Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-15 / 283. szám

nnnország u| kűltcreskedelml rggczmfngci A háboiu előtt Finnország külke-i rcskeóetmo az északi államokon, Svédországon, Norvégián és Dánián kivúl legnagyobb részben Angliával és az Egyesült-Aliaraokkal bonyolódott le. A kozépeurópai államok közül csak Németországnak volt már a háború előtt is jelentős finnországi kivitele, Delkeletepropa alig jutott szerephez a finn külkereskedelemben. A finnek csak Magyarországgal tartottak fenn szorosabb kapcsolatot, de ez is inkább a finn-ugor rokonságon alapuló ba­ráti és kulturális jellegű volt, mint kereskedelmi. A báboiu azonban el­zárta az Angliába és a tengerentúlra iiányuló finn kivitel útját és megszün­tette a Finnországba Irányuló ameri­kai bura és kőolaj s angoí iparcikkek szállítását is. A finneknek tehtt uj kapcsolatokat kellett keresniük, uj pia­cokat árufeleslegük számára s uj for­rásokat, ahonnan élelmiszer- és nyersanyagszükségletüket fedezhetik. Ezért fordulnak mind nagyobb érdek­lődéssel Délkeleteurópa felé SZLOVAKIA­val kötötte meg Finnország az idén márciusban első délkeleteurópai ke­reskedelmi egyezményéi, mely decem­ber végéig szói. Az egyezmény alapján cellulozeanyagot és faipari készítmé­nyeket szállítanak Szlovákiába vegyi termékek, csontliszt, kenőolaj és uie zőgazdasági termékek ellenéLeu. A finn—szlovák kereskedelmi forgalom a háború eddigi taitama alatt igy ala­kult; 1941 1942 millió finn mátka Kivitel ' " — 5.0 Bevitel 2.4 6.6 TÖRÖKORSZÁG, gal április 3-án írták alá kereskedel­mi egyezményt, amely egy évi tartam­ra, május 1-én lépeti érvenybe. Török­országgal egyébként már 1940 novem­ber óta van Finnországnak a kölcsö­nös fizetési és áruforgalmat szabályo­zó egyezménye. Az uj megállapodás értelmében furnir- és ládalemczt, cér­naorsót, papíranyagot és kész papír­árut: újságpapírt, cigarettapapírt, to­vábbá fa és papir csomagolóanyagot szállítanak a lörököknek kénsav, olaj­pogácsa, dohány, cserzőanyagok, gyap­jú, gyapot, textilhulladék, szárított gyümölcs, étolaj, búza és egyéb mező­gazdasági termékek ellenében. A finn —tőrök külkereskedelmi forgalom az utóbbi három évben igy alakult: 194(1 1941 1942 millió finn márka Kivitel 19.7 527 17.1 Bevitel 27.9 68.1 43.4 A forgalom 1942-ben. finn indokolás a két ország jövőbeni áruforgalmát. Ez a keret szükség szennt emelhető. A finnek papirt, papirpépet, cellulózét, összeállítható faházakat és Cigyéb fa­ipari cikkeket szállítanak benzin, ke­nőolaj, buza, köles, olajpogácsa, do­hány, stb. ellencben. A szállítást ro­mán részről egyéni cégek bonyolítják le, mig a finnek Ipari behozatali kom­penzáció rt. névvel állami szervet lé­tesítettek a román árucsereforgalom számára. Finnországnak már a hábo­rú eddigi tartama alatt is jelentős áruforgalma volt Romániával, mely­ben különösen a benzin és kenőolaj volt jelentős. 1940 1941 1942 millió finn márka Kivitel 1.6 2.0 6.0 Bevitel 7.4 171.2 158.9 MAGYARORSZÁG és Finnország szeptember 21-én Buda­finn közlések szerint, az utóbbi három cv folyamán igy alakult: 1940 1941 1942 millió finn márka Kivitel 12.3 53.5 85.8 Bevitel 13.0 51.2 140.7 Délkeleteurópa államai közül Gö­rögországgal, Szerbiával és Horvátor­szággal nincs Fluországnak állandó jelle.gft külkereskedelmi kapcsolata. 1939-ig Görögországból vásároltak ugyan kisebb mennyiségben olajat és bort, de a háborús események követ­pesten irtak alá uj árucsereegyez-] kertében a kapcsolat megszakadt, ményt, mellyel 1944 augusztus 14-ig (K. Jj) 750 miuio finn márka keretben szabi-j annyira begyakorolják « gépírást, lyozták a kereskedelmi forgalmat. A |bogv közülük sokan versenyre keihet­finnek főleg faipari termékeket szálli-inek a látó gépírókkal, tanak Magvarországnak buza, hüve-' Kellő gyakorlat után a formát is iyesek, hagynia és különféle vegyi- be tudják tartani, leveleknél, kézira* ipari termék ellenében. Finnország fe- toknál. Erre megvannak a külön mód­ié irányuló külkereskedelmünk erősen szereik. Sok vak gépíró közvetlen emelkedő jellegű, különösen a kivitel diktálás alapján is leirja a saöveget, növekedik Ezzel kapcsolatban a finn éppoly gyorsan, mint látó kollégái, hivatalos ismertetés is megjegyzi, hogy Képességüket rendkívüli módon fo* kereskedelmi kapcsolataink ujabb bt- kőzni tudják; ismernek egy vak ke­zonyitékát adják a két ország hagyó- reskedőt, aki nyomtatványok rovatai! mányos barátságának s az ebből laka- tölti ki írógéppel, pontosan és szahá­dó segilö készségnek. Finnországgal lyosan. lebonyolított kereskedelmi forgalmunk Karácsonyra aranyékszert! Készítek hozott aranyhói: 14 karátos arany karika Jofgyürflt páronkint é grammig, 14 karátoa arany karláncot darabonként te grammig, 14 karátos arany CérSi éa nöi divatos pecsét és monogram­mos gyűrűket. Rendeléseket e hó 16-ig fogadhatok al. Fischer ékszerész Klauzál-tér 3. Feltalálták vakok számára a tökéletes gyorsirágépet Percenként négyszáz szótagnál többet tudnak jegyezni a sztenotip segítségével Budapest, december 14. A vakok dai munkaerők: kitűnően beváltak a irodai alkalmazásának uj lehetőségei­ről nyilatkozott dr. vitéz K a s s a y Béla ny. orvosszázados, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület h. igaz­gatója. A munkalehetőség egy uj, tA­kéletcs találmányhoz fűződik, a va­litkáli jellegű munkahelyeken. Vakon Az u| avorsírógép Mégis általában külföldön is az a helyzet, hogy a vak gépirók uem köz­vetlen diktálás alapján dolgoznak, ha­nem a beszéd rögzi tőkészülék által visszamondott szöveget teszik papír­ra. Ehhez azonban diktafon szükséges s egy ilyen készülék sokezer pengő­be kerül. Áthidalásul gondoskodni kellett olyan gyorsirógépről, amelynek se gitségével az átlagos vak mnnkaerS előbb lejegyzi a beszédszöveget s a jegyzetei alapján teszi át látó-gép­irásba. Ezt a feladatot most tökéletes formában megoldották Marburgban, a Hochschule Wr Blinden irányítás* mellett. Az uj gyorslrógép nagyszá­mú háborús vak tisztviselőnek teszi lehetővé az irodai munkát A gyorsirógép problémája nem volt könnyű. Ilyen készüléket a múlt­ban ismételten próbáltak konstruálni látók számára is. A kísérletek közül legismertebb volt Bivort, valamint Grandjean francia kutatóké. Talál­mányuk úgynevezett szótag-irogép volt, azonban a géppel elérhető leg­nagyobb sebesség mélyen alatta ma­radt a kézi gyorsírásnak s igy agya­korlatban nem vált be. Hox mális taliesitmény A vakok számára szerkesztett gyorsirógépet sztenotipnek nevezik­lényegében olyan írógép, amely nem betűket ir, hanem betűcsoportokat s ilymódon tízszeres gyorsaságra emeli a jegyzés lehetőségét. Abban is külön­bözik a látók Írógépétől, hogy nem papírlapra üti a jeleket, hanem sza­lagra, a távirógéphez hasonlóan. A vak tisztviselő a szalag domború je­át rendes tudnak gépírása Ez utóbni foglalkozásánál különö­Ta. sen szükséges volt a vak alkalmazott leiből olvassa le és teszi kok gvorsirógépéhez, amelynek első. -'fámára, hogy normális irogepekeu gépiratba a diktált szöveget példányai a közeli napokban érkéz-j,,n» tudjon, bok intelligens vak kitü- Nemcsak diktálás alapján nek m'cg külföldről .n(ien bevaJt, mint gépíró. Külföldön dolgozni a sztenotippel, hanem gyule­' vállalatoknál és közhivatalokban a'sck szónokainak beszédét is felveszik vak lilkár gépirui szolgalata rend- vele. A gép munkája csaknem telje­szennt akként történik, hogy a fő- sen zajtalan, a gyűlést nem zavarja, nők viaszlemezre mondja a kívánt .Odáig fejlesztették a gép s a vele dol­szöveget s a lemez a leíráshoz vissza- gozó vak gyorsíró munkaeredményét, mondja a gépirónak. 'hogy elérték a maximális teljesít­Az igy kapott szöveget a vak gép ményt, az ugynevezet parlamenti vi­Mint köztudomásu. a vakok Írását és olvasását eddig főképpen a Braille­rendszer tette lehetővé. Ezt az írás­módot a vakok számára éppen száz esztendővel ezelőtt találta fel I,ou>s Braille francia tanár. A Braillc-irás „ ha' pontnak a kombinációjáva azjirók rendes úgynevezett sik irúgé- tairás gyorsaságát, percenként négy­szerint szállítási nehézségek miatt, ABC valamennyi betűjét kifejezi salpe„ teszi papjrra. Munkájukat az te- száz szótagnál többet jegyemre a szle­erősen esett, de az uj megállapodás maga nemében tökéletes. Kellő kéz­megkötése óta ismét emelkedőben van s egyes jelenlések szerint az idén már ismét eléri az 1911. évi szinvonalat. ügyesség és gyakorlat mellett a vak számára megközelíthetővé teszi azt a gyorsaságot, amellyel a gyakorlott kezű látó ir. BULGÁRIA­val már a háború előtt is bonyolítot­tak le a finnek némi áruforgalmat. Ezt a korábbi egyezményt szélesítették ki áprilisban egy ujabb megállapodással,'táblák, valamint"a röntirögépek ~se­. 11 1 I- .*'. 11- A NRLNLNTI , , * ° R gitségevel írtak. Ezekkel az eszközök­kel a vakok nagy általánosságban A pontirógép A vakok eddig főképpen a ponlirA mellyel ez eddigi külkereskedelmi keretet 150 millió finn márkára növe­lik. Az uj megállapodás értelmében 100 millió doboz gyufát, 100000 játsz ma kártyát, faipari cikkeket, faipari nyersanyagokat és papírárut szállíta­nak Bulgáriának, dohány, étolaj, gyü­mölcs és mezőgazdasági termékekért A finn—bolgár külkereskedelmi forga­lom; 1940 1941 1942 millió finn márka Kivitel 7.1 37.0 50.6 Bevitel 5.8 425 58.8 ROMANIA­val 1942 julttis 30-án kötöttek keres­kedelmi egyezményt. E-zt egészítette ki az idén augusztus 1-én aláirt és 1944 junius 30-ig szóló á rVicsereegyezmény, mely 250 millió finn mátka, Illetve 1500 millió leies keretben szabályozta szi lehetővé, hogy tökéletesen megta- notippeL nulják a billentyűk elhelyezkedését Különben a legtöbb gépiróiskolában kezdeti fokon a látó embert is »va-i kon tanítják*, a tanulók jelöletlen gé : peket kapnak, fejből kell mcgtanulniok I a billentyűk betüjelentését. (K. r.) Verseny a látókkal Svanholm Set kitüntetése a Szent István-rend tiszti­keresztjével Stockholm, december 14. Magyaror­szág kormányzója Sva nlvolm Set A vakokat a gépírásra ugy tanit­.... ,, _ ják, hogy elsajátíttatják velük a betű- „ _ „ ^ , nem tudtak elérni azt a gyorsasagot,ibilIcnt ük sorrendjét. A gépükön van i svéd operaénekesnek a Szent István­abogyan a látók kézzel írnak. Különó nfb4ny mogfelölt billentyű, amely rend tiszti keresztjét adományozta. A sen vonatkozik ez az úgynevezett »fel- megkönnyíti kifinomult tapintásuk'rend jelvényeit Svanholm Setnek Ul­részére a tájékozódást s mintegy 1 e i n-Revlczky Antal stockholmi megadja ujjaik alapállását. Ilymódon magyar követ nyújtotta át (MTI) nőtt* vakokra, tehát azokra, akik a látásukat haladottabb életkorban vesztették el. Lényegesen jobb ered­ményt értek a született vakok. írá­suknak gyorsasága gyakran megfe­lelt a látó ember közepes iró és ol­vasó teljesítményének. Ezt az iró- és jegyzőképes ságet a vakok hasznosítani tudják azokon a kenyérkereső pályákon, amelyeket sok előítélettel szemben lassan kihar­coltak maguknak. Nálunk legfőbb munkaterületük a kefe-kötés, kosárfo­nás E a zene. Külföldön fokozatosan ! 1 Értékesítési aukció! MUller képkereskedés Tisza Lafos-körut 42. Caik István. Gitt* Osakár, Fényes Adolf. Komáromi Kaca Endre. Alit Jino* Lásató. Saúle Péter, Mihifotxts. Neogrády. Aes. Vtaky. Háry Gyula. _ Vagy VÜmo> ríb. masusretní remek alkotás*/, nagy vátasatikban. elhelyezkedtek szellenji páJya&oírw 'Míg ma <4 olcai árat. /S-t < .i / mint tanárok, tanítók, hitoktatók, iro-1 \JrOR CrlCR* Méltányos {itatást feltételek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom