Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-30 / 271. szám

és 3600 pengőben megállapított alsó határát nem tudja felemelni, mert az adómentes létminimumot az egész világon leszállították. A há­ború alatt az adóztatást minél szé­lesebb alapokra kel! helyezni. Az ingatlanforgalom szabályozá­sáról szólva hangoztatta, hogy ren­deletet tervez, amely hivatva lesz arra, hogy a tul magas árakat le­nyomja, vagy ha nem, akkor a tul magas árakhói megfelelő részt el­vonjon és ezzel bizonyos vásárlp erőt » forgalomból kivonjon. A pénzügyminiszter a beruházá­sok kérdéséről beszélve a legna­gyobb elismerés hangján nyilatko­zott a lakosság magatartásáról, amely a nagy terheket zokszó nél­kül viseli és ezért az egész ország hálás adófizetőinek. A továbbiak­ban a legnagyobb elismerés hang­ján szólott a pénzügyi igazgatás tisztviselőkaráról. A pénzügyminiszter beszéde be­fejező részében hangoztatta, na­gyon örül annak, hogy a kormány elhatározta, hogy ellentétben az 1914—18. évi világháború gyakor­latával, czalkalommal is a háború ellenére rendes költségvetést ter­jesztett a Ház elé. A pénzügyminiszter ezután an­nak a véleményének adott kifeje­zést. hogy helytelen az, ha minden kérdés megoldását egyedül és ki­zárólag az államtól és a kincstár­tól várják. Magánkezdeményezésre vagy társadalmi összefogásra is szükség van. A pénzügyminiszter végezetül' örömének adott kifejezést afelett, hogv az idei költségvetési vita oly rendkívül magas színvonalú volt. Ez pedig azért volt igy — mondot­ta —, mert valamennyien egy gon­dolatban forrtunk össze, mégpedig abban, hogy biztosítjuk ennek a nemzetnek azt a helyet, amelyhez ezeréves küzdelmeink alapján, amelyet az európai kulturáért és a kereszténységért folytat, bennünket megillet. A pénzügyminisztert beszéde el­hangzása után Kállay Miklós mi niszterelnökkcl az élén a kormány valamennyi tagja üdvözölte, majd a Ház tagjai pártállásra való te­kintet néikül gratuláltak neki nagysikerű beszédéért. Kállay Miklós miniszterelnök ezután benyújtotta az 1944. évi évi hivatalos statisztikai munkatervet, amelyet előzetes tárgyalás végett a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsághoz utasítanak. A munkaterv előadója Czermann Antal. Az elnök ezután a pénzügyi tár­ca költségvetését szavazás alá bo­csátotta. A Ház a tárca költségve­tését Kabók Lajos három határo­zati javaslatának elvetésével elfo­gadta. Az elnök ezután napirendi ja­vaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését kedden dél­előtt 10 órakor tartja napirendjén az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­val. Ezzel a Ház ülése véget ért. (MTI) Megvették ruháit, elnyerték a pénzé!, aztán megkéselték ivócimborájukat O B ti M A G Y A R O R S Z A o KEDD. 1948 november .10. felelő felkészültséggel és tartalék­kal rendelkezett az egész ország­ban, ellentétben a mai helyzettel. Az 1939 őszén kitört világháború tartalék nélkül érte az országot. A második nagy különbség, hogy az első világháború alatt a civiléletet úgyszólván egyszerre lezártuk. Most pedig a háború kellős köze­pén a felépités korszakában va­gyunk, a polgári életet tovább akarjuk vinni, mintha nem lenne háború és talán ebből ered mil­liónyi nehézségünk, azok a nehéz­ségek, hogy a lakosság nem érti kellőképpen, hogy háborúban ál­lunk és nem vonjuk le ebből a kon­zekvenciákat. A harmadik és talán a legmélyebben tátongó, különösen gazdaságié s politikai szempontból a legmélyebben tátongó különbség a két háború között az, hogy ezt a nemzedéket, amely benne volt a vi­lágháborúban, ugy érte a háború, hogv fogalma sem volt arról, hogy mi a háború, mig a mostani nem­zedék majdnem ugyanaz, amely a rnult világháborút végigélte. Ennek meg