Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
A szegedi barokk Irta: 3álint Sándor Szeged történeti múltja nagy vénásokban már ismeretes előttünk A múlt század adatgyűjtő szorgalma, pozitivista szelleme, iőleg Varga rerenc Reizncr János, Czimer Károly munkásságában összehordotta a szegedi mult anyagai, de az adatgyűjtés öncélusagán alig jutott tul. Mondanunk sem kell, hogy úttörő érdemei ket a legnagyobb tisztelettej ismerjük cl, hiszen biztos alapvetésük nélkül nem tudnánk tovább dolgozni. A történettudomány azonban azóta sokat haladt. A modern történetírást annyira jellemző szellemtörténeti irányzat iőleg megjelenítő készségével, az 'embersors irracionális tényezőit is számbavevő szemléletével, a lényegkeresés igényével teljesen megújította a kutatás módszereit és céljait, átértékelte és kiegészítette az addigi eredményeket. Amíg a régebbi történetírás az egyes korszakokat elsősorban az államélet eseményei szerint csoportosította, újabban szívesen fordul művészettörténeti megjelölésekhez, raert nyilván érzi, hogy a korszellem legőszintébben és legtisztábban talán a művészet és irodalom világában jut jellegzetes kifejezésre. Alig van korszak, amelynek megismerésén, tudományos feltárásán többet fáradozott volna napjaink tudománya, mint a középkor és barokk titokzatos világa, amelyet a XIX. század elvi, világnézeti okokból is meglehetősen elhanyagolt. Jelen cikkünkben a hazai barokk műveltség szegedi megnyilatkozásait, fejleményeit szeretnénk szemügyre venni, amint az a művészeten és irodalmon, a vallásossá gon, továbbá a mindennapi élet formáin át kifejezésre jut. A barokk városunkban is elsősorban reorganizációs folyamai: a török hódoltság kényszerű mulasztásait akarja helyrehozni, de ugyanakkor a korszellemmel is lépést akar tartani. A fönnmaradt templomok barokk hangsúlyozást kapnak. Gondoljunk csak az alsóvárosi gótikus templom belsejének barokk kiképzésére, a palanki templom barokkos átalakítására, az újonnan épült felsővárosi és görögkeleti templom, az alsóvárosi franciskánus és a feisövárosi minorita kolostor, a középületek: vár, városháza, régi piarista gimnázium, köztéri szobrok: Szentháromság, Szeplőtelen Fogantatás az alsó- és felsővárosi templom előtt, Keresztrefeszitelt Krisztus a Vadkerti-téren és a felsővárosi templom előtt, továbbá utcaképek (Iskola- és Dugonics-utca egyes megmaradt részei) barokk szellemére. Az árvizek és elsietett lebontások pusztítása* ellenére is aránylag még mindig érdekes képet alkothatunk az egykorú szegedi barokk városképről és képzőművészetről, amelynek feldolgozása bizonyára országos visszhangot fog kelteni. Kiderülne ugyanis, hogv az Alföld művészeti múltja távolról sem olyan jelentéktelen és egyhangú, mint azt általában hinni szokták. Ez annál tiszteletreméltóbb, írért itt egy polgárváros artisztikus igényéről van szó, nem pedig a főúri, vagy főpapi barokk nagyvonalú alkotásairól, illetőleg ezeknek kisugárzásáról. Sajnos ugyanis Szeged nem lett püspöki székhclíyé é< így nagyobbszabású egyházi építkezések a század folyamán nemigen történtek. Nem vált megyei székvárossá sem, ami pedig a birtokos nemesség letelepedését, illetve a köznemesi barokk kultúra meghonosodását