Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-25 / 292. szám
Széchenyi Mozi Előadások ünnepnap 2, fél 4. 5 és 7 órakor. Hétköznap 3, 5, 7 órakor. Budapesiet megelőzően mától mindennap A JUpiter Filmvállalat parádés ünnepi finnjei BOLDOG IDOK Irta: Barabás Pál és az Élet. Zene: Malcsiner Béla. Főszereplő: A közönség két legkedvesebb művésze: Karády Katalin és Aitay Andor Belvárosi Mozi vznm Karácsony két napján hétfőn és kedden is nagysikerű karácsonyi mü\ sorát játsza, budapesti meg r„ jelenés előtti I I AGROL SZAKADT ÚRILÁNY S Pánczél Lajos sziporkázóan szellemes franciás vigjátéka A' ragyogó együttes; Tolnay Klári Kajmássy Vfzváry Mariska Mihály, Misoga Toronyi, Köváry UFA híradó Előadás karácsony két napján: 2, fél 4, 5 és 7, k"Tnap: S> 5, 7 A pápa békeszózata Róma, december 24. XII. Fiús pápa pénteken délben a vatikáni rádió utján karácsonyi szózatot intézett a világ népeihez. Beszédének gondolatmenete a következő volt: Bevezetőben a Szentatya rámutatott arra, hogy Karácsony ünnepét ezévben is a fegyverek vad lármája zavarja meg és az emberiség elkeseredetten marcangolja egymást. Egyedül Krisztus, aki a bűn nyomasztó rabságából megszabadította az emberiséget, képes arra, hogy az igaz útra visszavezesse a világot, őnála az újszülött Gyermek jászolánál találnak ívigaszt és gyámolitást a szenvedők. Először a csalódottakhoz fordult a Szentatya, Azokhoz, akik a világ gazdasági fejlődésére alapították reményüket és akik az Isten nélküli tudományban és kulturában keresték boldogságukat. Ma láthatjuk, hogy a 4avak kicserélésének kifejlesztése a tér és az idő határait kiterjesztő találmányok diadala a modern technika csak fokozta az emberiség válságát. Ezután a remény nélküli vigaszta! lanokhoz szólott a Szentatya, azokhoz, akiknek a munka, az anyagi jólét és a hatalom jelentette az életcélt. Csak az a munka lehet életcél, amely Isten dicsőségét szolgálja. Ez a szándék min den tisztességes munkának megadja értékét. Azok is szerencsétlenek, akik a földi élet örömeibe helyezték rémé nyüket. Láthatják, hogyan tűnik el a fiatalság és a szépség, mennyi áldozata, rokkantja van a háborúnak. Szaporodnak a sirok a föld minden részén, szakadatlanul pusztul el az anyagi jólét és lassún tűnőben van a civilizáció. A Szentatya ezután a hivőkhöz for-| dult. — Ti is érzitek a fájdalmat _ mon-; dolta —, de vigasztal benneteket a hi- j tetek, a hitetekből fakadó reménység. A hivő keresztények szivén is nagy sebeket ütött a szörnyű háború. A Szentatya atyai szive mélyen együttérez a hivekkel. Életet nem adhat vissza, a lerombolt házakat nem építheti fel, félelmeiktől nem tudja megszabadítani a hívőket, még kevésbé van hatalmában a jövő irányítása, mert azt Isten tartja kezében. Két dolog azonban módjában áll. Az egyik, arait eddig is megtett és a jövőben is meg fog tenni az, bogy amenynyiben anyagi és szellemi erői engedik, enyhíteni a foglyok, sebesültek, eltűntek, hajléktalanok és szükséget látók szenvedéseit, bármilyen nyelven beszéljenek és bármilyen nemzethez tartozzanak. A másik közös teendő, hogy a mai szomorú időkben emlékezzünk arra a nagy vigasztalásra, amelyet a bit ad nekünk. Akiknek nincs KORZÓBAN Karácsonvra hoztuk az év legszebb filmjét 1 Zsindelyné Tüdős Klára megható szépséges filmkölteménye két aszszonysosról. Bulla Elma Ajtay Andor és Nagykovácsi Ilona tüneményes alakításával Fény és árnyéit Budapesttel egyidőben játssza a KORZÓ reményük, szörnyű szakadék előtt &> lanak, kezük a semmibe nyuL Mindenkit terhel felelősség a mai' időkért. Most össze kell fogni, hogy felépüljön az uj szociális világ Krisa> tusa. Ezután a Szentatya az épitő szeretetről beszélt. Azokhoz a népekhez fordult, amelyek még nem ismerik köa? vétlenül a háború borzalmait és módjukban van, hogy az irgalmasság cselekedeteit gyakorolják, segítséget é» támogatást nyújtsanak azoknak, akik ma nélkülözik a legszükségesebbet é* a jövőben még inkább nélkülözni fogják. Reméli, hogy felhívása visszhangra talál a hivők szivében. El kell következnie a mostani borzalmas időft után a békének. Ennek a békének az igazság és méltányosság alapján kell állnia. A szent estén forduljon szivünk és lelkünk az isteni Gyermekhez?, Ö a világ teremtője a bethelemi istállóban húzódott meg és most is el kellett hagynia a fényes templomokat ét kápolnákat, mert rombadőltek. Köszönetet mondott a Sznefatya azoknaty akik ilyen esetekben életük kockáztatásával mentették ki az 01táriszentsé> get a templomokból. Helyezzük « gyermek Jézus lábaihoz kérésünké), hogy ez legyen az utolsó háborús karácsony — mondotta a Szentatya, majd azt fejtegette, hogy az anyagi és szellemi pusztítás ma már olyan méreteket öltött, hogy ha tovább tart, kimondhatatlan borzajmat jelent mindkét hadviselő számára. Talán még soha? sem volt ilyen sorsa az emberiségnek/ Éppúgy magában hordja a jótékony haladásnak, mint a végzetes tévedésnek a lehetőségét. Ne követeljétek a népek családjának egyetlen tagjától se, hogy lemondjon olyan lényege* dolgokról, vagy életszükségletekről, amelyekről magatok soha le nem mondanátok. A megtorlást váltsa fel a szánalom érzése. Csak igy menekülhet meg a világ a gyűlölet sugalta béke kimondhatatlan csapásától. A pápa végül Urbi et orbi áldását, adta a hívőknek. (MTI)