Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-28 / 293. szám

Roosevelt karácsonyi beszéde Lisszabon, december 27. Roosevelt elnök karácsony estéjén ládióbcszédct monüoil, amelyet a brit hírszolgálat ismertet. Bo.;*e<..e elején haiigoz'atta. Fogy hosszú útról tért vissza, amelynek so ián bejárta a Földközi tenger vidékét és eljutott az orosz határ közelébe. Tanácskozásokat folytatott Nagyhutáimul, Oroszország és Kína vezetőt-! ve) a jelen pillanat katonai kérdéseiről. Az októberi moszkvai értekezlet — mondotta a többi között _ Molotov, Kden és Hull között a kezdet volt. Ezen nz értekezleten a további' lépések előfeltételeit teremtették meg. A kairói és a teheráni értekezleten nemcsak katonai kérdésekkel foglal köztünk, de foglalkoztunk a jövővel is. az. egész világra szóló tervekkel, amelyek indokolttá teszik az e hábolamihan hozott minden áldozatunkat. Mint tudják. Churchill és jómagam a maliban imár sokszor találkoztunk mi jól ismerjük egymást es jól megértjük egymást. Churchillt Amerikában is snkmiMió ember ismeri, sz.eieti és so-í kan imádkoznak élte, amikor hírül; vettük legutóbbi sulvos betegségét. Aj kn|rót és teheráni értekezletek adták; az első alkalmat, hogy találkozzam Csungknisekkel és Sztálinnál és szem-| li'jl szemhe beszéljek ezzel a két le-, győzhetetlen személyiséggel. Terveket izőttfink. az asztalon át beszélgettünk egymással és hamarosan megállapítottuk, hogy valamennyien ugyanazon az oldalán vagyunk az asztalnak. Kzeken az értekezleteken az agy más iránti hitet láttuk. Tagadhatatlan tény, hogy a személyes találkozásra szükség volt. Eme meggyőződésünkhöz egy felismerés csatlakozik: megérte azt a sokttzrzerkilométeres utat. amely a személyes találkozóhoz vezetett. A találko r.ás során azt a bizonyosságot szereztük: tisztában lettünk egymással ealamennyi fontos cél tekintetéhen és ez vonatkozik a foganatosítandó katp nai lépésekre is. — Churchill és jómagam Kairóban négy napig tanácskoztunk Csangkaisek tábornaggyal. Ez volt az első eset, hogy személycsen vitathattuk meg a távolkeleti helyzetet, amely tudvalevőleg igen bonyolult. Nemcsak a taadá szati kérdéseket vitattuk meg, hanem több olyan, a jövőre kiható kérdést tárgyaltunk, amelyek a Távolkeleten hosszú nemzedékeken keresztül biztosítani fogja a békét. — Ezek az alapelvek olyan egyszerűek, amilyen alapvetők. Lényegük, hogy a Távolkelet sokmilliós lakosságának megadatik az a jog. hogy zakialatás nélkül állapithatják meg életloipiájukat Japánnak, mint támadó erőnek eltávolítása jelenti a Csendesóceán vidékén a béke és a biztonság helyreállítását. Ehhez nem kell más, minthogy katonáink és tengerészeink szigetpől szigetre menve harcoljanak. Az ázsiai szárazföldön Csangaisek földi és légi erői az amerikai erőkkel megerősítve létfontosságú szerepet játszanak egy olyan csapás megkezdéséhen, amely a támadókat a tengerbe veti. — A kairói megbeszélések értelmében Marshall tábornok repülőgépen földkörüli útra indult. A Mac Arlhurral és Niinitz tengernaggyal folytatolt megbeszélések sok rosszat tartogatnak a japánoknak, már a közeli jövőben. Egyre hatalmasabb erők kalapálják a japánokat azon a hatalmas iven, amely az Meuli szigetektől a burmai dzsungelek ig a Csendes-óceánon át terjed. Földi erőink, lengerészeliink és légi erőink az ausztráliai, újzélandi, holland és brit erőkkel egyetemben acélgyűrűt alkotnak, amely egyre közeledik