vonta volna maga után. Á szegedi nép a török idők magárabaftvatottságában tökéletes gazdasági, szellemi, sőt mfivészi önellátást épített ki. Most a század folyamán azonban hagyományos népkui»úrájába kétségtelenül sok barokk elemet olvasztott. Tafán egyszer még alkalmunk lesz, hogy a szegedi barokk művészet alkotásairól és szoefoJoglai bálteré.r&l részletesebben szóljunk. , A szegem barokk irodalom mun kásái tökéit a piaiistákbol kerülnek ki. Koritsányi Márk korának egyik legjelesebb "latiu költője. Daniján László buzgólkodására épített a város a piarista színjátékok számára külön színházat. Fiala Jakab Szegedis című hexameteres Istin hösjköltemenyében Szeged keletkezéséi,ek 'mitikus történetét énekelte meg. Hősei részben az olimpusi istenek, rész ben a szittyák. Az istenek eivódása következtében azonban a szittyák vándorútra kelnek és megalapítják Szegedet. Az egész mű a barokk humanizmus szellemét és hatását tükrözi. Érdekes azonban, hogy az Isten kardja és a csodaszarvas regéje is szerepel már benne: mintha Dugonics András úlj&i készítené elő. Utalhatunk még a franciskánus Telek József kéziratban maradt történelmi munkájára, amely az alsóvárosi templomról és a havi búcsúról szól, továbbá a Uobiogsáffos Szűz Mária. Tizenkét Tsiflaffú Koronája c. prédikációgyüjteméiiyére. amely szintén tele van szegedi vonatkozásokkal és amelv a katolikus barokk hitszcnoklatnak Pázmány után egyik leghatalmasabb teljesítménye. A \YIIf. század vallásos újjászületésében. barokk hitéletében az ősi havi búc-i mellett főleg két élmény forrást kell kiemelnünk. A század nagy járványait a szegedi nép is Isten büntetésének érzi Az égi harag kiengesz telésére n szentek közbenjárását kéri és a kor általános szokásának megfelelően a pestis-védöszentefehez, elsősorban Szent Rókushez és Szent Rozá liához folyamodik, akiknek tiszteleté re többek kőzött kápolnát is emeltet, j A harokk Szentháromság-tisztelet j Tovolai Szén? Tgnác misztikájával van szoros összefüggésben. Természetes tehát, hogv főleg j«zsjilták buzgólkodnak a széleskörű terjesztésén. Hatásuk igazán egyetemes Nem csoda, liogy Szegeden is több Szenlháromságszobrot emelnek a palánk! templomban Szentháromság-tál sulat virágzik. A Szentháromság tiszteletével függ össze a szegedvidéki napsugaras ház díszítés t«. Vallás és művészet ebben az időben még jegyesként ihleti és támogatja egymást. A barokk vallásosság a maga színes, mozgalmas áhítalformáivaí, kitűnő tani érzékévei és alkalmazkodásával az autochton szegcdi magyarságot, ovábbá a bevándorolt németeket és bunyevácokat a valláros élmény közösségében egyesítette és igy kedvező, bár egészen meg nem valósult lehetőségeket teremtett a társadalmi fejlődés számár* is. A XVflT. stáza'd folyamán alakult ki Szegednek' részben még ma is érzékelhető nép! jelege és különül el városrészek szerint. Alsóváros ragaszkodik legtovább az ős' hagyományokhoz. Nemígeo keveredik' másik városrészbeliekket. kitart a halászat és álJattenyésztés met'ett, csak háziiparral foglalkozik Le'ki alakításában nagy szerepük van a franeiskánusoknak. Felsőváros magyarsága már mlndbiologiai, mind pedig szellemi értelemben nagyaránya keveredésen mfgyke; resztül. Itt valósul meg az ősi szegedi magyarság és a bevándorolt idegen polgárság barokk s/intfzise. H*lásapazdák. hajósok, mesteremberek, hajóáesok fsuperofcV, szűcsök, csizmadiák' laknak' Kt. X bennszülött hivatalbéliek legnnpvobF számmal innen kerülnek ki. "Palánkban az idegeneknémet iparosok, sörőg, szerb, zsidó boltosok laknak. Tlj városrész Pókos, az akkori ágróiszakadtak települése. Nagy vonásokban ismertettük csak a szegedi barokk kVüra megnyilatkozásait. A kérdés változatossága és napjainkig érvénvesSifi hatása megérdemli a beható tanulmányozást ós meg focia cáfolni azt a? állítási, mintha as Alföldön és Szegeden a magasabbrendű kultúra csak az újabb ;d(Üd)«S dene bontakozni. ízlés, Elegáncia, Tartósság jellemzői a Rácz-féle luxus parafatalpu cipőknek, amelyek már országos hírűek Rácz-cipőszalon Kölcsey-utca 7. — Telefon: 27—19. Ötezer gyógyszerész egy szó törlését kéri Zilahy Lajostól Mit mond a „Fatornyok" gyógyszerésze? (A Dclmagyarország munkatársától) Alig van már olyan színdarab,' amelynek bemutatása alkalmával nem hangzana el egy társadalmi réteg szava, amely tiltakozik, hol ez, hol ai el'en. Megjelent a gyógyszerészek újságja, a Gyógyszerészi Szemle, amely az irodalmi világ legnagyobb meglepetésére, ötezer gyógyszerész nevében, sértődötten foglalkozik Zilahy Lajos nemrég bemutatott >Fatornvok« cimü igen nagysikerű draabjával. 'Á cikk beszámol a kamaraszinházi bemutatóról és arról, hogy szerepel a darabban egy gyógyszerész is. — Nem volna semmi baj — írja a gyógyszerész lap —, ha ez a gyógyszerész-figura nem ugyanabból a kelléktárból került volna elő, ahonnét a regény- és szindarabirók patikusaikat előkotorásszák. A vegyészmérnök alakjával szemben (Ajlav a vegyészmérnök és j Tassy András a gyógyszerész) a! darab gyógyszerész-figurája, véz- * na, szánalmas, szinte törődött alak4 Van a darabban egy mondat, amelyj végleg elszomorit bennünket, gyógyszerészeket »Te vegyészmér-, nök lettél cn csak gyógyszerész*. Engedelmet kérünk a szerzőtől,: hogy ezt a »csak« szót e helyeri szóvátesszük, mégpedig azért, mert az igazság teljes hátterébe szorításával alacsonyabbrendüvé minősít egy pályát, amelyet pedig — ezek-, szerint feltehetően — a szerzői nem is ismer. Arra kérjük tehát Zilahy Lajosi, törölje ki darabja-, ból a >csak« szót. ötezred magún-, kat sért vele... Hozzá kell tennünk, hogy a* emiitett gyógyszerész-figura a da-» rab egyik legértékesebb és legjob-, ban megirt alakja, az ő monda-, tain fordul a cselekmény egyrészt* és ő végzi be a második felvonást is nagyszerű fináléjával. A »csak«| szónak komoly értelme van a da-, rabban. Hiába, ugylátszik, márt njnesen foglalkozási ág, amit szin* padra lehet vinni, anélkül, hogy a szerző meg ne kapná a magáét... ANNA ÁSVÁNYVÍZ Ital mérők és vendéglősök! DORSZÜKSÍOLETilKIT legelőnyösebben szerezhetik^ be KUCSKA MIHÁLY borpíncészelében, Szeged, Kossuth Lajos-sugárut 21. Telefon 29—33. Boldog újévet kiván p Üzletfeleinek, Jóberitslnak és ismerőseinek Ábrahám Szilveszter és Fial. Veszek harmoniumot, nagy-bőgőt, csellót, violát, tanuló-hegedűt, (-fuvolát, oboát, B-klarlnéto t, F-kűrtöt, B-trombltát, Tenor-trombont és két szekrényt. Cím: Csaplár Szeged. Csongrádi sugárut-ut 19. szám.