Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-23 / 18. szám

Az „eti/aiázsott aiszáty"-)M, 25 éu zenei Umínyeitól és szttycdi emlékácM beszél Baianyi }ánas zonyatamüvész, alá febeuáe 8-án kanyvecsenyez a Tiszs-&sáltó natytyiecmébct Délmagyarorszég munkatársától) Elegánsan őszülő hajú, nyílt homlokú és finomvonásu, igazi m(ivés/yrcú férfi ül velünk szemben a káw+ázi asztal mellett. Szelíd, halk hangon válaszo: kérdéseinkre s tekintete valahol a távolban révedez. Több, mint negyedszázados művészi mult van xnögotte, felejthetetlen élmények és sikerek emléke és talán szenvedéseké ís, amelyek megérlelik, kiteljesítik a művészetet... Dr. Bárányi '.lápos- zongoraművész, tíz év óta a debreceni Városi Zeneiskola igazgatója, a szegedi zenei élet egyik úttörő élhajreosa, aki néhány hónap óta Ismét Szegeden tartózkodik, hangversenyre készül. Február 8-án zongoraestet ad a Tisza-szálló nagytermében s ez a hangverseny értékes zenei eseménynek ígérkezik, amely a legszélesebb körben, talál érdeklődésre. Első kérdésiünk a hangverseny műsorára vonatkozik s dr. Baranvi János elsorolja Mozart, Beethoven, Chopin, Liszt és néhány modern szerző nevét. Majd a szépen fejlődő szegedi zeneéletről beszélgetünk s előtérbe kerül a mult: — Amikor az első világháború alatt Igen kedves epizód volt spanyolországi hangversenykörutom során, ami barcelonai Orfeo Catalaban történt velem, — meséli csöndes mosollyal. Abban az időben Spanyolországban Dobnanyi ajanlatára a szegedi hangversenyezett még egy magyar bi- [zongoraművész. A virágok ünnepén, amelyet minden esztendőben megrenművcit es gyönyörű ciklust játszott végig. — Később Spanyolországba kerültem és ott három és fél évig működtem, — folytatja visszaemlékezéseit. — Minden nagyobb spanyol városban koncerteztem s főként Bartók és Kodály müveit ismertettem. — Hogy fogadta a spanyol közönség Bartókot és Kodályt? — Nagyon megszerette mindkettő müveit. Sok rokonvonás van a spanyol és a magyar muzsikában, főként az előadási mód, a rubato játékmodor rokon egymással. A magyar művészek éppen ezért sokkal könnyebben elsajátítják a spanyol muzsikát, mint bármely más nemzet fiai, — magyarázza a művész,' majd példát is mond arra, amit állított: mert náluk' legfejlettebb a kórusművészet. Az eluacázsatt ocszáy — Bejártam egész Spanyolországot és később, itthon, amikor a polgárháború dúlta ezt az országot, nagyon fájt a szívem azokért a csodálatos mü'kincsekért, amelyek akkor elpusztultak s amelyeket én még megcsodálhattam... A legtisztább gót stílust láthatja mindenütt az utazó és a képzőművészet remekeiben gyönyörködhetik. Érdekesebb és szebb, mint Olaszország... — mondja a művész s tekintete valahol, a múltban révedez. — Spanyolország elvarázsolt ország _ folytatja lelkesen —, úgy éltek benne az emberek, mint egy mesebeli országban ... A családi "élet teljesen zárt s a legtöbb helyen szokásban t,A lota miatt kifütyültek vannak még az ősi, mór erkölcsök', Mí asszonyok visszavonult életet élnek, csak a családban és a családjuknak. — Csakugyan olyan szépek a spanyol nők? _ kérdezzük. Bárányi János elmosolyodik, majd kijelenti, hogy valóban egésze* különlegesen szépek. A madridiak majdnem szőkék, világosabb gesztenyeszínű és halványabb bőrű nők, as öltözködésük párisi. A sevillaiak a* igazi szép, lüzesszemü, fekele donnák ... Az elvarázsolt országból visszatérünk a valóságba. Az idő múlik, a* interjú elkészült, A művész siet zongorájához, mert készülnie kell a február S-iki hangversenyre. Ott majd zenében mondja el, amire az elmúlt negyedszázad élményei tanították ... Csánvi Piroska Hogy juthat a gazda a háború után legkönnyebben forgótökéhez? Városi Zeneiskolához kerültem zony nem volt még zenei élet itt, — meséli asöndes, szerény modorában. — Most. hogy hosszú idő után ismét visszajöttem Szegedre rövid időre, öröjjtmel látom, hogy a zenei élet milyen szépen kibontakozott. Különösen n szegedi Filharmónia, amelynek megalapítását én szorgalmaztam annakidején örülök ennek, hiszen ebből ís láthatom, hogy nem veszett kárba az a vptés, amelyhez negyedszázad előtt én szántottam a szegedi zenei ugart... / PJyi szttyedi emlékek ... Érdekes sáppadt arcán egy kis mosoly fut át, amikor régi szegedi emlékeiről) beszél. Neveket említ, nagy neveket, de nem muzsikus emberek nevei: annakidején Móra Ferenc, .] u b.á s z Gyula, S z a 1 a y József és T o tje i 1 i Sándor társaságában járta a környéket cs irodalmi esteken, matinékon vett részt, amelyeken Bárányi János képviselte a zenét. Kedves <emléke ínég ma is egy hódmezővásárhelyi irodalmi est és a kétlábú zongora, amelyen játszania kellett... > — A hódmezővásárhelyi. Fekete Sas terme talán az egész országban a legsikerültebb koncertterem kitűnő akuszdeznek, felkértek bennünket, hogy kétzongorás hangversenyt adjunk. Közbevetőleg megmagyarázza, hogy mit jelent Barcelonában, Catalania fővárosában a »virágok ünnepe*. A catalánok tulajdonképpen a modern áramlatok hívei Spanyolországban. Mig Madrid órzi a nagv multat cs a nemzeti hagyományt, a felhőkarcolókkal ékes Barcelona a munka és a haladás székhelye. A minden esztendőben megrendezendő virágok ünnepén mutatták be az ifjú költők új műveit, a zeneszerzők legfrissebb munkáit. Bizonyos rivalizálás fejlődött ki a madridi és a barcelonai kulturközpontok között s a hevesvérű caialánok gyakran tüntettek az ellen, ami avult, régimódian spanyolos volt. Tlven tüntetést provokált ki Bárányi János és magyar rnűvésztárr.a akaratlanul a virágok ünnepén: — Egy spanyol szerző szvitjét játszottuk el s ennek' a szvitnek utolsó tétele egy csárdásszerű spanyol tánc volt, a Jofa. Ezt a tételt sikerült olyan hamisítatlanul spanyolosan játszanunk, hogy a közönség, amely catalánokb'ól. állott és a .Totát tipikusan Ma még senki sem tudja, hogy milyen messze vagyunk a most duló háború végétől, ám az bizonyos, hogy már nem tul hosszú idő választja el a világot a békétől. S ha egyszer a béke fehér galambja megjelenik a láthatáron, az eljövendő uj viszouyok alapos próbára teszik majd a gazdasági életet. Ma ugyanis a gazdasági élet szinte teljes egészében a habomhoz alkalmazkodik, viszont a háborús gazdálkodás és a békegazdáikodás között egy 'bizonyos időt — s tatán nem is nagyon rövid időt — igény bevesz majd az úgynevezett átmenetgazdálkodás. Erre az átmenetidő'e jól. teszi mindenki: üzem, vállalat, háztartás, sőt minden "előrelátó magánember, ha igyekszik tökét gyűjteni, tartlékolni. Ez érthető, hiszen a háború végén sok mindent meg kell majd újítanunk, olyan dolgokat, amelyek ma alig ,vagy egyáltalán nem pótolhatók. Célszerű tehát ina olyan értékekbe, menteni azokat a pénzeke', amelyekkel most bizonyos holmikat nem tudunk vásárolni, — amelyek annakidején majd megint vásárlóképes tökékül szolgálhatnak. Ahhoz, hogy a mai tőke ne vél-, jók holttőkévé: a legrövidebb és legegyenesebb uh ha buzakötvényt vásárolunk, mert az állandóan kamatozik és a uévérléken alulra soha nem esik. S hogy ez igy lesz, azt maga az állam garantálja. Érdekes, de nem véletlen, bogy a falusi magyarok értették meg legjobban a buzakötvény nagy hasznát és jelentőségét. Arra a kérdésre, hogy a gazdák miért vásárolják oly szívesen a buzakötvényt, hiszer. buzájuk mindig volt, van is, lesz is, azt válaszolják, hogv buzakötvénybe olyan búzát raktároznak el, amelynek mér terinázsánkénli ára 40 pengőn alulra nem szállhat le, tehát legalább olyan értékű marad, mint amilyen értékben vásárolták. És igy biztosítják magúikat, hogy a háború végén a gazdasá'gok továbbviteléhez cs modernizálájsához szükséges forgótőkék rcndelke'zésükre állnak majd. tikája miatt. Móra. Juhász, Szalay és [madridinak tartotta, füttyel cs doboTonellí után az én műsorszámomra gással tüntetni kezdett. De csakhamar kerüli sor, behozták a zongorát. Anii•kor két hordár felcipelte a pódiumra, kiesett az egyik lába. Megrémültem: kétlábú zongorán kell játszanom?! A harmadik lábat beillesztették, de a zongora a kpneertszámom alatt úgy imbolygott, mint viharos tengeren a hajó. Minden pillanatban, ugrásra készen kellett lennem, mert hátha rám esik... Mégis sikerült a hangverseny s a művész negyedszázad multán még miniig szívesen emlékszik vissza rá... Aztán külföldi szerepléseire terelődik a szó. A világháború után Svájcba ment ki. Külföldön már kora ifjúságában' működött, hiszen a berlini Hochschujen végezte tanulmányait, mint Dobna u v i növendéke. Á franciák . is ismerték, de — Szegedről, ahol a megszállás alatt egyetlen koneertidénybpn 16 hangverser:.\ i' adott.. Külföldiek nem idbettek « Baranvi Jánosnak ket•"•lé vrf|(flg|jangv«r$eny«znie a szezont. .Vtrn vwHv a francia' zeneirodalom magukhoz tértek s eszükbe jutott, hogy idegen művészek játszanak és nem madridiak. Akkor meg olyan forrón, tüntetően ünnepellek bennünket, hogy alig tudtuk elhagyni a hangversenytermet. A barcelonai zenepalotáról, az Orfeo Cataláról beszél még és elmondja. hogy nem kevesebb, mint 3000 embert képes befogadni. Kétszáz tagú kórusa van, amelvct a kitűnő városi zenekonzervatórium nevelt. Bőgi és ragv zenekultúra van Spanyolországban. Oneratársulntok azonban idegen országbeliek szerepelnek 'leginkább. Csehek, németek, lengvelek és oroszok. A kórust és zenekart azonban a barcelonaiak" nllítiák ki. Ne felejtse el... hogy ma is meg kell válogatnia olvasmányait. A munkában elfáradt és a háborútól ideges ember mindenről el akar feledkezni, szinte meg akar gyógyulni egy-egy könyv olvasása közben. E héten két könyvet ajánlunk a Délmagyarország olvasóinak, az egyik dr. Ligeti M.: Menekülő lelkek cimü könyve érdekes cs szórakoztató, de egyben gyógyító is. Megmutatja, hogy mi idegesíti az embert, megmagyarázza a sexuális élet sok izgató cs nagyjelentőségű problémáját, a pszicho analitikus kezelés nagy jelentőségét cs a lelki élet minden kérdését. A másik Tolsztoj: Igazi házasság eimii regénye a nagy orosz iró egyik legszebb müve, saját életének és szerelmének története. Az igazi és nemes szentimentálizmus minden varázsával. Célunk az, hogy ezt a két könyvet könnyebben megszerezhetövé tegyük, ezért portó és szállítási költségmentesen az alant közölt árakon küldjük meg a megrendelő szelvény beküldöiInek kívánságukra részletre is „Delta" irodalmi vállalat T. Delta irodalmi vállalat fiókja, BUDAPEST, Nagymező-u. 36. Megrendelem: Dr. Ligetj M.: Menekülő lelkek cimü könyvét kötve ...... F 20.90 fűzve ...... P 17.90 Tolsztoj: Igazi házasság c. könyvét ' kötve P Íb.90 fűzve P 12.90 A megrendelés vissza neru vonható * Kérem a könyveket utánvéttel, szállítási és egyéb költségektől mentesen az alanti cimre megküldeni. * A könyv árát ket részletben fizetem: felét és a portó költséget, mint utánvétet, felét csekklapon 30 nap múlva. * A megfelelő szöveg aláhúzandó. név foglalkozás pontos lakcím' Nemcsak a búzar a Miiahöívénu is araimat ér