Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-10 / 279. szám

Bofcsiy-Zslllnszhu Endre beszéde a magyar nemzet szabadságának es togg ellenségének szű segcssegeroi A képviselőhát elfogadta a megajánlás! törvényjavaslatot Vitéz Törs Tibor elnök negyed [ben hangsúlyozta, hogy a magyar 11-kor nyitotta meg a képviselőház | nemzet függetlenségére és szabad csütörtöki ülését. Folytatták a ságára és megajánlási törvényjavaslat tár­gyalását. Vitéz Lindvay Nándor a nem­zetiségi kérdéssel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a nemzetiségi kérdést nem egy mintára kell megol­dani. Hivatkozott a vendekre, akik sem nemzetiség, sem kisebbség nem akarnak lenni, de jóban, rosszban osztozni kivannak a ma­gyarsággal. K o 1 t a i József kisipari problé­mákkal foglalkozott, a javaslatot nem fogadta el. Pápai István megnyugvással és a legjobb meggyőződéssel meg­adja a felhatalmazást, mert a kor­mány ezer gondja közepette is a helyes uton jár és minden tettével a nemzet javát és boldogulását szolgálja. Minden eszközzel segíte­ni kell az Alföldön a téli időben fellépő munkanélküliség leküzdé­sét. Nagy László beszédében főleg igazságügyi kérdésekkel foglalko­zott. A következő felszólaló Bogner dunavölgyi elsőségére van jövőnk szempontjából szük­ségünk. A felhatalmazási javasla­tot nem szavazza meg. Ezután P a t a c s y Dénes meg­köszönte a földmüvelésügyi mi­niszternek a szakoktatás terén elért eredményeket és azokat az intéz­kedéseket, amelyek a többtermelést vannak hivatva előmozdítani. Utalt továbbá az ipari árak tulmagas voltára. A megajánlási törvényja­vaslatot elfogadta. A következő felszólaló R a j n i s s Ferenc a parlament jelenlegi szel­lemét bírálta. Ezzel kapcsolatban kitért a jó magyar fogalmára és hangoztatta, hogy a hazához való ragaszkodásnak más és más szí­nezete van, ezért nem lehet a ma­gyarság kérdéséből egyéni fegyvert kovácsolni. Állásfoglalt az ellen a 1 mus alatti munkás- és katonata­nács tagjait ne választhassák be a törvényhozás tagjai közé, vagy pe­dig, ha már megválasztották őket. vonják vissza a mandátumukat. A határozati javaslatot a Ház elve­tette. Ezután a Ház a megajánlási tör­vényjavaslatot részleteiben is el­fogadta. Törs Tibor alelnök ezután a Ház ülését néhány percre felfüg­gesztette. Az ülés újból való meg­nyitása után az elnök a Ház tudo­mására hozta, hogy vitéz Ko r á d i Elemér képviselő és társai Csor­kor tartja A Ház napirendjén töbW törvényjavaslat szerepei. T n c z e Antal és vitéz I m r é d y* Béla a napirendi javaslat kiegészí­tését kérte oly értelemben, hogy a miniszterelnök legutóbbi beszédé* vei kapcsolatban a k ormán yj politikai programját is tüz* zék napirendre. A miniszter® terelnök ebben a beszédében hivatkozott a külügyminiszter ko® rábbi felszólalására, amely a kis nemzetek problémájával foglalko* zott Ezzel kapcsolatban a minisz­terelnök részéről az a vád hangzott cl, hogy ők nem tapsoltak akkor, amikor a külügyminiszter ezzel a b a János képviselő ellen írásban. kérdéssel foglalkozott, összeférhetetlenségi bejelentést ad-; Csorba János személyes meg* tak be. A bejelentést az állandó támadtatása cimén szólalt fel. Aa összeférhetetlenségi bizottsághoz tették át. Az elnök ezután napi­rendi javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését délelőtt 10 óra-»' kor ért véget elnök, minthogy személyes vitába ment át, a szót megvonta tőle. A képviselőház ülése 6 óra 15 per*® Silány mütalpakat ne hozzanak forgalomba Budapest, december 9. A fogyasztó­panaszok a forgalomba kerülő silány, használhatatlan mütalpak ellen. Leg­újabban a Cipőgyárosok Országos Egyesülete fordult ebben a kérdésben a speciálisan délvidéki kérdésekkel • zetek problámáival. Végül perven­foglalkozott. A visszatérés óta — tiv jogvédelmet követelt. Ennek a A visszatérés óta — mint hangoztatta — a magyar is­kolák száma még mindig elég ke­vés. Főként hiány tapasztalható a polgári és középiskolákban. A dél­vidéki magyarság tekintélyes részt kér magának az ország kulturája és civilizációja kiépítésében. A meg­ajánlási törvényjavaslatot elfo­gadta. I n á n t s y-P a p p Elemér beter­jesztette a képviselőház pénzügyi cs véderő bizottsága jelentését az egyszeri hadkötelesettségi adóról és a rendkívüli hadiadóról szóló tör­vényjavaslat felsőházi tárgyalása során elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselő­házhoz áttett módosításokról szóló jelentését. Ezután B a j c s v-Z s i 1 i n s z k y Endre emelkedett szólásra. Bajcsy-Zsilinszky Endre Deszédében történelmi visszapillan­tás keretében ismertette az erdélyi magyarság helyzetét a honfoglalás­tól napjainkig. Az erdélyi magyar­ság egy évezreden át megmutatta, init jelent a függetlenség, alkotmá nyosság és az önkormányzat egy nép eletében. Történelmi példákra hivatkozva részletesen foglalkozott nézet ellen, amely a magyarság kis ^zönség körében^ern szűnnek, tnega népi mivoltát hangoztatja. Orszá­gunk a 8., vagy a 9. helyen áll az európai nemzetek sorában a la­kosság számát figyelembevéve.i ismételten az illetékes Hangoztatta továbbá, hogy a ma- j tényezőkhöz és sürgős gyarság problémája nem azonos az kért a közönség érdekeinek megvédé­József volt. Felszólalásában főként j északi, nyugati, vagy déli kis nem- íjából Minthogy a használhatat­' CJ lan mütalpak kérdése országos jelle­gű, ezért a cipőkereskedők olyan in­tézkedéseket sürgőinek, melyek az egész vonalon megszüntetnék a mos tani lehetetlen állapotokat. Meg lehet állapítani, hogy a vidéki fogyasztókö­zónség még hátrányosabban érzi tt megbízhatatlan silány mütalpak elter­jedését, mint a városi aszfalton járó emberek, mert a vidéki rosszul köve­zett, vagy általában nem burkolt uta­kon és járdákon különösen ilyenkor, télviz idején az össze.gyülemlett sár­ban és vizben még megbízható lábbe­livel is alig lehet közlekedni. A cipő­kereskedők megállapítása szerint most már a legközelebbi időkben várhatók feladatát abban látja, hogy a ma­gyarságot és területén a nemzetisé­geket oly szellemi szintre kell emel­ni, hogy az saját lelkületével együtt és önként vállalják a magyar hi­vatástudatát. A megajánlási tör­vényjavaslatot nem fogadta el. Ezután Be ne s Zoltán emelke­dett szólásra. Hangoztatta, hogy a magyar kisebbségi politikának so­hasem volt elnyomó irányzata. Min­den nemzetiségnek és minden fele­kezetnek meg vannak a szabadság­jogai, amit a törvények biztosíta­nak. A nemzetiségeket arra kell megnyerni, hogy a magyar államot hazájuknak tekintsék. Egy nemzet nagyságát mindig a benne levő hi­vatástudat ereje határozza meg miképpen vállalja történelmi kül­detését. A magyar számbelileg kis az intézkedések arra, bogy a gyárak! és a kisebb üzemek megkezdjék a mü­anyagtalpu tipuslábbelik gyártását. Mielőtt azonban erre sor kerülne, as illetékes tényezőknek meg kell viza­gálniok a mütalpak körül mutatkozó kormányzati j visszás állapotokat és intézkedniök beavatkozást, kell a megbízhatóság fokozása érdeké­ben. A jelenlegi háromhónapos garan­cia a gyakorlatban nem ér semmit, mert a siláry mütalpak néhány heti viselés után tönkremennek. A károsult közönség legtöbb esetben méltó ha­ragjával a cipőkereskedő ellen fordul, pedig a kereskedő nem tett egyebet, csak eladta a cipőt, melynek anyagá­ért öt felelősségre vonni nem lehet. Meg kell tehát állapítani és jobban körül kell határolni a felelősség kér­dését is. Mindennek az alapja azonban az, bogy csak teljesen megbizhatd anyagot szabad a mütalpak gvártásá­ra engodélvezni. Az ellenőrzésnek! megvannak a maga