Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-04 / 2. szám

MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A kormányhoz közelálló Esti Ma­gyarországban irja Szvatkó Pál: Az elmúlt koníerenciázó korszak alatt az Egyesült Nemzetek képviselői még valami olyanban állapodtak meg, amiről tudomásunk van. Róla tehát határozottan beszélhetünk. Ez a meg­állapodás a háború végére, a háború­ból való kibontakozásra vonatkozik. 'Közölték, hogy az Egyesült Nemzetek a >íeitétel nélküli megadás* elvének alapján állnak, azaz azoktól a nemze­tektől, amelyek a háború folyamán helyzetüknél fogva a tengely oldalára sodródtak, a háború végén az Egye­sült Nemzetek győzelme esetén a teljes fegyverletételt, az állami lét, az önálló intézkedési, cselekvési és igazgatási jog teljes feladását követelik. Egyelőre ez az elhatározás tisztára elméleti. De a feltétel nélküli megadás elvének alkalmazása ellen még akkor is tiltakoznunk kell, ha az csak elmé­leti szempont és nem reális hatóerő. Mint irányelvvel, mint doktrínával, mint politikai axiómával sem azonosít­hatjuk magunkat vele. El kell utasíta­nunk. bármily oldalról jön is. A véle­ményű ok szerint a feltétlen megadás elvének elterjedése és esetleges dia­dalra jutása a legnagyobb katasztrófát jelentené Európára és lehetetlenné tenné a későbbi, igazi megbékülést. 'Annyira elrontaná a helyzetet, annyi­ra urakra és rabszolgákra osztaná a világot (s a szerencsétlen Európában kétszázmillió rabszolgát nevelne), hogy a lealázás mérges fullánkja sok-sok millió szívben örökre terror és fegyve­res irfézkedés ellenére sem tudná meg­óvni a. világot az ujabb zavaroktól és a későbbi állandó bonyodalmaktól. Ho gyan beszélhet békéről és uj, boldo­gabb Európáról az, aki az állapotok kíméletlen elmérgesitésévcl kezdi és kétszázmillió embert eltaszít magától? Feltétlen megadást például Hitler sem követelt Pétaintől, pedig igvőzelme Franciaországban teljes volt. Lehetet­len áz >uj boldog Európát kiépítését olyan rossz és ellenséges rendszerrel megkezdeni, amilyenhez hasonló még sohasem létezett és amely az 1918-ban alkalmazott (és sokszor meghánt") rendszernél kétségtelenül rosszabb és kegyetlenebb". Mert mit jelent a feltétlen megadás sok est ben? Azt például, hogy a ren­det és a stabilitást olyan országokban is tönkreteszi, ahol mé|g valóban van rend és stabilitás, s e meglevő rend és stabilitás hajlandó békéset! együttmű­ködni minden észszerű Európa-ujjáépi­tésnél. Ez a tönkretétel talán a cél? Meg jobban szétzúzni Európát s olyan országokat az anarchiába taszítani, amelyek bizonyították, hogy más érde­keinek megsértése nélkül, csupán ön­védelmükre gondolva, a legnyomasz­tóbb körülmények ellenére biztosítani uidiák a területükön élő millió és mil­lió ember nyugalmát és konszolidáció­ját? Kinek a malmára hajtaná a vi­'zet, ha a feltétlen megadás kívánságá­val a rend és a stabilitás utolsó pil­léreit is eltüntetnék a kontinensről? Aiigha az épitő és a megnyugtató erők malmára. Mert senki sem vonhatja kétségbe, hogy a feltétlen megadás el­vének alkalmazása a szilárd rendű or­szágokban (például Finnországban) az anarchia, az összevisszaság, a polgár-" háború, a hosszú züllés és a teljes fel-j fordulás kíméletlen bevezetését jelen ­tené. A feltétlen megadás ugyanis azt' eredményezi, b.ogy az addig megfelelőj tekintéllyel rendelkező kormány