Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-12 / 256. szám

Szász Lajos miniszter feeszéeZe az esztelen pazarlás ellen Nem a kereskedelem, hanem a zugforgalom vonzza a kereskedelmi pályára az embereket Budapest, november 11. 'A Ma-J — Csodálkozom — folytatta gyar Kálvin Szövetségben S ász Szász miniszter —, hogy éppen Lajos közellátási miniszter az ak-1hölgyek, akik mégis csak finomabb I 11A Ive- I » 1 „ t „ n. "1 1 111**1 * • A , A, . , lelkűek, mint a férfiak, — nem ér­zik ennek ferdeségét, nem érzik, hogy nem szabad soha, különösen a mai viszonyok között ilyen célokra odaadni. Meg kell nézni, hogy ma, amikor az ország a legnagyobb ruházkodási nehézsé­gekkel küzd, amikor a legnagyobb inség van ezen a téren, egyes hir­detések, ahol különösképpen a női ruhanemüeket hirdetik, nemcsak tuáJis közellátási kérdésekről be­szélt — Minden háborúnak' vannak vámszedői — mondotta Szász La­jos —, minden háborúnak vannak, akiket megtéveszt, megszédít a pénz, a gazdagság utáni vágy és akik e vágytól ösztönözve, mások könnyének, mások vérének hullása árán akarnak anyagiakat nyerni. i1Az emberek — mondotta — ma <nem takarékoskodnak sem idővel, sem a pénzzel. Ma nem elég, ha bárki is elvégzi megszokott mér­tékkel kimért napi munkát, ma mindenkinek legalább kétszer any­nyit kell dolgoznia, mint rendes viszonyok kőzött. Nem elég a ka­tonai hősiesség, nem elég csatát nyerni a harctereken, de idehaza fáradhatatlan erővel kell dolgozni mindenkinek, hogy munkájával tá­mogassa a messze harctéren küz­dőket, az itthon őrtállókat. Dolgoz­ni kell, hogv a harc ne legyen med­dő, hiábavaló, mert a hősiesség nem termi meg a maga gyümöl­csét, ha azt az itthonievők fokozott munkája nem támasztja alá. Min­denki szalad, rohan a pénz után és sokszor olyanokba fekteti, amire semmi szüksége nincs. Fényűzés, halmozás, pocsékolás anyagban az egész vonalon és emellett állandó és hangos panasz. Panasz részben a jogosultak részéről, akiknek tény­leg nincs módjukban, hogy meg­szel ezzék az anyagot, amire szük­ségük volna, hiszen ezek nem tud­tak készleteket gyűjteni. A másik oldalról is panaszkodnak, ez azon­ban teljesen indokolatlan. Ha va­lakinek csak négy ruhája van, ne panaszkodjék, hogy nem tud ötö­diket csináltatni, vagy műszálas anyagot tudna csak venni. Amig azt lehet látni, hogy az egyik olda­lon alig lehet ellátni az emberekot. addig a másik oldalon tobzódik a fényűzés és még hirdetik is, hogy miyen kivételes anyagból milyen szép ruhát csináltattak. Vannak, akik odadják a nevüket, odaadják pénzüket reklámcélokra cégeknek, hogy hirdessék: ennek vagv annak nz előkelő hölgynek milyen szép ruhát, milyen szcp anyagból ké­szítetlek ... Belvárosi Mozi Ma és a kővetkező napokon mnnciiiause a csodálatosan szép szines filmóriás. H8NS HLBCRS-sí? Előadások kezdete: 31 "i r. 1 4 3 5 és órakor. zngkereskedelem végtelen elfa julá- J DÉLM AGY ARORSZAQ sának is. PÉNTEK, 1943 november 12. a női, de — hangsulvozom — sok- üu^cunuuivi ü»u mcgcu.i v;., « , . . , , , . szor a férfiszemérmet is sértő raj- igy fajul el a kereskedelem lánco- ctetués, na,f>?" T^ ?