Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-14 / 258. szám

IGY KEZDŐDÖTT... Hitler kiáltványai Daladior miniszterelnök szeptember | Kiáltványban fordult Hitler a rem­4-én 20 óra 30 perckor rádiószozatot retiszocialista párthoz is. Ebben fel intézett a francia nemzethez: | szólítja a nemzetiszocialista vezetőket. — Szeptember elseje óta _ kezd- hogy magánéletükbe is adjanak példát te beszédét — a független Lengyel- a kötelesség teljesítésről. Hangoztat­ország a legérdemtelenebb támadás ál ja a kiáltvány, hogv ebben a háboru­dozata. Határait megsértették, várait ban senkisem fog meggazdagodni saki összebombázták. Lengyelország hősies az elkövetkezendő hónapokban, vagy ellenállást fejt ki és a kiontott vérért években azt hiszi, hogy vagyont sze­a német kormány felelős. A béke sorsa rezhet, az csak halálát idézi fel Hitler kesében volt, de Hitler háborút akart, Franciaország és Anglta min­dent elkövetett a bébe megmentése érdekében. Még ma reggel is lépése­ket lettünk Berlinben, hogy szüntes­sék be a hadműveleteket, de Németor­szág elutasított bennünket, éppen ugy, ahogy előbb) kiséiieteinket is eluta­sította. Németország meg akarja sem­misíteni Lengyelországot, hogy az­után óraija Európát és szolgaságba hajtsa Franciaországot. Ezután Daladier is kijelenti, hogy lelkiismerete tiszta és Franciaország ügye minden szabad nemzet ügye E hábornt rákényszeritették Franciaor­szágra. Mindenki a helyén lesa és a katonák bizhatnak vezetőikben, mert azok eppen olyan kiválóak, mint elő­deik, akik győzelemre vitték az előző háborúban küzdő francia haderői Az emberiség jogait védjük. Éljen Fran­ciaországi Coulondre francia nagykövet szep­tember 4-én 12 óra 39 perckor jelent meg a külügvminitenumban és meg­kérdezte Ribbentropoh hogy kedvező választ adhat-e a francia kormány szeptember l-l jegyzékére? Amikor Ribbentrop nemleges választ adott, Conlondre ismételten figyelmeztette a külügyminisztériumot arra a súlyos felelősségre, amelvet Németország a hadmüveletek megindításával macára vállalt Közölte még azt is. bogy amennyiben délután őt óráig nem kap kedvező választ, vasv pedig egyálta­lában semmilyen válasz sem jön. ugy a francia kormány hadiállapotban le­vőnek tekinti magát. Conlondre távozása ntán egv fran­cia követségi titkár jelent meg a kül­ügyi hivatalban és kikérte a frarcia követség tagjainak útlevelét Henderson angol nagykövet, vala­mint az angol nagykövetség személy­zete szeptember 2-án, vasárnap dél ntán a belga határ felé indult, hogy elhagyja az országot. Coulondre fran cia nagykövet és a francia nagykövet­ség személyzete ugyancsak Belgiumon át tért vissza Franciaországba Hitler vezér és kancellár délután kiáltványban fordult a nvugati határ­mentén állomásozó német csapatok­hoz. Kiáltványát azzal kezdte, hogy a >zsidó demokrata világellenség Ang­liát harcba állította Németország el­len*. Anglia a bekerítés! politika so­rán Lengyelországot szemelte kl nr­ra a célra, hogy Németországot tönk­re tegye, de a német—orosz szövtség, mely Európa két legnagyobb államát egyesítette abban az elhatározásban, hogv netn visel háborút egymás ellen, lehetővé teszi, hogy a keleti harcokat néhánv bét alatt sikerrel befejezzék és akkor a 90 milliós német állam tel­jes erejével a nyugati határ felé for­dulhat — »P!utokrafa ellenfeleink ma'd be foják látnt. hogv most más Németor szággal lesz dolguk, mint 1914 ben.* — fejezte be kiáltványát a német kan­cellár. Hitler vezérkanoellSr kiáltványt intézett a német néphez. Kiáltványá­ban élesen bírálja az angol diplomá­cia bekerítést politikáiét és különösen a danzig! kérdésben elfoglalt magatar­tását — »Felvesszük" a harcot a Német­ország megsemmisítésére iránvulö tö­rekvésekkel szemben — hangoztatja a vezérkancellár. — Németország nem adta meg magát és minden áldozato! vállai Ez az elhatározása megingatha­tatlan. 1918-ban is csak a széthúzás okozta,Ném€torg£j£ .vesztét,* Az angol alsóház ülésén valameny nvi képviselő megjelent. Amikor Chamberlain sápadtan, de feltűnően nyugodtan a szószékre sietett, a kép^ viselők helyeikről felugrálva lelke­sen megtapsolták. A miniszterelnök némán, de látható belső megrendülés­sel fogadta az ünneptést, majd meg­kezdte beszédét. Mindenekelőtt felolvasta azt az ul­timátumot. melvet délelőtt Sir Nevil le Henderson nyújtott át" Ribbentrop­nak, majd ezeket mondotta: Szomorú nap ez mindannyiunk számára, nagyon szomorú nap. Mind­az, amiben hitlem, mindaz, amiért dol­goztam, romokban hever. Greenwood helyettes munkáspárti vezér szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy pártja mindenben támogatja a kormányt Üdvözölte Anglia szövetsé­gesét, a hősiesen küzdő Lengyelorszá­got s hangoztatta, hogy a lengyeleket sohasem fogják cserbenhagyni. Archibald Sinciair, a liberális el­lenzék vezére kijelentette: Anglia szi­lárdul elhatározta, hogy örökre véget vet a nemzetiszocialista uralomnak. A következő felszólaló Winston Churchill, az admiralitás újonnan ki­nevezett első lordja volt, akit nagy tapssal fogadtak. Kijelentette, hogy míg az ország a hábornra készülődik, az ő szivükben béke van. mert lelki­ismeretük tiszta. Boldog, hogy a mostani angol fia­talság méltó őseihez és teljesíteni fog­ja hivatását. A lengyel fővárosban vasárnap, szeptember 3-án a déli órákban terjedt el a hir. hogy Anglia is hadiállapotba lépett Németországgal. Igy indnlt el a második világhábo­rú 1939. év szeptember elején. (Vége.) DBLM'AGY'AR ORSZÁG VASÁRNAP, 1913 november 14. A mai emberiség a hőse az „Égigérő torony"-nak Sík Sándor darabjának aktualitásáról, formanye véről es szereplőiről beszel Utazásnál * tiltozA életmód ráverj*e rendé* améiitétt. Cl émalygitL fejteit) okot. N* folojt** hogy uTezisntx jftfcU \32SSa (A Délmagyarország munkatársá­tól) A magyar szinpad irodalmának válsága mélypontjára érkezett el. Hi­vatott bírálók cs az irodalom más ve­zető egyéniségei egyformán és egyre sűrűbben emelik fel szavukat az ellen a tespedés ellen, ami szinmüirodal­munkban mindinkább bonossá vált. A budapesti színházak kénytelenek egyik kudarcot a másik után vállalni, mert selejtes és többnyire teljesen értékte­len témájú, kidolgozású »eredeti szín­játékok* azok, amelyek szinpadra ke rülhetnek Tudjuk, hogy ebben nagy szerepet játszik a háborús időkben fo­kozott és elkerülhetetlen sajtóellenőr­zés is, amely természetesen kiterjed a szépirodalom termékeire éppenúgy, mint a szintén sokat szapult magyar filmirodalomra, azonban mégsem lehet mindent a fegyverzajban hallgatásra kénvszeritett múzsák vállára áthárí­tani! — Szólaljanak meg az igazi költők, akik oly hosszú idő óta és olyan ma­kacsul hallgatnak) _ követeli a ma gyár sajtó a színpadi válsággal kap­csolatosan. Nem hallgatnak az igazi költők a színpadon sem teljesen, de ha szólnak, sajnos félreértik, vagy et­eredetieskedik a szinpad formanyel­vét s igy igazi, nagy sikert nem tud­nak elérni. Ha tehát valamelv színház kulturprogramot tűz maga elé és az anyagi sikerrel is szeretne számot veini, akkor Shakespeare, Madách, Shaw Bernát régi és »jól bevált* da­rabjait tűzi műsorára ... Igy van ez Budapesten, de igy történt Szegeden is .ahol a sziniidénv eddig lefolvt sza kaszában igazi sikere Puccininak. Ma­dáchnab és Shakespearenek volt... Szesedé a szerencse azonban, hogv igazi magyar költő új színjátékát rövidesen bemutathatja. A szerencse elsősorban azért mosolyog a szegedi szinházpublikumra, mert a költő, a katolikus magyar líra kiemel kedő egvénisége Szegeden ét. Itt ne­veli a szép és nemes szeretetére a ma­gyar ifjúságot, s itt dolgozik csönd­ben és visszavonultan. Sfk Sándor •Égteérő torony* című. bibliai tárgvú színjátékának bemutatásáról van szó. Erről a rendkívül érdekesnek ígérkező ősbemutatóról már hírt adott a Dél­magyarország s a színház kitűnő fő­rendezőjével: Both Bélával folvtatott beszélgetésünk során már kifeitettük hogy mennyire időszerű, milyen mai problémákkal foglalkozó darab az •Égigérő torony* annak ellenére — vagy talán az örök időszerűség miatt éppen azért —, hogy cselekménye a bibliai Szennár mezején játszódik le..­Ezúttal magát a darab szerzőjét: Sík Sándort szólaltatjuk meg, nog.v — mint legilletékesebb — mondja el, miért írta a darabot s mit vár a be mutatótól. De még mielőtt hozzáfog­nánk Sík Sándor professzui nyilat­kozatának elmondásához, hadd vilá­gítsuk meg Szeged színházi közönsé­gének szerencséjét másik oldalról is. Ez a szegedi színház lelkes, szakava­tott s mondhatnánk avantgardista veze­tősége. Elsősorban •. Bánky Róbert igazgatóé az érdem, akinek —mint köz tudomású — Budapesten magánszín­háza van, az Uj Magyar Színház s ot­tani elfoglaltsága miatt a szegedi szín­ház vezetését teljesen rábízta arra a három fiatal és nagyon tehetséges szakemberre, akinek működése már­is, a sziniidény kezdetén azt eredmé­nyezte, hogy a szegedi színház szín­vonala felette ál az TTj Magyar Szín­ház színvonalának... Ez a három szín­házi vezetőember névszerint: T. Tő­rök Emil helyettes igazgató. Fri­c s a y Ferenc karnagy és Both Bé­{la főrendező Hogy az ő irányításuk alatt áll a szegedi színház, az a sze­gedi közönség második számú szeren­{cséjo.., csak néhány ember egyéniségén ke­resztül, az egyes alakok tragédiáján, vagy komédiáján keresztül érzékelte­t«m benne a tömeg sorsát és végzeté­vel való összeütközéseit. — Az Égigérő torony témája örök emberi téma — folytatta nyilatkoza­tát Sík Sándor. — Éppenezért min­den történése, minden jelenete ágy érezzük, hogy mai.. Csupán egy kis történeti szfnt, egy kis babyloni csil­logást, néhány bibliai ccsetvonást ve­gyítettem bele, a színpadszerfiség ked­véért. Sík Sándor bemutatás előtt álló drámájával kapcsolatosan elmondotta még. hogy a szereplők neveit mind a Bibliából vette s valamennyien Noé nemzetségének neveit viselik. Igy az egyik főszereplő: Nimród babylo niai király, a másik pedig Ráma, a munkás építőművész. Kettőjük kon­fliktusa adja a bábeli torony ősszeoö­lésének és az örök emberi" egymást meg nem értés nvelvzavarának tragé­diáját. A női fősrereulő neve egredül nem bibliai név, hanem Notretéte, az ismert csodálatos egyiptomi király­nőszobor neve. Aki ezt a szobrot egys<!»-r látta, az sohasem tudj* elfeledni ezípségét, — mondja a keltő, aki annakidején látta Nofretéte, -agy Nefertete szob­rát Berlinben. A Szentivánálomról folytatott éppen megbeszélést diákjai val S i k Sándor professzor, amikor a szegedi Horthy Miklós-tudomány­egyetem bölcsészeti karának épületé­ben felkerestük. A szegedi színház nagyon szépen sikerűit S h a k e s ­p e a r e-elő&dását ugyanis legtöbbre végignézték a diákok közű! és a pro­'fesszor-költő megtárgyalta velük a re mekmü és az előadás ériékeit. Az elő adás után barmadikemeleti sarokszo­bájában, legkitűnőbb növendékei je­lenlétében válaszolt Sík Sándor az •Égigérő torony* december 1-i bemu­tatójával kapcsolatosan hozzáintézett . kérdéseinkie. I — A darab témája annyira kollek­tív. hogy okvetlenül mainak kelt len nie — mondotta —, voltaképpen az emberiség a hőse, az emberi hiúság, amely éeirférő tornyokat épít... Meg­i oldásában viszont kamaradarab stgy A r. „E^isérő torony formanyelve prózai. S i k Sándor elmondja, hogy miért nem versbei irta meg a drá­máját, mint an inkidején Budapesten hatalmas sikert aratott »Advent* cí­mű verses kórus-drámáját, amelyet •Mennyei dal* cim alatt hozott szín­re Hevesi Sándor a Magyar Szín­házban. A Nemzeti Színházban utoljá­ra bemutatóra került Sík-dráma, az •István király* is prózai formanyel­ven talált utat a közönség szivéhez, ezt is Szegeden mutatták be előszór, _ Talán egy új drámai versiormát kellene teremteni _ indokolja meg Sik Sándor, hogy miért írja darab­jait prózában. — A magyar drámai jambus kissé kiélte magát, s mindig Vörösmarty páthoszát érezzük ben­ne... Az • Égigérő torony* egyik jele­netét mégis versben irta meg a költő, a főpap bibliai látomását, amely kiemel­kedő jelenete lesz a darabnak. A verset azonban itt is alig lehet érezni, csu­pán a látomás misztikumát érzékelteti jobban. Van még egv verses drámája Sík Sándornak. »A boldog ember in­ge*, ezt a drámát viszont terjedelme miatt nem lehet szinpadra vinni. Befejezésként a szegedi színházról beszél S«k Sándor Kijelenti, hogv legutóbb a város házikezeléses kor­szaka idején volt ilven magas színvo­nalú. mint most Bizalommal tekint » bemutató elé. amelvnek előkészítését a , legjobb kézben tudja... i A magvar közönség pedtg — nem­csak a szegedi, de az egész ország publikuma — nagv várakozással néz a Sík-darab bemutatója elé s azzal a forrón óhajtott reménykedéssel, hogy Szegedről ismét elindul majd valami kezdeménvező és gerjesztő erő. amely uj életet kulturális és szellemi meg­újhodást visz a mély csöndben alvó színpadirodalmi éjszakába .. | Csányi Piroeka Óbort, minden mennyiségben legmagasabb árban vesz KUCSKA MIHÁLY bor­pincészete, Szeged, Kossuth Lajos-su­.fiárut 21. Telefon 29-33. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom