Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-28 / 293. szám

Fekete sertésközpont Kiskusidorozsmáii Vagonszamra, engedély nélkül szállították Erdelybe a dorozsmai sertéseket — Kétszcznyoicvanhat vádlott a nagyszabású ardrágiiasi ügyben (A Délmagyarország munkatársé- (drágítást. Elismerte Szabó Nándor, hogy a szállítmányokban kis százalékban voltak hasas kocák tói) A mai »feketés« világban ritkaságszámba megy olyan nagyszabású árdrágitási ügy, amilyent héiőn kezdett meg tárgyalni a szegedi törvényszék uzsorabirája. Az ügyet vádlottjainak szokatlanul nagy száma teszi elsősorban rendkívülivé: nem kevesebb, mint 286 vádlott szerepel a nagyszabású árdrágitási perben. A hétfői tárgyalásra egyelőre csak 16 vádlottat állítottak elő dr. Molnár István törvényszéki uzsoraegyesbiró elé, a többi 270 vádlott megidézésére technikai nehézségek miatt később kerül sor. A szerteágazó árdrágitási ügy elsőrendű vádlottja Szabó Nándor kiskundorozsmai sertéskereskedő, aki az ügyészség vádirata szerint azzal követett el árdrágítást, hogy a julius 1-től november l-ig terjedő időben 18 vagon sertést szállított engedély nélkül erdélyi városokba és falvakba, többek között Kolozsvárra és Bánffyhuryadra, ahol jó nagyrészben maximális áron felül értékesítette a disznókat. A 18 vagonos szállítmányt, amely 1081 darab sertésből állott, részben maga Szabó Nándor vásárolta öszsze Kiskundorozsmán és környékén, részben pedig S z a 1 a i Antal, Varga Antal, Nagy Istvánné, Ácsai Lajos, O c s k ó Pál és N émeth Vince alkuszok szedték össze nekik a faluban. Az alkuszok által összevásárolt sertést Szabó természetesen felárral vette át és felárral adta tovább Erdélyben Tokaji Károly és Kardos György nevü kereskedőknek, akik ugyancsak bizonyos haszonnal adták át kolozsvári, bánffyhunyadi és más városbeliek vásárlóinak. Most ezek az alkuszok a vádlottak pad iára kerültek Szabó Nándorral együtt. Történt egyizben az elmúlt ősz folyamán, hogy Kolozsvár melletti Mnikófalva községben vész folvtán kipusztult az egész sertésállomány. A falu vezetősége á kipusztult sertésállomány pótlását határozta eL Elküldték ifj. K á 11 ó István. Botb Jánoska Ferenc és N a g y Bakos István falubeli gazdákat, hogy vásároljanak sertéseket. A küldöttség hallotta Szabó Nándor gonba is, ha egyszerre tudta volna szállítani valamennyit. A többi vádlott is jóhiszeműségére hivatkozott és nem ismerte el bűnösségét. Dr. V é k e s Bertalan kir. ügyész, a vád képviselője hivatkozott rá, hogy mivel több kézen mentek át a és sertések és mindegyik kéz drágisüldők is, ezeknek egyrészét maxi- tott rajta, láncolatos árdrágításról mális áron felül adta el. Volt olyan, van szó és megállapítható a sorozaDÉLMAGYA RORSZA G KEDD, 1943 december 28. is, amelyet a maximális ár kétszereséért vett meg és adott tovább. Hivatkozott rá, hogy Kolozsváron és a többi városban szétkapkodták a szállítmányokat, nagyon olcsónak találták és háromszorannyit el le- ] hetett volna adni a disznókból.? Amikor a tizennyolcadik vagon megérkezésekor Kolozsváron lefoglalták a szállítmányt, őt pedig a rendőrség őrizetbe vette, a sertésekre várakozó közönség szabadlábrahelyezését és a sertések szétosztását követelte. Hivatkozott még arra is, hogy a 18 vagonban elszállított sertes belefért volna 4 vatos üzletszerűség. Megemlítette, hogy sem Szabó Nándor, sem Szabó Lajos nem szerepelnek a sertésvásárlásra jogosult, kijelölt sertéskereskedők között, tehát súlyosan esik latba cselekményük. Az uzsorabiróság ugy találta, hogy az ügy súlyosságára való tekintettel a vádlottak várható büntetése meghaladja azt a határt, amit az uzsorabiróság kiszabhat, ezért az ügyet áttette az uzsoratanácshoz és a tárgyalást elnapolta. Az uj főtárgyalás megtartásáig a 16 vádlottat szabadlábra helyezte a biróság. Síiiiesitcrre: Sándor Se ia italáru üzletében, a FOPOSTANAL liter aszta.i bor a"— P üveti habzó bor 10"— P Az anyás, a csúnya ná, a puUts és a csdédw&éua a% idtyocms s&emszáyéáM Hsssxak-t a*s tmUetk idegei? — A<z am^spcoMíma. és a csdédmizécia telid Uteg.st%7! (A Délmagyarország munkatársé-. Aligha, tói) Méltán szélesebbkörü érdeklődés- feleletet is. re tarthat számot az a könyv, amely a napokban jelent meg a könyvpiacon A könyv cime: lő lelkek, szerzője pedig a szegedi származású dr. kapjuk meg tüstént a GYÓGYSZERTÁRBAN kapható! Okaik sokkal mélyebbek és gyógyulásuk független a Dolitikai helyzet változásaitól. A% anyásftiöMcma — telki betegség ! Érdekesen taglalja a könyv a lelki betegségieket a különböző életkorokban. De lássuk csak mit mond a» idegorvos, a neurotikus viszonyáról m családhoz. A családi élet kötöttséget gyaltran olyanok, mint egy gyógyíthatatlan betegség, szenved tőlük mindenki Ha a nevelés nem irányulna arra. hogy minden nem illő, nem konvencionális gondolatot elfojtson, ha a szülők maguk sem igyekeznének azokat a gondolatokat, amelyeket illetleneknek tartanak, elnyomni, hanem tudomásul vennék, számolnának velük, akkor a családi élet kevésbé lenne ha? zug, nem lenne annyi áldozat, de kO> vesebb volna a gyűlölködés is. Az anyósról is van szó a könyvben. A beteg ember azt mondja: Hogyne magyar lennének rosszak az idegeim, mikor Menekii- várni kell a villamosra, mikor roszszul megy az üzletem, mikor megcsal Ligeti Magda, a a feleségem, mikor háború van, mikitunő ideggyógyász, aki ezidőszerint kor rengeteg a dolgom, mikor folyton Budapesten működik unatkozom. Azaz: akinek a lelke' be Dr. Ligeti Magda, a tapasztalt te& annak minden ok, kifogás jó ar- letti bánatában? Ha egy ilyen •anyósorvos éleslátásával olyan kérdéseket ra, h°gy betegségét megmagyarázza, komplexumban' szenvedő nő valamely tárgyal könyvében, amelyekről eddig- Az igazság az, hogy a lélek betegsé- ok miatt pszichóanalitikus kezelésbe elé a polgári társadalomban nem igen függetlenek háborútól, gazdasági kerül, hamarosan kiderül, hogy nemmertek beszélni. Orvosi esteihői tár helyzettől. földrajzi viszonyoktól, csak az anvőssal. hanem más öregfel érdekes dolgokat, az anyósról, a — Mi az oka, hogy az anyóst szabadon lehet bántani, senkit meg nem rónak érte, sőt együtt éreznek vele, helyeselnek, résztvesznek sérelmei fecsaládról, a csunva nőkről, a pecches emberről, a cselédekről és általában mindazokról, akik »a neurótikus figurák* csoportjába sorozhatok. Leleplezi a menekülő, beteg lelkeket, de Kuiuonscg uaiiona 1 """"T i egyúttal rámutat a segités, az orvosniret es eljött uorozsmara. reem is' jás eszközeire is. Értékes a könyvécsalatkoztak Szabóban, mert össze-, nPk flz a fejezete is, melyben mint orszedtek nekik 82 darab diszót, amitjvos leszögezi, hogy mennyire szüksénagy örömmel szál- ges volna olyan szociális intézmény felállítása, ahol a munkásság lelki kérdéseivel intenziven foglalkoznának s a segítésre és orvoslásra is megadnák a lehetőséget. a kiküldöttek litottak haza. A három mákófalvi kiküldöttet most szintén vád alá; helyezte a szegedi ügyészség. Á vádlottak padjára került Szabó Nándor testvére, Szabó Lajos is, aki szintén sertéskereskedő és aki testvérével egyidejűleg, de tőle függetlenül foglalkozott feketeszáílitásokkal. Szabó Lajos Burián Gyula és Lantos István gyöngyösi lakossokkal állott összeköttetésben és 119 darab sertést közvetített nekik Dorozsmáról a maximálisnál magasabb áron. A hétfői tárgyaláson Szabó Nándor azzal védekezett, hogy az általa vásárolt sertések legnagyobb hónapos malac volt. Ezeket az latokat maximális áron alól vette, mert 20 kilón alól volt valamennyi. 4 vliiuepAe -C „Hsssaax. a% idegeim!* A könyv első fejezete ezt a elmet viseli: Rosszak az emberek idegei. Meghajszolt korunk állandó viszszatérő panasza, hogy rosszak az emberek idegei! Vájjon helyes-e ez a megállapítás? Tényleg ro«szabb-e a mai ember idegrendszere, mint szüleié, vagy dédszüleié volt 30. 50. vagy akár száz év előtt? — irja a könyv első fejezetében a szerző. Később azután megmagyarázza, hogy tulajdonképpen része nem is idegekről van szó, hanem a lélekről. A lelkünk beteg, nem pedig az idegeink, melyekre át akarjuk hárítani a felelősséget Bogy miért éppen ma olyan sok a beteg lélek 'ameffMaximális áron adta tovább a ma- ján mprt a kalsg körülmények lacoLat. tehát toejji' Lövetett ül ár- n^ezítlk az éíetet? ' * J3. kaíámhsQX, /V