vannak a maga lelki kihatá­sai. A pénzügyminiszter beszédének további során a deficit kérdésével foglalkozott. Hogy deficit van, ez természetesen nem is lehet más­ként, mert nincs Európában egyet­len egy állam sincs, amely ezeket az időket deficitmentesen akarná át­vészelni. Természetes, bogy nálunk is van deficit és természetes az is, hogy ezt belső kölcsönök felvételé­vel kell fedezni. A rosszemlékű ha­dikölcsön ma is kisért, hiába va­lorizáltuk. Épp ezért igykezett va­lami újszerűt felállítani, valami olyanfajta kötvényt hozni nyilvá­nos aláírásra, amely a kötvényki­bocsátás terén újszerű és mégis nagyon familiáris annak, akinek pénzére számit. Igy jutott a buza­kötvény gondolatára. Erről van szó, hogy olyan kötvényt adjon a közönség körébe, amelyhez hozzá van szokva. A pengőt tehát nem rjtettc el. Éppen ezért sikerült oly címletet kreálni, amely • magyar gazdának, amely hozzászokott arra, hogy búzában kalkuláljon, meg­könnyíti a kalkulációt. A hitelpolitikai vonalon maradva a pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a kisembereknek a hitclnye­résénck lehetőségét elő kell mozdí­tani. Az adókérdésekre áttérve a be­ruházási hozzájárulás meghosszab­bításaképpen tervezett háboius költ­ségveléshozzájárulásról emlékezett meg. A hozzájárulást nagyjából már le is fizették. Arra gondol, hogy ezt a nagyjából immár meg­szűnt adót meg kell hosszabbítani, mert csodálkozásra adhatna alkal­mat, hogy a pénzügyminiszter a háború alatt valamilyen adónemet meg kívánna szüntetni. A pénz­ügyminiszter ezután örömmel álla­pította meg. hogy az egységesítés, amelyet az egységes állami pót­adóval bevezettek, egész szépen be­vált A hadirokkantak adózásáról szól­va hangoztatta, hogy sürgősen ir­tézkdm fog, hogy e téren a szociá­lis szempontok haladéktalanul ér­vényesüljenek. Az alkalmazotti ke­reseti adóalappak, illetve a jöve­delmi adóalapnak 1000 pengővel és (A Délmagyarország munkatársá(OI) ( Vasárnap délután 5 óra tájban életve­szélyes szúrt sebbel vittek be a men­tők a sebészeti klinikára Jakab Já­nos 21 éves szegedi napszámost, Beth len-utca 35. száui alatti lakost. Az esetről értesítették a rendőrséget, amely a megejtett nyomozás során a következő tényállást állapította meg a késelési bűnügyben: Jakab János 21 éves ujszegedi nap­számos vasárnap délelőtt betért egy pohár borra a Mikszáth Kálmán utcai Gulyás-vendéglőbe. Itt összeakadt Bicskei Lajos és Vecsernyés Sándor Somogyitelep XlV-es utca 1045. szám alatt lakó napszámosokkal, velük agyütt borozni kezdett. Jakabnak hamarosan elfogyott a pénze, társainál i viszont bőségesen volt pénz. Másrészt, amíg Jakab elegáns, uj ruhába volt felöltözve, emezek kopottas, rosszabb minőségű ruhadarabokat viseltek. Ja­kab bogy pénzhez jusson és tovább tudjon inni, felajánlotta társaiuak: cseréljenek ruhát és az uj ruha, meg • régi közötti értékülönbséget fizessék ki neki pénzben. Bicskei és Vecsernyés ráállottak az üzletre, rögtón ki Is mentek Jakabbal az egyik mellékhe­lyiségbe és átcserélték néhány ruhada­rabjukat, az árdifferenciát pedig kifi­zették készpénzben. A Gulyás-vendég­lőből a MEGA-borCsarnokba mentek, ekkorára Jakabnak megint elfogyott • pénze és ismét a ruhacseréhez folya. modott. Kimentek a mellékhelyiségbe, néhány ruhadarab újból átvándorolt Bicskeihez, meg Vecsernyéshez, az 41 ruháik pedig némi pénzzel együtt Ja­kabhoz kerültek. Jakab tovább ivott, de csak addig, amíg futotta a két mel­lény és a nadrág értéke közötti diffe­renciából. Mire elhagyták a MEGA-t, a pénz megint elfogyott, viszont a tár­sak még be akartak lérni a Rómat­kőruton levő. a Frontharcoshoz cím­zett vendéglőbe. Jakab ide is velük ment és hogy tovább Ihasson, a mel­lékhelyiség! átöltözés! jelenet is fa megismétlődött, de már ekkor Jakali utolsó szál ingét is levetette és ama megnevezhetetlen alsó fehérneműje í« átkerült Birskeihez. Igy tetőtől talpig átöltözve és 130 pengővel ismét meg­gazdagodva Jakab leült élelmes cim­boráival kártyázni. Minek szaporítsuk a szót. a kártyázás vége az lett, hogy a partnerek ntolsó fillérig visszanyer­ték az uj ruhákért általuk kifizetett pénzt Jakab Jánostól s miután annak már se pénze, se ruhája nem volt, el­indultak haza a Somogvitelepre. Ja­kab, akt ekkorára meglehetősen Ittas volt. utánuk ment és követelte vissza tőlük' a pénzt. Vecsernyésnek és Bics­keinek eszeágáhan sem volt egviket is visszaadni, ilyen kőrülménvek kő­zött veszekedés lett a dologból. Ja­kabot elfogta az indulat, felkapott egy árokparton heverő kődarabot és azzaT Versernvést és Bicskeit Is tejbe vágta. Vecsernyés erre Meskát rántott mellhesziirta Jnkahot. A fiatalember nyomban összeesett és elvesztette esz­méletét. Mire a mentők mecérkezteü, hatalmas vértóesa közepén feküdt Amint a sebészeti klinikától értesU­lflnk. állapota életveszélyes. Vecsernyést és Bicskeit a rendőrség őrizetbe vette. Jakab ellen Is ettárás indul, ha meggyógyul és elhagyja * klinikát Meghalt Harsányí Zsolt Budapest. november 29. Megdöb­bentő hír futott szét hétfőn dél­előtt a fővárosban. Meghalt H a r­s á n v i Zsolt, a magyar irodalom egyik jelese, a Vígszínház igaz­gatója. Harsány! Zsolt éjszaka rosszul lett lakásán, agyvérzés érte. Reg­gel felé rosszulléte fokozódott, a mentőket kihívták és beszállították a beteget a Fasor-szanatóriumba. Harsányí Zsolt a beszállítás után rövidesen elhunyt. A Vígszínház hétfőn délelőtt fő­próbára készült. Ott se tudtak sem­mit az eseményekről. Herczeg Fe­renc, aki a próbára megérkezett, szintén a színházban értesült a tra­gikus halálhírről. Harsányí Zsoltot 56 érés korá­ban, munkaerejének teljében ra­gadta el a balál. Pályafutását mint újságíró Kolozsváron kezdte s 1910-ben ment Budapestre, ahol akkor megalapította a Színházi Hét cimü lapot Később a Buda­pesti Hirlap munkatársa lett. Az­óta számos színdarabot, regényt, életrajzot irt és fordított. Harsányí Zsolt temetése csütörtö­kön, december 2-án délelőt 11 Ara­kor lesz a Farkasréti temetőben. Á szegedi főiskolás lányok megnyerték a II. osztályú kosárlabda bajnokságot Budapest, november 29. Héttőn be­fejeződtek a főiskolai női kosát labda­mérkőzések II. osztályú küzdelmei. Első helyen a Szegedi TFSK végzeit 8 ponttal,,2. FKSC 6 ponttal, 3.—4.-SK boltversenyben a KEAC, Képzőméivé-* szeti főiskola és TKSE 2—2 ponttal. Az I. osztályú mérkőzések döntőjét kedden bonyolítják le. (MTD Srenedi Közúti Waapáiy BáüztrénytipMaáff. HIBDETES. A ra. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ur 146.890/VI. sz. ren­deletével nyert engedély alapján folyó évi december hó 1-től kezdődőleg 1. vonalaink ezakaszbeosríása az alaniíak szerint megváltozik: 1. fővonal: a) Szeged-Rókus pályaudvar—Pári­si-körut b) Közkórbáz—gróf Klebelsberg-tér c) Somogyi-utca—Szeged pályaudvar III. Belvárosi temetői vonal: a) Somogyi-utca—Honvédkórház b) Kálvária kitérő—Temető 2. A fenti szakaszbeosztás a bérletjegyekre is kiterjed. 3. Az eddigi bérletjegyek mellett még egy uj — úgynevezett calapdijas* >— bérletjegyet is rendszeresítünk. Erről kívánságra a forgalmi személyzet ad felvilágosítást ­A szakaszjegyek kiszolgáltatásának időbeli korlátozása megszűnik'. Szened. 1943 november hó. AZ ÜZLET VEZETŐSÉG. II. Felsőtiszatart-Kőzvágőhldi v.: a) Somogyitelep—Anna gyógyforrás b) Pénzügyigazgatásig—Berlini k.-nt c) Berlini-körut— Közvágóhíd IV. Széchenyi-tér-Fodortelepi v.: a) Széchenyi-tér—Gyevi-sor b) Romai-körűt—Fodortelep

Next

/
Oldalképek
Tartalom