ÍJ 2 I — Ne higyjék' — Hangsúlyozta Szász miniszter —, hogy a zugke­rcskcdelcm abban áll, hogy valaki beteg gyermekének zugforgalomban vesz egy félliter tejet. A zugforgal­mat azok okozzák, akik szükségle­tüket meghaladó mértékben, saját használatukra jelenleg nein is szük­séges árukat halmoznak, vásárol­nak mértéktelenül. Nincs egyetlen szavam sem a zugforgalomban résztvevő termelők vagy kereske­dők mentségére, de van vádló sza­magukatjvam a zugforgalom vásárlói ellen. Ez a zugforgalom kereskedelem­ellenes hangulatot is kivált. De ha jól megnézzük a kérdést, nemcsak a kereskedelemben, hanem a ter­melésben és a fogyasztás oldalán is egyaránt érvényesülnek ezek a saj­nálatos jelenségek. Ma mindenki a kereskedelemből akar megélni és A Felvidék magyar rcnesszansza Kassáról származott át a Kárpáto­kon túlra. Kassa mutja és jelentő­sége szabja meg ennek a városnak az életét és jövőjét. Az elmúlt husz cv csak annyi nyomot hagyott itt, ''hogv leromboltak néhány régi épii­zok kíséretében jelennek meg. lássá azoknál, akik most nagyon Hogy ez ellen a magyar társadalom-: rávetették magukat a kereskede­nak nincs szava, nagy része van a lemre éppen a zugforgalom miatt. M egyetemi tanács ismertette a knitHSzminlszterrel az egyetem legidőszerűbb Kérdéseit Budapest, november 11. A szege­di Horthy Miklós-tudományegye­tem 1943—44. évi uj tanácsa 10-én, szerdán tisztelgő közoktatásügyi miniszternél.. Az egyetemi tanács ismertette a szegedi egyetem legidőszerűbb kér­délelőtt bemutatkozó és Idéseit, minek meghallgatása után a látogatáson volt S z i-'miniszter hosszasan elbeszélgetett tett helyetlük. Rossz emléket saj­nos többet hagyott, de mindez el­múlik. De az ÓNGsA házak, ame­lyeket ma avatunk és az azokban levő szeretet, áldozatkészség és bol­dogság nem mulandó. És soha nem múlik el az a gravitáció, amit ez a város kulturája és helyzete jelentett nemcsak Magyarország határain belül, de mesze azon tul is. Talán az egyedüli városunk ma, amely együtt dolgozott idegen vá­rosokkal, amelyekben nemetközi élet zajlik le. Most a visszatérés évfordulóján a tudománynak és a kulturának, a szellemi felsőbbren­dűségnek, a katonai erőnek ünnepe folyik Aassán. Senkit sem bántva, senkit sem provokálva ünneplünk ma itt. Ahogy itt egyetértés, rend és nyugalom honol, hogy ez a vá­ros a háború 5. évében ilyen szép gazdag ünnepet rendez, azt hiszem jsenkit sem bánthat, senki érzékeny­ségét nem sértheti, mert hiszen ha a magasabb kultura, a magasabb emberi élet a szép és, nemes gon­Kassa, november 11. Kassa fel-.ahol öt évvel ezelőtt a Kormányzói dolkodás valakit sért vagy bánt, szabaditási ünnepségére Kassára ^ur bevonulása alkalmából rende- az önmagát itéli el. Kassának jö­érkezelt Ivállay Miklós minisz-jzett diszes ünnepség lefolyt. j főjét abban a munkában latom, terelnök, Bornemisza Géza, J A Himnusz után S z a p á r y Sán-i amit maga alakított ki magának az Szinyei-Merse Jenő és An- jdor elszavalta Gyula diáknak »Kas- elmúlt századok nagyon nehéz nap­tal István miniszter, Bárczay.sai ének* cimü alkalmi költemé-)j'aiban. Mint a magyar kulturá­János, Gergelyfy András és nyét, majd Kállay Miklós minisz- nak. a magyar életnek és a magyar terelnök mondott ünnepi beszédet, .barátság keresésnek legészakibb ny e i-M e r s e Jenő vallás- és a tanács tagjaival. (MTI) Kassa tőlünk soha el nem szakadhat, mert mindig magyar volt és az is marad Kállay Miklós miniszterelnök beszéde Kassa magyar jelentőségéről Pataky Tibor államtitkárok. Báró vitéz Schell Péter főis­pán üdvözölte a miniszterelnököt és a kormány mindannyian a réytvettek az ünnepi szentmisén, amelyet Serédi Jusztinián bibo ros-hcrcegprimás mutatott be. M a d a rá s z István kassai meyéspüs­Kijelentette egyebek között, hogy Kassán, ahol nincs nemze.tiségi tagjait. Ezután\kérdés, elvonatkoztatja magát et­székesegyházban ítől és a ma politikai problémiától. végvára készüljön fel arra a hiva­tásra, ami rá vár egyetértésben él­ve itt örök magyarságában támasz­pontjaként a magvar nemzeti, gaz­• -* -- és kulturális törekvéseknek. dasági hanem a városról, nemzetünk rend­jébe való heleilleszkedéséről, jö-; Kassa tőlünk soha el nem szakad­ve.ndőjéről kiván beszélni, Ihat, mert mindig magyar volt cs Kassán nem a politikai gondolák^ is marad, pök mondott ünnepi szentbeszédet, jaz uralkodó. A városnak egcszení A nagy lelkesedéssel fogadott Mise után Kállay Miklós minisz-Imás jelentősége volt gazdasági és ünnepi beszéd után 'Iarczal Géza terelnök megkoszorúzta a Dóm fa-j kultúrpolitikai szempontból s eb- l uondott beszédet a kassaiak neve Iában levő Rákóczi emlékművet.'ben a vonatkozásban sem központ.!ben. Az ünnepség után Bornemisza valamint a főutca egyik házán el-llraném annál sokkal több. Kezdő Géza iparügyi miniszter megnyl­belyezett jelképes oltárt, a haza-;Pont és vég volt. Egy fontos vonal- totta az országos műszaki muzeu­szeretet és áldozatkészség oltárát. nak, Kassa—Krakkó-i vonalnak niot, Kuzmich Gábor poslavezér­Ezután került sor a nap legki-^Syik kezdö> illetve végpontja. Gaz- ingató pedig az országos bélyeg­emelkedőbb ünnepségére, amelynektdaS és erede1i önáUó kultúra vilá- kiállítást. (MTI) színhelye a Szent Korona-tér vöít,ÍPa az önálló virágzó gazdasági „ mmmi a hősi'emlékmű előtt az a helv. {emporlumnak főállomása. Kassa IIIMIIIII Enrónn egyik legfontosabb konti­nentális utja volt, amely a Fekete­tenger és a Keleti-tenger között vonult, és a magyar föld kincseit cserélte ki az északi szomszédok terményeivel. A krakkói egyetemen pedig sok magyar diák tanult, kö­zülük nem egy professzorrá lett ot­tan. A cazdasási élet és a tudo­KORZUBA 2 órás kacagóest! SZELSCZICY ZIT* Billcsy, HajiuSssy, Erdélyi Mict, Makláry, Pethei mm micski. mány művelése, mellett itt ragyog' körülöttünk szépségesen Kassa, mint utódjainknak tanitó igazsága.' Sz*»cfteny§ Hozi Ma is 3, 5, 7 órakor! Még tna is a bemutató után egy héttel, telt házak kacagják végig a legjobb, legmulatságosabb ma­gyar vigjátékotl ÉJJELI ZENE SAKDY, KELEMEN É, B1L1CSI, GOZMANY, PETHYS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom