Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-02 / 273. szám

Gróf Apponyi György és Peyer Károly felszólalása a képviselőház megajánlási vitájában Késő estig tartott a Ház interpellációi ülése Budapest, december í. T ö r s Ti­bor n I elnök negyedtizenegy előtt nyitotta meg a képviselőház ülését. Folytatták a megajánlási törvény­javaslat vitáját. Gróf Apponyi György, pol­gári szabadságpárt vezérszónoka felszólalása elején hangoztatta, hogy Kállay Miklós miniszterelnök nehéz időkben vállalta a miniszteri teendők vitelét és ez különösen most nagy áldozatkészséget köve­tel. Szólt ezután alkotmányos éle­tünkről. A parlamentáris rendszer hibáit nem a rendszer megváltoz­tatásával, hanem az emberi gyarló­ságok kiküszöbölésével lehet meg­szüntetni. Ezután áttért a kor­mányzati politika bírálatára. Ki­fejtette, hogy a miniszterelnök háboruhan levő ország irányítását (Vette át és ezzel együtt az.ebből adódó bajokat és nehézségeket is. Ezzel kapcsolatban szólt a nem­zetiségi kérdésről is. Véleménye szerint az egyetlen helyes ut az, hogy minden magyar állampolgár­inak egyenlő joga legyen. A hábo­ruutáni kibontakozás lehetőségei­vel foglalkozott ezután, kiemelve annak fontosságát, hogy honvé­delmi felkészültségünk minél telje­sebb és tökéletesebb legyen. Rámu­tatott az országot fenyegető külön­böző veszedelmekre. Szóvátette a román politika mind élesebbé való magyarellenes irányzalát. Pártállá­sánál fogva a javaslatot nem fo­gadta el. M e z e y Lajos, a kormánypárt kö­vetkező vezérszónoka megállapítot­ta, hogy a költségvetésben minden benne van, ami a magyar élethez tartozik. Részletesen méltatta ez­után a kormány politikáját és elis­meréssel szólt a szociális intézke­dések egész soráról, különösen a családvédelem terén észlelt nagy előrehaladásról. A nemzetiségi kér­déssel kapcsolatban leszögezte, hogy magyar őszinteséggel és he­lyes tárgyismerettel kell szembe­nézni ezzel a problémával. Törté­nelmi visszapillantást vetett ezután az orosz kérdés fejlődésére is. amelynek gyökerei még a cári •időkbe nyúlnak vissza. Kifejtette, hogy az orosz veszély mindenkor fenyegette nemcsak Magyarorszá­got, hanem a körülöttünk élő né­pek egzisztenciáját is, éppen ezért az egész probléma összekapcsolódik a környező államokkal s a Balkán­kérdéssel is. A javaslatot elfogadta. Belvárosi Mozi Mától vasárnapig ORÓf P10NTE CNRISfO II. része: A BOSSZÚ a, 5. ? Peyer Károly, a Szociálde­mokrata Párt vezérszónoka beszé­dében foglalkozott a magyar poli­tika több kérdésével. Bevezetésé­ben szóvátette, hogy a felhatalma­zási törvényjavaslat következtében parlamentáris rendszerünk élete lassú ütemet vesz. Érintette a to­vábbiak során a cenzúra kérdését és helyeselte, hogy a honvédelmi és külpolitikai vonalon a sajtóel­lenőrzést gyakorolják. Kérte, hogy a mai helyzetben a munkások pa­naszainak meghallgatására külön szervet állítsanak fel. Felszólalásá­ban kitért még a bíróság működé­sére, a földkérdésre és a lakás­hiányra. Ez utóbbira vonatkozólag indítványozta, hogy a lakáskérdé­sen átmenetileg a tisztviselői és munkásáthelyezésekkel megszünte­tésével segítsenek. A külpolitikai sikra áttérve han­goztatta, hogy a magyar állam füg­getlenségében és fenntartásában pártja csatlakozik az előző felszó­lalók véleményéhez. A törvényja­vaslatot nem fogadta el. Gróf Zichy János, a Keresz­tény Néppárt vezérszónoka rövid deklarációban ismertette pártjának állásfoglalását a kormánzat mai politikájával kapcsolatban. A Ke­resztény Néppárt hűen az elmúlt években tanúsított politikájához ma is feladatának tekinti, hogy válságos időben a nemzeti egysé­get megvalósítsa és szolgálatát en­nek érdekében felajánlja. Felajánl­ja együttműködését a kormánynak, már csak azért is, hogy a háborús állapotból az országot minél előbb kivezesse. B r ó d y András, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszó­noka hangoztatta, hogy a nemzet feladatát a nemzeti és keresztény gondolat megvalósításában látja. Ezután foglalkozott Kárpátaljának Magyarországhoz csalolása lényé­vel és az ebből adódó problémák­kal. A következő szónok B a k v László volt, aki elismeréssel emlé­kezett meg Bródy András szavai­ról és elítélően nyilatkozott azok­ról a hangokról, amelyeket Peyer Károly a mai képviselőházi beszé­dében megütött. Határozati javas­latot terjesztett elő, hogy mind­azok, akik a kommunizmus alatt a munkás- és katonatanács tagjai voltak, ne lehessenek képviselők. Baky László kérte a földművelés­ügyi minisztert, hogy tegye a Ház asztalára azoknak a névjegyzékét, akik a zsidóbirtokokból 50 holdnál nagyobb birtokot, vagy öt holdnál nagyobb szöllőt kaptak. óf-ázoif cipőben, könnyen raeqhülhei rÁ következő felszólaló V o z á r y Aladár volt. Tisztelettel és hálával gondol mindazokra a férfiakra, akik a megszállás idején a kisebb­ségi magyarság élén dolgoztak a trianoni elszakítottság revíziójáért. A nemzetiségi vidékeken rendkí­vüli jelentősége van a magyar ta­nároknak és tanítóknak, mert ők adják meg a városok magyar kul­turjellegct. A Felvidéken a magyar Ezután áttértek az interpellá­ciókra. R á t z Kálmán a miniszterelnök­höz és az igazságügyminiszterhez és a közellátási miniszterhez inté­zett kérdést, amelyben a lakás­ügyek helytelen intézzését, bizonyos jogtalan eljárásokat és a kislaká­sokat tette szóvá. A következő interpelláló Hor­váth Ferenc volt, aki a textiléi­» jó* •• * v* « víiin r erenc von 3.K1 3 icxiiici~ pedagógusoknak nincs meg a kellő ,átás terén felme;űlt panasZokat [társadalmi sulyuk, hogy rendkívül fontos szerepüket betöltsék. Kérés­sel fordult a földművelésügyi mi­niszterhez, hogy a földhözjultatás sotári különösképpen a Felvidéken ne feledkezzék meg a magyar ta­nárságról és tanítóságról. A javas­tette szóvá és azonnali intézkedé­seket kért. S o ó s Pál Csongrád vármegye lüzifaellátásának biztosítása érdie­kében interpellált a földművelés­ügyi miniszterhez, ífju Tatár Imre ugyancsak a sában belpolitikai és társadalmi rendszerünkkel foglalkozott lato. bizalommal elfo0adta. ^ I földmüvelésügyi miniszterhez in­Maróthy Károly hozzaszó a- j kérdést birtokparcel­U U A I w. . I - l . I - _ - rt* .. «... n H r. I I-M > X j lázasról beszélt, amelyet a kalocsai "érsekség Vajszló község határában Ma tol csy Mátyás szerint a [foganatosított, magyar kül- és belpolitikának ut-, Gról Serényi Mikisós a bei­mutatója az ezeréves Magyaror- ügyminisztert interpellálta, a ma­szág. A kormányzattal szemben eb- gyarországi zsidóság többszobás lá­bol adódik nz a követelmény, hogy, kásának igénybevételéről. Azt kér­a magyarságot meg kell erősíteni ] te> hogy a kétszobásnál nagyobb és meg kell védeni. KORZOBAN Ma 3—5 és 7 órakor Móricz Zsigmond gyönyörű regé­nyének filmváltozata: KEREK FERKÓ Jávor, Csortos, Egry Maria VASZABY, v. BENKÖ GYULA. LEHOTAY főszereplésével Matolcsay Mátyás felszólalásával' a napirend tárgyalására kitűzött' idő letelt, ezért Törs Tibor elnök a vitát megszakította, majd vitéz Zerinváry Szilárd, a mentelmi bizottság előadója tett jelentést. A jelentés után elfogadta a Ház azj elnöly .napirendi inditványát, hogy^ a legközelebbi ülés csütörtökön! délelőtt 10 órakor tartja, napirend-J jén a megajánlási javaslat tárgya­lásával. Me s t er Miklós személyes kér­désben szólalt fel. zsidó lakásokat foglalják le és arra SZÉCHÉNYI MOZI 3, 5, 7 órakor P6KÓCZ1 NÓTBJS Mindnyájunk filmje, óriási érdek­lődés,. állandó telt házak. Szereplők: TOLHAT KLÁRI.. SÁBDY JÁVOS man

Next

/
Oldalképek
Tartalom