Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-05 / 250. szám

Igy született meg husz évvel ezelőtt a török köztársaság A köztársaság megszületésének, az tij demokratikus állam győzelmének buszéves évfordulóját fényes ünnep­séggel ülik meg Törökországban. Le­írhatatlan szenvedéseken és megaláz­tatásokon ment kérésziül >az Európá­tól lávolélő ország* addig a pillanatig, míg egy elszánt, államférfiúi bölcse­séggel megáldott férfi kezébe nem vet­te csaknem egy negyedszázaddal ez­előtt Törökország sorsának irányítá­sát. Kemál Atatiirk volt ez, aki >Ghá­zi* — győzelmes — jelzővel illettek a hátás kortársak. Egy érvényfelen fegyverszünet Törökország három éve háborúban állt már akkor, amikor 1914-ben kirob­bant a népek csatája. A háború a köz­ponti hatalmak sorába állította az erőtlen kormánnyal rendelkező álla­mot. A szultán önkényuralma ellen hiába igyekezett fellázadni a nyugati •alkotmányos mintákért lelkesedő ifju­törőkök mozgalma. 1915-ben a Darda­nellák előtt szövetséges hajóhad je­lent meg, az angolszász erők partra­szálltak Törökország földjén. Igaz, bogy a török hadsereg elűzte a táma­dókat, dc a világ minden tája felé szét­szórt török hadsereg mégis erőtlen volt ahhoz, hogy a világháború vége felé változtatni tudjon a bekövetkezen­dő események irányán. 1918 október 30-án fegyverszünet jött létre, amely­nek értelmében megnyittak az annyira féltett tengerszorosok, a Dardanellá­kon és a Boszporuson áthaladtak a szövetséges hajók, Konstantinápolyt és környékét megszállták az angolok, Szmirnába görögök nyomultak be, Anatóliában olasz, francia és angol csapatok jelentek meg, az ország ke­leti részén pedig az örmények és kur­dok kezdtek mozgolódr. A belpoliti­kai élet korhadt alapjai nem bírták a súlyos megterhelést és ugy látszott, bogy Tőrökország sorsa beteljesedett... így festett a helyzet akkor, amikor feltűnt Musztafa Kemál tábornok. A török szabadságharc 'Az 1918-ban megkötött fegyverszü­net voltaképpen érvénytelen volt, mert azt Törökország jogilag nem ismcr'e el. Nem ismerhette el, mert ennek út­jában állt egy fiatal tábornok, aki a világháború végén Konstantinápoly­ban teljesitett szolgálatot és akit a katasztrófa végnapjaiban a tőrök had­sereg újjászervezésével biztak meg. Musztafa Kemálnak bivták. Nem ka­tonacsaládból származott, de ügyessé­ge, képzettsége és tettereje már 38 éves korában a tábornoki rangra emel­Belvárosi Mozi Péntek, szómba1, vasárnap Az örök életű, örökszépségü magyar film: MARIA NŐVÉR Egy önfeláldozó szerelem megnató lörténete. Főszereplők: Szörényi Evo, 3ávor, Hály Gerc és Svéd Sándor. Zene: FÉNYES SZABOLCS. 3, 5, 7. U la-Híradó! te. 1919-ban az anatóliai török hadse­reg parancsnoka lett. Ebben a minősé­gében legelső céljának azt tartotta, hogy a legvéksőkig ellenálljon min­den olyan kormányintézkedésnek, amely fejet hajt a fegyverszüneti fci­Ictelek előtt. A tőrök kormány láza­dónak minősítette Kemált, aki ekkor lemondott tábornoki rangjáról és.mint >a lázadók parancsnoka*, kezdte meg a küzdelmet, Törökország szabadság­harcát. Kemál és hadseregének lázadása nem kis gondot okozott a megszálló hatalmaknak. Sir Henry Wilsou angol főparancsnok ostromállapotot rendeli el Törökországban. Az angol kormány a görögöket bizta meg azzal, hogy le­verjék a török lázadást. Nem messze a török határoktól a Szovjet vívta a maga küzdelmét a fennmaradásért, az ország déli részein pedig megjelentek Konstantin görög király csapatai, akik Yenizelosz miniszterelnök intenciót nak megfelelően az ország belseje fe­lé igyekeztek előnyomulni, hogy meg­törjék Kemál ellenállását A kilátások nem voltak a legragyo­góbbak, de Kemál, >a török diktátor* olyan lelkesedésre és tettrekészségre buzdította az egész népet, amely vé­gül is gátat vetett a törőkországi ide­gen aspirációknak. Musztafa Kemál kongresszust létesített Anatóliában. Szembehelyezkedett a konstantinápolyi tőrök kormánnyal, felvette a harcot a támadó görög csapatokkal, 1920 de­cemberében békét kőt az örményekkel, a következő évben pedig egyességet köt a Szovjettel. Ugyanebben az év­ben Tzmet pasa, a mai miniszterelnök Inöniinél, annál a helységnél, amely­től mai melléknevét kapta, győzelmet arat a görög csapatok felett. A győ­zelem hatására megalakul az ankarai nagy nemzetgyűlés, amelyen Kemál ismerteti parancsát: >Nincs védelmi vonal, csak védelmi terület van!* Ez­után egymást követték a győzelmek, a görög előnyomulás megrekedt és 1922 szeptemberében már nem volt görög katona Törökország földjén. A fran­ciák látván az események gyors átala­kulását, különbékdt kötöttek Ankará­ban a törökökkei. Anglia azonban egv ideig még szívósan ragaszkodott ah­hoz, hogy érvényt szerezzen a sevresi békepontoknak. Lloyd George a Homi­niumokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassák a Törökország elle­ni harcot. Ez a kérés azonban nem ta­lált talajra. A világ nem a politiku­sokra hallgatott, hanem egy nép élni­nkarását és nagyszerül tetteit honorál ta. Ez az álláspont jobb belátásra bír la a politikusokat is és Így történt, Hogy 1922 novemberében a törökök át­vrhették az angoloktól Konstantiná­polyt és nem sokkal ezután. 1923-bsn megkötötték a lausannei békét, amely visszaadta Törökország jogait és ko­rábban elvesztett területeit. A kemóli politika Ettől az időponttól kezdve Kemál a tőrök belpolitika megszilárditásán és a török külpolitika eredményes ki­építésén dolgozott. Bevezette a lattn lirá* tanítását, lebontatta a háremek vasrácsait, megszüntette a többnpjüsp­get és az ország politikai vonalvezeté­sében diktátori kezekkel rakta le a demokrácia alapjait. Jól tudta, hogy a sotf s zen vertesen Keresztülment ország legfőbb érdeke a szomszédi jóviszony fenntartása és a nagyhatalmakkal va­ló baráti kapcsolatok kimélyitése. És ez a belpolitikai viszonylatban meg­erősödött, külpolitikai vonatkozásban pedig nagy tekintélyre szert tett or­szág ma élvezi a kemáli politika gyü­mölcseit. Külső békéjét a jelcniegi rendkívül súlyos helyzetben is biztosít­ja jó irányban kiépített semlegessége, belső békéjét pedig megrendíthetetlen­né teszi a Kemál Atatürktől örökségül kapott demokrácia. Ezt a nagyszerű újjászületést mél­tán ünneplik meg fényes külsőségek között a testvéri Törökországban. i DELM'AGYARORSZAQ PÉNTEK, 1943 november 8. jegyeket megváltani BeEvirosibanf Mahón fóréiialjáh Endre László pe§lniegQei alispán es főtisztviselőfársai fcggclmi mm Makó, november 4. A pestmegyei