Japánhoz. A tábornagyban előrelátó. bátor és megértő igazi maj embert ismertem meg. Igen sok tervet vitattunk meg, hogy Japánra több irányból döntő csapást mérjünk. Azt hiszem, hogy Csangkaisek a teljes gvözulern hiz.los tudatával tpagv vissza Csungkingba. Mi és a kínai köztársaság tohban. mint valaha az icazi balatsag és a nézetek azonosságának szálaival össze vagyunk fűzve. Alig Háromnapi tanácskozás után, melyek végig burali légkörben folytak, lelieraiiban is megegyezésre jutottunk annak a támadásnak a tekinteteken, amely gigantikus méretekben Németország ellen irányul. Oroszor szág folytatja komoly támadásait a keleti arcvonaton Németország ellen. Az Olaszországban és Afrikában lévő szövetséges seregek délről gyakorol nak kíméletlen nyomást Németország ra s végül a bekerítést teljesen azokkal a hadmüveletekkel, amelyeket a brit és amerikai csapatok a földgömb más részein foganatosítanak. Ezeknek a másutt történő hadműveleteknek parancsnokául Eisenhower tábornokot választoltuk Gyakorlati tapasztalásból tudja a légi. a földi és a tengeri erők harcbavetésének titkát Mindezek a haderők az ő rendelkezésére fognak állani. — A Németország ellen harcbaveUtt amerikai bombázóalakulatok főpa rancsnokn Spaatz vezérőrnagy lesz. Fíisenbower földközitengeri parancsnokságát egy brit tisztre ruházza át, amelynek nevét Churchill fogja közzétenni. Ennek az újonnan kinevezett parancsnoknak megígérjük, hogy föld közitengeri hatalmas szárazföldi, tengeri és elégi erőink rendelkezésére állanak bármely helyen akarja is felhasználni őket. Ez a két újonnan kinevezett parancsnok alárendeltként amerikai és brit tiszteket kap, akiknek nevét napokon belül közreadjuk. — A teheráni értekezlet két uto'só napjá n Sztálin, Churchill és jómagam egyek voltunk abban a felfogásban, hogy Németországot mag kell fosztani katonai hatalmától és semmi lehe tőséget nem szabad adni a jövőben, hogy ezt a hatalmát visszanyerje. Az egyesült nemzetek a német népet nem akarják leigázni Meg kívánjuk adni azt a normális lehetőséget, hogy békében fejlődjék, mint az európai család hasznos és tiszteletreméltó tagja. Határozottan aláhuzzuk ezt a szót, hogy • tiszteletreméltó*, mert az a szándékunk. hogy gyökeresen elválasztjuk a német népet a nácizmustót, valamint attól a fantasztikus és szerencsétlen felfogástól, amely a >Herrenvolkre« vonatkozik. — A nemzetközi kapcsolatok kérdé seit inkább általánosságban, mint részlétéiben vitattuk meg. Tárgyalásaink alapján megállapíthatom, nem hiszem, hogv Oroszország, Nagybritannia és az Egyesült-Államok között megoldhatatlan differenciák támadhatnának. A tárgvalásokon alapvető kérdésekkel foglalkoztunk. olyan alapelvekkel, amelyek a biztonságot és jólétet, az emberi lét feltételeit a kis és naigy államokban egyaránt determinálják Sztálin igen határozott ember, kedélvátlapota különösen jó Azt hiszem, va lóban megtestesítője az orosz szívnek és léleknek. — Nagvbritannia, Oroszország. Kína és az Egvesfllt-ÁUamok a világ lakosságának hárnmnegvedét jelentik Ha ez a négv nemzet hatalmas katonai ereiével azon lesz. hogy fenntartsa a békét, semmi lehetősége sem áll fenn annak hogy egy nemzet támadást kezdjen a világbéke ellen. De ennek a négv halalomnak együtt kell munkálkodnia, Európa. Ázsia, Afrika és Amerika valamennyi népével a szabadság érdekében Minden nemzet jogát — legyen az kicsi, vagy nagy — tiszteletben kell tartani, még pedig olvan fél tékenyen. mintha a mi demokráciánk valamelyik állampolgárának jogairól lenne szó. Az a doktrína, hogy az erős uralkodik a gvenge felett, ellenségeink alapelve. Mi elvetjük ezt a doktrinát. Mi mindenesetre azon a vélemé rven vagyunk, ha katonai erőre lesz szükség a béke fenntartására, akkor nemzetközi erő alkalmazására kerül sor. Ez a ml állhatatos politikánk. j amelv Fiionvára a közösségi érzés politiVíjf Minden népnek a Ijogs a JzabfdsSgsa — A világ a tudemánv haladdá val olyan kicsi lett, hogy nyugodtan feladhatjuk a földrajzi adottságokat. Történelmünk kezdetén azt hittük, hogy az Atlanti- és a Csendes-óceán biztonsági övezetet jelentenek az Egyesült-Államok számára. Az idő és a távolság lehetővé tette számunkra és a többi amerikai köztársaság számára is, bogy megtartsuk és megvédjük függetlenségünket sokkal erősebb ha taímakkal szemben is. Az utóbbi idő kig igen kevesen gondoltak arra, jö beinek idők, amikor nyugati partjainkat japán invázió ellen kell megvédenünk. — Az első világháború elején aránylag kevesen hitték, hogy német buvárhajok nyilt tengeren fenyegethetnék hadihajóinkat es hajózásunkat. Az t'JlŐ-i fegyverszünet utan hittük és reméltük, liogy Németország katonai jellegű gondolkodásmódja gyökerestül megszűnik. Emberies gyengédségtől áthatva, a fegyverszünet után tizenöt esztendőt töltöttünk el, mialatt a németek oly szenvedélyes panaszokat hallattak, hogy a többi nemzet hagyta őket felfegyverkezni, sőt segítette eb ben. Túlontúl sok esztendeig azzal a kegyes reménnyel áltattuk magunkat, hogy támadó és háborús szellemű nemzetek megtanulják, megértik és önakaratukból alkalmazzák a béke tételét. Régi, szerencsétlen tapasztalatokra nem voltunk tekintettel. Most azonban remélem, hogy nem teszünk többé ilyen kísérletet. Nem! Mint elnöknek és mint főparancsnoknak elhatározott szándékom minden emberileg lehetőt megtenni annak megakadályozására, hogy ezeket a tragikus tévedéseket újra elkövessük. — Vannak nálunk még mindig hülyék. akik azt hiszik, hogy számunkra többé nem lesz háború, ha mindegyikünk hazatér és becsukja maga mögött az ajtót. Még ha fel is tételezzük, hogy a hajtóerők nemesek, az események mégis megmutatták, hogy nem urai a tényeknek, a világ minden népének túlnyomó többsége a békét akarja. A töbhség a békéért harcol, nem fegyvernyugvásért, fegyverszünetért, hanem a békéért, amelyet oly erősnek és tartósnak akar tudni, aminőt a halandó emberek közössége elérhet. Ha mi most készek vagyunk a békéért harcolni, vájjon nem logikus-e, hogy szükség esetén a jövőben erőt alkalmazzunk, hogy a békét fenntartsuk? Azt hiszem és azt mondhatom, hogy a három másik nagy nemzet teljes összhangban van arra nézve, begy készen kell állnunk a béke fenntartására az erőszak utján. Ha Németországnak és Japánnak teljesen tudatába hozzuk, hogy a világ nejn enged ujabb nyomásnak sem, akkor lehetséges — és remélem, valószínű —, hogy «BB!nalf a támadás gondokodásmódjától, attól a hittől, hogy megnyerhetik az egésa világot akár lelkük elvesztése árén. — Lesz még további mondanivalóm is a kairói és teheráni értekezle* tekröl, amikor majd — körülbelül há íoni hét niulva — a kongresszusnak számolok be. Ez alkalommal azutáa lesz még sok mondanivalóm bizonyos, nálunk uralkodó viszonyokról. Ma még azt kívánom mondani, hogy minden utamon — nálunk, itthon és külföldön — katonáink, tengerészeink nagyszer® teljesítményei töltötték el a leglendületesebb sugallatokkal és a jövőbe vetett legteljesebb bizalommal. Fegyvereseink feleségével, anyjával, atyjával közölni kívánom azt a nagy hitet és bizalmat, amely minket Marshall tábornok és King tengernagy — fegyveres erőnk parancsnokai — iránt eltölt Rájuk hárul az a nagy felelősségteljes feladat, hogy hadászati terveket dolgozzanak ki és elhatározzák, mikor éa hol kell fegyveres erőinkkel haroolniok. — Ez a két férfin máris magas rangot biztosított magának Amerika történetében katonai lángelméjüknek olyan megnyilatkozásaival, amelyeket ma még nem lehet nyilvánosságra hozni. Roosevelt ezután biztosította a» amerikai csapatok minden katonáját, hogy a kormányuk célja ezt a háborút megnyerni és őket mielőbb otthonukba visszajuttatni. Az Egyesült-Államok biztosítják katonáikat, hogy ha majd visszatérnek országukba, megtalálják a szociális gondoskodásnak azt a rendszerét, amely az amerikai szabadságnak megfelel. A továbbiakban kijelentette Roosevelt, hogy utja alatt sok katonával találkozott, akik már a harcmezőn szembekerültek az ellenséggel. Ezek a valót ismerő emberek, elismerik, bogy a legyőzendő ellenség erős, ügyes és sok segélyforrással rendelkezik, A hébom most olyan szakaszba lép, amelyben nagy emberveszteségre — elesettekre, sebesültekre, eltűntekre — kell számitant. A háború ezt megköveteli. Nem vezet könnyű ut a végső győzelemhez. A vége nincs is még a láthatáron. A készülőben levő tömegtámadások, amelyek Európában és a Távolkeleten egyszerre indulnak meg, megkövetelnek minden erőt, energiát, erőfeszítést, amelyet a szövetséges hatalmak latbavethetnek, amelyre műhelyeik felkészülhetnek. Nem kezdhetünk támadást hétfőn azzal a követeléssel, hogy végződjék szombaton. Roosevelt végül kifejezte a fegyveres erő minden egyes emberének aa amerikai néip karácsonyi üdvözletét Churchií! „diplomáciai betegségben1 szenvedett ? Ankara, december 27. Egyiptomból érkező utasok szerint Egyip tómban erősen tartja magát az a hir, hogy Churchill betegsége nem volt egyéb, mint diplomáciai betegség. Hir szerint Churchill meg, hosszabbított közelkeleti tartózkodása összefüggésben állott volng azokkal a titokzatos tárgyalásokkal, amelyeket Wilson tábornok és más angol katonai személyiségek Alexandirában folytattak. Fezeket a tárgyalásokat a Halkán és főleg a jugoszláv kérdés politikai és katonai fejleményeivel hozzák összefüggésbe. Nem tartják kizártnak, MDJOR BüOSNE pyorsiró és gépiróiskolájában Január 10-én uj nappali és esti tanfolyamok kezdődnek. Esti órák: 7—9-ig. Horváth Mifiály-utca 3. Tagion: 19—10. 1 Hogy Churchill Kairóban taTálkozott Péter királlyal. Mindenképpen az a vélemény uralkodik, hogy a Balkánnal kapcsolatban nagy pókerparti folyik, amelyben a legjobfc lapokat még nem játszották ki. (MTI) A lengyol miniiztoralnök Roosevelthez utazott London, december 27. A Budapesti Tudósító jelenti; Lengyel körökben ugy tudják, hogy Mikolajezik miniszterelnök Eden külügyminiszterrel folytatott megbeszélései után az Egyesüít-Allamokha utazott. Mikolajezik Roosevelt elnökkel Lengyelországot érintő kérdésekről fog tárgyalni. (MTI! Lemondott Chile elnöke Madrid, december 27. Gusztavo Rivera, Chile államelnöke Santiago de Chiléből származó jelentése szerjnt lemondott, mert mint a Spanyol Távirati Iroda jelenti, eddig fcövete]fe a WatstaV visszalépését &1TI)