Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-07 / 252. szám

4

DELM AGY ARORSZ A(J VASÁRNAP. HM3 november 7. bácz Jószef egyrendbeli folytatólagosan elkövetett megvesztegetésért 500 pengő pénzbüntetést kapott, Nagygyörgy Gézát felmentette a bűnpártolás alól. Vezért és Gábort ezenkívül kötelezte a törvényszék 1200 pengő bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet terjedelmes indokolása részletesen leírja Vezér Ernő egész közhivatali pályafutását, majd azokkal az időkkel foglalkozik bővcblten, amikor zárlatot rendeltek el a rézgálic forgalmára és a rézgálic csak a földmüvelésügyi minisztérium állal kiadott utalványokra volt kiutalható. A rézgálicutalványok kiosztását a város területén és az idetartozó Röszke, va-( lamint Szentmihálvtelken Vezér Ernő városi iroda igazgató végezte, mint az elsőfokú közigazgatási hatóság megbízottja. Az irodaigazgató visszaélést követett el a rézgálicutalványokkal, olymódon, hogy a rézgálickiutalásokról vezetett naplóban nagyobb mennyiségű rézgóltoot jegyzett be. mint ameny. nyit csakugyan kiadott. Sok esetben egyáltalán be sem irta » kiadott mennyiséget. A hamis beírást muga Vezér Ernő végezte, mintegy 400 esetben pedig az ő diktálása után Gábor Miksa irta be a hamis tételeket. Névszerint felsorolja itt az indokolás kik azok, akiknek rovására igy hamis tételeket jegyzett be Vezér, majd rátér arra, hogyan vesztegette meg a többi vádlott Vezér Ernőt borral, aprójószággal, egyéb természetbeni ajándékokkal és pénzzel. A terjedelmes, nagy alapossággal megszerkesztett ítélet ismertetése annak ellenére, hogy egyes részek nem kerültek felolvasásra, háromnegyed 12-kor ért véget. A kiváló jogi tudással, nagy alapossággal megszerkesztett Ítéletnek, dr. Z o 1n^y itéletszerkesztő bíró pompás rpurvkájának ismertetése után dr. Szarvas János elnök kérdést intézett a vádlottakhoz, hogy megnyugszanak-e rájuk kiszabott ítéletben. Vezér Ernő fellebbezést jelentelt be a bűnösség megállapítása, minősítése és a pénzbüntetés alacsony átszámítási kulcsa miatt, Gábor a minősítés miatt, enyhítésért. Gábor Miksa kérte továbbá szahadlábrnhclyezését, ezt a törvényszék el is rendelte. Liliom Károly megnyugodott az Ítéletben, ugyancsak megnyugodott Katona Kálmán, Puskás Péter, Bodó József Tombácz József és Nagygyörgy Géza, mig Kalmár Jenőné, Gera József és Kohajda György fellebbezést jelentettek be. Dr. Mecsér József kir. ügyész Katona Kálmán, Puskás Péter, Bodó József. Tombácz József és Nagygyörgy Géza esetében szintén megnyugodott az ítéletben, mig a '.öbbiek esetében sulyosbbitásért jc lentett be fellebbezést. |A bánáti magyarság családi ünnepe Üdvözlégy Cézár, a haláiraszantak üdvözölnek! — Kovács István bánsági püspöki helytartó negyedszázados jubileuma — A bánsági magyarság élni-akarása A bánsági magyarság a mai viszo- valaha is megfordultak nála nagybecsnyokhoz mérten talán szükebbkörii, de annál bensőségesebben ünnepelte meg Kovács István pápai prelátus, ajtonymonostori apát és püspöki helytartó nagybecskereki működésének huszonöt éves jubileumát. Működése egy egész időszaknak története a bánsági magyarság múltjából. Akik csak kereki székházában, vagy csak egyet lencgyszer is hallották tüzes szónoklatait, nem vonhatják ki magukat lelkesítő befolyása alól. Élettörténete részben személyes kvalitásainál, részben a korszak történelmi jelentőségénél fogva a legérdekesebbek egyike. Csernoch csanádi püspök központi papja Temesvarott Olvassa a Délmagvarországot, hirdessen a. Dáímaavarországban! Tanulmányait a bécsi Pázmáneura"oan végezte, majd még Csernoch János, a későbbi biboros-herccgpi imás. mint csanádi püspök kinevezte az egyházmegye akkori székvárosába, Temesvárra, hol teologiai tanár lett. G 1 a 11 f e I d e r Gyula püspök közvetlen környezetébe rendelte: megtette udvnri papjának. Ezenkívül számos hivatalt és megbízatást nyert el. Utóbbiakhoz tartozott a székesegyházi hitszónok