a bevált és régebben becsült rendszer — /elveszti tekintélyét, a zűrös elemek fel­szabadulnak, a zavarosban halászni akarók előmerészkednek, a demagógia diadalmaskodik, a fejnélküli országok­éban megszűnik a jogrend, a jogálla-. •pat • éigyas érdéfcszövetkezetek azt. cselekedhetik a néppel, amit akarnak.' frqgyebiüiiől fejlődésről többé szói, Bt * a BVngalmat teefeliebb az. idegen szurony biztosíthatja, ami az I emberi jogok végét, az önrendelkezési és a páratlan szabad elhatározás lehe­tetlenségét okozná. Tartósan bekövet­keznének azok a zűrös állapotok, ami­ket éppen az Egyesült Nemzetek kár­hoztatnak egyes megszállt országok­ban. * Nem részletezhetjük, hogy a feltét­len megadás elvének alkalmazása mi­lyen végzetes és hosszú káoszt terem­tene Európának olyan területein, ahol eddig a nemzetek önerejükből el tud­ták kerülni az anarchiát és a szélsősé­geket. A káosz és az anarchia megte­remtése esetleg lehet katonai eszköz a háború alatt, de mire való volna a háború vegén? Mi, magyarok éppen ezért semmiféle szempontból nem tá­mogathatjuk a feltétel nélküli meg­adás elvét — mint Szüllö Géza leg­utóbbi felsőházi beszédében már kifej­tette — s más kivezető eszközökben látjuk a tartós béke felé haladó igazi okos megoldást. A Teheránban elhatá­rozott elv egyébként is rengeteg ellent­mondásba ütközik s alkalmazása sok esetben fizikai lehetetlenség. Hogyan adja meg magát például feltétel nélkül a háborút befejezni akaró ország, ha határainál és közelében semmiféle olyan szövetséges haderő nincsen, amellyel szemben a feltétel nélküli megadás gyakorlatilag végrehajtható volna? Mit cselekedjék? Tényleg vár­ja meg, amig az anarchia, a polgárhá­ború diadalmaskodik a területén s csak aztán van joga befejezni a háborút, amely közben esetleg olyan fordulatot vett, amelyhez már régen semmi köze sincsen? Sok szempont igazolja, hogy a fel­tétlen megadás elvét minden esetben alkalmazni lehetetlenség — s nem is lehet átgondolt céljuk azoknak, akik Európában nem anarchiát, hanem bé­két és prosperitást kivánnak s a még el nem pusztult értékek vagy jogren­dek megóvását. Más megoldási módot kell keresni, más biztosítékokat, a há­borús célok megvalósításának más eszközeit, nem a rontó és az utolsó stabilitásokat tartóósan megsemmisítő elméletet. Senki sem csodálkozhat, ha a magvarság nem támogathatja a fel­tétel nők üli megadás doktrínáját, amit a saját szempontjából végzetesnek, minden nemzeti értékét megsemmisítő­nek, öldöklő anarchiába taszítónak és bizonyos körülmények között gyakor­latiing végrehnjthatntlnnnnk tart. HÍREK Kihúzták az erdélyi nyereménykölcsön egymilliós főnyereményét Budapest, január 3. rA kora reg­geli órákban szokatlanul népes volt a Szalav-utcai pénzügyigazgatóság környéke az erdélyi nyereményköl­csön húzása alkalmából. Először a főnyereményt búzták ki. Mindenki izgatottan szorongatta kezében a tuljadonában levő kötvény sorszá­mát. Közben felhangzott az elnök sza­va, mely kihirdette a nagy ese-j ményt, hogy az egymillió pengős főnyereményt a 245. sorozat 874. számú kötvénye nyerte. Ezután a feszültség kissé engedett. A jósze­rencsét lesők izgatottan morzsol­gatták keztyüjüket, a kezükben levő papírdarabokat és várták a következő bejelentést. Ismét felhar­sant a szó. A 200.009 pergős nagy nyereményt a 445. sorozat 019. szá­Szegedi utmutató A somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgalat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. A városi mnzenm egész eynen nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 41b., Sel­meczi Béla Somogyitelep IX. u. 489, Török Márton Csongrádi-sugárut 14. Városi Szinház: Fekete Pcter. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Ágrólszakadt urileány, Szé­chenyi Mozi.- Boldog idők, —o()o— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE NYOLC úRAKOK, VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —oOo— — Előfizetőinkhez! A vonatkozó miniszteri rendelet alapján a lapok az idén nem adhatnak ki naptárt, igy a Délmagyarország sem küld­heti előfizetői részére az előző évek­ben szokásos ajándékkönyvet. — Tukats Sándor főispán üdvözlé­se a városházán. A szegedi MÉP Újév­kor a városházán üdvözölte dr. Tu­kats Sándor főispánt. A küldöttséget dr. Recktenwald Kristóf ügyvéd ve­zette és az üdvözlő beszédet is ö mon­dotta. A beszédre a főispán hosszasan válaszolt és sorbavette a város közel­látási kérdéseit is, amelyet — mint mondotta — a hatóság jól oldott meg — Barabás Béla árvaházi igazgató temetése. Nagy részvéttel temették el Újév délutánján Barabás Béla városi árvaházi igazgatót, városi tanítót. Min! szolgálatot teljesítő tartalékos főhad­nagyot a katonai parancsnokság saját halottjának tekintette és temetését ka­tonai pompával rendezte meg A kato­nai helyőrségi kórház udvarán felállí­tott ravatalt a gyászoló családon kí­vül a bajtársak, kartársak, barátok és ismerősök sokasága vette körül. A gyászszertartás után a mórai tantes­tület nevében Szikora Károly hitokta­tóba városi tanítói kara nevében Sza­bó János felügyelő-igazgató búcsúzott a jó pedagógustól és kedves kartárs­tól. Barabás Béla 24 éven keresztül a legnehezebb időkben volt a város ár­váinak gondozója, szerető atyja s mű­ködésével felettes hatóságainak mindig a legteljesebb elismerését vivta ki. Ba­rabás Béla sokoldalú elfoglaltsága meltett számos társadalmi egyesület­ben is tevékenyen működött. — Tilos forgalomba hozm tápér­ték nélküli örieménytakarmányt. Bu­dapestről jelentik: Báró Bánífy Dá­niel földmüvelésügyi miniszter rende­letet adott ki, amelyben szabályozza az árpatakarmányliszt, árpakorpa, az arpahéj, borsótakarmányliszt, a bor­sókorpa, a borsóhéj, a cirokkorpa, a hajdinakorpa, a kölcstakarmányliszt es rizstakarmányliszt minőségét és for­galmát, valamint a cirokhéj, a hajdina­héj, a kölesbéj és a rizshéj forgalom­bahozatalát. A rendelet tiltja azt, hogy takarmányozási célokra tápé.rtékkel nem biró őrleményt, például cirokhé­jat, hajdinahéjat hozzanak forgalomba, vagy ezeket más takarányozás szem­j pontjából értékes őrleményekkel ke­mu kötvénye kapta A két 50.000, verjék és igy ennek tápértékét is le­pengőt a 200. sorozat 856. számú és'rontsák, továbbá hogy kevésbé értékes a 140. sorozat 839. számú kötvényei őrleményt az őrleményt meg nem ille­nyerték {tő néven, például árpakorpát árpata­Az öt 10.000 pengős nyereményt karmányliszt néven, vagy árpahéjnt L <-' * <-> rrw!' r»*»rvn n<NvfJn CTG n A77olz fr\rífí>­a 207. sorozat 044., a 69. sorozat 662., a 302. sorozat 588., a 342. sorozat 415. és a 302-es sorozat 725. számú kötvények tulajdonosai szerezték meg. árpakorpa néven, stb. hozzák forga­lomba. (MTI) — Eljegyzés. E n r e f f v Mária (Bu­dapest) és Mihalovits Elemér (Szeged) eljegyezték egymást. (Minden külön értesítés helyett. Werner Dezső kírályhalm! plébános beiktafása (A Délmagyarország munkatársá­tól) Vasárnap délelőtt iktatta be hivatalába Raskó Sándor apos­toli kormányzó Werner Dezső királyhalmi plébánost. Délelőtt 10 órakor a királyhalmi plébánia­templomban nagy papi segédlettel, Veni Sancteval kezdődött az ün­nepség. Raskó Sándor beszédet in­tézett elsősorban az újonnan be­iktatott plébánoshoz; figyelmeztette kötelességeire s a bivek bizalmába és szeretetébe ajánlotta. A beszéd­közben alkalmas szavak kíséretében adta át az uj lelkipásztornak a templom kapujának kulcsát és az evangéliumos könyvet: jogainak és kötelességeinek jelképeit. Wer­ner Dezső, mint újonnan beiktatott plébános elmondotta első szentbe­szédét és szentmiséjét. A kórust Csornák Elemér, a dóm karna­gya irányította. rA szertartáson megjelent dr. Tukats Sándor fő­ispán, a kegyúr város képviseleté­ben dr. Tóth Béla helyettes pol­gármester, C o n k a Miklós fő­ügyész és Dékány Sándor főta­nácsos. A papság nagy számmal jelent meg dr. Krémer Tamás kerületi esperes vezetésével. Déli 1' órakor közebéd volt, amelyen aa első felszólaló Raskó Sándor apos­toli kormányzó XII. Piiis pápára és a Kormányzó úrra mondott kö­szöntőt. Utána dr. Tukats Sándor főispán szólalt fel és biztosította az uj plébánost a hatóságok támoga­tásáról. Dr. Tóth Béla a kegyúr vá­ros nevében üdvözölte Werner De­zsőt, aki meghatottan mondott kö­szönetet. —o— — A Nemzeti Munkaközpont pol­gári iskolai esti tanfolyama. A Nem­zeti Munkaközpont most is megnyitja polgári iskolai tanfolyamát. Jelentkez­ni lehet az I„ II., IIL és IV. osztályok­ba. Lesz előkészítő tanfolyam is, mely­re azok jelentkezhetnek, akik az elemi iskola VI. osztályát elvégezték és az V. és VI. osztályokban nincs elégséges osztályzatuk. A tanfolyamra minden 18. életévét betöltött munkás és mun­kásnő jelentkezhet akár tagja a Mun­kaközpontnak, akár nem. Jelentkezés január 3-tól 25-ig a Szentháromság­utca 5. száin alatt a Nemzeti Munka­központ irodájában délelőtt 9—12, dél­után 4—6-ig. — Halálozás. Takács József ny. vá­rosi fogyasztási adóbiztos f. hó 3-á» elhunyt. Temetése 5-én, szerdán dél­után 3 órakor a Dugonics-temető rava­talterméből 273 — Szerelmi tragédia a cselédszobá­ban. Budapestről jelentik: Az Irányi­utca 15. számú házban dr. Vámossy Lászlóaé táblabíró özvegye lakásának cselédszobájában vasárnapra virradó­ra Kreisz Ferenc 29 éves vecsési ácsscgéd előbb agyonlőtte a lakásban szolgáló menyasszonyát, Magyar Ju­liska seregélyesi születésű 23 éves mm­denesleányt, majd sajat magát lőtte fő­be. A tragédiát dr. Vámossvné fedezte fel vasárnap reggel. A cselédszoba be­lülről elzárt ajtaját a házmester nyi­totta fel, de már egyik áldozaton sem lehetett segíteni, mire a mentők meg­érkeztek, a mindenesleány és vőlegé­nye meghalt. A rendőri bizottság meg­állapította, hogy az ácssegéd két lö­vést tett menyasszonyára, ezek közül az egyik a fejébe fúródott a halánték felett, a másik a vaságyban akadt meg. Magára is kétszer lőtt Kreisz Ferenc, az egyik golyó az ágy lelett függő kép rámájába fúródott, a másik pedig a jobb szemzugon át a fejbe ha­tolva az agyvelejét roncsolta szét A halálos szerelmi tragédia hátterének tisztázására megindult a rendőri nyo* •ni mozáv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom