Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-05 / 250. szám

ff gondolat Dr. Berky Imre törlénetfi ozófus előadása (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön este 6 órakor az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi előadássorozatában dr. Berky Imre, a kitűnő történetfilozófus tartotta meg kiemelkedően érdekes előadását a 'Cselekvő gondolatiról. Az előadó azzal vezette be nagy érdeklődéssel kisért fejtegetéseit, hogy a XIX. század végén a természettudományok és a kullurtudományok sajátos ellentétbe kerültek egymással. A természettudományok baladása kiszélesítette az ember hatalmi szféráját, a határtalan lehetőségek ábrándjával kábítva el mindazokat, akik csak a gyakorlati, kézzelfogható eredményeket tisztelik- A természettudolányokkal együtt baladó technikai fejlődés alárendelt szerepre kárhoztatta — különösen a széles néptömegek előtt — azokat a tudományokat, amelyek eredményei nem fejezhetők ki közgazdasági értékekben. — Különösen a tudományok anyjával, a filozófiával szemben vált érezhetővé mindig erősebben ez az ellenszenv, amelyet a technika művelői tudatosan is szítottak mondotta az előadó, majd kifejtette, hogy a technika egyeduralmának előkészítői minden időben egyetlen komoly akadályt a filozófiában láttak. El is értek mesterkedéseikkel annyit, bogy a XIX. század végén tudományos hírnévre számottartó kutató nem akart foglalkozni filozófiával. A filozófia tehát egyes bátor kezdeményezéstől eltekintve a lomtárbahajitás utolsó lépése előtt állott s _ mint az előadó kiemelte — bizonyos mértékben ma is ennek veszélye fenyegeti, mert ma ugvan beszélnek filozófiáról, főként azok. akik nem ismerik, de még a müveit tömegek előtt is terra incognita ez a tudomány. Az előadó itt Albertus Magnust, a középkor egyik legnagyobb gondolkodóját idézte, aki szerint azok. akik a filozófiával szemben igy viselkednek, olyanok, mint az oktalan állatok. Ma azonban nem zárkózhatik el a gondolkodó ember Albertus Magnus elefántcsonttornyába, mert az élet, amely annyi ágra szakadt a középkor óta megköveteli a gondolat védelmét annak igazolását, hogy az ember mégiscsak homo sapiens s nem eszközkészítő gép, legyen az az eszköz akár kőbalta, akár repülőtgépmotor... Dr. Berky tanár ezután a filozófia elemzésére tért át. Mennyivel vilte előbbre a filozófia az emberi haladást? — A filozófia az emberi gondolat legfinomabb kiteljesedése folytatta fejtegetéseit — Azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek a lét és az élet legvégső kérdéseit tárják elénk, azokat a kérdéseket igyekszik megfejteni, amelyeknek még a feltevéséhez sem jutnak el a szaktudományok Ezért éri aztán az a vád, hogy az élettől teljesen elvonatkozik, légüres térben mozog s unatkozó, idegbeteg, vagy az élet elől menekülő fáradt lelkek utolsó menedéke Ha a laikus arról ball, bogy Kant a szintetikus apriori Ítéletekkel, vagy a kategóriák transcendentális dedukciójával foglalkozott, önkéntelenül is felmerül benne a kérdés, mi köze van ennek az élethez; a nagy königsbergi mennyivel vitte ezzel előbbre az emberi haladást? Éppen azt szeretném megmutatni, hogy ezek a világtól látszólag teljesen elvonult gondolkodók milyen mélyen nyúlták bele az emberi történelem alakulásába, fel akarom tárni azt, bogy az emberiség fejlődésének egyetlen olyan nagy korszaka 6incs, amelyet nc filozófusok készítettek volna elö, vagy , fejezitek vtolnu. be. Non akgrom. ezzel azt állifánL ho'gy a filozófusok oe'm tévedtek, de ha tévedtek, tévedéseik is kifordították a világot sarkaiból s ha tévedéseik nyomán pusztító tüzek ke• letkeztek, ők oltották el azokat s nem kértek, de nem is fogadtak el segitséget másoktól. — A filozófus mindig próféta és reformátor. A kezdeményezés és újrakezdés vágya ég benne, mert hibákat talál s ugy véli, hogy ezek orvosságával is rendelkezik. Az athéni éiet a Kr. e. 5. században imperialista mámorban élt, az emberi szellem soha nem látott csodálatos virága bontakozott ki az Akropolis tövében, de Sokrates, a legcsuíabb athéni, ez a mezítlábas lángész keserves dühbei támadta az athéni lelkületet s nyugodtan ürítette ki a méregpoharat, mert ugy látta, hogy szavai felkavarták a lelkek posványos vizét. Tanitványa Platón, a filozófia örök büszkesége nem elégedett meg azzal, hogy a piacon hirdesse az igazságot. Metafizikai rendszert szerkesztett, amelybe nemcsak ez a világ fért bele, ahol élünk és mozgunk, hanem az a másik is, amely felé vágyódunk s hogy ez a vágyódás gyakorlati formát is ölthessen, államelméletet alkotott s ennek az elméletnek adósa minden mai állam, bármenynyire különbözzenek is egymástól. Kíméletlenül leszámolt azzal a ténnyel, hogy a képességek nem egyformán vannak elosztva s megalkotta egy demokratikus államrendszer keretén belül a tehetségesek arisztokráciáját. Mivel pedig szemét az ideák világára irányította, nem vette észre, hogy erőszakot követ el az emberi lélek fájdalmasabbik oldalán, nem akarta tudomásul venni, hogy szeretet, szerelem, fájdalom és gyűlölet is van a világon. Háromszor utazott Szicíliába, bogy ezt a fenségesen hideg ész-államot megalapítsa s háromszor bukott el az emberi szenvedélyek elleni küzdelemben. Ha azonban ma hivatásról, tehetségek kiválogatásáról, az állami rend központi iránvitásáról hallunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeket a gondolatokat már Platón megformálta sokkal jobban, mint ahogy azt a történet gyakorlatilag megvalósította. Az előadó ezután a görög életforma bukásának okaira tért át és kifejletre, hogy ezit a ferde iránvban fejlődött Gondolat okozta. Olyan filozófiai iskolák burjánoztak el, amelyek vagy szabadosságnak értelmezték az erkölcsi szabadságot, vagy megtagadtak mindent, ami az embert összeköti a földi világgal. Ismertette az epikureusok s egyéb görög filozófiai áramlatok lényegét, majd Szent Ágoston filozófiájában végre megadta Istennek, ami Istené és embernek, ami emberé. Szent Ágoston felismerte, hogy az ember nem csupán értelmi lény. hanem érzelmek, vágyódások, akarások is hullámzanak benne S ha az egyik oldalt megtagadjuk, betegesen, pusztitó erővel tör fel a másik, mert a lélek egyensúlyát vesztette. Szent Ágoston tanaival a szeretet mindent kiegvenlitő harmóniája tette teljessé a történeti életet s rendet vitt bele egy olyan korban, amikor minden elpusztulni látszott, A renaissance forrása az antik filoióf a Dr. Berky Imre előadása további során a középkor filozófiai irányait ismertette és rámutatott arra, hogy tagadhatatlan, miszerint a történet formálásában a filozófiának a középkor világiában volt a legkisebb szerepe. A fejlődés azonban nem állt meg itt A nyugtalan emberi szellem ugy vélte, hogy a hit korlátozza szabadságát s mindenáron szabadulni' akart vélt korlátai közül ' _ A fpnaissancenak nem rrz antikszobi'ok' vagy tn'üVe'k megtalálása á ioiiasa íolyiaiia az eioauo —, tanem az antik filozófia. Az uj ember ujjongó örömmel vetette rá magát azokra a gondolatokra, amelyek bo! máiyosan már eddig is éltek benne s az antik filozófiában már régen megfogalmazást nyertek. Dr. Berky tanár ezután kiemelte, hogy a dinamikus lelkületű újkori ember a gondolatot is a tett szolgálatába I állította, ellentétben az antik gondolkodóval, aki a gondolat és tett között legtöbbször megtalálta a helyes középutat így tért rá az újkor legnagyobb hatású államelméletének, Macchiavelll j politikájának ismertetésére. A dinamikus fejlődés azonban nem állt meg a politika filozófiájánál. Felszabaditási lázában igazolást akart adni mindazoknak a gondolatoknak, amelyek leszámolást hirdettek mindazzal, ami tegnapi. Nem hinni, hanem tudni akartak. így született meg a hideg észelmélet, amelynek első újkori propagálója : a francia Descartes volt. Descartes hires mondása, a Gogit o olyan tétel lesz, amely archimédesi pontként az egész világot kiforgatja sarkaiból. Ezen a tételen állva emelkedik fel diadalmasan az újkori ember s hiába tiltakozik ellene a sziv filozófiájával a másik francia. Pascal, szava elvész ahban a dübörgésben, amelyet a különben emberkerülő Descartes inditott el. — A felvilágosodás filozófiája az ész és én azonosságán épült mindaddig, mig Rousseau meg nem kísérelte igazolni, hogy a gondolkodó ember el-> fajzott állat, amely hiánytalan boldogságát csak akkor nyerheti el, ha visszatér a természethez, tehát az eredeti egyenlőség állapotába, ahol akkor volt, amikor kikerült a Teremtő kezéből Az ut nehéz ugvan, de megtehető, mert az embernek szabadsága van a jóra ugyanugy, mint a rosszra. A modern demokráciák alapvető elmélete, az ember egyenlőségének és szabadságának gondolata Rousseau müveiben nyer először félreérthetetlen megfogalmazást, hogy azután közvetlen történeti hatása is megmutatkozzék a francia forradalomban. Hogy Robcspierre minden tételes vallással szakított az a történelem legnagyobb gunvolójának, Voltairenek a hatása; hogy az Ész istennőjét oltárra emelte, azzal Descartes gondolatát tette történelmi ténnyé, de hogy a szabadság, egyenlőség. testvériség jelszavaival gázolt keresztül a francia nép önmagán és Európán, hogy ez adta neki a világtörténelemben páratlanul dinamikus lendületet az a remetefilozófus, Rousseau gondolatának történeti következménye. így lett ebből a bárom gondolkodóból olyan történetformáló erő. amelynek a Szent Ilonára került Na polcon éppen olyan egyszerű eszköze volt, mint az a francia gyalogos, aki a moszkvai uton fagyott meg a hóban. uKtoiAütAKUItháAti Bf PÉNTEK, 1943 november » Fbgy a fáícJaí&rn öre§!» *lért használ fejfájás* rossz közérzet, fájdalmak ellen -— /T ÍABIETTÁT (baybf?) J. Minden naqy tett el;nd>»ó:a « aondolat J Az előadó ezután kiemelte Hegel filozófiájának értékeit, amelyekből a gyakorlati Bismarck gvurta össze vérrel és vassal a német birodalmat Arra a kérdésre, hogy a tett értékesebb-e vagy a gondolat, az előadó azzal válaszolt, hogy bár paradoxonnak hangzik. de például, ba Comte nem irta vol-i na meg a tények filozófiáját, a XIX. század és vele együtt a XX. század élete és történelme egészen más irányba fejlődött volna' Ez a fanatikus fran-j cia elvetett mindent, ami nem tény. száműzte a teológiát és metafizikát., hogy megírhassa a pozitív tudomány filozófiáját Bátor, de végzetes tett volt ez _ mondotta az előadó —, mert a XIX. század ennek következménye- ] képpen elszántan vetette rá magát a tényekre. A materializmus filozófiájával kiirtotta magából mindazt, ami I még az értelem elméleti igazolását szolgálta És kiépítette azt a természettudományt. amelvnek a teebmkúja i végül' Is íabszoIgájáYá tettel 1 A rendkívül érdekes, nagyszerű dinamikával előadott értekezlet befejezéseképpen a XX. század világnézeti harcaira utalt dr. Berky Imre s kifejtette, hogy ez a döntő harc is az ellentétes problémák megoldásáért folyik. S ma már egyetlen gondolkodó ember se vonja kétségbe, bogy a gondolat világformáló erő, amelynek mi, akik éppen élünk, csak eszközei vagyunk. A hallgatóság lelkes tetszéssel kisérte az előadást, amelyet dr. Firbás Oszkár, az ülés elnöke vezetett be. Személyi változások a csanádí egyházmegyében Budapest, november 4. A Magyar Kurír jelenti: Raskó Sándor, a Csanádi egyházmegye apostoli kormányzója a következő személyi változásokat rendelte el: V a s s József szőregi segédlelkész Szegeden hitoktató és a Katolikus Legényegylet internátusának prefektusa lett. T a k á t s Endre szegedi hittanár az egyházmegye szolgálatából elbocsá tást kapott Budapestre. A szegedi Szent lm re-kollégium tanulmányi felügyelője dr. Popgiácz Lénárd lett. (MTI) A kikosarazott kérő revolveres merénylete és öngyilkossága Szigetvár, november 4. Ifjú S c b o 11 Lajos 22 éves szigetvári szücssegéd több izben megkérte vitéz Maros Károly kőfaragómester 21 éves Irma leányát Minden alkalommai közölték vele, hogy a leány nem megy hozzá feleségük A fiatalember ennek ellenére remélte a házassagot és a jegygyűrűt is megvette. Ismét felkereste a családot. Amikor közölték vele, hogy a házasságról szó nem lehet, előrántotta revolverét és háromszor a leányra lőtt. Egy golyó a leány hasába fúródott. Az apa a leány segítségére sietett, de a revolverből a legény őrá is két lövést adott le, de szerencsére a golyók nem találtak. A fiatalember ekkor kirohan! a legelőre, ahol föbelötte magát éa azonnal meghalt, A leány állapota suiyos, de remény vau arra, bqgy életben marad. (MTI)