tisztsége.. Több, mint negyedszázad multán is emlegetik a temesváriak, a temesvári dómtemplomban tartott szónoklatait, gyakran a püspök jelenlétében. Ha megtudták, hogy Kovács mondja a prédikációt, tömegf-sen vonultak be a székesegyházba. Midőn 1918-ban elhagyta Temesvárt és külön-külön búcsúztatták különböző működési körébői, megvallotta: legnehezebbre esik a szószéket Itthagyni — Ezt azonban, az élőszó hatalmának eszközét, megtalálta uj működést körében és ott is 25 éven át meg nem szűnő eréllyel, törhetetlen akarattal és erős hittel lelkesített. Glattfelder püspök helynoke a Bánságban Már 1918 őszén előrevetették árnyékukat a közeljövő eseményei. Az élesebb szeműek számoltak azzal, hogy valami kedvezőtlen, sőt katasztrofális változásnak kell bekövetkeznie. A téa terület azonban akkor még nélkülözte az egyházkorményzás alapjait, a központi egyházi intézményeket: káptalant, papnevelőintézetet és egyebet. Temesvárott megmaradtak ugyanezek a központi intézmények, a püspök Is olt tartózkodott, azonban, kivált az első évek atrocitásai idején, a katolikusok igen nehéz helyzetbe kerültek az ortodox államszervezettel szemben. De talán mégis legnehezebb helyzetbe az az egyházterület jutott, melyet Glattfelder püspök megbízásából Kovács Tstván kormányzott. A magyar területnek megvolt az az előnye, hogy oda. bár ritkán, ellátogathatott a megyésfőpásztor és bizonyos kapcsolatot tarthatott fenn egyházmegyéjének ezzel a részével is. A jugoszláviai egyházterület azonban teljesen el volt zárva a püspöktől. Itt, felfogásban idegen, szláv állam kötelékébe került az egyházmegye hivőserege és itt semmiféle egyházmegyei központi intézmény nem állolt fenn. Az akkori egyéb nehézségeket, most. negyedszázad távlatából azok sem tudják felmérni, akik ezeket végigszenvedték. Sokan repatriáltak, ami még inkább megnehezítette az ott maradt magyarság életét. Ebben nz időszakban volt legnagyobb értéke Kovács István el nem lanyhuló kitartásának. megalkuvást nem ismerő gerinces jellemének. A belgrádi érsek vikáriusa gi csanádi egyházmegyét, melyet Tria- Néhány év múlva bekövetkezett a non elölt területben csak az fcidelyi, másik elkerülhetetlen esemény: 1928 híveinek számával csak az esztergomi tavaszán a megyéspüspöknck 'mennie rnult felüt, fel fogják darabolni A kellett Temesvárról. Az Apostoli bizonyos szorongó érzelemmel fogadták Rodtcs érseket SE uj ország fővárosából. Midőn az érsek a stalluniában helyet foglalt és következett volaa a klérus hódolata és kézcsókja, a papság élén kiállt Kovács István — akit Rodics legott érseki kinevezése után szintén megtett helytartójának — és a halotti csendben, harsány hangján végig klasszikus latin beszéddel fogadta, mely igy kezdődött: Ave Praesul! Morituri Te sstutnnt! Rumos iiltimí tlorrs Ka ne ti Gerardi. Port noe abominntio desolationts. Üdvözlégy Főpásztor! A hslálrnszántak üdvözölnek Téged! Szent Gellért virágoskertjének utolsó szálai vagyunk. Utánunk következik a pusztulás ntAlatossága* Ez első szavak hallatára meghűlt a vér ama hallgatók ereiben, kik ezt értették, de az első percre az érsek is meghökkent. Ennek ma éppen húsz esztendeje. Ebben a stilusban folyt Kovács működése a magyarság érdekében. A 25 év folyamán sok minden változott. Emberek is jöttek-mentek. Az érsekek is. Jelenleg U j c s i c s József a belgrádi érsek, ö is tiszteletben tartotta a Glattfelder püspökig visszamenő hagyományt: ö is kinevezte Kovács Istvánt helytarlójának. Az érseket többnyire Belgrádhoz kötik teendői. Nagyműveltségű, tárgyilagos és jóindulata főpap. De a magyar nyelvet nem érti és ezért kétszeres missziót teljesít vikáriusa nemcsak a katolikusság, do az egész ottmaradt magyarság érdekében. Az élet megmutatta, hogy akiket mások halálraszánta*, ma is töretlenül élnek. 1926-ban nyolc orvos feladta az akkor sulyosbeáeg Kovácsot. El is készült bátran utolsó útjára. De amint a természetben történni szokott :: a felhők elvonultak és újra felragyogott a napsugár. Azóta 17 év rnult el és ő még mindig él, sőt élteti másokban is a lelkesedés tűiét Talán ma már nem olyan borús az ég, mint huszonöt évvel ezelőtt, midőn működését megkezdte, vagy husz évvel ezelőtt midőn a halálraszántak nevében üdvözlő beszédet mondott Kovács István. A magyarság legalább is nem adja a jelét annak, hogy önmagukat halálra szánták volna, hanem élénkebben, mint valaha, pezseg bennük ar élniakarás. pontos határokat senki sem tudta, dc sejtették már akkor, hogy Temesvár vidéke román, Nagvbeeskerek es környéke szerb hatalom alá fog k'rülD' és csak egy kisebb rész marad meg magyarnak. Akkor a nagybec-ketcki területen a legelőkelőbb egyházi állás: a régi, hatalmas Torontá! vármegye székvárosának plébániája üresedésben volt. Sem a Maroson frlül sem Nagybecskereken nem voltas központi egyházmegyei intézméryek, melyik fl jeit püspöki helytartókká lehetett volna kinevezni. Előrelátható volt, hogy az cgybázKormányzatot ezé t vbk.nx ivik tekintélyes egyházközség p'ébáro>áia kell bízni. Ily elgondolásokkal kü!<"e ki Glattfelder püspóK Kovács Istvánt Nagjbecskerekre. Az aggotVmn valóra vált. Temesvár romau uralom alá került. Ott maradt Gla IMder pú-pók. A magyarországi rész kormányzását Bezdán János pt cta'.usia, makói apátplébánosra, a ké-öLid szrgrd-belvArosi plébánosra bizta. Utóbbinak oldalán a munka oiosz'á.uészét már ettől fogva Sopsieti János jeGrlegi prelátuskanonok és püspöki irodaigazgató végczie. A jugoszláv részre Glattfelder püspök Kovács Istvánt t,evezte ki. Mindhárom egyháziéi fuet kormányzása súlyos gondokat okozott. Talán legkönnyebb lett voloa a tcivzet a megmaradt gon, a Szentszék Temesvárra apostoli kormányzót nevezett ki, majd ujabb bét év múlva a temesvári egyházierületet püspökséggé alakította át. Ugyanakkor. 1928-ban a Szentszék a jugoszláv területen is egyelőre megszüntette, azaz felfüggesztette a püspöki joghatóságot és ezt a teriiletet, melyet ed dig Kovács István a megyéspüspök megbízásából kormányzott, a belgrádi Szász miniszter veszéde a falusi jegyzők közgyűlésén Budapest, november 6. A Községi Jegyzők Országos Egyesülete szombaton közgyűlést tartott. A közgyűlésen részt vett dr. Szász Lajos közellátásügyi miniszter is. „ ,Beszédében kijelentette, hogy a érsekséghez csatolta, oly módon, hogy háború idők fokozott munkatelje a belgrádi érsek lett ennek a területnek apostoli kormányzója. Hivatalos iratok bizonvttják, hogv Kovács István vivta ki azt, hogy a Bánság, mint "Bánáti Apostoli Kormányzóság* jogilag ma is a csanádi püspökséghez tartozik. Egyházjogi tag ma is, 25 év multán törvényes főpásztora a csanádi püspök. kinek nevét kell belefoglalnia a mise kánonjába nemcsak a bánsági papságnak, dc még a belgiádi éiseknek is, ba ezen a területen tartózkodik. akár hivatalos egvházlátogatás, vagy bérmálás alkalmával is. Áz uj belgrádi érsek, Rodics Ráfacl még kinevezése évében kánoni látogatást végzett a >Bnnáti Apostoli Koimánvzóságc területének szókvárosában. Nagybecskereken. Berendelték a Kormányzóság vidéki papjait ts. háborús dők fokozott munkateljesítményt kívánnak meg mindenkia hangban és a hivalkodásban jusson kifejezésre, hanem a polgári és tisztviselői kötelesség példás teljesítésében. Bejelentette, hogy az ország közellátási helyzetében egyszersmindenkorra rendet teremtenek. Ma már tul vagyunk a rendszer tüzpróbáján és hogy az eredmények ilyenek, nagymértékben a jegyzői kar önfeláldozó munkájának köszönhető. Be kell érnünk azzal, amink van. Lelkiismeretlen emberek a ruházkodás nehézségeivel igyekeznek a falu népét izgatni, azonban a gyengébb áru is jobtt a semminél. Nehéz időkben fokozottabb a vezetők felelőssége, mert nemcsak saját cselekvésükért íelelőkell adni a fembeíek fcselekej ben, mert itt a katolikusság és ma-jsek a nagyi -T — , . Igyarság fogalmái fedték egymást Ez templomba. A papság is, a hivek i»ideteiröl is. (MTI).