Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-30 / 295. szám
4 ÜELMAGYAROKSZAQ rSTTÜRTÜK. 1943 december 30. Gazdasrgt hirek Szófia. A plovdivi mezőgazdasági kísérleti intézetben evek óta kísérleteznek egy *batati« nevü tropikus eredetű gazdag cukor- és vitamintartalmú burgonya szerű növénnyel. A kísérletek során sikerült olyan fajtát kitenvész teni, amely Bulgária éghajlata alatt is beérik. A földművelésügyi minisztérium most felhívást intézett a mezőgazdákhoz. hogy jelentkezzenek azok. akik • hatati«-t kívánnak termelni. A vetőmagot a kormány ingyen bocsátja rendelkezésre. Nclitrad. A pénzügyminisztérium uj Itt dináros fémváltópénzt bocsátott ki. Széria. A közellátási államtitkárság egységes vendéglői étlapokat rendszeresített. A rendelet 11 húsos és tiz hústalan ételt jelöl meg; más élelfajták a jövőben nem szerepelhetnek a vendéglök étlapján: De ezeken kivül hái milyen változatban készíthető hal- és szárnvaslcves. Bukarest. Itomáma arunytermelése VSM ota allandóan csökken. Ezt híva latosan azzal magyarázták, bogy az l'Jlü-ben történt lerületváltozusokkal az északeruélyi bányák kikapcsolódlak a román termelésből, uj lelőhelyeket pedig már évek óta nem tártak lel s a jelenleg müveit telepek már kimei ülőben vannak. A • Mica*, liománia legnagyobb aranytermelő vállalata, amely 1942-ben a teljes aranytermelés négyötödét szolgáltatta be, most a Nemzeti Banktól jobb beváltási árakat kér, mert a termelés csökkenésének azaz igazi oka, bogy a jelenlegi beváltási árak még a bányák üzemi költségét sem fedezik. Azt javasolják, hogy a magasabb ár mellett vezessenek be prémiumrendszert is; a Nemzeti Bank szabja meg minden bányavállalat számára az évente beszolgáltatandó aranymennyiséget s ha termelése ezt meghaladná, nemcsak n többlet, hanem a teljes beszolgáltatott mennyiség utan fizessenek bizonyos felavat. Ebben a formában kifizetődnék az aranytermelés. mondja a • Mica* javaslata — igy érdemes volna folytatni a kutatást uj lelőhelyek után és az aranytermelés tovább emelkedne. Bukarestben svéd—román társaság alakult a Svédország és Románia közötti gazdasági és kulturális kapcsolniuk ápolására és kimélyitésére. Athén. A német—-görög árulorgalom szállítási költségcinek elszámoiusára életbeléptetett uj rendszer megszünteti az utánvételezést, a néniét szállítmányok fuvardiját a l'eladó állomástól a görög határig a feladó, onnan a rendeltetési helyig a címzett, a görög szállítmányok fuvardiját pedig a görög határig a feladó, onnan a rendeltetési állomásig a címzett fizeti. Bukarest A nemrégiben lezárult török—román gazdasági tárgyalások eredményeként jelentősen emelik a Törökországba irányuló román kőoiajkiritclt, ennek ellenében Törökország gyapotot, kávét és teát szállít Bukarestben ugy tudják, hogy a kompenzációs szállítások elszámolására uj s a jelenleginél magasabb lörökfont-árfolyamol állapítanak meg. lstanbui. A török gazdaságkutató intézet adatai szerint Istanbulban drágább az élet, mint Ankarában. Az általános megélhetési költség 1939= 100 alapon kiszámitott októberi jelzőszáma Ankarában 323.9, Istanbulban 334.4 volt. Bukarest A közellátási államtátkérsttg közlése szerint a román szár nvastenvésztés évi 1.5 milliárd Ivuktojást és 100 millió liba- és kacsatojást termel. Zene. Tisza-szálló Tánt összes földszinti helyiségeiben nagy SZILVESZTER ESTELYT tarfunk. Vendégeink kellemes meglepetésben részesülnek. Asztalrendeltsek a főpincérnél. Záróra ej jel 1 órakor. Hangulat. Móka. Negyvenöt éve gyilkolták meg Erzsébet királynét A negyvenöt évvel ezelőtti Magyar- gyének útközben s ország boldog, békebeli karácsonyára te: hirtelen utána telgyászos emlékek borítottak árnyékot. A csillogo gyertyák imbolygó fényei a békés, meleg otthonokban egy feketeruhás, szelid tekintetű asszony gyászkereles fényképére is rávetődtek. Szomorúbb volt a karácsonyi ének, több a könny és áhítatosabbak az imák. A szobák falán függő képekről pedig jóságosan tekintett le a feketeruhás aszszony, mintha újra örvendett volna kedves magyarjai békés karácsonyán, mint annyiszor az elmúlt éveken keresztül. Magyarország gyászolta tragikus sorsú királyi asszonyát: Erzsébet királynét, A virágzó fák alatt A fák sem hullatták még leveleiket. Genf egyik elegáns szállodájának kapuján ket uri hölgy lépett ki s a hajóállomás felé vettek utjukat. Az egyik Erzsébet királyné, a másik S z t áray írnia grófnő udvarhölgy volt. Szép, virágban poinpázo fák alatt haladlak végig s a királyné fiatalos jókedvvel nézte a természet csodálatos szépségét, Boldogan mutatott az egyik fára: Azt irta a király, a Schönbrunnban is másodszor Ytritaufck a gesztenyefák ... — Felség, a hajó indulást jelez — figyelmeztette udvarhölgye az otthon emlékeiben, a kezdődő ősz virágillatos diszpompájában gyönyörködő kiiálynét s meggyorsították lépteiket. — Sápadt vagyok1 — Talán az ijedtségtől egy kicsit — nyugtatta meg kísérője. Gyors léptekkel mentek a hajóállomáshoz. A hajohidon még könnyen lépegetett át a királyné, de amint a bajóra léplek, elfogta a gyengeség és halk hangon udvarhölgye karját kéite. A hü nő feltűnés nélkül segítette asszonyát, de amikor látta sápadtságát s észrevette miiyen erőtlen, segítségért és orvosért kiáltott. A hajó közben megindult. Friss szellő suhant át a tavon, a kerekek lágyan pacskolták a vizet s napsugár csillogott a hullámok tetején. Erzsébet királyné behunyt szemmel, mozdulatlanul feküdt s arca uagvon halovány volt. Az erősítők hatására pár pillanatra felnyitotta szemeit. Révedező tekintete végigsuhant a körülötte állókon s az égen futkosó szelid bárányfelhőkön akadt meg Halvány mosoly tünl fel arcán s szemeiben tiszta fényesség ült, akár a há Elszegényedett b»jor hiup ewf Iádból született Sokan voltak teetvAW rek s a szülők a kis Erzsébet neveié* sére nem nagy gondot fordítottak. Egy. szerű örömökben, egyszerű emberei^ kőzött élte le fiatallány éveit Egyi* nénjét akarták Ferenc Józsefhez hoz-* záadni. A fiatal főhercegnek azonbsM annyira megtetszett a kis Erzsébet, bogy őt vette feleségül. Mint királyné soha nem érezte jól magát Nevetségesnek tartotta az udvari etikettet Ud. vari ceremóniákon ritkán jelent meg, Fia, Rudolf katasztrófája után pedig) rnely fölborította lelke nyugalmát szinte kerülte az embereket. A millenniumi ünnepségeinkre még* is eljött. Határtalan lelkesedéssel fo* gadta Magyarország. Gyönyörű ma* gyáros díszruhát vett fel s ugy fogad, ta a királlyal népünk őszinte, szere, tétből fakadó hódolatát. Egy alkalom, mai cigánymuzsikát ment le hallgatni a Várból Pestre. Síró hang tőrt fel a hegedű húrjain, a • Lehullott a rezgői nyárfa...* lágy, szivbemarkoló dalia* ma s Erzsébet királyné a könnyezésijj meghatódott. Majd mikor eltávoztaU Magyarországról, a Rezgő nyárfa sz/u vait küldte bucsuzóul az ünneplő fő® városnak: • Isten hozzád édes, Isten hozzád kedves, Én már innen elmegyek'*. Elment s többé nem látta vissza sít az országot, ahol annyian szerették. Csak a hir jött róla egy napon. mely. re gyászba öltözött Budapest s buS harangzugásba a magyar föld. Nemzetünk nagy pártfogója költő, zött el vele. F. J. Az angol trónörökösnó* két kérője Stockholm, december 29. Amerikai és svéd lapjelentések foglalkoznak Er. rányrelhőkön tul a nyugati égen. Ajkai [zsébet hercegnőnek, az angol trón vá. bizonytalanul megnyíltak s alig hall-1rományosának házassági terveivel. A! hatóan kérdezte: jhirek szerint két ifjú között kell vá* — Hát most mi lesz velem? riasztania a hercegnőnek. Az egyili Ezek voltak Újra elájult. utolsó szavai. A királyné elköltözött A hajó közben az aggódó utasok kérésére visszafordult. Hordágyon vittek szállodájába. Az orvos megvizsIgalta; a szive fölött egy kis barna folt jvolt, egy szúrás helye. Ekkor tudtak A merénylet pillanoia l,ne8> Dogy » királyné merényletnek „...,,. .. lesült áldozatul. A tőr átjarla tüdejét A hajoallomas felől ekkor egy icr- és megscrle.te a szivét is. 1 ima ic. iáiul ia.g osont, ......u.ak Mlut4n az orvosok eltávozták, elie.geiődzott volna, jii.otiant a topár- 'készítettek ti vasrács mellett s a gyaiogjuron.v in(ba hajnali áJmot all egyik Oldalról a másikra cikazva, a Ajka moso',ygott> arcáról H u g h F i t z o r v, Grafton bercegeneVi fia. a másik a fiatal R u 11 a n d i hert ceg Mindkét fiatalember 24 éves. A tudósítók megírják, hogy » leg* utóbbi vasárnap délutánján az angoÖ királyi pár mindkét fiatalembert teáé látta vendégül, majd pedig legszűkebb! családi körben vacsoránál is együtt* maradtak. Hugh Fitzorv katonai szol* gálatot teljesít Indiában, ahol Wavell mellé van beosztva adjutánsnak. (MTI)j, Olvassa a Bélmagyarországot, hirdessen a Délmagyarországban! kei nő tele közeledett. Azok nnt sem sejtett, k. igyekeztek előle kilérui, de az egyenesen uekik tartott. Közvetlenül e.öttuk megtorpant, valamit «..lantolt u zsebénél es a kirulyuu le,e sújtott. Erzsébet ijedten hátralépett s egyensúlyát elveszítve udvarhölgye [karjába esett. A tamadó elrohant a 'to leié, a királyné pedig kicsit ijeuten, de tényiü szemmel, kipirult arccal tabura alit s folytatni akarta útját. — Nein történt Felségednek semmi baja'/ — kérdezte aggódva az udvarhölgy. — Nem — felelte Erzsébet mosolyogva — nein történt semmi bajom. Közben sokan, akik látták az esetet s tudták ki a megtámadott, összesereglettek és izgatottan érdeklődtek, nem történt-e baja a királynénak. Maga Erzsébet nyugtatta meg őket, kinek-kinek saját nyelvén, nemelül, magyarul, franciául s hálásan mondott köszönetei egy bérkocsisnak, aki teke-5 félte selyem ruhájáról a port. Többen ajánlották: forduljon viszsza. A királyné azonban menni akart s haját igazgatva kérdezte: — Miért? Hiszen nem tőrtént semmi! Föltette kalapját, kezébe vette ernyőjét, mosolyogva köszönt s tovább indultak. — I alán az órámat akarta cz a rettenetes ember — vetette lel udvarból* a ravatalt. Ugy feküdt olt, aludna békén.' sugárzott a szeretet és a jóság fénye. Vibráló gyertyákat, fehér orchideákat lettek mellé, kezébe kis gyöngyház keresztet adtak. S a bodeni tó mellékéről elszállt szomorú hir keletnek, szeretett hazája felé. • öfelscge, a királyné elköltözőit!* — Hogyan gyilkolhatták meg azt az asszonyt, aki világéletében senkit sem báutott s mindig csak jót tett — kiáltott fel fájdalmasan a király, mikor közöltek vele a lesújtó hírt. Viszszavonult -szobájába s több mint egy órát sirt. Majd kiadta utasítását: — Ne kíméljenek a munkától! MáVadhust is árusíthatnak a mészárosok Budapest, december 28. 'Az iparügyi miniszter a Budapesti Közlöny csütörtöki számában megjelent rendeletével megengedte, hogy! a hentesek és mészárosok 1944 március 31. napjáig a hentes- éa mészárosiparra szóló iparigazolványok alapján mindennemű vadhusfí árusítsanak. (MTI) Halálos ítélet Kalocsán Kalocsa, december 29. A kalocsai rögtönitélő tanácsa tói kezdve többet akarok dolgozni, vi- J .. !, gaszom csak a munkában találom. Jtorveny , K - _ . ... A királyné temetésén II. Vilmos most targyalta Farkas Józsefi német császár, Károly román, Sándor kisteleki napszámos ügyét, aki a szerb, Albert szász király s sok más I karácsony előtti napokban Kiskunfejedelmi személyiség is megjelent. A koporsót fia, Rudolf trónörökös koporsója mellé helyezték a bécsi kapucinusok sírboltjába. halason agyonlőtt négy embert, kettőt pedig életveszélyesen megsebesitett, majd önmaga ellen fordította a fegyvert. Farkas a bíróság előtt azzal védekezett, hogy felesége elvált tőle és nem akart visszatérni, ezenfelül pedig a bíróság éppen az gyilkosságot megelőző napon ilélle oda házukat az aszókén él apáink emiekezo szonynak. A rögtönitélő tanács nindig csak jót hallottunk .Farkas halálra ítélte, majd kegyeL I uu lauácewi alakult ál. (MTI) Erzsébet királyné és a magyarság Feketeruhás, rendkívüli alakja; nyugtalan, müveit, magyarszeretö egyénisége — bár negyvenöt éve elköltözött — élénken él apáink emlékezetében s mi t róla.