alispáni hivatalban a tanúsítvá­nyok kiadása körül észlelt szabály­talanságok kivizsgálása céljából, mint ismeretes, a belügyminiszter a fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálatot rendelt el Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka, Gé­c i y András főszolgabiró, P á 1­h á z y Endre másodosztályú fő­jegyző és vitéz Endre László, Pest vármegye alispánja ellen. A vizsgálatot G s i t á r y Emil székes­fővárosi nyugalmazott főispán folytatta le, a fegyelmi eljárás folytatására pedig a belügyminisz­ter Csanád—Csongrád—Torontál jvármegye közigazgatási bizottságá­nak fegyelmi választmányát jelöl­te ki. A fegyelmi választmány szer­dán délelölt 10 órakor ült össze dr. Fejér Miklós főispán elnöklé­sével. A vizsgálat iratait 1 % s & 'kutz Béla vármegyei főjegyző is­! mertette részletesen. A vádat dr. |Bánffy József vármegyei tiszti főügyész képviseli. A tárgyalás : előreláthatólag a hét végéig tart Letóréplfák a bizottságban a közellátási tárca kQlíslthrcféstt Budapest, november 4. A képvi-» selőház pénzügyi, közgazdasági és: közlekedésügyi, valamint földmű­velésügyi bizottsága novmber 4-én csütörtökön délelőtt tárgyalta a közellátási tárcanélküli miniszter költségvetését Szabó Gusztáv é* I a n c s y-P a p p Elemér elnökle­te alatt. A kormány részéről Kál-j lav Miklós miniszterelnök, Re-j m é n y i-S c h n e 11 e r Lajos pénz-' ügyminiszter, dr. S á s z Lajos köz­ellátási miniszter. valamint vitéz Tburánszky László miniszterel­nökségi. Jurcsek Béla földmű­velésügyi és B á r t f a y Gusztáv I pénügyi államtitkárok voltak je­len. Geszthelyi Nagy László előadó részletesen ismertelte a tárca költ­ségvetését, amelyhez többek szóltak hozzá. A felszólalásokra Szász T-a-; jos közellátási tárcanélküli minisz-. ler kimeritő válaszokat adott, majd utána a bizottság a tárca költség­vetéséi részleteiben elfogadta. KORZOBAN Uio só napoK ! M u r á t i Lili K1SSMANYI, BILICSY, PALÓCZY pompás, nagysikerű és mulatsá­gos vígjátéka MEGÁLM 00TALCK A képviselőház pénzügyi és kül* ügyi bizottsága pénteken délelőtt 11 órakor a képviselőház elsőszámú bizottsági termében ülést tart. Az ülés tárgya az 1944. évi állami költségvetés külügyi tárcájának tárgyalása. Ennek letárgyalása után a pénzügyi bizottság tart ülést, amelynek során a miniszter­elnökségi és a kisebb tárcák 1944. évi költségvetését tárgyalják. Tasnády Nagy András, a képvi­selőház elnöke szombaton értekez­letre hivta össze a parlamenti pár­tok vezetőit, amelyen a költségveté­si vita technikai részleteit beszé­lik meg. November 9-An Ölést tart a Budapest, november 4. Illetékei helyen közlik, hogy a képviselőház november 8-án, hétfőn délelőtt 12 órakor ülést tart a további intéz­kedések megtétele céljából. (MTI) SZÉCHÉNYI MOZI Ma premierben bemutatjuk legújabb nagysikerű magyar filmünket. ÉJJELI ZENE Vidámság, derű, fiatalság, muzsika. Szereplők: Sárdy János, Ladomerszkv Margit, Kelemen Eva, Bilicsy Tivadar, Déry Sáry, Gozmány György Azonkívül: Legújabb U£«l-HÍradÓ! Előadások kezdete hétköznap 3, 5, 7, vasár- és ünnepnap 2 fél 4, 5 és 7 órakor. _ Pénztárnvitás délelőtt 10 órakor, délután az előadás meg­kezdése előtt fél órával. TELEFON 26-33

Next

/
Oldalképek
Tartalom