Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-26 / 268. szám

V E L M A G Y X R ü R S Z A 0 PÉNTEK, 19« november 2fi 1 C&sa iránt. A polgári fogyasztás ren­delkezésére álló textilárukészletek sziikós voltára tekintettel, intézkednem" kellett az egyes fogyasztók részire ki­szolgáltatható árumennyiségek megal­lapilasa iránt is. — A texliláruforgaloni általános rendezésével kapcsolatban intézkedtem az ellenőrzés megszervezéséről is. A mezőgazdasági munkásság ellátására a mult évben lebonyolított akciohoz hnsonlóan ujabb mezőgazdasági mun­kásakció van folyamatban. — A lábbeliellátás tekintetében mu­tatkozó nehézségek leginkább arra ve­zethetők vissza, hogy a polgári fo­gyasztás rendelkezésére álló bőranya­gok mind kisebb mennyiségben állot­ták rendelkezésein re. Á Lébbchköz­pont utján megszerveztettem a lábbeli­termelőknek kellékanyagokkal ellátá­sát. Intézkedés történt a hulladékbőrök igazságos szétosztása és gazdaságos felhasználása iránt. — A fizikai munkát végző munká­sok lábbeliszükségletének Kielégítésé­re a hadiüzemek és közintézmények szükségletére a rendelkezésre álló ba­kancsmennyiség arányos részét bizto­sítottam. Á mezőgazdasági munkások hnknncsakcióját cz évben is megszer­veztem. A biztosítható készletek állal nyújtott lehetőségek keretén belül a törvényhatóságok rendelkezésére bo­csátott bakancsokat * mező-, kert és erdőgazdaságokban alkalmazott éves gazdasági cselédek, az erdőgazdasá­gok idénymunkásai és a sommás idény­munkások között ke|| szétosztani. A szétosztást a főispánok vezetése, ille­tőleg felügyelete alatt álló vármegyei és községi közellátási bizottságokra biztam. A kistisztviselők lábbchinsé­gének enyhítése iránt is intézkedtem. — A szappanellátásban jelentkező nehézségek a koprahiányra vezethetők vissza. A mosószappannál nálunk a zsirsavtartalom a háború kitörése cta í>2 százalékról 42-re csökkentetett. Nem járultam hozzá a zsirsavtartalom to­vábbi csökkentéséhez, mert ez az amúgy is szűkösen rendelkezésre átló Tuhanemück használhatóságának irift­lartamát lényegesen megrövidítette volna. — A megállapított szappanadag a városi lakosság és az 5000 lelken fe­lüli községekben lakó fogyasztok re szére biztositható volt. Később a fa­lusi lakosság részére is biztosítottam némi szappanellátást. Ebben az irány­ban azonban lényeges segítséget a kör­zeti szappanfőzők tevékenysége, a zsi­radékcsere. valamint a lugkő vásárlá sá nak lehetővé tétele biztosította, mert ez igen sok falusi fogyasztót önellátó­vá tett. Az ipari •llótós a mindenkori nyersanyaghelyzet függ­vénye. A nyersanyagkészletek saj­nos — erősen csőkkenő irányzatot mu­tatnak. Felesleges rámutatnom arra, hogy a háborús események a közel­múltban is milyen kiesést okoztak nyersanyagbchozatalunkban. E téren tehát erősen fokozott takarékosság szükséges. Néhány szót kell szólnom azokhoz, akiknek igényeit mai nyers­anyaghelvzetünk mellett nem tudjuk kielégíteni, de akik még sincsenek olyan szorult helyzetben, mint az el­látatlanok milliói. Becsüljük meg ru­házatunkat s gondoljunk arra, hogy ez olyan kincs, amellyel hosszú esz­tendőkig takarékoskodnunk kell. Ki­múljuk ruházatunkat. Alakitsuk át, fordítsuk kl, javítsuk azokat. A külső csint szerény eszközökkel is megőriz­hetjük. — A folyó év derekán a létfenntar­tási költségeknek az árrögzités óta bekövetkezett emelkedése, a munkabé­rek és tisztviselői fizetések ujabb ren­dezését tette szükségessé. Elkerülhetet­lenné vált a vasúti és hajózási dijak emelése is. Mindezek mellett szükség­képpen sorra kellett kerülni az árak rendezésének. — A mezőgazdasági árakban a leg­nagyobb emelkedés természetesen ott van, ahol a termelés fokozása szüksé­ges, továbbá azoknál a terményeknél, amelyek termelése sok emberi munka­erőt igényét, végül a takarmányárak­nál, ahol az európaszerte jelentkező in ség, a termelés irányítására vonatkozó egvfb intézkedések mellett árpolitikai eszközökkel való megsegitést is kiván. — Az uj ipari árszint kialakításá­nak is leglényegesebb ténvezője a munkabéremelkedés volt. Amint isme­retes. az 1943. évi munkabérrendezést megelőzően a kormány három izbeo szabályozta az iparvállalatok által fi­zetendő bérpótlékot. Az uj árak megáüap fásával az árstabilitás gondolatának megváló siLisát kívántain biztosítani. Minthogy pedig az ármegállapítások a költség­elv 'érvcnycsitésével történtek, leg­jobb meggyőződésem szerint e célomat el is érthetem. Szilárd elhatározásom tehát, hogy a mélyreható intézkedések­kel kialakított árszint nyugalmát min­den körülmények között biztositom. — Fontos leiadatomnak tekintem az áj-ellenörzés intézményes kiépítését, A fokozott árellenörzés lehetőségét akartam biztosítani annak a rendszer­nek fokozatos bevezetésével, amely szerint, ahol erre technikailag a lehe­tőség megvan, a fogyasztói árak meg­állapítása már a gyáripari számlázas során megtörténik és ezt a fogyasztoi árat ugy a kiállított számlában, mint magán az árun fel kell tüntetni — Külön kell szólanom a báborus gazdasági élet rákfenéjéről: a zugforgalomról. £ forgalom elburjánzása azt a hitet kelti az emberekben, mintha elegendő árumennyiség állana rendelkezésre. Többször halljuk, hogy van minden, dé csak zugban. Még ha el is fogadnánk azt, hogy van minden, fenn kell tarta­nom azt az állításomat, hogy a zugfor­galomban levő egyes áruk mennyisége messze nem elegendő ahhoz, bogy a szükséglet kielégítését általában bizto­síthatná. Kétségtelen mégis, bogy ret­tenetes az a lelki batás is, amit a zus­forgalom gy»k«ruL Érthető az elkese­redés, amely úrrá lesz azokon, akik azt látják, hogy létfenntartásuk étele­kében a legsúlyosabb nehézkesekkel kell megküzdeniök, amivel szemben mások, akiknek van hozzá pénzük, de nincs lelkiismeretük, a békebeli élet­szinvonalat meghaladó életmódot tud­nak biztosítani maguknak, mint a zug­forgalom aktiv részesei. A zucforga­lom ellen tehát állandóan a legélesebb harcot kell folytatnom. Ez a harc két­irányú gazdasági és büntetőjogi irány­ban egyaránt, állandóan tart. Gazda­sági oldalról minden intézkedésem, amelyet az ellátás mérvének megálla­pítása. annak biztosítása, a forgalom, általában a gazdasági étet rendjének biztosítása és ellenőrzése érdekéhen teszek, mind egy-egy csapás a zugfor­galom iránvában. Ezzel azonban sok­szor a zugforgalmi árak emelkedését is előidézem, mert amikor nem tudom a jelentkező igén veket kielégíteni, de megszorítom a zugforgalom volumen­jét, ez a zugforgalmi árak emelkedé­sének irányában bat. De ezeknek az intézkedéseknek másirányu hatásai is vannak. Igy ma már állíthatom, bogy ezeknek az intézkedéseknek a hatása ként külön erre irányuló intézkedések nélkül jóformán teljesen megszűnt a sorbanállás a alapos a reményem, hogy rövtd időn belül ennek meg meg­levő csőkevényei is eltűnnek. Nem elég azonban csak gazdasági eszközökkel küzdenünk, kénytelenek vagyunk fo­kozott mértékben igénybevenni a bün­tetőjog eszközét is a zugforgalcm ha­rauiiaival szemben. Ezeknek az embe­reknek lelkületét figyelembe véve, ahol arra lehetőség van, a külöuboző jogszabályokban mindig butositotf másamnak azt a jogot — s élek is e joggal —, hogy a gazdasági bönese­• lekmények elkövetőit megfosszam kü­lönféle jogosítványaiktól s kizárjam őket az áruellátásból. Gyors és haté­kony büntetés ez, de ezenfelül a bün­tetőintézetek benépesítésétől sem ria­dok vissza, bíróság elé állítva a bű­nösöket. Sajnálatos, hogy e tekintet-1 ben jelentős eredményekkel dieseked-1 hetem. Azt remélem, hogy azoknak a súlyos büntetéseknek, amelyeket a t. Ház által általánosságban mái elfo­gadott törvényjavaslat szerint kiszab­hatók lesznek, nemcsak javitó, de el­rettentő hatásuk is lesz. Bizonyára maradnak azért olyanok, akik a pénz ördögétől megszállva, bármily szigorú törvényi rendelkezésekkel szemben, nem törődve Istennel, hazá­val és embertársaikkal, mások nyomo­rnságán, mások könnyén, mások vé­rén akarnak gazdagodni. Minden erőm­mel rajta leszek, eme törekvésemben számitok az egész magyar társadalom támogatására, hogy a háborús nyo­morúságnak ezeken a vámszedőin be­teljesedjék az írás szava, amely min­dig igaz volt s igaz lesz minden idő­ben: Vos faciunt inopes quas cumula­tis opes! Szegénnyé tesznek titeket azok a kincsek, amelyeket gyűjtetek! Szász Lajos közellátásügyi tárca ­nélküli miniszter beszéde elhang­zása után a Ház minden oldalán meleg ünneplésben részesítették. A Ház ezután a közellátási tárcanél­küli miniszter költségvetéséi elfo­gadta. Törs TibóT alelnök napirendi indítványa érdekében a Ház pénte­ken folytatja ülését és ennek napi­rendjén az 1944. évi költségvetés hátralevő tárcáinak, a külügyi és a pénzügyi tárgyalását tűzték ki. A Ház csütörtöki ülése délután 6 óra 20 perckor ért véget. (MTI) MAGYAR NYILVÁNOSSÁG Tizenhathónapí és tizen öt­napi összbüntetést szabott ki a törvényszék Liliom Károlyra NÉPSZAVA csütőrtöKi száma irja >A kereskedelmi és iparkamarák reformja* cimü cikkében: A kereskedelemügyi miniszter nem­csak Szegeden, hanem a parlamentben is állást foglalt a kereskedelmi és iparkamarák autonómiája mellett. E» az ujabb állásfoglalás természetesen megelégedéssel tölti el m baladás szel­lemében tevékenykedő kisiparosokat és kiskereskedőket, noha a miniszter ezúttal a kamarai intézmény bizonyos reformját is szükségesnek nyilvánítot­ta. Ugy látszik, bővült a program és most már nem csupán az önkormány­zatról, hanem a kamarák reformjáról is szó van. Az érdekelt kiskereskedők és kisiparosok ezek után a legnagyobb kíváncsisággal kérdezik, vájjon miféle reformra gondol a miniszter és hogy ez a reform nem jelent-e ujabb meg­kötöttségeket vagy jogcsökkentést? Helyeseljük a reformot, ha ez a ha­ladás szellemében a jog érvényestilését és a hatáskör kiszélesítését jelenti Aa a >reform«, amely az intézményt viM­szaadja eredeti rendeltetésének és aa érdekelt kiskereskedők és kisiparosok szolgálatába áll — mindenképpen idő­szerű. Éppen ezért az iparosok és a kereskedők olyan reformot várnak a kormánytól, amely segit rajtuk. Mert, amint ezt elégszer bebizonyították, ké­pesek megállani a saját lábukon; azt kívánjak: hagyják ereje szerint érvé­nyesülni és intézményének kiépítését bízzák reájuk. Sajnos, a mult tapasztalatai óva­tosságra intenek, holott e fejlődésre az országnak múlhatatlanul szüksége van. Éppen ezért, amikor a kereske­delmi miniszter a kamarák autonómiá­járól, ezek fegyelmi jogköréről, alkal­mazottainak szolgálati viszonyáról, stb beszélt a tervezett reformmal kap­csolatban — a kisiparosság és a kis­kereskedelem tagjai előzetes hozzá­szólást kérnek. A múltban a kamarák önkormány­zatának keretében ennek nem volt akadálya. A kereskedők és az iparo­sok minden esetben feladatuk magas­latán állottak. Emlékezetes, milyen (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az emlékezetes Vezér-féle ügyből ismeretes Liliom Károly móravárosi vendéglős neve. Amint köztudomású a Vezér-ücvnek Li- kielégítő modon szolgálták a közérde­koziuoomasu, a vezer_ ugynen m, _ u| _ a tisltességtPlen ver„ liom Karoly volt a harmadrendű] alkalmával a választott vádlottja és a törvényszék a no-1 bíróságokban. vember elején megtartott főtárgya­láson a rézgálicügyben való bün­segédi bünrészessége miatt folyta­tólagosan elkövetett vesztegetés cí­mén 8 havi börtönre, valamint 1000 pengő pénzbüntetésre és 3 évi po­Tegyék lehetővé tehát, hogy a kis­kereskedők és a kisiparosok most is elmondhassák véleményüket a készülő reformokról. Jogos ez a kérés, hiszen az ő sorsukról van szó. Kívülállók • legnagyobb jóindulat mellett sem dönt­litikai, hivatali jogvesztésre itélte. "Ffggggg? gSZStoTSk , - " . i sag es seresseuos. uiucui«ui«u Amikor ezt az ítéletet meghozták, meghallgatása nélkül. Mi lesz például a vendéglős már előzőleg kiszabott]azza\ a tervezettel, amely a vásári é« löbbhónapos börtönbüntetését töl­tötte a Csillagbörtönben. Ugyanis ugyancsak a rézgálicutalványok miatt Liliom még a panamaper tárgyalása előtt bíróság elé került. A vendéglős tudniillik a Vezér Ernőtől természetbeni szolgáltatá­sokért kapott rézgálicot a fekete­piacon maximális áron felül áru­sította. Az uzsorabiróság árdrágí­tásért itélte el Liliom Károlyt, ezt a büntetését töltötte a vendéglős, amikor a Vezér-ügy főtárgyalásá­ra elővezették. Elitéltetése után Liliom azt kérte, hogy két bünte­tését egyesítsék, vagyis szabja­nak ki rá összbüntetést, mert ezen a réven csökken a büntetés. A törvényszék Szalay-tanácsa csütörtökön délelőtt foglalkozott piaci árusításról szól? A szegedi iparosok és kereskedők körében bire futott, hogy a jövőben csak azok árusíthatnak a piacokon él a vásárokon, akik nyílt árusitásu üz­lettel is rendelkeznek. Egy ilyen in­tézkedés az egzisztenciák egész töme­gét tette volna tönkre országszerte, Érdeklődésünkre azt a felvilágosítási kaptuk illetékes helyről, hogy valóba* szó volt ilyenfajta rendelkezésről, da az általános felzudulás láttára elvetet­ték a tervet Ugyanez a kérdés most mégis feltámadt a mÍDiszster beszédé­ben, még pedig mint törvénytervezet* Felmerül a kérdés, kinek az érdek® az, hogy egy sereg kisiparos és kiske­reskedő létalapja megszűnjék? Vagyr nem erről van szó? Hol a kamara au­tonómiája, ahol az ilyen kérdéseket meg lehetne vitatni? A kamarák ügyében nem látunk te­r • . . tA hát tisztán — mondják az érdekelt kis­Liliom 16 hónapi,' ^ és kÍ5kerJeskedök. _ Éppen j valamint 13 napi bortön osszbun- ^^ u u kíván Ságunk, hbgy a szer­tclési siabctt ki Fi; A" bűnfetesbór, Mtt jcgoW: (a múlthoz hasonlóan) ve* '5 hónapot kitöltöttnek vettek, i&yék figyelembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom