Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-25 / 292. szám

Széchenyi Mozi Előadások ünnepnap 2, fél 4. 5 és 7 órakor. Hétköznap 3, 5, 7 órakor. Budapesiet megelőzően mától mindennap A JUpiter Filmvállalat parádés ünnepi finnjei BOLDOG IDOK Irta: Barabás Pál és az Élet. Zene: Malcsiner Béla. Főszereplő: A közönség két legkedvesebb művésze: Karády Katalin és Aitay Andor Belvárosi Mozi vznm Karácsony két napján hétfőn és kedden is nagysikerű karácsonyi mü­\ sorát játsza, budapesti meg r„ jelenés előtti I I AGROL SZAKADT ÚRILÁNY S Pánczél Lajos sziporkázóan szellemes franciás vigjátéka A' ragyogó együttes; Tolnay Klári Kajmássy Vfzváry Mariska Mihály, Misoga Toronyi, Köváry UFA híradó Előadás karácsony két napján: 2, fél 4, 5 és 7, k"Tnap: S> 5, 7 A pápa békeszózata Róma, december 24. XII. Fiús pápa pénteken délben a vatikáni rádió ut­ján karácsonyi szózatot intézett a vi­lág népeihez. Beszédének gondolatme­nete a következő volt: Bevezetőben a Szentatya rámuta­tott arra, hogy Karácsony ünnepét ez­évben is a fegyverek vad lármája za­varja meg és az emberiség elkesere­detten marcangolja egymást. Egyedül Krisztus, aki a bűn nyomasztó rabsá­gából megszabadította az emberiséget, képes arra, hogy az igaz útra vissza­vezesse a világot, őnála az újszülött Gyermek jászolánál találnak ívigaszt és gyámolitást a szenvedők. Először a csalódottakhoz fordult a Szentatya, Azokhoz, akik a világ gaz­dasági fejlődésére alapították remé­nyüket és akik az Isten nélküli tudo­mányban és kulturában keresték bol­dogságukat. Ma láthatjuk, hogy a 4a­vak kicserélésének kifejlesztése a tér és az idő határait kiterjesztő találmá­nyok diadala a modern technika csak fokozta az emberiség válságát. Ezután a remény nélküli vigaszta­! lanokhoz szólott a Szentatya, azokhoz, akiknek a munka, az anyagi jólét és a hatalom jelentette az életcélt. Csak az a munka lehet életcél, amely Isten di­csőségét szolgálja. Ez a szándék min den tisztességes munkának megadja értékét. Azok is szerencsétlenek, akik a földi élet örömeibe helyezték rémé nyüket. Láthatják, hogyan tűnik el a fiatalság és a szépség, mennyi áldoza­ta, rokkantja van a háborúnak. Szapo­rodnak a sirok a föld minden részén, szakadatlanul pusztul el az anyagi jó­lét és lassún tűnőben van a civilizáció. A Szentatya ezután a hivőkhöz for-| dult. — Ti is érzitek a fájdalmat _ mon-; dolta —, de vigasztal benneteket a hi- j tetek, a hitetekből fakadó reménység. A hivő keresztények szivén is nagy se­beket ütött a szörnyű háború. A Szentatya atyai szive mélyen együttérez a hivekkel. Életet nem ad­hat vissza, a lerombolt házakat nem építheti fel, félelmeiktől nem tudja megszabadítani a hívőket, még ke­vésbé van hatalmában a jövő irányítá­sa, mert azt Isten tartja kezében. Két dolog azonban módjában áll. Az egyik, arait eddig is megtett és a jö­vőben is meg fog tenni az, bogy ameny­nyiben anyagi és szellemi erői enge­dik, enyhíteni a foglyok, sebesültek, eltűntek, hajléktalanok és szükséget látók szenvedéseit, bármilyen nyelven beszéljenek és bármilyen nemzethez tartozzanak. A másik közös teendő, hogy a mai szomorú időkben emlékez­zünk arra a nagy vigasztalásra, ame­lyet a bit ad nekünk. Akiknek nincs KORZÓBAN Karácsonvra hoztuk az év legszebb filmjét 1 Zsindelyné Tüdős Klára megható szépséges filmkölteménye két asz­szonysosról. Bulla Elma Ajtay Andor és Nagykovácsi Ilona tüneményes alakításával Fény és árnyéit Budapesttel egyidőben játssza a KORZÓ reményük, szörnyű szakadék előtt &> lanak, kezük a semmibe nyuL Mindenkit terhel felelősség a mai' időkért. Most össze kell fogni, hogy felépüljön az uj szociális világ Krisa> tusa. Ezután a Szentatya az épitő sze­retetről beszélt. Azokhoz a népekhez fordult, amelyek még nem ismerik köa? vétlenül a háború borzalmait és mód­jukban van, hogy az irgalmasság cse­lekedeteit gyakorolják, segítséget é» támogatást nyújtsanak azoknak, akik ma nélkülözik a legszükségesebbet é* a jövőben még inkább nélkülözni fog­ják. Reméli, hogy felhívása vissz­hangra talál a hivők szivében. El kell következnie a mostani borzalmas időft után a békének. Ennek a békének az igazság és méltányosság alapján kell állnia. A szent estén forduljon szi­vünk és lelkünk az isteni Gyermekhez?, Ö a világ teremtője a bethelemi istál­lóban húzódott meg és most is el kel­lett hagynia a fényes templomokat ét kápolnákat, mert rombadőltek. Köszö­netet mondott a Sznefatya azoknaty akik ilyen esetekben életük kockázta­tásával mentették ki az 01táriszentsé> get a templomokból. Helyezzük « gyermek Jézus lábaihoz kérésünké), hogy ez legyen az utolsó háborús ka­rácsony — mondotta a Szentatya, majd azt fejtegette, hogy az anyagi és szel­lemi pusztítás ma már olyan mérete­ket öltött, hogy ha tovább tart, ki­mondhatatlan borzajmat jelent mindkét hadviselő számára. Talán még soha? sem volt ilyen sorsa az emberiségnek/ Éppúgy magában hordja a jótékony haladásnak, mint a végzetes tévedés­nek a lehetőségét. Ne követeljétek a népek családjának egyetlen tagjától se, hogy lemondjon olyan lényege* dolgokról, vagy életszükségletekről, amelyekről magatok soha le nem mondanátok. A megtorlást váltsa fel a szánalom érzése. Csak igy menekül­het meg a világ a gyűlölet sugalta bé­ke kimondhatatlan csapásától. A pápa végül Urbi et orbi áldását, adta a hívőknek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom