akadály a vö­rös hadsereg útjában. A washingtoni orosz nagykö­vetség egyik közleménye Len. gyelországra vonatkozó "jo­gos igényeiről* beszél. A" közlemény rámutat az 1939-ben tartott népszavazásra is, amelynek során a >felszabaditott lengyel terüle­Belvárosi Mo** Ma is változatlanul a legnagyobb érdeklődés kiséri a szezon legjobb operett filmjét, a Zenéli malom imü szivet telket gyönyörködtető zenés filmet, Huszka Jenő tündér­szép melódiáival. Főszereplők: Szeleczky, Szifassy. Dayka Margit, Csortos, Vaszary, Latabár stb. Hiradó! 3, A 71 tek* Oroszország mellett nyilatkoztak. A Pravdának Wilkie ellen intézett támadását ujabb akadálynak tekintik a szovjet—lengyel viszony felvételé­nek útjában. Portugál lap a lengyel kérdés fontosságáról Lisszabon, január 10. Anglia és Amerika számára eljött a próba órá­ja — irja az Voz cimü portugál lap 10. A Muzeum oszlopcsarnokában maradéktalan egységét a legnagyobb f™í J.án¥08 bolttes,é! ./tataira 6 ^^ tettek. Seredi Jusztinian biboros-her­teljesítményű propaganda ellenére még nem sikerült elérni — vagy tul­gyenge a magyarellenes érvelés, vagy pedig a megtérítendő udősebb nemze­déken* nem fog a tanítás. Egy véres .küzdelemben eltelt év után, amely nem hozta meg a békét, de közelebb hozta a frontot — irja a cikkíró —, nyugodtan tehet gondolni a magyar—szlovák viszonyra is. Magyar­ország szomszédnak és szövetséges társnak tekinti Szlovákiát, — amellvel — de nem gyöngeségből talán, amint azt szlovák részről szivesen gondol­nák — jó szomszédi viszonyban akar élni. Magyarországon szivesen elhiszik a legfelsőbb szlovák propagandavezető­azzal a kérdéssél foglalkozva, hogy' ségnek azt, hogy >karddal a kezében !kész Szlovákia megvédésére*, ha milyen politikai következ­ménnyel jár a szovjet csapa­tok behatolása a volt lengyel köztársaság területére. >Most majd meglátjuk — irja szósze­rint a lap —, hogy az angol—ameri­kai hatalmak képesek-e egykori zeteiket nem csupán szavakban, nem tettekben is megvalósítani*. A lap hangsúlyozza, bogy Lengyelország tesz a próbakő és ez kemény próba lesz a szövetsé­gesek számára. Az angolszász hatal­mak most az elé a szükségszerűség elé kerülnek, hogy nem csupán tekin­télyüket kell megőrizniük, hanem ha­talmuk súlyát is megmutatniok. At­tól lehet félni, hogy a Szovjetunió ér­dekövezetében ugy akarja rendezni a dolgokat, abogv neki tetszik. Akkor eljön az a pilianat. amikor Sztálin Nagv Péter végrendeletét akarja vég­rehajtani. (MTI) bi­zonyos déli szomszéd* meg akarná támadni, még akkor is, ha az illető szónok még ma is adós bizonyítékkal, hogy Magyarországnak ilyen támadó terve volna. Kérdés ezekután — foly­. tatja a Pester Lloyd —, hogy a Ma­n-"Jgyarországgal szemben megütött hang­ba"igal, a be nem bizonyított gyanúsítá­sokkal és a bizonyos alkalmakkor rabbanásszerüen kitörő magyargyűlö­lő cikkekkel kinek vél szolgálni Szlo­vákia? Vájjon azt reméli, hogv ezzel megerősíti az uj Európa ellenállóké­— A TISZA VÍZÁLLÁSA. A sze­gödi rendőrség révkapitánysága je.i lentése Szerint a Tisza vízállása j január 10-én reggel 7 órakor 220 cm. a levegő hőmérséklete —2 fok ' Celzius volt. j KORZOBA MA JJuttykay Emml HAJ3IÁSSY. HALMAY, DÉNES GYÖRGY, VIZVÁRY MARISKA csupa nevetés vígjátéka MAKACS KATA Széchenyi Mozi Ma 3, 5, 7 órakorj Mesék a szerelemre I. Szomorú keringő II. Tavaszi Alom III. Tamás bácsi IV. A három kérő V. örök melódiák Zenéjét VEC'SEY, SCHUBERT, MILLÖCKER, STRAüSS, CZELLER müveiből összeállította: MAJOROSSY ALADÁR Főszereplők: BORDY B., EGRY M., VÁGÓ néni. SÁRDY, JÁVOR, IIAJMÁSSY, PETHES S. és S. TORONYI Kisérőmüsor: Ma<*var és Ufa-Híradók! cegprimás megadta a végső abszolu­ciót és a kormány nevében Szinysi­Merse Jenő vallás- és közoktatásügy) miniszter vett bucsut az elhunyttól. — Zichy Jánosban megtestesült a magyarság minden jellemvonása. A magyar föld ama szülöttjei közé tar­tozott, akik ragyogó csillagként őr­ködnek nemzetünk fajtája felett. A közélet magas őrhelyein is mindig megmaradt jó és bölcs embernek és meghatottan gondolok vissza arra a napra, amikor 33 évvel ezelőtt mini vallás- és közoktatásügyi miniszter en­gem minisztériumába fogalmazógya* kornokká kinevezett. Nemes alakja egész pályámon példaadóként ragyo­gott előttem s most, amikor hivatali utódként a kormány nevében búcsúz­tatom, tisztelettel s megindult lélekkel hódolok fenkölt emlékezetének. Minisz­terségéhez számos reform és kezdemé­nyezés fűződik, az óvodától az egye­temig. Nevéhez fűződik a debreceni és pozsonyi tudományegyetem felállitása. A katolikus világot nagyszerű intéz­ményekkel gazdagította. Erős oszlopa, disze és büszkesége volt a keresztény magyarságnak. A nagy elvi kérdések­ben alkuvást nem ismerő közéleti fér­fit és a pártokon felül emelkedni tudó politikust tiszteltük benne. Fáradhatat­lan, ragyogó, nemes és tiszta lelkének és jellemének emlékét híven megőriz­zük és a viszontlátásba vetett erős re­Iménységgel tesszük le koporsójára a j megbecsülés, hála, tisztelet és szeretet I koszorúit. Az oszlopcsarnokban a koporeó előtt feküdt Horthy Miklós kormányzó hatalmas babérkoszorúja, tőle jobbra és balra a kormány, a vallás- és köz­oktatásügyi miniszitérium, a királyi hercegek, valamint az országgyűlés képviselőházának koszorúja. A kopor­sót az elhunyt családjának, valamint a Habsburg-ház koszorúja borította. A koporsótól balra foglaltak helyet az elhunyt családjának tagjai és rokon­sága, a jobboldalon József királyi her­ceg, Auguszta királyi hercegasszony. Mögöttük a kormány tagjai, a buda­pesti diplomáciai testület megjelent tagjai, a felsőház, valamint a képvise­jlőház elnöke. A széksorok mögött a magyar királyi titkos tanácsosok, a felsőház és a képviselőház tagjai gyü­lekeztek. A temetésen megjelent a fő­nemesi világ, a társadalmi, egyházi és politikai élet igen sok képviselője. A szertartás befejeztével a koporsót gyászkocsira tették, hogy a Zidiy-csa­lád nagvlángi sírhelyére szállítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom