Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-25 / 19. szám

| DRLMAGYAKORS2AQ * K B D J), 1944 JASP ÁR 25. Szombaton rendkívüli közgyűlést hívnak össze Csütörtökön kisgyűlés (A Délmagyarország munkatársától) Dr, Tukats Sándor főispán szombaton délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlést hívott egybe. A közgyűlés tárgysorozatát még nem állították össze, de valószínű, hogy a legfontosabb tárgya a város buzakötvény vásárlása lesz. Az ehavi kisgyűlés csütörtökön délután négyórakor ül össze s folyó ügyeket tár. gyal" m m Letették az esküt a légoltalmi házparancsnokok és helyetteseik (A Déímagyarország munkatársától) Vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében, a légoltalmi liázparancsnokok és azok helyettesei ünuepélyes formaságok között tették te a hivatalos esküt. Délelőtt 11 órára a közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötték a légol'almi szolgálatot ellátó házparancsnokok és a házparancsnokheiyettesek. \z elnöki emelvényen a Légoltalmi Liga szegedi vezetősége foglalt helyet, köztük dr. Tóth Béla helyettes polgármester, Szeged ezidőszerinti légoltalmi vezetője, dr. Buócz Béla rendőrfőkapitányhelyettes, a • város •égoltalmának parancsnoka, Pintér Ferenc ny. tábornok, a liga kerületi felügyelője, Orosz Béla alezredes, a Légoltalmi Liga ügyvezetői-alelnöke, dr. Katona István városi tanácsnok, légoltalmi előadó, Horváth István tüzoltófőparancsnok és még sokan mások. A Himnusz eléneklése után dr. •i'ó.th Béla helyettes polgármester mondott megnyitó beszédet. Az összefogás fontosságáról szólott, majd a belső front kötelességeit sorolta fel: — Nem szólam, hogy nekünk, a belső arcvonal katonáinak — hangoz'atta a polgármeshelyettes _ mindenképpen méltónknak kell lennünk a harctéren küzdő fiainkhoz. Minden embernek teljesitenie kell itthon is kötelességét. A helyettes polgármester ezután ismertette, hogy milyen gondolatok szolgálatában indult el a légoltalmi liga. A beszéd után Orosz Béla alezredes. a liga ügyvezető-alelnöke kivette az esküt a légoltalmi házparancsnokoktól* és a házparancsnokhelyettesektől, majd dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes a légoltalom nagyfontosságú feladatait ismertette. Hangoztatta, hogy a kormány a hatósági közegeket megillető védelmet biztosította a légoltalmi liga örségparancsnokainak és helyetteseinek is. Ezzel a kormányzat ki akarla hangsúlyozni azt a fontosságot. amely a légoltalomhoz fűződik. A büntetőjogi védelemnek első feltétele azonban, hogy a házparanesnokok és azok helyetteseinek rendelkezései s intézkedései feltétlen töryénvesék legyenek. A házak lakói bennük jónknriu tanácsadót és segilőt lássanak. A továbbiakban a főkapitányhelyettes vázlatosan ismertette azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítésére a légoltalmi házparancsnokok és a helyettesek az esküjükkel elkötelezték magukat. Az ismertető után a megjelentek elénekelték a Hiszekegyet, majd ezzel véget ért a légoltalmi eskütétel ünnepsége. BéimagyarorszMieionia Ml Szi^esslgtte smecgát egy gyári munliásiány (A Déímagyarország munkatársától) Magda Erzsébet 39 éves \ gyári munkás nő vasárnap este] fél kilenc óra tájban Teréz- 1 utca 20. szám alatti lakásán hatlövetű forgópisztollyal szivenlőlte magát. A szomszédok figyelmesek lettek a dörrenésre, behatoltak a lakásba, ahol Magda Erzsébet vérző sebbel feküdt, de még élt. A szomszédok értesítették a mentőket, akik a kórházba robogtak az öngyilkossal, nem értek azonban vele odáig, mert Magda Erzsébet útközben meghalt. rAz öngyilkos leány búcsúlevelet hagyott hátra szülei és a rendőrség részére, de egyikből sem derül ki öngyilkosságának oka. A rendőrség nyomozást indított annak megállapítására, hogy Magda Erzsébet honnan vette a hatlövetű forgópisztolyt és miért követte el az öngyilkosságot. 'A Teréz-utca 20. szám alatti háztól, ahol az öngyilkosság történt, pár házzal odébb laknak Magda Erzsébet szülei, akiktől külön élt. A szülők sem tudták okát adni leányuk teltének. Légoltalmi ot oknál csökkentik a templomok forgalmát Esztergom, január 24. 'Á Magyar Kurír jelenti: Serédi Jusztinián bibornok, Magyarország hercegprímása most közlte a m. kir. honvédelmi miniszter rendeletét a templomok légoltalma ujabb szabályozásáról. Ezentúl a templomok a III. légoltalmi csoport tartoznak, de minfhogy azokat a megszervezés szempontjából mem lehet az e csoportba tartozó lakóházakkal egy elbírálás alá vonni, a miniszter különleges rendelkezéseket léptet életbe. A templomban tartózkodók részére óvóhelyeket Iétesiteni általában nem kell. Természetesen ennek következményeképpen az egyszerű és szigorú légvédelmi készültség idején a templomok tömegforgalmát a közelben rendelkezésre álló óvóhelyekhez mérten korlátozni fogják, illetőleg he fogják szüntetni. A templom használat idején kivül eső időben csak a tűzvédelemről kell gondoskodni és fr»é<itenni az erre vonatkozó előkészületeket és a templom közelében lakó lelkészekből és alkalmazottakból meg kell szervezni a templom tűzvédelmi szolgálatát, amelynek tagjai csak riadó esetén lépnek szolgálatba. Elsötétitést csak akkor kell a templomban a lakóházakhoz hasonlóan tpegszervezni, ha valamely istentisztelet ideje beleesik az elsötétítés elrendelt idejébe. Az egyházközség erre alkalmas tagjaiból meg kell szervezni a riasztóügyeleti, rendfentartó és mentőszolgálatot. Riasztás esetén az istentiszteletein résztvevőkkel ezt előirt szöveg szerint kell közölni. A szöveg a következő: »Légvédelmi riadó van. Mindenki őrizze meg nyugalmát és a kijelölt rendfentartó közegek irányítása mellett hagyja el a templomot és azon kivül keressen menedéket. Aki akar, j továbbra is a templomban maradhat. Ne tolongjunk, nyugodtan hagyjuk el a templomot.* A rendelet részletesen intézkedik a fentartás különböző módozatairól. A bíboros főpásztor szükségesnek tartja, bogy amennyiben a riasztás szentmise, vagy egyéb ájtatosság közben történik, a papság a funkciót mindaddig folytassa, mig * hivek a templomot el nem hagyják. HELYEZZE PÉNZÉT Antal István a szegedi gondolatról Szolnok, január 24. 'A'ntal István nemzetvédemli propagandaminiszter beszédet mondott Szolnokon és kiemelte, hogy az eredeti szegedi program az, amely a kormánypárt mai aktivitásának iri irányt szab. Két nagy feladat megoldását kell maradék nélkül keresztül vinni —• mondotta —: katonai erőnk ütőképességének a maximumra való fejlesztését s a belső front kitartásának, helytállásának minden körülmények közötti biztosítását. Egy pillanatra se felejtsük el Kállayi miniszerelnök ur komoly intelmétí nem provokálunk senkit, oktalan hőslvödéssel nem állunk a világ színpadára, de az ország határait és a haza területi épségét bárhonnan jövő s bármelyik ellenség ellen is meg fogjuk védeni. Beszélt Antal István ezutrtn arról, hogy egyesek szeretnek 191® példájára hivatkozni. Óriási a különbség 1918 és 1944 között. Ari 1918-as események keserves tanulságai önmagukban elegendők annak megakadályozására, hogv a» akkori események megimétlődje-. nek. Súlyosan elítéltek egy árdrágító kereskedőt (A Délmagyarország munkatársától) t Juszkó János, Remény-utca 51. szán* ' alatti kereskedő árdrágítással vádol* jva került hétfőn a törvényszék UZSCH * ra egyesbirája elé. Juszkó 28 kiló pap* irikát vásárolt 16 pengőért Sőregi Sándortól, a füszerpaprikatermelők szövetkezete altisztjétől, aki lopta a paprikát a szövetkezettől. Juszkó maga* haszonnal adta tovább a paprikát üzletében, ezenkívül borsot 8 pengőért adott dekánkint, a mákot 10 pengőért kilónkint, fehér babot pedig 2 pengőért. A kereskedő a tárgyaláson részbe* beismerő vallomást tett, részben pedig a tanuk igazolták bűnösségét A törvényszék bűnösnek mondotta kl Juszkót árdrágitás bűntettében és X hónapi börtönre, 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte, valamint köte.ezt® 1000 pengő vagyoni elégtétel megfizo* lésére. Vádlottként szerepelt az ügyben Juszkó Jánosné is, de mivel bebizonyosodott, hogy nem vett részt a férje üzletében elkövetett árdrágításokban, sőt nem is tudott róla, mert ebben s» időben betegen feküdt, a törvényszék felmentette őt az á;drágitás vádié alól. Ugyanekkor tárgyalta a törvényszék Sőregi János árdrágítás! ügyét is, miután lopásért már előzőleg elitélték a tojyaj altisztet. Sőregi árdrágitápérf 500 pengő pénzbüntetést kanoti Mindkét jtélet iofierfla.