Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-14 / 258. szám
IGY KEZDŐDÖTT... Hitler kiáltványai Daladior miniszterelnök szeptember | Kiáltványban fordult Hitler a rem4-én 20 óra 30 perckor rádiószozatot retiszocialista párthoz is. Ebben fel intézett a francia nemzethez: | szólítja a nemzetiszocialista vezetőket. — Szeptember elseje óta _ kezd- hogy magánéletükbe is adjanak példát te beszédét — a független Lengyel- a kötelesség teljesítésről. Hangoztatország a legérdemtelenebb támadás ál ja a kiáltvány, hogv ebben a háborudozata. Határait megsértették, várait ban senkisem fog meggazdagodni saki összebombázták. Lengyelország hősies az elkövetkezendő hónapokban, vagy ellenállást fejt ki és a kiontott vérért években azt hiszi, hogy vagyont szea német kormány felelős. A béke sorsa rezhet, az csak halálát idézi fel Hitler kesében volt, de Hitler háborút akart, Franciaország és Anglta mindent elkövetett a bébe megmentése érdekében. Még ma reggel is lépéseket lettünk Berlinben, hogy szüntessék be a hadműveleteket, de Németország elutasított bennünket, éppen ugy, ahogy előbb) kiséiieteinket is elutasította. Németország meg akarja semmisíteni Lengyelországot, hogy azután óraija Európát és szolgaságba hajtsa Franciaországot. Ezután Daladier is kijelenti, hogy lelkiismerete tiszta és Franciaország ügye minden szabad nemzet ügye E hábornt rákényszeritették Franciaországra. Mindenki a helyén lesa és a katonák bizhatnak vezetőikben, mert azok eppen olyan kiválóak, mint elődeik, akik győzelemre vitték az előző háborúban küzdő francia haderői Az emberiség jogait védjük. Éljen Franciaországi Coulondre francia nagykövet szeptember 4-én 12 óra 39 perckor jelent meg a külügvminitenumban és megkérdezte Ribbentropoh hogy kedvező választ adhat-e a francia kormány szeptember l-l jegyzékére? Amikor Ribbentrop nemleges választ adott, Conlondre ismételten figyelmeztette a külügyminisztériumot arra a súlyos felelősségre, amelvet Németország a hadmüveletek megindításával macára vállalt Közölte még azt is. bogy amennyiben délután őt óráig nem kap kedvező választ, vasv pedig egyáltalában semmilyen válasz sem jön. ugy a francia kormány hadiállapotban levőnek tekinti magát. Conlondre távozása ntán egv francia követségi titkár jelent meg a külügyi hivatalban és kikérte a frarcia követség tagjainak útlevelét Henderson angol nagykövet, valamint az angol nagykövetség személyzete szeptember 2-án, vasárnap dél ntán a belga határ felé indult, hogy elhagyja az országot. Coulondre fran cia nagykövet és a francia nagykövetség személyzete ugyancsak Belgiumon át tért vissza Franciaországba Hitler vezér és kancellár délután kiáltványban fordult a nvugati határmentén állomásozó német csapatokhoz. Kiáltványát azzal kezdte, hogy a >zsidó demokrata világellenség Angliát harcba állította Németország ellen*. Anglia a bekerítés! politika során Lengyelországot szemelte kl nrra a célra, hogy Németországot tönkre tegye, de a német—orosz szövtség, mely Európa két legnagyobb államát egyesítette abban az elhatározásban, hogv netn visel háborút egymás ellen, lehetővé teszi, hogy a keleti harcokat néhánv bét alatt sikerrel befejezzék és akkor a 90 milliós német állam teljes erejével a nyugati határ felé fordulhat — »P!utokrafa ellenfeleink ma'd be foják látnt. hogv most más Németor szággal lesz dolguk, mint 1914 ben.* — fejezte be kiáltványát a német kancellár. Hitler vezérkanoellSr kiáltványt intézett a német néphez. Kiáltványában élesen bírálja az angol diplomácia bekerítést politikáiét és különösen a danzig! kérdésben elfoglalt magatartását — »Felvesszük" a harcot a Németország megsemmisítésére iránvulö törekvésekkel szemben — hangoztatja a vezérkancellár. — Németország nem adta meg magát és minden áldozato! vállai Ez az elhatározása megingathatatlan. 1918-ban is csak a széthúzás okozta,Ném€torg£j£ .vesztét,* Az angol alsóház ülésén valameny nvi képviselő megjelent. Amikor Chamberlain sápadtan, de feltűnően nyugodtan a szószékre sietett, a kép^ viselők helyeikről felugrálva lelkesen megtapsolták. A miniszterelnök némán, de látható belső megrendüléssel fogadta az ünneptést, majd megkezdte beszédét. Mindenekelőtt felolvasta azt az ultimátumot. melvet délelőtt Sir Nevil le Henderson nyújtott át" Ribbentropnak, majd ezeket mondotta: Szomorú nap ez mindannyiunk számára, nagyon szomorú nap. Mindaz, amiben hitlem, mindaz, amiért dolgoztam, romokban hever. Greenwood helyettes munkáspárti vezér szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy pártja mindenben támogatja a kormányt Üdvözölte Anglia szövetségesét, a hősiesen küzdő Lengyelországot s hangoztatta, hogy a lengyeleket sohasem fogják cserbenhagyni. Archibald Sinciair, a liberális ellenzék vezére kijelentette: Anglia szilárdul elhatározta, hogy örökre véget vet a nemzetiszocialista uralomnak. A következő felszólaló Winston Churchill, az admiralitás újonnan kinevezett első lordja volt, akit nagy tapssal fogadtak. Kijelentette, hogy míg az ország a hábornra készülődik, az ő szivükben béke van. mert lelkiismeretük tiszta. Boldog, hogy a mostani angol fiatalság méltó őseihez és teljesíteni fogja hivatását. A lengyel fővárosban vasárnap, szeptember 3-án a déli órákban terjedt el a hir. hogy Anglia is hadiállapotba lépett Németországgal. Igy indnlt el a második világháború 1939. év szeptember elején. (Vége.) DBLM'AGY'AR ORSZÁG VASÁRNAP, 1913 november 14. A mai emberiség a hőse az „Égigérő torony"-nak Sík Sándor darabjának aktualitásáról, formanye véről es szereplőiről beszel Utazásnál * tiltozA életmód ráverj*e rendé* améiitétt. Cl émalygitL fejteit) okot. N* folojt** hogy uTezisntx jftfcU \32SSa (A Délmagyarország munkatársától) A magyar szinpad irodalmának válsága mélypontjára érkezett el. Hivatott bírálók cs az irodalom más vezető egyéniségei egyformán és egyre sűrűbben emelik fel szavukat az ellen a tespedés ellen, ami szinmüirodalmunkban mindinkább bonossá vált. A budapesti színházak kénytelenek egyik kudarcot a másik után vállalni, mert selejtes és többnyire teljesen értéktelen témájú, kidolgozású »eredeti színjátékok* azok, amelyek szinpadra ke rülhetnek Tudjuk, hogy ebben nagy szerepet játszik a háborús időkben fokozott és elkerülhetetlen sajtóellenőrzés is, amely természetesen kiterjed a szépirodalom termékeire éppenúgy, mint a szintén sokat szapult magyar filmirodalomra, azonban mégsem lehet mindent a fegyverzajban hallgatásra kénvszeritett múzsák vállára áthárítani! — Szólaljanak meg az igazi költők, akik oly hosszú idő óta és olyan makacsul hallgatnak) _ követeli a ma gyár sajtó a színpadi válsággal kapcsolatosan. Nem hallgatnak az igazi költők a színpadon sem teljesen, de ha szólnak, sajnos félreértik, vagy eteredetieskedik a szinpad formanyelvét s igy igazi, nagy sikert nem tudnak elérni. Ha tehát valamelv színház kulturprogramot tűz maga elé és az anyagi sikerrel is szeretne számot veini, akkor Shakespeare, Madách, Shaw Bernát régi és »jól bevált* darabjait tűzi műsorára ... Igy van ez Budapesten, de igy történt Szegeden is .ahol a sziniidénv eddig lefolvt sza kaszában igazi sikere Puccininak. Madáchnab és Shakespearenek volt... Szesedé a szerencse azonban, hogv igazi magyar költő új színjátékát rövidesen bemutathatja. A szerencse elsősorban azért mosolyog a szegedi szinházpublikumra, mert a költő, a katolikus magyar líra kiemel kedő egvénisége Szegeden ét. Itt neveli a szép és nemes szeretetére a magyar ifjúságot, s itt dolgozik csöndben és visszavonultan. Sfk Sándor •Égteérő torony* című. bibliai tárgvú színjátékának bemutatásáról van szó. Erről a rendkívül érdekesnek ígérkező ősbemutatóról már hírt adott a Délmagyarország s a színház kitűnő főrendezőjével: Both Bélával folvtatott beszélgetésünk során már kifeitettük hogy mennyire időszerű, milyen mai problémákkal foglalkozó darab az •Égigérő torony* annak ellenére — vagy talán az örök időszerűség miatt éppen azért —, hogy cselekménye a bibliai Szennár mezején játszódik le..Ezúttal magát a darab szerzőjét: Sík Sándort szólaltatjuk meg, nog.v — mint legilletékesebb — mondja el, miért írta a darabot s mit vár a be mutatótól. De még mielőtt hozzáfognánk Sík Sándor professzui nyilatkozatának elmondásához, hadd világítsuk meg Szeged színházi közönségének szerencséjét másik oldalról is. Ez a szegedi színház lelkes, szakavatott s mondhatnánk avantgardista vezetősége. Elsősorban •. Bánky Róbert igazgatóé az érdem, akinek —mint köz tudomású — Budapesten magánszínháza van, az Uj Magyar Színház s ottani elfoglaltsága miatt a szegedi színház vezetését teljesen rábízta arra a három fiatal és nagyon tehetséges szakemberre, akinek működése máris, a sziniidény kezdetén azt eredményezte, hogy a szegedi színház színvonala felette ál az TTj Magyar Színház színvonalának... Ez a három színházi vezetőember névszerint: T. Tőrök Emil helyettes igazgató. Fric s a y Ferenc karnagy és Both Bé{la főrendező Hogy az ő irányításuk alatt áll a szegedi színház, az a szegedi közönség második számú szeren{cséjo.., csak néhány ember egyéniségén keresztül, az egyes alakok tragédiáján, vagy komédiáján keresztül érzékeltet«m benne a tömeg sorsát és végzetével való összeütközéseit. — Az Égigérő torony témája örök emberi téma — folytatta nyilatkozatát Sík Sándor. — Éppenezért minden történése, minden jelenete ágy érezzük, hogy mai.. Csupán egy kis történeti szfnt, egy kis babyloni csillogást, néhány bibliai ccsetvonást vegyítettem bele, a színpadszerfiség kedvéért. Sík Sándor bemutatás előtt álló drámájával kapcsolatosan elmondotta még. hogy a szereplők neveit mind a Bibliából vette s valamennyien Noé nemzetségének neveit viselik. Igy az egyik főszereplő: Nimród babylo niai király, a másik pedig Ráma, a munkás építőművész. Kettőjük konfliktusa adja a bábeli torony ősszeoölésének és az örök emberi" egymást meg nem értés nvelvzavarának tragédiáját. A női fősrereulő neve egredül nem bibliai név, hanem Notretéte, az ismert csodálatos egyiptomi királynőszobor neve. Aki ezt a szobrot egys<!»-r látta, az sohasem tudj* elfeledni ezípségét, — mondja a keltő, aki annakidején látta Nofretéte, -agy Nefertete szobrát Berlinben. A Szentivánálomról folytatott éppen megbeszélést diákjai val S i k Sándor professzor, amikor a szegedi Horthy Miklós-tudományegyetem bölcsészeti karának épületében felkerestük. A szegedi színház nagyon szépen sikerűit S h a k e s p e a r e-elő&dását ugyanis legtöbbre végignézték a diákok közű! és a pro'fesszor-költő megtárgyalta velük a re mekmü és az előadás ériékeit. Az elő adás után barmadikemeleti sarokszobájában, legkitűnőbb növendékei jelenlétében válaszolt Sík Sándor az •Égigérő torony* december 1-i bemutatójával kapcsolatosan hozzáintézett . kérdéseinkie. I — A darab témája annyira kollektív. hogy okvetlenül mainak kelt len nie — mondotta —, voltaképpen az emberiség a hőse, az emberi hiúság, amely éeirférő tornyokat épít... Megi oldásában viszont kamaradarab stgy A r. „E^isérő torony formanyelve prózai. S i k Sándor elmondja, hogy miért nem versbei irta meg a drámáját, mint an inkidején Budapesten hatalmas sikert aratott »Advent* című verses kórus-drámáját, amelyet •Mennyei dal* cim alatt hozott színre Hevesi Sándor a Magyar Színházban. A Nemzeti Színházban utoljára bemutatóra került Sík-dráma, az •István király* is prózai formanyelven talált utat a közönség szivéhez, ezt is Szegeden mutatták be előszór, _ Talán egy új drámai versiormát kellene teremteni _ indokolja meg Sik Sándor, hogy miért írja darabjait prózában. — A magyar drámai jambus kissé kiélte magát, s mindig Vörösmarty páthoszát érezzük benne... Az • Égigérő torony* egyik jelenetét mégis versben irta meg a költő, a főpap bibliai látomását, amely kiemelkedő jelenete lesz a darabnak. A verset azonban itt is alig lehet érezni, csupán a látomás misztikumát érzékelteti jobban. Van még egv verses drámája Sík Sándornak. »A boldog ember inge*, ezt a drámát viszont terjedelme miatt nem lehet szinpadra vinni. Befejezésként a szegedi színházról beszél S«k Sándor Kijelenti, hogv legutóbb a város házikezeléses korszaka idején volt ilven magas színvonalú. mint most Bizalommal tekint » bemutató elé. amelvnek előkészítését a , legjobb kézben tudja... i A magvar közönség pedtg — nemcsak a szegedi, de az egész ország publikuma — nagv várakozással néz a Sík-darab bemutatója elé s azzal a forrón óhajtott reménykedéssel, hogy Szegedről ismét elindul majd valami kezdeménvező és gerjesztő erő. amely uj életet kulturális és szellemi megújhodást visz a mély csöndben alvó színpadirodalmi éjszakába .. | Csányi Piroeka Óbort, minden mennyiségben legmagasabb árban vesz KUCSKA MIHÁLY borpincészete, Szeged, Kossuth Lajos-su.fiárut 21. Telefon 29-33. 186