Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-03 / 274. szám

UJ ELET Á BOMBÁZOTT BERLIN ROMJAIN Elpusztult a magyar követség épülete, a Co'legium Hungaricum épségben maradt Berlint december 2. A birodalmi lő-. Magyar vonatkozásban mindenekváros elten megindított nagyarányú [előtt a követség sorsárol kell megemlégihadjájrat immár több mint egyhetes jlékezni. Maga az epiilet, ahová a hauiultra bekinthet vissza. Az első hét eseménypi és az azokat kiserő hivatalos megnyilatkozások az angolszász Sajtó ájtósloglalásával együtt meglehetősen tiszta képet nyújtottak azokról a szándékokról és vállalkozásokról, amelyeket az angolok cs amerikaiak e minden tekintetben nagyvonalú vállalkozásukhoz fűztek. A támadásnak messzemenő céljai vannak. Ugyanis a Berlin ellen megindított légihadjárattól nem kevesebbet várnak, mint a német nép háborús ellenálló erejének a megtörését és az állami gépezet megsemmisülését. Nem lehet tudni, bogy miként fejlödnek tovább a dolgok, de az eddigi támadások után •valószínűnek látszik, nogy még a legsúlyosabb bombatámadúsükkal sem le. bet a uéinet nép háborús ellenálló erejét megtörni. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a berlini nép magatartása a várost ért nagy katasztrófa után minden vonalon nyugodt volt, méltó azokhoz a rojnavidéki és északi városokhoz, amelyek immár hónapok hosszú sora óta hasonló sorsot kénytelenek elszenvedni. Az ellenség bizonyos büszkeséggé! hirdeti, hogy a légi ofíenziva első két éjszakáján 12 és félmillió kilogram bombát dobott a német birodalmi fővárosra, tehát egyharmaddal többet, mint Hamburgra, az elsőnek elpusztult milliós városra. Most már Berlin lakossága is büszkén hivatkozbalik egy tettekkel bebizonyított tényre, arra, hogy ba el is vesztett mindent, de egyet nem, az önbizalmát és a jövőbe vetett szilárd, megingathatatlan hitét és erkölcsi ellenálló erejét. Ebből az önbizalomból és élniakarásbói következik, hogy már a katasztrófát követő napon a megmaradt milliós munkáskezek nem csupán a romok eltakarításához fogtak hozzá, hanem uj életet teremtettek a romokon. A német szervezési tehetség és energia néhány nap bizonyos vonatkozásban, nébáuy óra leforgása alatt megteremtette ennek az nj, primitív életnek az előfeltételeit. Ha az első nap nem volt kenyér és fej és ha volt is, nem volt üzlet, ahol árusítani, vagy kimérni lehetett volna, a második, legkésőbb a harmadik napon azonban már hozzájuthatott a lakosság a legfontosabb éJelmiszerekbez cs közszükségleti cikkekhez. A szörnyű hét végjén már meg lehetett állapítani, hogy az élet kezd a normális kerékvágásba visszatérni. Az elpusztult gyárak munkásait összetömöritették és egy kidolgozott terv alapján olyan üzemekben helyezik el őket, amelyekben a legnagyobb szükség van rájuk. Akármilyen súlyos, méreteiben minden eddigit felülmúló is a városra szakadt katasztrófa, a munkának nem szabad szünetelnie, a frontot nem szabad cserbenhagyni, azt továbbra is el ború elején költözött a magyar miszszió, több más követséggel együtt söntén a támadások áldozatai közé tartozik. A bombatámadás után Sztójay Döme követ vezetésével azonnal az ol líülözHeteneu részét természetesen már régebben biztonságba helyezték. A magyar intézmények közül szerencsére épen maradt a Collégium Hungaricum háza, amely most a követeégnek ad ideiglenes szállást. A város főútján, a Dutsche Union Bank ha. talmas palotájában van az Országos az ország térti íetenek egyrészét éRf vesztette. Antonescu tábornagy államvezető, valamint Antonescu Mihály helyettes miniszterelnök és külügyminiszter pár alkalommal már leszögezték a kormány hivamunka tási és mentési munkálatokhoz láttak erélyes megszervezésével az épület és sikerült is sok értékes berendezési e.gyrészét a pusztulástol megovn:. lárgyat megmenteni. A berendezés nél-1 (MTI) Északerdélyt követelték vissza a román egyesülési ünnepen Magyar Idegenforgalmi Hivatal kiren-italos álláspontját az erdélyi kérdeltsége és az IBUSz utazási irodája.; désben. így Antonescu tábornagy Az épület a támadás második éjszaU- 1940 december 1-én és 1943 julius ián, november 23-án szintén több eytij 18.án> Antonescu Mihály pedig tóbomba találatot kapott. A kirendelt -j.^ március 19_én és l942 májU3 % rSCszé!^thuén Nagyszebenben mondott berést megmenteni és az oltási Bukarest, december 2. A decembe 1-i egyesülési ünnepségek Bukarestben Te Deummal kezdődtek, résztvettek azon a kormány tagjai, a királyi palota tagjai, valamint a katonai és polgári hatóságok vezetői. A Te Dcumot a palriarcha celebrálta. Ezután az Aslra rendezésében emlékünnepség volt, amelyen részlvettek az összes kulturális és hazafias szervezetek erdélyi és ókirálysági képviselői. A résztvevők névsorából hiányzott Maniu Gyula neve, holott a megjelentekről készitelt és a lapokban közzétett képen első sorban láiható Maniu. A megnyitó beszédet Stefan Pop tanár, az Astra bukaresti tagozatának elnöke tartotta, aki miután éltette az egyesülés tényét, a többek között a következőket mondotta: — Északerdélyt újból elidegenítették tőlünk. Ugyanazt kiáltjuk ma is, amit hirdettünk 1918-ban: nem élhetünk lovább szélválasztva. Ma már az egész világ tudja, bogy mi vagyunk Erdély őslakói. Mi olt születtünk, Erdély mindig a miénk is volt. Az igazságot nem lehet megtörni. A román nemzetnek győznie kell. Küldjük meleg testvéri üdvözletünket azokhoz, akik a határon tul élnek és akik most lélekben velünk vannak és most várják az igazság napját. Ezután Pacliseanu tarlott Istentiszteletet tartottak a bukaresti görögkatolikus templomban is. Az istentiszteleten megjelentek névsorából ismét hiányzott Maniu Gyula. Az északerdélyi menekültek kulturotthona felvonulást rendezett és megkoszorúzták az egyesülés harcosainak szobrait. Délután Mihály király kulturalapitványának rendezésében ünnepély volt, itt a szónokok ugyancsak az egyesülést méltatták. Megünnepelte az évfordulót Antonescu tábornok testőrezrede is. Az ünnepi beszédet a t ábori püspök tartotta, aki méltatta Antonescu tábornagy érdemeit, kifejezve azon óhaját, hogy minél hamarabb egy királyi korona alatt lássa együtt a mindenhol élő összes roszédében ismertették a román kormány álláspontját. Petrovici miniszter ezután felolvasta a fentemiitett beszédeket, majd a következőket mondotta: — Ez volt tehát a román kormány hivatalos álláspontja az erdélyi kérdésben. Kormányunk nevében kijelenthetem, hogy ma is ez a hivatalos álláspont. Ennek az álláspontnak a megváltozása csak akkor következik be, ha majd valóra válnak azok a dolgok, amelyek öntudatunk, akcióink alapjait képezik. A lapok külön cikkekben méltatják az egyesülés fontosságát. Az Univerzul december 2-i számában hangoztatja, hogy Erdély őslakossága már a történelem előtti időkben is a románok voltak, évszázadokon keresztül élt a románságban az vágy, hogy az őket nem szétválasztó, hanem egybekapcsoló Kárpátok mindkét oldalán élő és ugyanazt a nyelvet beszélő testvérek egy közös hazában élhessenek. Vágyaink 1918-ban valóraváltak és a mindig román Erdély t'öldjo csatlakozott az anyaországhoz. A cikk azzal a reménységgel fejeződik be, hogy rövidesen újból fel az igazság napja, beszédet, aki ugyancsak az egye-!djadal.ra \igye a szent roman i§azmánokaL Nagyszabású ünnepség zajlott lej fog ragyogni szerdán Gyulafehérváron is, ahol'amely dicsfénnyel árasztja majd a kormány képviseletében Pet-'el az egyesült határokat, r ovi cl nemzeti kultuszminiszter j Valamennyi román lap is hajelent meg. Vasille Baba esperes!sonló cikkekben foglalkozik az imájában többek között a követke-j évfordulóval és mindegyik hangozzőket mondotta: j tatja Romániának Erdélyhez való — Rövid volt örömünk óh Uram, jogát, mert két évvel ezelőtt lelkünket mmm^mmm^mmmmmmm^mmmmmmmm újból megrázta a lestvéreink szétválasztása. A sötét istentelenség és keserű fájdalom mély bánatot keltett szivünkben. Adj erőt és hatalmat a román hadseregnek, hogy siilés tényét méltatta. Rámutatott arra, hogy Gyulafehérvár megvalósította a teljes egyesülést. Ellenségeink — mondotta Pacliseanu —. akik egyházunk, öntudatunk templomát akarták rombadönteni, annak csak fedelét tudták megrongálni, az alapok érintetlenek maradtak. A templomok megrongált fedelének egyrészét a román katona kell látni hadianyaggal. Az arcvona- . • ,, . lakban nem szabad megérezniök az raar kijavította. Megingadhatatlaüzemek pusztulását, ez marad a jelszó nul allva a templom alapjain gyoj zünk, vagy elveszünk, mert nem adhat juk lel azt, amit nem 'lehel feladni. Belvárosi Mozi tisztelettel bejelenti, hogy a MONTÉ cnmsio II. részét, a A BOSSZÚT hétfőnél tovább nnu játszhatja. — Kéri tehát a közönséget, bogy torlódások elkerülésé vegett a filmet mielőbb nézze meg, mert helye! kell adnia a következő miisoruak 3. 5, 7 Ezután erdélyi köllók verseit adták elő. KORZOBAK Ma 3—5 és 7 órakor Móricz Zsigmond gyönyörű regényének filmváltozata: NtEREK FERKfö Jávor, Csorios, Egry Maria VASZARY, V. BEXKö GYULA. LEHOTAY főszereplésével ság zászlaját. Az istentisztelet után következett az ünnepség, amelyen számos beszéd is elhangzott. Ba'csy-Zsilínszky lovagias elégtételt kért a nyilas képviselőktől Budapest, december 2. A megajánlási vita szünetében feltűnt a képviselőház folyosóján Kiss János ny. altábornagy és Tombor Jenő ny. ezredes, akik BajcsyUlea, az Aslra tagozati elnöke Zsilinszky Endre megbízásából lo fájdalommal állapította meg, hogy' • az ünneplők sorából hiányzik a kolozsvári román püspök. Azon reménységének adott kifejezést, bogy a román igazság végűi győzni fog. Z u p as egyetemi tanár beszédében hangoztatta, hogy a mai helyzet nem alkalmas az ünneplésre. A Gyulafehérváron hozott egyesülési határozat és a románság egyhangú elhatározását nem lehet megsemmisíteni. Ilyen körűimé- j nyeket nem lehet hatályon kivül j helyezni, már csak azért sem, mert! a román nemzet modern történelme 1918-ban kezdődött. Az ünnepi be- 1 I szédet Petrovici miniszter mondoi- ] 'ta. Hangoztatta, hogy a román nép j ezerévi várakozás után végre i 1918-ban megvalósítva látta azt az ; álmát, amelyért annyit szenvedett, í Az 1918-ban kiegészített Romániá- j ! ra azonban ujabb csapások szakadjak reá, amelyeknek következtében vagias elégtételt kértek több nyilas és imrédista képviselőtől. Ezek a képviselők a múlt bét péntekén, amikor Bajcsi-Zsilinszky Endre nagy beszédét mondotta a Házban, olyan közbeszólásokat lettek, amelyeket a Független Kisgazdapárt népszerű tagja magára nézve sértőnek talált Ezért lovagias útra terelte az ügyet. SZÉCHÉNYI NOZI Ma 3, 5, 7 órakor aflKÓCZI NÓTÉJÜ Tolnay Klári Sárdy János főszerepléséivel