Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-31 / 296. szám

A 23 millió Korona adósságtól a 23 millió pengő adósságig Szened vagmietióra 1943-ban es 1913 é¥b€n — A ¥*ros ttölcsöngendjat 30 érni ezeiou (A Délmagyarország munkatársától) Az uj esztendőnek talán első közigazgatási ténykedése az lesz hogy a város felterjeszti a belügyminisztériumba jóváhagyás végett az 1944. évre szóló költségvetést. A közgyűlés tárgyalása után ugyanis a 15 napos fellebbezési határidőt be kell várni és ez a határidő majd csak január 2-án jár le. Általában az volt a gyakorlat és ezt a miniszteri rendelet is megkövetelte, hogy legkésőbb december közepéig felterjesztette a város a költségelőirányzatát a minisztériumba. Előfordult az is, hogy már januárban miniszterileg jóváhagyott költségvetése volt a városnak. Most azonban rendkívüli időket élünk és nem helyeznek nagy súlyt arra, hogy a költségvetés tervezete idejében felkerüljön a minisztériumba. Ennek viszont meglehet az a hátránya, hogy a minisztériumok is megkésve aprobálják a költségvetést és a város már az uj évben, hosszú ideig költségvetés nélkül kénytelen gazdálkodni. Az azelőtti években Szeged mindenkor az első volt a városok között, amely a költségelőirányzatát felküldte a minisztériumba. Ennek megfelelően elsőnek is hagyták jóvá Szeged város költségvetését. Nemrégiben terjesztette fel a város a minisztériumba a vagyonkimutatását is. Érdemes ezt a vagyonleltárt összehasonlítani Szeged utolsó békebeli; 1913. évi vagyonkimutatásával. A mostani zárszámadás adataiból kiderül, hogy az elmúlt esztendő során 9,994.154 pengő volt a város bevétele. Ezzel szemben 1913-ban a város Síiden néven nevezendő bevétele 5,303.201 koronára rúgott. A kiadás most 11,754.154 pengőt tett ki, 1913-ban 6,169.812 korona volt Szeged város kiadása. Nincs a világon olyan költségvetés, amely hiánnyal ne számolna. Az idén a hiány ~ 1,760.000 pengőre rúgott és ezt 80 százalékos póladóval, valamint 6 százalékos kereseti adóval kellett fedezni. 38 százaiéit potodó 30 í¥¥ei ezeiou Harminc évvel ezelőtt még béke volt, de a költségvetés hiánya akkor is nagy gondot okozott a városháza urainak. 1913-ban 866.017 koronás hiány eliliminálásáról kellett gondoskodnia Balogh Károly akkori pénzügyi szenátornak. A nyolcvan százalékos pótadó azonban akkortájt még ismeretlen volt, legtöbbet 50 százalékat vetettek ki, ennél magasabb sohasem volt a pótadó kulcsa. Különben hosszú éveken át általában 70 százalék volt a pótadó már a legutóbbi évek folyamán is, mig azután pár évvel ezelőtt a költségvetés nagyobb hiánya már a 80 százalékos pótadó behozatalát tette szükségessé. Szolgáljon azonban vigasztalásul, hogy a legtöbb városban ezen százalék körül mozog manapság a pótadó, vannak azonban városok, ahol 150, sőt 180 százalékot pótadót vetettek ki. A szomszédos Hódmezővásárhely meg éppen-j séggel 265 százalékos pótadót volt kénytelen megállapítani, hogy a költségvetésben mutatkozó nagy aránytalanságot eltüntesse. Ennek a horribilis pótadónak az inkasszálására azonban aligha kerül sor, mert — mint ismeretes — pénzügyi ellenőrt nevezett ki a belügyminiszter Vásárhely élére és a miniszteri megbízottnak lesz a kötelessége, hogy a szomszédos város pénzügyeit rendbehozza. Szegeden 90 százalék volt a legmagasabb pótadó. de ez is csupán a számevőség előterjesztésében szerepelt. A közgyűlés azonban nem! járult hozzá. X kereseti adó kulcsa nagvobbáraj minden városban igencsak egyfor-j ma. 1913-ban a kereseti adót»még! nem ismerték és a költségvetésben; sem szerepelt ez a tétel. Zene Tisza-szálló Tántösszes földszinti helyiségeiben nagy ^ SZILVESZTER ESTELYT taifunk. Vendégeink kellemes meglepetésben részesülnek. Asztalrendelásek a főpincérnél. Záróra éjjel 1 órakor. Hangulat. Móka. A belügyminiszter a jó gazda reáli- város: Szeged, Nagyvárad és Potásával nem kívánja túlértékelni a zsonv