szervei. Csak ép­pen arra van szükség, hogy az ellen­őrzést hatályosabbá és általánosabba tegyék. Bornemisza miniszter az iparfejlesztésről Kassa, december 9. Bornemi­sza Géza iparügyi miniszter kassai tartózkodása alatt kedden este részt . , . TT f i: vett a tiszteletére rendezett vacsorán, nép, de ^gy nfn^^ Hf ahol a pohárköszöntökre rövid beszéd­'"* " " ben válaszolt és rámutatott arra, hogy jük történelmi feladatunkat és vál­laljuk küldetésünket, nyugodtan szembenézhetünk minden viharral. A felhatalmazást megadja. A következő felszólaló Pindy Antal volt. P á n d y Antal főként gazdasági szempontból szólt a megajánlási vitához. A kereskedőknek szerinte a nemzetiségi kérdéssel és han- az ország első ügynökeinek kell goztatta, hogy a kérdés megoldá- lenniök. A zsidóüzletek igénybevé sának újból meg kell erősíteni az 18ti8-as nemzetiségi törvényt örömmel üdvözölte a miniszterel­nöknek az a kijelentését, hogy a nemzeti kérdést Teleki Pál politi­kájának szellemében kívánja ke­zelni. Törvényjavaslatot kért, amely a kárpátaljai önkormányzat kér­dését rendezi. Az erdélyi magyar­ság helyzetéről szólva legélesebb szavakkal kikelt az ellen, hogy a román kormány a legkíméletlenebb eszközökkel tör az erdélyi magyar­ság ellen. Beszéde befejező részé­teléről kiadott rendelet végrehajtá­sa lassú léptekkel halad előre és a keresztény kereskedők kárára tör­ténik. A megajánlási javaslatot nem fogadta el. Vitéz Törs Tibor elnök a ház­szabályok értelmében a megaján­lási törvényjavaslat vitáját ezután bezártnak nyilvánította. A feltett kérdésekre a Ház a tőrvényjavas­latot általánosságban elfogadta. Az általános vita során B a k y László határozati javaslatot tett, amely szerint kérte, hogy a kommün iz­körutja során meggyőződött róla, a magyar gyáripar ós kézműipar Kas­sán helyt tud állani. Szerdán részt vett az iparkamara székházában tartott iparos-napon. Az itt felvetett kérdésekre az iparügyi miniszter hosszabb beszédben vála­szolt s hangsúlyozta, hogy az ipar­fejlesztésnek tovább kell folytatódnia, mert a mezőgazdaság egyedül nem tudja biztosítani a folyton szaporodó lakosság megélhetését Bárhogyan ala­kul is a jövő gazdasági rendje Euró pában, ebben az országban a magyar jövőt, a magyar nép boldogulását, eu­rópai életszínvonalát csak az Ipar erő­teljes továbbfejlesztése esetén lehet biztosítani. Foglalkozott ezután a mi­niszter az Ipari decentralizálásra irá­nyuló kívánságokkal, majd a belyi és felivdéki vonatkozású problémákról A születési hiba Szilbereky Béla belyettea üzlet­vezetőségi igazgatónak volt a vi­lágháborúban egy megbízható hűsé­ges pucerje. Abból a fajtából való, amelyik többre becsüli a gazdája életét a magáénál. Multak aztán az évek, a háború is régen véget ért, amikor találkoznak. A legény rosz­szul néz ki, lerongyolódott. — Hát teveled mi van? Honná* jössz? — Hiába tagadnám, ngyis kiderül, hogy a börtönből. — Csak nem! Aztán miért ültélH — Nem egyébért főhadnagy *r, mint azért, mert nem születtem gróf­nak. Szilbereky értetlenül néz ri. de a legény magyarázza már a dolgot. — Tetszik tudni, mikor begyűrtek a csendőrök, még a kezemben volt a székláb. A grófok másnap fűitek volna, oszl semmi hiba, de engem vasra verlek. Brit veszteség lista London, december 9. A Budapesti Tudósiló jelenti: A badiigyminiszté­szólott. Végül kijelentene bogy amint !rjum c,sütőrtökön veszteséglistát közöl, lehetséges lesz, a bizottságokat újra munkabéregyeztető visszaállítja. lemely szerint az olaszországi invázió szeptember 3-i megindítása óta a brit Bornemisza Gáza iparügyi minisz- 'birodalom csapatai a kővetkező vesz­ter szerdán délben visszautazott a fő- teséget szenvedték: 3212 elesett, 9709 városba. jaehesült és 5158 eltűnt (MTI>

Next

/
Oldalképek
Tartalom