Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-09 / 253. szám
A szükséglakások után ne szedjen lakbért a város (A Délin agyarország munkatársától) Évekkel ezelőtt létesítette a város a szükséglakásokat, azok számára, akik nem képegek megfizetni a lakbért és emiatt az utcára kerültek ki- Eleinte alig 20 ilyen szükséglakást tartottak fenn a Csillag-téren és ezek sem teltek meg. tőhb volt az üres közülük, mint amennyiben laktak. Később már mindinkább szükség volt ezekre a lakásokra, olyannyira, hogy kevésnek bizonyult a husz lakás és a Cserepes-soron is több városi kislakást szükséglakásokká alakított át a város. Ezidőszerint nyolcvan szükséglakás városban, van a aegyven a Csillag-téren és ugyanennyi a Csarepessoron. Idővel mind több városi kislakást alakítottak át szükséglakásokká, de a meglevő nyolcvan lakás is kevésnek bizonyult már. Hétrőlhétre mind többen jelentkeznek a népjóléti hivatalnál és szükséglakás kiutalását kérik, de ennek hiányában a vá TOS hatósága ezeket a kérelmeket nem tudja kielégíteni. A nyolcvan szükséglakás teljesen meglelt, ujabb igénylő számára már nem E het sem a Csillag-téren, sem pedig a Cserepessoron helyet biztositant. Pedig a szükséglakásoknak az volna a hivatásuk, hogy a szükségnek megfelelően. ideiglenesen vegyék igénybe azokat, más lakás bijján azonban az oda beköltözött lakók, nem képesek kiüríteni a lakáshelyiségeke'. Hónapok óta működik már Szege iáén is a lakáshivatal, dc lakáshelyiségek hiányában nem tudja kielégíteni az igényeket. Hivatalos megállapítás szerint Szegeden az a helyzet, hogy egyetlen üres lakás sincs a városban, *z igénylések ellenben napról-napra szaporodnak. Bejelentették a lakáshivatalban a minap, hogy vannak nagylakások Szegeden, amelyekben aránylag kevesen laknak, ezekből kellene igénybe venni néhány nélkülözhető szobát, a miniszteri rendelet azonban erre még nem ad módot. Nemrég történt, hogy egy külvárosi család lakáskiutalását kérte azzal, hogy az a helyiség, amelyikben most laknak, lakhatatlan. Bizottság is járt künn a lakásban, ahol a talajviz feltört és a bútorokat téglákra Állították, ne mardossa azokat a viz. A tiszti orvos is megvizsgálta a lakást és egészségtelennek, valamint lakhatatlannak nyilvánította. A bérlőt azonban nem lehetett máig sem kilakoltatni a Belvárosi Mozi Ma kedden utoljára! A legszebb magyar film Mária nővér Szörényi, Svéd, Jávor 3, 5, 7 helyiségből, mert nincs a városban lakás és a szükséglakások is teljesen megleltek. A csillagtéri és a cserepessori szükséglakások legtöbbjében az ideiglene sen odahelyezett családok már hosszú evek óta ott laknak, némelyike már 10—12 esztendeje bérlője a szükséglakásnak. A helyiségek bérét pár évvel ezelőtt a város megállapította, havi 10—12 pengős béreket állapítottak meg, de a teljesen keresetnélküli családok még ezt a méltányos bérösszegeket sem tudják megfizetni, hanem huzamosabb ideje hátralékban vannak a laiásbérrel. Most azután a hátralékos bérlők ügyét áttették a tiszti ügyészséghez és minden egyes hátralékost felszólított az ügyészség, hogy fizesse meg tartozását, különben * kilakoltatási eljárást folyamatba teszik ellene. A szükséglakások bérlői körében nagy izgalmat keltett a tiszti ügyészség eljárása. A legtöbbjük ugyanis olyan helyzetben van, hogy még a méltányosnak mondható 10—12 pengős béreket sem tudják megfizetni, nemhogy a felszaporodott hátralékukat törlesztettek. Értesülésünk szerint ebben az ügyben az érdekelt bérlők felkeresik a polgármestert, hogy engedje el számukra a bérhátralékot és a szükséglakások után ne számitson lakbért a város. Kállay Miklós miniszterelnfik beszéde Huszton a magyarság és a nemzetiség közös sorsáról Huszt, november 8. Egész Kárpátalja ünnepe, a magyar—ruszin testvéri együttérzés és sorsközösség szimbóluma volt az a lélekemelő ünnepség, amelynek keretében Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap délben Huszton felavatta a régi koronaváros előző háborúban elesett hőseinek emlékmüvét. A máramarosi kirendeltség területéről 98 ruszin község küldöttsége jött el erre az ünnepségre, de Kárpátalja többi falvaiból is nagyszámban vett részt a ruszin lakosság a ruszin hősi emlékmű felavatásán. Népi viseletben, vasúton, szekéren és gyalog özönlöttek vasárnap Kárpátalja minden részéről a ruszinok Husztra, nemcsak azért, hogy tanúi legyenek az emlékmű felavató ünnepségén, hanem hogy együttérzésüket fejezzek ki a magyarság, hálájukat a kormány iránt azért a gondoskodásért, amelyben részük van. A huszti ünnepségen a miniszterelnökön kivül resztvett még Csatay Lajos honvédelmi miniszter, vitéz Lukács Béla miniszter és Antal Tstván nemzetvédelmi propagandaminiszter, továbbá Tomcsáuyi Vilmos Pál, Kárpátalja kormányzói biztosa, vitéz T h u r á n s z k y László és P at a k y Tibor miniszterelnökségi államtitkárok: ott voltak Kárpátalja hatóságainak többi vezetői is, valamint a kárpátaljai képviselők és felsőházi tagok teljes számban. Budapest Székesfőváros, amelynek Huszt egyik testvérvárosa, S zentmiki óssy József székesfővárosi főjegyzővel az élén küldöttséggel kópvseltetle magát. Á vasulállomáson ünnepélyes fogadtatásban részesítették a miniszterelnököt, aki a többi megjelent előkelőségekkel egvült azonnal a váD«EMXGYAROBSZA(5 KEDD, 1943 november fy;amidőn tablettái: meg ffjáíSJtafóatvhatnak a fájdalmai agyú központjára és üykép fpegszdnnek a panaszok is KORZOBAN 2 órás kacagóest! SZELECZKY ZIT@ Blllcsy, Hajmissy, Erdélyi Mlci, Makléry, P athes SZIÁMI MIICSKB ros főterére, a hősi emlékműhöz hajtatolt. A főtéren elhelyezkedett többezer főnyi tömeg lelkes ünnep lésben részesitelte a miniszterelnököt és a kormány tagjait. Dr. Dud i n s z k y Béla alispán, a máramaramarosi közigazgatási kirendeltség vezetője magyar és ruszin nyelven üdvözölte a megjelenteket, majd Kállay Miklós miniszterelnök mondott avató beszédet. A miniszterelnök a szoboravató beszédében a hősök emlékének áldozva hangsúlyozta, hogy a ruszin ncp hűsége nem ujkeletü, nem mondva csinált, nem érdekből fakadó. Amióta a ruszin nép sok-sok századdal ezelőtt hozzánk jött, egyetlen nyoma sincs annak, hogy hűtlen lett volna a nagyar anyaországhoz, az államépitő és államfenntartó magyarsághoz. Zavartalan volt az az együttélés, amig egyes emberek kizárólag egyéni érvényesülési vágyukból nem igyekeztek megbontani azt az összhangot, amelyet a történelem és a jó Isten szabott meg az itt élő népek és a magyarság között. Ezekkel szemben tényeket kell felsorakoztatni, azt a tényt, hogy j mind a ruszinok, mind a magyarországi románok a határainkon túli elnyomás ellen menedéket és szabadságot keresve jöttek és sorakoztak a magyar állani és hatalom védelme alá, hogy számukban itt nem fogyatkoztak, népi erejükből nem veszitettek, hanem számban, népi erejükben, vallásukban nemcsak megmaradva, hanem megerősödve éllek évszázadokon kersztül velünk együtt a magyar állam keretében. Ezt bizonyítja az is, hogy ezen a földön csak a magyarság tudott a nemztiségekkc! együtt élni, államot alkotni — mert ezen a földön csak a magyar államiság tud és tudott tartósan bekét, biztonságot nyújtani. — Bármit is próbáljanak hireszI telni rólunk történelmünket nem | ismerő vagy azt ferditő ellenfeleink és bármiképpen is próbálják lemo-1 j solyogni az ezer cvre való hivali közöst, a mai nagy világégésben és' kavarodásban az egyedüli pozitívum, amely a Kárpát-medence kérdésének megoldásánál szóba jöhet. < a magyar ezeréves rnult, annak tárgyilagos kritikája és a mai kot. nemzetiségi és szociális szemléleteinek megfelelő konzekvenciái. A miniszterelnök beszédében hálával emlékezett meg K u r t y á k Jánosról, aki Husztról irányította a ruszinság politikai pályájának küzdelmét és aki példásan össze tudta egyeztetni a magyar hazához, a magyar állam szerkezetéhez valói töretlen hűséget a ruszin nép érdekeinek, szabadságának és törekvéseinek felkarolásával. Végül hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy nekünk magyaroknak és a Kárpátoknak medencéjében elő minden népének szent kötelességünk, hogy egymás segítségére siessünk és földünk szabadságát népi és nemzet életünk függetlenségét, idegen befolyástól mentességét ugy, hogy abból mindnyájunkra a legtöbb jó és a béke és nyugalom származzon, kimunkálni szent emberi, hazafiúi kötelességünk. rA miniszterelnök nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszédét ezután B r ó d y András országgyűlési képviselő ismertette ruszin nyelven, ezután került sor a hősi emlékmű leleplezésére, majd az emlékmüvet dr. Popovi cs Sándor községi főbiró átvette Huszt koronaváros közönsége nevében. Ezután a keresztény felekezetek papsága megáldotta a hősi emlékmüvet. Ruszin k ó Miklós görögkatolikus kanonok zárószavai után az emlékmüvet megkoszorúzták, majd a magyar himnusz és a ruszin himnusz elénekése után katonai díszmenet zárta be az ünnepséget. Széchenyi Mozi Ma 3, 5 7 órakor! A legbájosabb.) legaranyosabb magyar vígjátéki CHILI ZENE Csupa (terű, vidámság. Szereplők: SÚRDY JÁNOS KELEMEN ÉVA BILICSI TIVADAR GOZMÁNT GYÖRGV LADOMERSZKY MARGIT