Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-30 / 24. szám

Csuka 3áno«; >s­)JUK! H* >GV rá*. A NAGY ROSTA As idő megint kíméletlenül rostál, mibe és képességeket érez mindenre, egyre többen kerülnek értébmérés alá. eiválogatja a legkiismerhetetlenebb anyagot, az embert. A viszonyok al­kalmat nyújtanak mindenkinek ké­pességei, gondolkodása, tehetsége bé­bi zonyitására és igy kerül bele a nagy rostába, amely állandóan üzemben van. Most keli megmutatni a jellemes férfinak, a talpig embernek, egyenes­gondolkodású polgárnak, hogy ráz­hatják akár betekig is a rostában, tiszta, nemes anyagból van, kibirja a szelekciót. Ha korunk nem nynjtana annyi csábító alkalmat a meggazda­godásra, pillanatnyi megtévesztő örö­mök élvezésére, kevesebb ember ke­rülne bele a forgó rostába. De mikor úgyszólván mindenki belekezd vala­nyos szenemében, tekintet nélkül a bün sikamlós útjára tévedt ember személyére, fennen hangoztatott gya­nús és gyorsan szertefoszló "össze­köttetéseire*, esetleges fenyegetései re, van bátorsága ahboz, hogy ideje BFTEMAGYSRORSZXM VASÁRNAP, 1944 JANUÁR 31) Aki ezekben a napokban kiállja próbát, azt nem kell félteni, minden időkben megállja a helyét, aki pedig pehelykönnyű személyével keresztül zuhan a rostán, azt nem kell sajnálni. Az emberi értékek kiválasztása, munkájuk megítélése és felbecsülése ezért olyan fontos még izgalmakkal nyugtalanított környezetükben is. Hoz­zásegít azoknak a megerősítéséhez, akik cselekedeteikkel megérdemlik embertársaik megbecsülését és támo­gatását és elszántan kivetik maguk­ból azokat, akik hasznot, könnyű és gazdag zsákmányt igyekeztek bará­csol, mások bajából, nélkülözéséből A pénzherhászás mohó ördöge az utóbbi időben, amint a lapok élénk bert — megtéveszt Szeretnék elérni szinekkel aláfestett tudósításaiból ki- a bácskai szinvonalat, pénzbőséget, derült, mint több bácskai embert so- lehetőleg azonnal. Hogy mindenre jus­dort a rostába. Megtévedt köztisztvi- son: drága posztókra, vasárnapi ki­selők, kijelölt nagykereskedők csúnya. maradásokra, utazásokra és sok miu­botrányairól olvashattunk. A köztiszt­viselők egy »kis mellékkeresetre* igyekeztek szert tenni, a megbízott kereskedők többet akartak keresni. Mások csillagászati árakat kértek egyes cikkekért, igy az egyik szabad­kai cipész ötszáz pengős cipőket ké­szített, tolnyomórészt azoknak a höl­gyeknek, akik ilyen nagy összeget meg tudnak fizetni. A háború velejá­ró következményei ezek a jelenségek s hogy Bácskában több ilyen vissza­élés pattan ki, mint az ország más vidékén, annak is egyszerű a magya­rázata. Magyarország egyik leggaz­dagabb vidéke ez a táj, ahol a föld szinte kimeríthetetlen bőségben osztja áldásait. A pénz ömlik, árad nemcsak ahhoz, aki a földet műveli, de ter­ményein keresztül úgyszólván mindem foglalkozási ághoz és társadalmi ré­teghez. A mai áruhiányos világban és növekvő kereset mellett, amikor min­dent gavallérosan megfizetnek, külö­nösen, ha élelmiszerről van szó, mert az ember a gyomrát mindennél több­re becsüli. Bácska gazdag és ennek a gazdagságnak jóléte sok embert — egyszerű, gondolkodni nem tudó em­denre, mi a pénzzel kiadósan rendel­kező gazdag számára egészen termé­szetes, életéhez tartozó jelenség. Az összehasonlításnál bukik el a legtöbb gyenge jellem. Azt hiszi, hogy ba nem tndja tisztességes eszközökkel megszerezni azt, ami a mindennapi nyugodt életen felül a feltűnő és íz­léstelen költekezéshez kell, azt bár­milyen eszközökkel felbajszolhatja, a fontos, hogy meglegyen. Mindenki arra számit, hogy őt ugyan nem lep­lezik le. A gazság azonban kiderül, nem lehet soká rejtegetni s a buta, szűklátókörű ember elbukik, mert kép­telen belenyugodni abba, hogy a sze­rencse, a sors segitége és nem mindig mosolygó arca, a rátermettség és te­hetség nem egyformán osztogatja ado­mányait. Különbözőképpen boldogités büntet, felemel és elejt, hogy csak ugy nyekken bele az ember. Ezért nem elég sokaknak az a fizetés és jövede­lem, amelyet tisztességes és megbe­csült életpályájuk nynjt, elszédülnek a könnyebben élők közelében járva s mint a fénytől megvakított lepke, ad­dig kovályognak a lámpa körül, amig halálrazuzzák magukat tüzes üvegénél. A legvisszaiaszitóbb az az embartipus, amely a sors kegyeltje amugyis és sőt húszszorosát is megkeresték azok, még sem tudja megbecsülni azokat a tiz, sőt húsz ezreket, amik havonta el­maradhatatlan pontossággal pénztár­cáját duzzasztják. Hány tisztességes család napsugaras, boldog életét biz­tosítaná egy ilyen, még bácskai vi­szonylatban is mammutjövedelemnek számító kereset. Mégsem becsüli sem­mire. Miért? Mert csak annak a pénz­nek, szerzeménynek van becsülete, amiért az ember megdolgozik, tisztes­séges ellenértéket ad. A könnyen szer­zett pénznek nincsen snlya. A józan magyar ember egyszerű észjárásával századok óta mondja: a könnyen szer­vett pénz könnyen vesz el. Ha valami­kor találó volt ez a magyarázat, ak­kor ma az, a nagy bácskai rostán mostanában kiselejtezettek megbé­lyegzésére. Meg szinte kiejteni is nehéz: a leg­magasabb közjogi állásokat betöltő (személyek jövedelménél tizszerCsét, akiket legutóbb fogtak le Szabadkán, igen botrányos manipulációk leleple­zésekor. Legális, tehát megengedett és tisztességnek tartott jövedelmük iga­zán uri fényűzést engedélyezett szá­mukra. Autót vehettek, akár évenként cserélhették, házat, villát, szöllőt, föl­det vásárolhattak, ahogyan kedvűk tartotta. Mégse volt elég. A jólét, amelybe hirtelen, minden átmenet nél kül belecsöppentek, türelmetlenné, nyugtalanná tette őket. Még többet igyekeztek barácsolni, nem válogatva az eszközökben. Azt hitték, ahogyan megindult az ezresek özönlése, lassú, de biztos patak módján, ugy követi majd nyomon a széles folyó sodrásá­val — száz és százezrek vándorlása jól bélelt pénztáraik felé. Egyik nap­ról a másikra lettek boldog, irigyelt emberek s ugyanilyen gyorsasággal akartak milliomosokká duzzadni. és egyenes gondolkodásával, felebará­B. _ ti szeretetével, munkakészséggel és ben kiemelje a parazitákat átdolgozó, szakértelemmel, hogy a nemmagyar tisztességes emberek köréből. A ma- polgárok a hamisítatlan magyar szcl­gyar államhatalmat, rendet, igazság- lemmel könnyen megbarátkozhassa­szolgáltatást mindig az különböztet- »ak- Ne azoknak cselekedeteiből i.v te meg más rendszerektől és szoká- merjék meg a magyarságot és lelkét soktól, bogy európai színvonalon moz- amelyek eltorzult gondolkodása » gott és európai távlatokban vizsgálta Pénz mértéktelen hajszolása felé hajt. az élet eseményeit és jelenségeit. Most Nemzetiségj vidéken kínosan kell is következetes maradt a magyar ha- ügyelni arra, hogy esak a legkivá­gy ományok hoz, amikor megálljt pa- Wbb, a. legjobb emberanyag jusson rancsol az eltévedetteknek, mielőtt szerephez és megbízatáshoz s a legezi­még magukat és talán másokat is még aorubb rosta szelekcióját kibirja. nagyobb bajba, veszedelembe hajszol- Ezért tud örülni Bácska magyarsága nának. annak, hogy sorban kiemelik mara*z­Csak ezzel a szigorú közbelépéssel taló környezetéből azokat, akik mél­és könyörtelen felelősségre vonással tatlanoknak bizonyultak arra, hogy tudjuk igazolni azon a területen, ahol ezen a gazdag földön privilégiumokat a magyarsággal együtt másajku népek élvezzenek, hiszen hamarosan elárul­is élnek, hogy éberen őrködünk a ma- ták magukat: az undorító pénz, anv­gyár örökségen és küldetésen. Példát, nyi baj forrása, egyedüli Istenük, kell mutatnia minden magvarnak nyilt csak annak áldoznak és étnek. Huszim Dezső divatszabóságában Bel- és külföldi szSvetek nagy választékban Telefon: 49—64. Fodor-utca to. D beszerzési csoportok ellen felmerül! panaszokat a kereskedelmi és iparkamara vizsgálja meg (A Délmagyarország munkatársi- • működésével. Ezzel kapcsolatban a lói) A szegedi kereskedelmi és ipar- .kereskedelemügyi miniszter ugy kamara kereskedő, továbbá kézmű- [rendelkezett, hogy a panaszokat a vesipari szakcsoportja a héten nagy kamaráknak kell megvizsgálniok. A érdeklődés mellett tartotta ülését, kamara tehát kéri, hogy a pana­Áz ülésen a kamara főtitkára is-' mertette a kamarák önkormányza­tának visszaállítása ügyében készí­tett rendelettervezetet és az arra adott szakvéleményt Foglalkozott a főtitkár az adófclszólamlási bi­zottságok 1944—46 évekre esedékes újjáalakításával és ismertette azok kereskedő és iparos tagjaira vonat­kozó jelöléseket A szakcsoportok a jelöléseket helyesléssel tudomásul vették. A kerekedő-szakcsoport ülés fog­lalkozott a zárórarendelettel, majd szokat, juttassák el hozzá. A kereskedő-szakcsoport a nagy­kereskedői iparigazolványok kama­rai véleményezésénél szükségesnek tartja, hogy a nagykereskedői ipar­jogositványtkérő egyéneket a ka­mara vizsgáztassa le, mert igy le­bet megállapítani az iparjogosit­ványkérőről, vájjon megfelelő szak­képzettséggel rendelkezik-e? 'Az ipari szakcsoport foglalkozott még az IPOK reformjával, továbbá a legnagyobb alapossággal tárgyal. az úgynevezett beszerzési csoportok ta az anyagellátási kérdéseket. ROZSNYAI ETEL. ffehérnemttszal on ja Dicséretes a hatósógos gyors és erélyes közbelépése, amellyel kérlelhetetlenül ják magukat a polgárságnak ahhoz a íesujtott ezekre a konjunktúra lova- j rétegéhez, amely csak a becsületes Kokra, amelyekről már régóta tudjuk,; munkából szerzett vagyont és tekin­bogy becsületes és tisztességes tárta- télyt értékeli. A hatóságok éber fi­•ialomban nem tarthatják magukat, gyeimét nem kerülték el a kőnnyen­Nagyon mozgalmas mostanában a bácskai rendcsinálást szita, de igy is kell lenni, hogy a társadalomnak se­gítsen azoknak az eltávolításában, ekik nem érdemelték meg azt a sze­rencsét és adományt, amit kaptak. Képtelenek voltak megőrizni és meg­becsülni és ezért soha nem számitbat­élők hangoskodásai és a kevesebb szerencsérvel küszködő ember számá­ra sem volt probléma: gyorsan kiveti magából még a mai rohanó, apró je­lenségek mellett legfeljebb egy perc­re megálló idő, az élősdieket A ható­ságokat dicséret és elismerés illeti az?rt. bogy az ősi magyar bagyomá­méret után készít férfi, női és gyermekfehérnemat, házi kabátokat, pijamákat, orvosi köpenyeket Klss-u< mat, t ZJLJ Január 31, hétffi a buzakötvény jegyzésének az utolsó napja A magyar közönség körében rit-,ki a nagyközönség körébea. kán ért el még oly népszerűséget ér-1 Január 31-én, hétfőn este lezárul tékpapir, mint az állam által kibo- !a buzakötvény jegyzése. Az előjelek csajtott buzakötvény. Alig néhány arra vallanak, hogy az utolsó nap hete bocsájtották ki a buzakötvény! [csúcsforgalmat jelent majd és épe és most, a jegyzés utolsó hetében szin- [ezért a jegyzési helyeken megkétsze te rekordforgalom mutatkozott a pénz- < reződik, sőt megháromszorozzák intézetekben, postahivataloknál és az j azoknak a tisztviselőknek a számát, egyéb Jegyzési helyeken. Azt mond­hatjuk, hogy valóságos versenyfutás indult meg a legutolsó napokban a kötvényekért a társadalom minden rétegéből. A jegyzési helyeken egy­másnak adják a kilincset gazdát, ke­reskedők, iparosok, szellemi foglalko­zásúak, sőt igen sok egyszerű mun­kásember is akad, aki megtakarított pénzecskéjét igy akarja biztosítani. Mindez arra vall, hogy a pénzügyi akik a buzakötvény előjegyzéseit in­tézik, mert nem akarják, hogy tolon­gásra kerüljön sor. Érdekes, hogy a buzakőtvényefctf már kedden, február 1-én hivatalosan bevezetik a tőzsdére. Az nj értékpapír a tőzsdei körök véleménye szerint » magyar fixértékek piacának egyik ve­zető papírja lesz. Tőzsdei körökben azt hangoztatják, hogy a bevezetés után állandóan nagy kereslet és ér­kormanyzat jól konstruálta meg az'deklődés mutatkozik maid a bnzakőt értékpapírt, mert különben ekkora vény iránt, osztatlan bizalmat nem Tiltott volnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom