Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-29 / 23. szám

DEKMAGYARORSZAQ SZOMBAT, 1944 JANUAR 29 Fáy Aladár ny. államtitkár halála Budapest, január 28. Fáji dr. Fáy Aladár, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott államtitkár 80 eves korában meghalt. Az elhunyt ál­lamtitkár közéletünk kimagasló alakja volt és a közegészségügy te­rén hervadhatatlan érdemekel szer­zett. Halála országszerte nagy rész­vétet keltett. Mindenki, aki ismerte, a puritán kristálytiszta jellemű magyar közéleti férfiú mintaképét tisztelte benne. (MTI) KESERŰVÍZ Az Olvasó irja T&bb tisztaságot a Margif­uciba ! Tisztelt Szerkesztőség! Kérem önöket, hiogy az Olvasó irja rova­tukban adjanak helyet közérdekű panaszomnak. A város illetékesei­nek figyelmét szeretném felhívni arra, hogy milyen piszok van a Margit-utcában. Az utcaseprők dél­előtt fél 11 óra előtt már abbahagy­ják a seprést, ezt akárhányszor lát­tam. De ha már seperni nem tud­nak, legalább az átjárókról takarít­sák le a piszkot, sarat, amikor rossz Idő van. A város mindkét polgár­mestere ott lakik a Margit-utcában, rájuk való tekintettel is gondosab­ban tisztogathatnák ezt az utcát, mert kénytelen arra gondolni az ember, hogy ugyan, liogy sepernek olyan utcában, ahol egy polgár­mester sem lakik?... Bizonyára az 'ellenőrzés hiányzik, ezért hanya­golják el kőtlességüket az utca­seprők'. 'K téglagyár és gyufagyár környékén is nagyobb tisztaságot tarthatnának, hiszen ott annyi munkás dolgozik s ezek szétviszik a piszkot, sarat drága és pótolha­tatlan cipőtalpukon! Teljes tiszte­lettel: (Aláírás.) —«Oo— A Kossuth-utca vagy az U'-!ér kapjon nevet Szent Margitról Igen tisztelt Szerkesztőség! Nem­régiben olvastam az önök lapjá­ban, hogy a Margit-utcát Szent Margitról akarják elkeresztelni. Igen helyesen fejtegette egyik ol­vasójuk, hogy annak patinás nevét kár lenne átváltoztatni. Viszont van itt más utca, amely inkább meg­érett az átkeresztelésre. Például mennyi zavart okoz Szegeden az, hogy van Kossuth Lajos-sugárut és Kossuth-utca is. Ez a kettő állan­dóan összetévesztik. Szerintem leg­jobb lenne a Kossulh-utcát Szent Margitról elnevezni, igaz, hogy ak­kor ismét tévedésre adhatna alkal­mat az, hogy Margit-utcánk is van, meg Szent Margit-utcánk is. Igy tehát leginkább mégis csak teret kellene Szent Margitról elnevezni, akkor ki volna zárva hasonló téve­dés. Itt van például az Uj-tér. Ez bízvást kaphatna nevet Szent Mar­gitról. Soraim közléséért fogadják, köszönetemet: (Aláirá?.) „Pör fillér! a szerencstdcn sihcfitémákDAK..." \ íaöia felemelte az nfricfeKi sihefnema intézet szeiha­mosanah büntetését (A Délmagyarország munkatársá­tól) Furfangos és elvetemült csaló ügyét tárgyalta pénteken a szegedi Ítélőtábla É1 e m y-tanácsa. A zom­bori törvényszék tavaly, szeptem­ber 23-án folytatólagosan elkövetett csalás büntette miatt kétévi fegy­házra itélle Juhász Dezső 36 éves pestszenterzsébeti pincért, aki már előzőleg kétizben volt büntetve. Juhász 1941 szeptemberében Baj­mokon összeismerkedett Novicz­k i Albinnal, akivel szélhámosság­ra szövetkezett. Noviczkinak ugyan­is volt egy jól jövedelmező •pa­tentje*. Noviczki egy alkalommal, amikor az újvidéki siketnéma in­tézetben járt, az egyik hivatali he­lyiségben lelopott a falról egy hi vatalos pcséttcl és aláírásai ellátott hirdetményt. Ezt a pecsétet és alá­írást kivágta a papírlapról és egy gyüjtőivet szerkesztett, amelyre alkalmazta a hivatalos hirdetmény­ből kivágott aláírást és pecsétet, A gyüjtőiven pedig az állott, hogy az újvidéki siketnéma intézet igaz­gatósága kéri a jószívű embereket, hogy adakozzanak az intézet ápolt­jai részére, a hatóságokat pedig arra kéri, hogy támogassák a sorok felmutatóját, Noviczki Albin urat gvüjlő munkájában. Noviczki és Juhász a gyüjtőiv birtokában legelőször is Zomborba mentek, felkeresték a város polgár­mesterét és kérték, andjon egedélyt számukra, hogy gyüjthessenek a siketnéma intézet ápoltjainak. A polgármester készséggel megadta az engedélyt a nemes célra, sőt köz­benjárt a rendőrségen, hogy az en­gedély megadásának ott se legyen akadálya. A két szélhámos ezután az enge­dély birtokában több mint egy hé­tig járta Zombor házait és hatal­mas összeget összeszedett. Zombor­ból a környékbeli kisebb községek­be mentek: Bajmok, örszállás, Cso­noplya, Gádoros volt működésűk színhelye. Az egyik faluban azon ban a hatóságok rájöttek, hogy szélhámosokkal van dolguk és át­adták őket a csendőrségnek. Igy került ügyük a zombori törvény szék elé. Juhász azonban megszö­kött a törvényszéki főtárgyalás elől, igy csak Noviczkit ítélte el a tör venyszék. Később Juhász kézreke­rült, ekkor kapta kétévi fegyház­büntetését, amelyet megfellebbezett a táblához. Fellebbezés folytán pénteken a szegedi Ítélőtábla Elemy-tanácsa tárgyalta a 180 rendbeli csalással vádolt Juhász ügyét. A tábla ugy találta, hogy Juhász sokkal súlyo­sabb büntetést érdemel, mint amit az elsőfokú bíróság kiszabott rá. mert többezer pengőt tesz ki az az összeg, amit jóhiszemű emberektől szélhámos trükkjükkel kicsaltak, ezért büntetését kétévi fegyházról háromévi fegyházra emelte fel. Juhász semmisségi panaszt jelen­tett be az ítélet ellen, igy az ügy a Kúriát is foglalkoztatni fogja. „A jövő birodalmai a szellem birodalmai" Hogyan képzelik el az engoiok a Brit Birodalom torsát a háboru után? Az clrault évben Angliában nagy­számú könyv jelent meg, amelyek a brit világirodalom további fejlődése szempontjából a legnagyobb érdeklő­désre tarthat számot. Éppen tegnap érintette ezt a témát nagy beszédben lord H a ! i f a x, az angoloknak az Egyesült-Államokban lévő nagyköve­te, ami arra vall, bogy a háboru problémái mellftt az angol—amerikai közvéleményt sokat foglalkoztatja a Brit Birodalom jövője. Az anyaország és a domintumok Az Angliában erről a kérdésről mult évben megjelent könyvek közül a legnagyobb jelentőségűek a követ­kezők: Walker »The British Empire; Its Structure and Spirit.*; Hancock ausztráliai professzor >Argument of Empire cimü könyve. Mindkettő a jövőbe tekint és igyekszik szolgálatot ienni. Emellett fő célkitűzésűk az, hogy magyarázzák a multat és előse­gítsék a széles néprétegeknek a jelen problémáinak megértését. Mindkét mü fennen hirdeti a Brit Birodalom nagy­ságát és jelentőségét: ebben találják Anglia ama küldetésének legbiztosabb zálogát, hogv szolgáljon a béke és a szabadság nevének az egész világon. A hannadik nagyfontosságú könyv Sir Fdward Grigg tekintélyes konzer­vatív képviselőtől származik" és cí­me: >Thc British Commonwea'th. Tts Place in the Service of the World'. Ez a mű különösen a brit dotninhiraok és az anyaország viszonvira tér kL Feladatát abban látja, hoxrv megér­tesse: a birodalom valamennyi részé­re egyetlen és közös feladat megoldá­sa vár. Helytelennek tartja azt az ed­digi fejlődést, amely arra vezetett, hogy a gyarmati területek és a brit Commonmcalth of Nations között erős, de mesterséges korlátok épültek ki. Grigg határozottan szembefordul az­zal a tervvel, hogy a birodalmi prob­lémákat föderatív alapon oldják meg. Elengedhetetlen, hogy messzeme­nően levonják a következtetéseket az a] viszonyokból, ennek azonban ngy kell történnie, hogy a hagyományok sértetlenfii fennmaradjanak: nem sza­bad megengedni, hogy a dominiumok­ban meglévő parlamentek jelentősé­gükből veszitsenek, hogy a Coromon­wcalth bármelyik nemzete akadályoz­tassák sorsának önálló irányításá­ban. Grigg lényegében csatlakozik Smuts tábornoknak ahhoz a program­jához, hogy »tanácsadó birodalmi re­gionális testületeket' létesítsenek, ami kiegészítése lenne Churchill ama ja­vaslatának. hogy időnként a kfllőnbft­ző kontinentális tanácsadó testületek egységes birodalmi konferenciára ül­jenek össze. A brit birodalom együvétartozá sának megszilárdítására Grigg véle­ménye szerint nem elegendő az, hogy a birodalmat politikai alkotmányu vonatkozásban újjáépítsék. Még az sem elég, hogy a különböző parla­mentek tagjai kölcsönösen süriin lá­togatják egymást. Az anyaországot, a dominiumokat és a koronagyarmato­kat összetartó erő szellemi jellegű Az egész birodalom és egyes részel­nek tfvnmötosöző fejlődése elkénzet­Márctus 10-re tűzte ki a tábla a Vezér-ügy tárgyalását (A Délmagyarország munkatársa* tói) A mult év októberében teljest egy hónapig tárgyalta a törvény* szék Vezér Ernő városi iroda* igazgató ismeretes csalási, közök­irathamisitási és árdrágitási bün* ügyét Amint emlékezetes, Vezér® [akire a rézgáliculalványok kiosz* tása volt rábízva a városházán, ki* lincezer kiló rézgálicról szóló utal* ványt eltulajdonított és azokat ré* szint pénzért, részint természetbeni juttatásokért eladta, részint a maga részére felhasználta. A törvényszélt többszáz tanút hallgatott ki a fő­tárgyalás folyamán, mig végül megállapította Vezér bűnösségét a vádhatóság részéről emelt vádpon* tokban és négyévi fegyházbüntetés® ie itélte az irodaigazgatót. Vezér Ernő megfellebbezte az ité* letet, igy ügye a tábla elé kerül. Amint értesülünk, a táblán már ki* tűzték a Vezér-ügy tárgyalásának időpontját. Az ügy tárgyalását március 10-én tartja az ElemV Sándor ítélőtáblai tanácselnök ve* zetésével működő büntetőtanács. Előadó bíróként dr. S ára y.ítélő­táblai biró szerepel. A' rézgálicpanama másodfokon Való elbírálása elé nagy érdeklő­déssel tekintenek Szegeden. hetetlen anélkül, hogy a brit nópkö­zösség valamennyi tagja m legyen tudatában az együvétartozás meleg érzelmeinek. Grigg szerint a legfon­tosabb feladat ennek az érzésnek a»' ápolása és erősítése. Vagy, — vagy M A szellemi lelki kapcsolatok e kér­déséről beszél Artbur Ilaskell »Th« Doninions. Partnership or Riftc. A könyv szerint vagy megmarad a* együvétartozás erős érzelme, vagy » birodalom épületében szakadások és törések keletkeznek, azaz megkezdő­dik a vég. Más lehetőség nincs. Sze­rinte a Brit Birodalom összetartásá­nak legfontosabb tényezője az egyes emberek egymásközti érintkezése, pél­dául gyarmati zenekarok körutazása, angol sportemberek dominiumai láto­gatása, ausztráliai, kanadai, angliai bányászok, vagy akármilyen munká­sok' kölcsönös látogatása, kőztük egyéni, baráti kapcsolatok megszüle­tése. A Brit Birodalom jövő fejlődé­sét szerinte ez az emberi faktor dón* ti el, amit >the humán touch«-nak ne­vez. Haskell szerint ezen a téren még igen sok a tennivaló. Az iskolákban az oktatás körül mind Angliában, mind a tengerentúli területeken sok/ bünt követnek el: a birodalmat és ügyeit nagyon tökéletlenül ismerik* Igaz, hogy ezen a bajon ujabban igye* kezjnek segíteni. Angliában »birodal*> mi intézetet', >királyi birodalmi tár­saságot', »brit tanácsot* létesítettek, amelyeknek az a céljuk, hogy a Brit Birodalom fejlődésének problémái iránt felkeltsék az általános érdeklő­dést és a britekkel mindinkább meg­ismertessék a tengerentúli területele élet- és gondolkozásmódját. Ezeknek a társaságoknak befolyása a gyarma­tokon és dominiumokban mindinkább! erősödik. Ezeket a problémákat Churchill: miniszterelnök a harvardi egyetemen tartott beszédében egy jelmondatban foglalta össze, amely igy szói: »The> empires of the future are the empire® of the mind'. »A jövő birodalmai a szellem birodalmai'. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom