Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-25 / 19. szám

mtrí zártóh hl a legutóbbi vftéoffbaromíicladásból Szegeden a MtelOlt heresztónii hercskedőket ? Panaszos Icfé! es három mutatkozol a Kereskedők sérelméről (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A hétfői postával a következő panaszos levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Tisz­telettel kérjük alábbi sorainknak b. lapjában helytadni szíveskedjék, miért is előre is hálás köszöhetet mondunk: Január 20-i számukból a közel­látási bizottság üléséről arról érte­sülünk, hogy érkezik Szegedre egy vagon vágottbaromfi és annak szétosztását a Hangya fiókok vég­zik. (Időközben a vagon meg is ér­kezett és fényleg a Hangya fiókok árusították.) Ezek az élelmiszerüz­letek vágott baromfit nem árusít­hatnak. De érthetetlen az intézke­dés, hogy akkor, amikor Szegeden több hatóságilag kijelölt, adófizető keresztény vágottbaromfikereskedő van, akkor füszerüzletekben áru­sítsák a vágottbaromfit, annak da­cára, hogy erre iparengedélyük nem szól és csak hatósági orvos által felülvizsgált helyen árusítható vá­gottbaromfi. Igy mi keresztény kijelölt vágott­baromfikereskedók ugyanarra a sorsra jutunk, mint azok a barom­fikereskedők, akik nincsenek kije­lölve. Soraink közlését ismételten köszönve maradunk teljes tisztelet­tel : Kijelölt vágottbaromfikereske­dők. A hatóságilag kijelölt keresztény vágottbaromfikereskedők panaszá­ról elsöbh is a szegedi kereskedelmi és Ipar­kamarát kérdeztük meg. A kamarában a közellátási miniszter 112.300—942. számú rendeletét tették elibünk". Ez a rendelet első paragrafusában a következőket tartalmazza: •Baromfikereskedéssel 1943 feb­ruár 1-től csak kjelölt kereskedő foglglkqzhat. A baromfinagyke­reskedőket a közellátási minisz­ter, a kiskereskedőket pedig a községi elöljáróság javaslata alapján, a polgármester jelöli ki. Ugyanez a rendelkezés vonatko­zik az élő, a vágott, a bontott baromfitermékre is.« A kereskedelmi és iparkamará­ban még azt is kijelentették: fur­csának találták, hogy legutóbb a vágottbaromfit, nem a kijelölt ke­reskedők, hanem a Hangya a fiók­üzletei utján hozta forgalomba. A kereskedők kijelölését Szege­den az elsőfokú közigazgatási ha­tóság végzi. Itt közölték velünk, Kogy a közelmúltban 15 kereskedőt jelöl­tek ki baromfiárusilásra. Időköz­iién a Baromfiközpont is eszközölt kijelöléseket, erről azonban még nem értesítették a várost. A város illetékes hivatala ugy tudja, hogy a Hangya központját szintén kije­lölték baromfiárusitásra, de a fiók­üzletekre azonban külön kell a ki­jelölést kérni, mert valamely iizlel kijclöjése egyúttal nem vonatkozik a fiókokra is. Kíváncsiak voltunk ezután, hogy a keresztény kereskedők panaszáról hogyan vélekedik a Hangya? Ezért Koroknay Imrénél, a Hangya szövetkezet szegedi igazgatójánál érdeklődtünk a kreskedők panaszá­val kapcsolatban. Koroknay igazgató ezeket mondotta: — A Hangya szövetkezet a ba­romfieladás szempontjából nagyke­reskedőnek és kiskereskedőnek egy­aránt ki van jelölve. A legutóbb forgalomba hozott egy vagon vá­gottbaromfit a Hangya a saját készletéből utalta ki, természetes­nek tartottuk, hogy magunk is hoz­zuk forgalomba. Megemlítettük az igazgatónak, hogy tudomásunk szerint a Hangya fióküzlete! nincsenek külön kijelöl­ve vágottbaromfi árusítására. — Mi a nagy- és kiskereskedésre szóló kijelölést egybe kértük a szö­vetkeztre — mondotta az igazgató. — Nem tudtuk, hogy külön kell kérni ezt a fiókokra is. De külön­ben is február első napjaiban meg­nyílik a Hangya baromfiüzlete a Belvárosban és itt fogjuk ezután árusítani a vágottbaromfit is. Ugy volt, hogy már a mult héten ki­árusított egy vagon baromfi is itt kerül eladásra, de előbb utalták ki ezt a mennyiséget s nem lehetett várni az eladással, amig a baromfi­üzletünk megnyílik, ezért a fiók­jaink utján hoztuk forgalomba. Belátom, hogy ez sérelmes a kije­lölt szegedi baromfikereskedőkre, de hát magunk jártunk a vagon­nyi baromfi kiutalása után s igy természetes, hogy magunk is hoz­hattuk azt forgalomba. A nyilatkozatból konstatálható, hogy a Hangya szövetkezetnek nem volt joga a fióküzletei utján for­galomba hozni a vágottbaromfit. Amikor 15 hatóságilag kijelölt ke­reskedő foglalkozik ezzel, akkor semmikép sem engedhető meg, bogy egy szövetkezet, az árusításra ki nem jelölt fióküzletei utján csi­náljon konkurrenciát az adófizető kereskedőknek. Amint a Hangya szövetkezet szegedi igazgatója is belátja: ez bizony nagyon is sé­relmes az adófizető, kersztény vá­gottbaromfikereskedőkre. A tárgyilagosságnak tartozunk azonban annak megállapításával, hogy a Hangya által legutóbb for­galomba hozott egy vagon baromfi, a szegedi közellátás szempontjából igen előnyös volt s fontos lenne, ha minél gyakrabban lebonyolít­hatnának eféle akciót. Gondoskod­nia kell a hatóságnak arról is, hogy a vágottbaromfi forgalomba hoza­talából ne zárhassák ki, az árusi­tásra feltétlen jogosult, rendeleti­leg kiielölt keresztény kereskedő­ket. DBLMAGYAROK8ZA9 £ KEDD, 1944 JANüAR 25. " mindnyájan egyet értünk', Hogy nincs más feladatunk, mint katona; és polgári oldalon dolgozni fejlő­désünkért és becsületünkért — mondotta a miniszter. Ezután a miniszter tíz miskolci pártvezetőségi tagnak, köztük T-ich­tenstein László főispánnak, Görgey László felsőházi tagnak és Terhes Barna üzletigazgatónak átnyújtotta a párt elismerő oklevelét. A' miniszter után Bárczy János államtitkár beszélt és hangsúlyozta az elmúlt 10 esztendő gazdasági eredményeit. Az államtitkár be­szédét követően, Lichtenstein László főispán indítványára az ülésről táviratban köszöntöttek Kállay Miklós miniszterelnököt. (MTI) I Hall a Burái a keresztény kereskedelem hivatásáról beszélt a Keresztény Kereskedők Egyesületébe n (A Délmagyarország munkatársától) A nemrégiben alakult jfcsegiedi Ke­resztény Kereskedők Egyesülete va­sárnap a szegedi Baross-székházban népes értekezletet tartolt. Megjelent és felszólalt dr. Halta Aurél ny. állam­titkár, a Kereskedők Országos Egye­sületének elnöke is. Hangoztatta fel­szólalásában, hogy a mai nehéz körül­mények között a kereskedő ugy tudja betölteni hivatását, hogy ha érdekkö­zösségbe tömörül. Létrejöttek a keres­kedelmi érdekképviseletek, amelyek segítettek a kereskedelmet keresztény emberek kezébe juttatni. Keresztény kereskedelem azonban nem azt jelenti, hogy az a magát kereszténynek valló kereskedő jogosult törvénytelen ma­gas haszon elérésére, hanem azt je­lenti, hogy a keresztény kereskedőnek bele kell kapcsolódnia a nemzeti szoli­daritásba és nemzetének érdekét kell szolgálnia. A keresztény magyar ke­reskedőnek éppen ezért a becsületes­ség, szorgalom, szakértelem és a taka­rékosság irányelveit kell szem előtt tartania és követnie. Halla Aurél beszédét zajos helyes­léssel kisérték s felszólalása végén melegen ünnepelték. Lukács miniszter visszautasította a kormány háborús politikáját ért kritikát Budapest, január 24. A Magyar Orszázos Tudósító jelenti: A Ma­gyar Élet Pártja miskolci szerve­zete vasárnap választmányi ülést tartott, Lichtenstein László főispán megnyitó szavaiban han-| goztatta, hogy a sorsdöntő időben hazánk boldogulásáért a legna­gyob ájdozatot is vállalnunk kell. Ezután vitéz Lukács Béla tár­canélküli miniszter, a MÉP orszá­gos elnöke állott fel szólásra. Há­borubalépésünk körülményeit, az 1941-cs akciónkat sokan kritizálták cs kritizálják ma is, Kérdezem, vájjon a német hadsereg és vele a magyar honvédség nem Európa szabadsága érdekében száll-e sikra? Fm ^TÚRÁIIG* J^JT védelmezzük-e a keletről lövő ve-1 szedelemmel szemben. Éppen ezért visszautasítok minden olyan táma­dást, amely a magyar kormánynak és a magyar nepuek azt az elhatá­rozását, hogy ebben a háborúban résztvesz, kritika tárgyává teszi. Lukács iiéia ezután a háború le­folyását ismertette. A keleti front nagy ingadozásaival kapcsolatban — úgymond — sokan talán arra gondolnak, különösen a kishitűek, hogy most már az orosz lehengerel mindannyiunkat De az orosz erő sem kimeríthetetlen. Én meg va­gyok győződve és szeretném ezt a meggyőződést átültetni mindany­nyiunkban, hogy e világégésből ki fogunk jutni és biztosítani tudjuk FEJLŐDŐÉT, - •— Testvéreim, azt hiszem abban Ülést tartott a képviselőház Budapest, január 24. Az országgyű­lés képviselőháza hétfőn délben "í3 órakor ülést tartott. Az ülést 12 óra után 5 perccel Törs Tibor nyitotta meg, aki mindenekelőtt bemutatta » felsőház elnökének két átiratát A Ház a bejelentést tudomásul vette és a két törvényjavaslat felsőházi módosításait az illetékes bizottságnak kiadja. Aa elnök a felsőházi elnöknek még egy átiratát mutatta be, amelyben tudatja, hogy a felsőház újjáalakítandó 42 tagu országos bizottságba beválasztotta a maga tagjait és póttagjait. Törs Tibor elnök ezután a Ház tudomására hozta, hogy a 42 tagu bi­zottság mult év julius 7. és 17-ig ter­jedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését bemutatjg. A napirend­re tüzes iránt később intézkedik. Több kisebb jelentőségű elnöki enunciáció után Radocsay László igazságügy­miniszter a miniszterelnök nevében beterjesztette a visszacsatolt területe­ken kiadott rendeletekről szóló jelen­tését. Hunyadi-Buzás Endre a Két Ház egyeztető bizottságának jelenté­sét terjesztette elő a 42 tagu országos bizottság mandátumának további meg­hosszabbításáról szóló javaslatról, amelynek két szakaszát — mint isme­retes az egyeztető bizottság tqrölte. A Ház a jelentés letárgyalására a sür­gősséget kimondta. Törs Tibor alelnök ezután az ülést félórára felfüggesztette, majd két óra után újból megnyitotta a képviselőház ülését. Az ülés felfüggesztsée a bi­zottsági ülések elhúzódása miatt tar­tott soká. Ezután Huszovszky Lajos, az igazságügyi bizottság elő­adója beterjesztette a családba foga­dásról és tartásról való gondoskodás­ról készült törvényjavaslaton a felső­ház által végzett módosításokról szóló jelentést, továbbá Tornyos György terjesztette be az igazságügyi, vala­mint a közgazdasági és közlekedés­ügyi bizottság jelentését a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cse­lekmények szigorú büntetéséről ké­szült törvényjavaslaton a felsőház ál­tal végzett módosításokról Az elő­adók a beterjesztett jelentésekre a sürgősség kimondását kérték és azt a képviselőház megszavazta. Ezután Törs Tibor alelnök napi­rendi indítványt tett, amelynek értel­mében a képviselőház kedden délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését és tárgyalás alá veszi a beterjesztett két Jelentést, valamint a megválasztja a 42-es bizottságba, valamint a kiván­dorlási tanácsba küldendő uj tagokat. Az ülés két óra után 10 perccel ért vé­get. (MTI) Olvassa a Qélmagvarországot, hirdessen a Délmaavarorszigban 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom