Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-02 / 273. szám
Gróf Apponyi György és Peyer Károly felszólalása a képviselőház megajánlási vitájában Késő estig tartott a Ház interpellációi ülése Budapest, december í. T ö r s Tibor n I elnök negyedtizenegy előtt nyitotta meg a képviselőház ülését. Folytatták a megajánlási törvényjavaslat vitáját. Gróf Apponyi György, polgári szabadságpárt vezérszónoka felszólalása elején hangoztatta, hogy Kállay Miklós miniszterelnök nehéz időkben vállalta a miniszteri teendők vitelét és ez különösen most nagy áldozatkészséget követel. Szólt ezután alkotmányos életünkről. A parlamentáris rendszer hibáit nem a rendszer megváltoztatásával, hanem az emberi gyarlóságok kiküszöbölésével lehet megszüntetni. Ezután áttért a kormányzati politika bírálatára. Kifejtette, hogy a miniszterelnök háboruhan levő ország irányítását (Vette át és ezzel együtt az.ebből adódó bajokat és nehézségeket is. Ezzel kapcsolatban szólt a nemzetiségi kérdésről is. Véleménye szerint az egyetlen helyes ut az, hogy minden magyar állampolgárinak egyenlő joga legyen. A háboruutáni kibontakozás lehetőségeivel foglalkozott ezután, kiemelve annak fontosságát, hogy honvédelmi felkészültségünk minél teljesebb és tökéletesebb legyen. Rámutatott az országot fenyegető különböző veszedelmekre. Szóvátette a román politika mind élesebbé való magyarellenes irányzalát. Pártállásánál fogva a javaslatot nem fogadta el. M e z e y Lajos, a kormánypárt következő vezérszónoka megállapította, hogy a költségvetésben minden benne van, ami a magyar élethez tartozik. Részletesen méltatta ezután a kormány politikáját és elismeréssel szólt a szociális intézkedések egész soráról, különösen a családvédelem terén észlelt nagy előrehaladásról. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban leszögezte, hogy magyar őszinteséggel és helyes tárgyismerettel kell szembenézni ezzel a problémával. Történelmi visszapillantást vetett ezután az orosz kérdés fejlődésére is. amelynek gyökerei még a cári •időkbe nyúlnak vissza. Kifejtette, hogy az orosz veszély mindenkor fenyegette nemcsak Magyarországot, hanem a körülöttünk élő népek egzisztenciáját is, éppen ezért az egész probléma összekapcsolódik a környező államokkal s a Balkánkérdéssel is. A javaslatot elfogadta. Belvárosi Mozi Mától vasárnapig ORÓf P10NTE CNRISfO II. része: A BOSSZÚ a, 5. ? Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt vezérszónoka beszédében foglalkozott a magyar politika több kérdésével. Bevezetésében szóvátette, hogy a felhatalmazási törvényjavaslat következtében parlamentáris rendszerünk élete lassú ütemet vesz. Érintette a továbbiak során a cenzúra kérdését és helyeselte, hogy a honvédelmi és külpolitikai vonalon a sajtóellenőrzést gyakorolják. Kérte, hogy a mai helyzetben a munkások panaszainak meghallgatására külön szervet állítsanak fel. Felszólalásában kitért még a bíróság működésére, a földkérdésre és a lakáshiányra. Ez utóbbira vonatkozólag indítványozta, hogy a lakáskérdésen átmenetileg a tisztviselői és munkásáthelyezésekkel megszüntetésével segítsenek. A külpolitikai sikra áttérve hangoztatta, hogy a magyar állam függetlenségében és fenntartásában pártja csatlakozik az előző felszólalók véleményéhez. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Gróf Zichy János, a Keresztény Néppárt vezérszónoka rövid deklarációban ismertette pártjának állásfoglalását a kormánzat mai politikájával kapcsolatban. A Keresztény Néppárt hűen az elmúlt években tanúsított politikájához ma is feladatának tekinti, hogy válságos időben a nemzeti egységet megvalósítsa és szolgálatát ennek érdekében felajánlja. Felajánlja együttműködését a kormánynak, már csak azért is, hogy a háborús állapotból az országot minél előbb kivezesse. B r ó d y András, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka hangoztatta, hogy a nemzet feladatát a nemzeti és keresztény gondolat megvalósításában látja. Ezután foglalkozott Kárpátaljának Magyarországhoz csalolása lényével és az ebből adódó problémákkal. A következő szónok B a k v László volt, aki elismeréssel emlékezett meg Bródy András szavairól és elítélően nyilatkozott azokról a hangokról, amelyeket Peyer Károly a mai képviselőházi beszédében megütött. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy mindazok, akik a kommunizmus alatt a munkás- és katonatanács tagjai voltak, ne lehessenek képviselők. Baky László kérte a földművelésügyi minisztert, hogy tegye a Ház asztalára azoknak a névjegyzékét, akik a zsidóbirtokokból 50 holdnál nagyobb birtokot, vagy öt holdnál nagyobb szöllőt kaptak. óf-ázoif cipőben, könnyen raeqhülhei rÁ következő felszólaló V o z á r y Aladár volt. Tisztelettel és hálával gondol mindazokra a férfiakra, akik a megszállás idején a kisebbségi magyarság élén dolgoztak a trianoni elszakítottság revíziójáért. A nemzetiségi vidékeken rendkívüli jelentősége van a magyar tanároknak és tanítóknak, mert ők adják meg a városok magyar kulturjellegct. A Felvidéken a magyar Ezután áttértek az interpellációkra. R á t z Kálmán a miniszterelnökhöz és az igazságügyminiszterhez és a közellátási miniszterhez intézett kérdést, amelyben a lakásügyek helytelen intézzését, bizonyos jogtalan eljárásokat és a kislakásokat tette szóvá. A következő interpelláló Horváth Ferenc volt, aki a textiléi» jó* •• * v* « víiin r erenc von 3.K1 3 icxiiici~ pedagógusoknak nincs meg a kellő ,átás terén felme;űlt panasZokat [társadalmi sulyuk, hogy rendkívül fontos szerepüket betöltsék. Kéréssel fordult a földművelésügyi miniszterhez, hogy a földhözjultatás sotári különösképpen a Felvidéken ne feledkezzék meg a magyar tanárságról és tanítóságról. A javastette szóvá és azonnali intézkedéseket kért. S o ó s Pál Csongrád vármegye lüzifaellátásának biztosítása érdiekében interpellált a földművelésügyi miniszterhez, ífju Tatár Imre ugyancsak a sában belpolitikai és társadalmi rendszerünkkel foglalkozott lato. bizalommal elfo0adta. ^ I földmüvelésügyi miniszterhez inMaróthy Károly hozzaszó a- j kérdést birtokparcelU U A I w. . I - l . I - _ - rt* .. «... n H r. I I-M > X j lázasról beszélt, amelyet a kalocsai "érsekség Vajszló község határában Ma tol csy Mátyás szerint a [foganatosított, magyar kül- és belpolitikának ut-, Gról Serényi Mikisós a beimutatója az ezeréves Magyaror- ügyminisztert interpellálta, a maszág. A kormányzattal szemben eb- gyarországi zsidóság többszobás lábol adódik nz a követelmény, hogy, kásának igénybevételéről. Azt kéra magyarságot meg kell erősíteni ] te> hogy a kétszobásnál nagyobb és meg kell védeni. KORZOBAN Ma 3—5 és 7 órakor Móricz Zsigmond gyönyörű regényének filmváltozata: KEREK FERKÓ Jávor, Csortos, Egry Maria VASZABY, v. BENKÖ GYULA. LEHOTAY főszereplésével Matolcsay Mátyás felszólalásával' a napirend tárgyalására kitűzött' idő letelt, ezért Törs Tibor elnök a vitát megszakította, majd vitéz Zerinváry Szilárd, a mentelmi bizottság előadója tett jelentést. A jelentés után elfogadta a Ház azj elnöly .napirendi inditványát, hogy^ a legközelebbi ülés csütörtökön! délelőtt 10 órakor tartja, napirend-J jén a megajánlási javaslat tárgyalásával. Me s t er Miklós személyes kérdésben szólalt fel. zsidó lakásokat foglalják le és arra SZÉCHÉNYI MOZI 3, 5, 7 órakor P6KÓCZ1 NÓTBJS Mindnyájunk filmje, óriási érdeklődés,. állandó telt házak. Szereplők: TOLHAT KLÁRI.. SÁBDY JÁVOS man