városrendezési program végváros földjeit, amelyek még sin- rehajtására, kórház és laktanyacsenek kitéve a mai idők változó építésre, összesen 27 millió korona ingatlan áremelkedéseinek. kölcsönt kért a kormánytól. Ebből A város földjei természetesen! Szeged egymaga 9 millió koronát sokkalta többet érnek, mint hol- j igényelt. A kölcsönt, ha nem is teldanként 500 pengőt, legalább négy- jes összegében, de megkapta Szeged szerte több volna az értékük, ha és több fontos beruházást végzett el. esetleg az adás-vétel tárgyát ké-. terveh H« fiv rIAtt peznék. Reális értékelés eselén a *Hr«OS ™rveK JU €¥ CIOII város vagyona nem 118 millió j De ezzel méS "em multak el az pengő volna, hanem 200 millió akkoriban a város kölcsöngondja. pengői is jóval meghaladna, De még az alacsony értékelés mellett A város nemsokkal később már uiabb felterjesztést intéz Sándor is Szeged — a 'főváros után - a Janos akkori belügyminiszterhez leggazdagabb magvar város. !és sürgős invesztálásra kér kölDe nem mindig a legvagyonosabb [csönt- Kimutatás is készült ezekről város volt Magyarországon Szeged. | a halaszthatatlan beruházásokról. 1913. év vagyonleltárában azt lát- j Érdemes végignézni ezt a 30 év juk, hogy akkoriban Szeged város I elöu készített s halaszthatatlanul tiszta vagvona 85,360.000 koronát: sürgősnek jelzett kimutatást. A vétett ki. Ézzel a vagvonnal Szeged ros elsősorban a köztisztasági telep a második helyre szorult a vidéki jés a munkásházak épitésére 320.000 városok irigyelt rangsorában.'koronát igényel, az állatvásártér ugyanis Debrecen 1913-ban a ki-1 berendezésére 112.000, a városi zelencven millió koronára rugó Va-!nePalota éPitési pótkölcsönére 300 gyonával - Budapest után - aziczer- 3 vásárcsarnok épitésére eísó helyett vallotta magáénak. í1'500.000, a fogadalmi templomÉvtizedek óta azonban elvitatha-; alaPbdl kölcsönvett összeg pótlá* tatlanul Szeged a legvagyonosabb sara 1>500 000, a vasutaspalota épiváros Magyarországon. 23 mllllá hornnáfái 23 millió penáölg Lássuk most már, hogyan áll a város adóssága. tési pótkölcsönére 300.000. 1913. éri városrendezési program végrehajtására 700.000 korona kölcsönt szándékozik felvenni a város. Áz »clódázliatntlanul«r szükséges beruházásoknak azonban csupán egvrésze készült el, mert pár hójelenleg 23,587.000 pengő tartozás' nappal később kitört a világháború nyomja a város háztartását. (és már nem gondolhattak a torony Érdekes, hogy 1913-ban ugyan- alatt a tervbevett beruházások elcsak 23 millió korona adóssága volt végzésére. Sok szép terv, harminc Szegednek. Akkor történt, hogy 3 év után is csak terv maradt... A város légoltalmi parancsnoksága kintettel Újév ünnepére, ma pénteken értesiti a város lakosságát, hogy a délután egy óraktw tartjuk meg. szokásos szombati szirénapróbát, te A város légoltalmi parancsnoksága. Belvárosi Ma 5. 7, 9 órakor derűlszaKadt urnám nagysikerű magyar filmvigjáték Tolnay, Toronyi. Halmássy, Misoga. Kőváry, Vizváry, Mihály UFAHiradó! Ma 5, 7, 9 órakor A l€i|va0wonosal>l> város j r Szeged város vagyonáról ! PeKlfieken 1 0^1(01* ICSZ S SZ fTéli3PTÓh3 is érdemes elmélkedni. A legutóbbi vagyonkimutatás szerint Szeged vagyona 118.282.378 pengő. Ebben a leltárban a város 69 ezer katasztrális hold földbirtoka mindössze 34 és félmillió pengőre van értékelve, mert miniszteri rendelet alapján a város 500 pengőnél többre nem értékelheti a földbirtokánav egy-egy holdját. Ez az értékelés is alig egy éve van érvényben, ezelőtt még csupán 200 pengőre volt értékelve egy katasztrális hold föld a város vagyonkimutatásában. MA SZILVESZTER ESTÉJÉN az előadások kezdete: 5—7 é» 9 órakor Rendkiviili művészi élmény! Bulla E!ma, Ajtay Andor és Kagykovácsy Ilona pompás főszereplésével Fény és árnyék SzfcHenm mozi Az előadások ma: 5, 7.9 crakor kezdődnek! BOLDOG I D O K l.gszebb film, a legnagyobb siker. Karády, Ajtay, Mihályi főszereplésével. #