Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-23 / 290. szám

10.000 szegedi polgárlevél... (A. Délmagyarország munkatársé, fel) 1938-ban kezdődött meg a roham Szegeden is a különféle személyi okmányok után. Rendkívül sokan kértek illetőségi bizonyítványt, az elöljárósági hivatal — ahol az illetőségi bizonyítványokat kiállitják, gyakran alig volt képes a megnövekedett Igényeket kielégíteni Eleinte, még a mnlt esztendő sorén is, előfordult, bogy napnap után 30—40-en is kérték az illetőségi bizonyítványuk kiállítását Most már jelentékenyen lecsökkent az okmányigénylők száma a szegedi városházán is, naponta S—10 kérelmező jelentkezik és agylátszik már nem is olyan halaarthatatlannl sürgős az illetőségi bizonyítvány. Még nemrégibea ugyanis mindenki kivétel nélkül azt szerette volna, ha nem is azonnal, de legalább is másnapra megkapja az okmányt, mert fontos pályázathoz volt arra szüksége. Mostanában pedig leginkább iparigazolvány kiváltásához kérik az illetőségi bizonyítványt Nemrégiben a kereskedelemügyi miniszter, az iparügyi miniszterrel egvetértőleg szabályozta az iparengedélyek és a kereskedői jogosítványok kiadását és most már mindtőbb szakmában lezárták egyelőre az Iparigazolvánvok kiadását. Ettől azt ls várják, hogy az illetőségi bizonyítványt is jóval kevesebben fogják majd kérni, mint eddigelé. A városháza elöljáróság! hivatala különben az elmúlt napokban adta ki a tízezredik illetőségi bizonyítványt. A tízezredik szám, 1938 január 1 óta számit, amikor is tömegesen kezdték meg az illetőségi bizonyítványok kiállítását. Ezt megelőzően talán tíz év is elmúlt és száz Illetőségi bizonyítvány kiadására sem került sor Szegeden. Most a tízezredik illetőségi bizo. nyitványt egy iparossegéd kérte, önállósításához. Az illetőségi bizonyítványok kiadásából a városnak számításba jövő jövedelme van 3 esztendő óta. Ekkor lépett ugyanis életbe az a szabályrendelet, amely megállapította az illetőségi bizonyítványok utón számitható dijakat. A szabályrendelet értelmében mindazok', kiknek havi jövedelme a 100 pengőt nem baladja meg, 10 pengő felvételi dijat tartoznak a város pénztárába fizetni. 100 pengőtől 115 pengőig 13 pengő a felvételi díj, 150 pengőig 16 50, 175 pengőig 20. 200 pengőig 24, 225 pengőig 28, 500 pengőn fölüli havi jövedelemnél pedig már 100 pengő az illetőségi felvétel dija. ötszáz pengőn fölül már progresszive emelkedik a felvételi dij is. A felek nagvrésze a kisjövedelmű emberek közül kerül ki, ritkán fordul elő. hogy száz, vagy ennél nagyobb felvételi dijat rójjanajc ki a kérelmezőre, de azért igy is megállapítható, hogv a városnak a? illetőségi bizonyítványok kiadásából évenkint hozzávetőlegesen 15—íil ezer pengő bevétele van. Amikor az illetőségi bizonvitványokra vonatkozó városi szabályren delet elkészült a városházán, azt tervezték. hogy mindazoknak, akiket a váro«; polgárai közé felvesznek, díszes kiállítású polgárlevelet adnak ki, amelyben az Illető nevét is különleges betűkkel festik meg. Egves városok' meg is valósították ezt a szép szokást, amely nem ís uj. mert hiszen rnég száz esztendővel ezelőtt is a városok különleges ceremónia közepette fogadták be lakosaik közé az újdonsül' polgárt. Most már megszűnt ez a szép szokás és az illetőségi bizonyítványokat, amely a régi polgárlevelct helyettesíti napjainkban, minden ünnepélyesség nélkül kiadiák Szegeden ts. Több város — főkén a Dunántulon — azonban díszes kiállítású illetőséei bizonyítványokkal hódol mésr a régi szokásoknak. Amikor a szabályrendelet készült a városházán, több városnak bekérték az illetőségi bizonyítványát As a legszebbek közül akartak választani. Ha a terv megvalósítható lett volna akkor a mai kisebb mtetfl9* illetőségi bizrtnyHv.invok helyért, jS«tv formáin, dísze*, többszínű nolgárlévelet kapott volna mindenki, akit Szeged városa aj polgárává fogad. Ezeknek a polgár levelek nek a szövege is sokban különbözött volna a mostani illetőségi bizonyítványok bivatajloshangu szövegezésétől. A terv szerint ugyanis, a régi, nemesveretü magyar szövegezést használták volna a i polgárleveleken, együtt, a felvételi dijak ia magasabbak lettek volna. A miniszter ezt is ellenezte és igy megmaradtak az eddigi illetőségi bizonyítványok, bár a mérsékeltebben számított felvételi dijak a szabályrendelettel együtt, Szegeden is életbeléptek. A város mindamellett nem mondott le arról, hogy a viszonyok normalizá lódása esetén, mégis csak megvalósítható lesz a művészi kivitelezésű pol(gárlevél. Ámbár az is lehet, hogy akDÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1»43 december 23 , A terv azonban, egyelőre csak terv kor már egészen megritkul azok száis maradt, mert a belügyminiszter an- ma, akik illetőségi bizonyítványért nakidején ehhez nem járult hozzá. A vagy másszóval: polgárlevélért fölvatervbevett polgárlevelek kiadásával módnak majd Szeged városához. Vissza az iskolához Halasy-Nagy József professzor felsőházi beszéd* A MTI nyomán tegnap csak néhány sorban foglalkozhattunk Halasy-Nagy József profeszszornak, a szegedi egyetem felsőházi tagjának beszédével. Alább ismertetjük az »Ujság«-ból Ruff y Péter kollégánk cikkét, majd a »Magyar Nemzet* tudósi tását, ezekből a cikkekből kitűnik: milyen nagy jelentősége és rendkívüli hordereje volt Halasy-Nagy József professzor felszólalásának. A magyar parlament munkája néhány uap múlva befejeződik és ebből az alkalomból illik számvetést csinálni. Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a magyar alkotmány pillére, a magyar országgyűlés töretlen erővel működik, eszményei ma is élnek és hatnak a törvényhozás mindkét házában. Talán a véletlen játéka, hogy az egyik legmélyebb és legműveltebb beszédet az utolsó napokban hallottuk. Ilalas y-N agy József, a szegedi egyetem tanára és felsőházi tagja beszélt kedden a felsőházban s erről a beszédről csak a legmélyebb tiszteletbeszéd befejezése után taps hullámzott végig a termen és a kultuszminiszter elsőnek sietett a szónokhoz, hogy a beszéd nemes és előkelő hangját megköszönje. Néhány perc múlva Halasyszátokon hajtó. A mai diák miuden mással foglalkozik, mint tanulással. Amikor a tanulóifjúságnak mindenféle ezermesterkedés köti le a figyelmét é« idejét, akkor az ilyen diákságban közöny és unalom fejlődik ki az iskolával és a tanulással szemben. Beteg aa a társadalom — mondotta —, ahol aa orvos textilüzletekkel foglalkozik, a biró cipőt talpal s a diák üzleteket köt. ö Platonnal tart, aki azt mondotta, akkor boldog egy társadalom s akkor jól rendezett egy állam, ha mindenki a maga feladatát végzi. A tanuló tehát tanuljon. Kéri a kultuszminisztert, adja vissza az iskolákat eredeti hivatásának. Ma, sajnos — állapította meg —, hiányoznak az ideális szellemű tanárok és valószinú, hogy akkor, amikor a fegyverzaj elüt, még mindig hiányozni fognak az ifjúságnak ilyen szellemű oktatói, mert nincs vonzó ereje a tanári pályának. A tanárok a szegénységgel jegyzik el magukat s mig ezen a visszás helyzeten nem még hosszasan beszélgetett az ülésteremben a kultuszminiszterrel. A Magyar Nemzet így ir Halas y-N agy József professzor a gimnáziumok ügyét teszi szóvá. A gimnáziumok mai helyzete — mondotta — olyan tüneteket mutat, hogy katasztrófától kell félni. Bízik azonban a kultiszminiszterben, hogy e téren megjavítja a fennálló helyzetet Hiszi, hogy váratlan intézkedések nem zavarják meg majd sem a középiskolai, sem az egyetemi oktatás helyzetét és rendjét. Vége van már annak a korszaknak — jelentette ki —, amikor ötletszerű, váratlan változtatások történtek az iskolák életében. Régen az iskola a boldogság szigete volt, ahol a tanulók harmonikusan készültek az élet szolgálatára. Lehet, hogy a régi iskola tel és a nemes lelkesedés hangján be- kis9é távol állott az éleUöi5 de vi_ szélhetünk. Magas, hatalmas szál férfi 'S70nt ebb(;n az iskoi;iban tudták, hpay emelkedett szólasra a felsőház arany- mit jeient magvarnak és európainak nyal és márványoszlopokkal díszített j,eűni Sokkal többet jelentett ez, mint félévszázados üléstermében és egyetlen (a mai iskolákban megtanult technikai szót sem ejtett a politikáról. A modern ügyeskedések Nem szabad engedni, időkről beszélt. A gyermekről. Szavai hogy az isko]ákba betörjenek az élet nemesfémből készültek, a sulyos és szennves hullámai, csak ragyogjanak elegáns lejtcsü mondatok nagyon illet- 0|, a szellem örök értékei. A mnlt vitek ehhez az előkelő testülethez. Ha- (lághábornban az iskolába és főként a lasy-Nagy József azt mondotta, hogy 5imná7jtínl0kba betört az élet és a katasztrófa fenyeget. Az élet betört az |korszellem. Felemlíti, hogv a mai iskolába, a mai kor szelleme gyökere- (!iákifjusa£, inkább ,cvenlP cserkész. jsen kiforgatta eredeti hivatásából scholát. És nincsenek vagy csak nagyon kevesen vannak azok a tanárok, akik egy égi csillagra tekintenek, a szellem örök csillagára, mikor tanítanak. A nagy tanárok korszaka lezárult. Ez az előkelő hangú és nemes gondolkodású magyar ember kérvekérte a társadalmat, bogy térjenek vissza a régi iskolához s gyógyítsák meg azt a társadalmat, amelyben orvos textillel a diák pedig tojással kereskedik. Nagy József a miniszteri bársonyszé- történik változtatás, addig nem is tehet kek mögött húzódó Padsorba ö,tJ® Aés, javulásra számítani. A tanárok szociái- -- |js helyzetének mostohaságára jellemzőül felemlíti, hogy egy emberöltővel ezelőtt 30 év után már nyugellátásban részesültek a tanárok és korpótlékot kaptak, ma azonban már 35 évig kell szolgálniok és nincs korpótíék. Kéri a kultuszminisztert, részesítse a tanári kart működési pótlékban és a különösen képesített tanároknak adjanak még valami képesítési pótlékot ls. A tanári pálya egyébként — mondotta — aa egyetlen pálya, ahol nincs rangemelés, Á társadalmi megbecsülés .követciné, hogy a VI. fizetési osztályba eljutó tanárok kapják meg a tanügyi tanácsosi címet. A megfelelő tanárok hiányának jellemzésére feleraliti. hogv m* a középiskolai tanár nem adja fiát tanárnak. ma már nincsenek tanárdinasztiák, mint régen. Ennek is az az oka, hogy a tanári pólya nem tud olyan szociális helyzetet biztosítani a fiatalságnak, mint amilyet kulturmunkája révén megérdemelne. Tanárképző intézeti elnök mondja el azt a tapasz talatát. hogy nagyon sok érettségi javító vizsgát tett fiatalember jelentke zik tanári pályára, tehát olyanok, akik nemzetnevelésre minden valószínűség szerint nem alkalmasak. Jó cs kiváV tanári karunk csak akkor lesz megint, ha a tanári pálvára lépők anyagi h«lv zete nem marad olvan mostoha és reménytelen. mint ma. A kultuszminisz ter iránti bizalomból a költségvetési söt'ugv általánosságban, mint részleteiben utépitő. diákkaptáros üzletember. „p_, — amint arról egv esetet tud — vadá • I elfogadja e • I Nincs tanár, kevés a ,]ó tanár, a társadalom sem megfelelő fizetést, sem elismerést nem ad nekik. Halasy-Nagy 'József kijelentette, hogy nem vágynak cimekre és rangokra a magyar tanárok és inkább szomorúan, mint szemrehányással jegyezte meg. hogy egy társadalom, amely hemzseg a címektől, egyetlen cimet sem juttat annak, aki a nemzet ifjúságát neveli. A beszédet bensőséges figyelemmel hallgatta végig S z i n y e i-M e r s e Jenő kultuszminiszter. Az egyes megállapításokról feljegyzéseket készített és gyakran hajolt jegyzetei fölé, hogy minden felvetett gondolatra kidolgozott választ adhasson. Mikor HalasyNagy József beszédét bc akarta fejezni és azt mondotta, hogy a t. Felsőház türelmét már nem akarja többé igénybe venni, bí ílteran mtntíSn oMaláról felharsant a Halljuk! Halliuk! A 4. timunie * ( ^) ./ -sSC Süt&MMlljh&Z* kaCácáfavXs