Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-25 / 292. szám

Szüllő Géza beszél á «talajgyökérrői», a hajszálelmeletről és a tömegmozgalomról, amelynek van: oka, eleje és vége Budapest, december 24. Mintha a inultba süllyedt régi világ lelkének egy-kct foszlánya rekedt volna itt, az Irányi-utca tájékán, azc a világé, amely — ha hinni lehet a szóbeszéd­nek — melegséggel, hittel, fénnyel volt tele és amelyet megelevenedett regény­alakok népesítetlek be. Jókai Mor és Krudv Gyula alakjai. Kárpétby Zol­tánok és Sztndbádok. Cs a tegnapok kódlovagjai, akik megértették az öreg Gellért-hegy szavát, amint igy, de­cemberi délutánok korai szürkülete­ken sejtelmesen mormogott át a Duna felett a pesti oldalra, ha a Váci-utca aszfaltján, vagy az Etrzsébet-hid ke cses ivKjin tulfürgén suhantak el a kar­csú nöi bokák. Szerényen, de méltóságteljesen hu­tíódik meg ez a csöndes utca közvetle­nül a Uclváros fényes és hangos szive mellett, csöndjét csak néha zavarja meg az élesen kanyarodó villamos. Házai örogek és olyan szürkék, mint­ha egyidősek lennének a Gellért-hegy szikláival. Az egyik öreg ház dr. Szül Ifi Gézáé, a régi, neves politi­kusé, aki a visszatért Felvidéket kép viseli a magyar országgyűlés felsőhá­zában. A' Felvidék képviselője Szül­1 ő Géza, még pedig nemcsak geográ­fiai és politikai, hanem spirituális ér­telemben is. ö az, aki őrizte a Felvi­dék lelkét a csehszlovák korszakban és a maga lelkébe, hitébe olvasztva érintetlenül mentette vissza, amikor végetért ez a furcsa korszak. Lakása valóságos múzeum. Ödön ritkaságok előkelő hajléka. Ebbe a környezetbe beleillik a há­zigazda alakja is. Nélküle, halk szava, korát meghazudtoló fürgesége, monda­tainak csiszoltsága és mondanivalói­nak komoly mélysége nélkül talán lé­lek teten lenne ez a valóban főúri la­kás. Irodalmi ház — Irodalmi ház ez — mondja sze­rényen —, Toldy Ferenc élt falai kö­zött és itt röpültek el az évtizedek kél lánya fölött, akik nemrég haltak meg 96 éves karban. Elhelyezkedünk az egyik asztal mellett és megindul a csöndes beszél­getés. Kicsit egyoldalúan, mert legin­kább ö beszél. Még pedig szépen be­szél, a sokat látott, sokat tapasztalt ember bölcseségével, a született ma­gyar ur tartózkodásával, a régi poli­tikus gyakorlottságával. Színesen, ér­dekesen. Néha megállapodik egy-egy szónál, Ízlelgeti, izekre szedi szét a hozzákapcsolódó fogalmat és alig ve­szi észre az ember, hogy amit mond, az — Ítélet. — Sokat használják mostanában ezt a szót: >talajgyökér*, a szó furcsa, de jó. Élnek cs visszaélnek vele mind­untalan. A történelem számtalanszor igazolta, hogy magyar politikát csak az csinálhat, akinek ebben a talajban vannak a gyökerei. Nem elég az, ha valaki csak a pesti aszfaltba eresz­tett gyökereket. Az asztalt nem ma. gyár talaj. Itt van lmrédv Béla pél­dája. El kel] ismerni róla, hogv rend­kivül képzeit ember, pallérozott agy­velő, okos fej, de a politikája mindig városi intellektüel volt. A jelenlegi politikai helyzetről ki­alakult véleményét tudakolom. — Én szótalan vagyok, nem beszé­lek _ mondja mosolyogva —, * mert hosszú politikai multam után nyuga­lom vonultam és sokszor eszembe jut az, amit Lukács László mondott, ami­kor megbukott, mint miniszterelnök. A képviselőházban utóda, Tisza István háta mögé ült és hallgatott. Magatar­tását sokan kifogásolták. >Sokkal jobb, ha Tisza háta mögé ülök és hall­gatok — mondta ezeknek —. mintha szembe ülök vele és beszélek*. A hajszálelmélet Elgondolkozik néhány pillanatig. Lukács Lászlóra gondol, az első vi­lágháború előtti korszak egyik politi­kai vezérére, aki azért bukott meg, mert Deésy Zoltánt, aki a parlament nyílt ülésén őt >a világ legnagyobb panamistájának* nevezte, fölmentette a rágalmazás vádja alól a bíróság, pe­dig a birói Ítélet megállapította, hogy Lukács Lászlónak abból a bizonyos jsópanamából* egyetlen fillér haszna sem volt, a pénzt a pártkassza kapta és a szerződés, amelyet a Magyar Ke­reskedelmi részvénytársasággal kö­tött, a lehető legelőnyösebb volt az államra. / — Más idők voltak azok' — emlé­kezik Szöllő Géza —, más fölfogás uralkodott és másfajta emberek éltek a porondon. A közönségnek az er­kölcsöről egészen más fogalmai vol­tak. Ismeri azt a régi anekdotát az egyszerű pesti kőművesről? Ez a kő­műves hátratett kézzel sétált a Váci körúton éppen a legnagyobb munka­időben. Egyik ismerőse csudálkozva érdeklődött a feltűnő tétlenség oka iránt. >Megutáltam a mesterségemet — válaszolta egyszerűen a kőműves —, mert egy hajszálat találtam a maite­res ládában*. Hol vagvunk ma ettől a hajszál-elmélettől!... A régiekre, a hajdani bajtársakra emlékezik és azokra az időkre, ami­kor az ország dolgait még a Sándor­utcai régi képviselőházban intézték a honatyák. nagyhatalom, ha szövetségbe tömörül-lDELMXGYARORSZAO nek. A konglomerátum is lehet olyan SZOMBAT. 1943 december 2S erős, mint a homogén gránit, ha alko-' n' <• ' »i• n>'»i.»•««.»«». ».• < ••••»>• .Tm , A Bourbon-korszakból, a Bonaparte-kurzusba tóelemeit összekapcsolja a maiga A kisnemzetek között még nem alakul ki ez a márga, de hát az emberek nem közületek, anyag nem tarthatja őket ^'issze, dc megteremtheti az annyira ^szükséges összetartást egy sajátos va­liami, ami a leginkább tömörít: a mun­kából kisarjadó emberi veríték. Aki együtt szeret, együtt munkálkodik és [együtt akar — ezzel együtt verejtéke­zik —, az crösebben összeforr. Az amalgamot meg lehet csinálni. Csak jóakarat kell hozzá. Amig ez a hábo­rú tart, addig nem lehet jóakarat,csak akarat. Kutatva néz rám, figyeli, hegy tu­dom-e követni ezt a képes beszédet. Aztán mosolyogva mondja: Miska, ne hagyd magad! Én nemzetiségi agitátor voltam, mindig parabolákban beszéltem, mert caért nem lehet becsukni az embert és mert a parabolákat igen könnyen meg lehet érteni. Sokszor elmondottam Mis­ka esetét a talián birkózóval. Bécsben történt, a talián ott kérkedett roppant erejével. Produkcióját végignézte egy­szer az egyik Esterházy is és fogadott a birkózóval, hogy fölhozalja falujá­ból egyik bojtárját, Miskát, aki majd elbánik vele. Miska meg is érkezett szűrbe, kalappal, nehéz fokossal a ke­zében. Ezeket a kellékeket szépen le­rakta a rondella peremére és kiállt az olasszal, aki valami ügyes cselfo­gással rögtön földhöztercmtctle. Mis­ka föltápászkodott, megvetette két osz­loplábát a homokban, sokáig cövek­ként állt, végül egy ujabb csel ismét segített ellene. Erre Esterházy elki­áltotta magát: >Miska, ne hagyd ma­gad!* >Há.t szabad?* _ kérdezte Mis­ka. — .Hogyne*. És erre Miska a bir­kózás minden reguláját sutba vetve fölkapta a rondella pereméről a foko­sát és ugy vágta fültövön a taliánt. hogy az rögtön elterült a homokban. Ezt a kis történetet nem nagyon sze­rette hallgatni a csehszlovák rendőr­ség, de a magyarság annál jobban. Ennél többet nem akarok most mon­dani, de azt hiszem, elég is ennyi. Mert még nincs itt se a .szabad*, se a 'le­het* ideje. Hitem, hogv azért marad­tunk meg ezer éven át, mert különb­nek éreztük magunkat és különbek is voltunk a többieknél. Még a cseh ura­lom alatt is örült a cseh bcamter, ba magyarnak nézték, viszont haragudott a magyar paraszt, ha csehnek gondol­ta valaki. Nem szabad azonban soha­sem elfelejteni, hogy a kulturfötény­nck csak akkor van jelentősége, ha az eredmény és nem előzmény. Ha han­goztatjuk kulturfölényünket, de azt munkával, tudással. magatartással nem alapozzuk meg. akkor csak hence­günk. Ha megalapozzuk, akkor nemze­ti munka. A nemzeti munka pedig — I szótalan. MAGYAR LÁSZLÓ A h*ozi előtt rászól egy ur a cigarettázó csi­bészre. — Hogy mersz ilyen kis kölyök létedre dohányozni? Dobod el azon­nal! — Nem dobom, bácsi nehezen ju­tottam hozzá. — Nó lennék csak az apád! — Erről lehet beszélni, feleli a gyerek. Az anyukám özvegy. BÚTOR nagy vá- 1/A l/l 10 71 müasz­lasztékban l\«IVUOtl talosnál. KOSSUTH LAJOS-SUGARUT 5­alatt az ugvarban. Sajátkészítésű, leg­magasabb igényeket is kielégítő bútorok, olrsó áron szerezhetők be. — Dc megritkult a sorunk — mond­ja elszomorodva —, alig maradtunk néhányan. Ki is él a régiek közül? Zichy, Bethlen, Perényi Zsiga, Okolicsányi László, Herczeg Ferenc... — hirtelen más nem is jut az eszembe. Közülük is nekem osztott ki olyan sorsot a végzet, hogy külön­böző államokban kellett aktív tör­vényhozóként működnöm. Én itt ugy érzem most magam, mint az örökha­gyó, aki visszatért és nézi, látja, ho­gyan sáfárkodnak az örökösei, Ugy érzem magam, mint az az ember, aki ivalami tektonikus földrengés után új­ra gyökeret akarna ereszteni az uj i rétegben. Ilyesféle érzés uralkodha­tott azoknak a franciáknak a leikében, akik a nagy forradalom után átjutot­tak a Bourbon-korszakból a Bonapir­jte-kurzusba és aztán átéltek a restau­irácáót is. Ezek rájöhettek arra az ab­•szolut igazságra, hogy az emberiség haladást érhetett el a fehnikában. de nem az emberségben és nem * politi­kában. Mert igaza van annak az angol jböléséséfinek, hogy születünk fog, haj .Röptében J A csupaszív nagykereskedőhöz .be* jállit a könyvelője. — Egy kis előlegért bátorkodnék. — Minek az magának? — Itt a karácsony, a gyerekek... Jöjjön holnap, most nem érek rá. Másnap újból jelentkezik. — Mit akar már megint? — nyájas* kodik rá a főnök. — Az előleg ügyében jöttem, — MiDek az magának? — Kérem szépen, itt a karácsony és játékot szeretnék venni a gyerekek­nek. 0 — Én nem értem magát, mondja a csupasziv. Ilyen felnőtt ember és csak a játékon jár az esze! és illúzió nélkül és meghatunk fog, haj és illúzió nélkül. És igaza van a perzsa bölcsnek is, aki azt hirdette, hogy az emberi élet kvinteszenciája: születni, küzkfidni és meghalni, de iga­za van a matematikának is, bogy há­rom ismeretlennel egy egyenletet, meg­fejteni nem tehet. Csak szuppoziciók­kal lehet dolgozni. Banális, de bölcs igazság, hogv minden tömegmozgalom­nak van oka, ejeje és vége. Aki meg tudja indítani, az a vezér. És az ilyen történelem mindig vagy dinasztiát, vagy rezsimet, csinált. De minden pél­da igazolja azt a tételt is, hogy min­den egység annyit, ér, ahány nullát le­het mögéje helyezni. A tömeg: nulla. Nem oszt és nem szoroz, de — töme­get ad. Ha a nullák elmaradnak, a szám egyedül marad. Ezután a jövőről beszélgetünk, amelv mindig izgalmas, mert titokza­tos. — A jog erkölcsi kategória, amely nem fusg a számszerüségtöl. Kis nép­nek ugyanannyi joga van. mint a nagy népnek. De a kis népekből is lehet ermata cipiiizlet GAAL EVA Szeged, Káro'y' - u. 2. cműor Dcla droző cs iíalárö llzlcl Ö rőposfánál Telefon 25-55. Kifünö borok Olcsó árak Figyelmes kiszolgálás t

Next

/
Oldalképek
Tartalom