Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-26 / 268. szám

V E L M A G Y X R ü R S Z A 0 PÉNTEK, 19« november 2fi 1 C&sa iránt. A polgári fogyasztás rendelkezésére álló textilárukészletek sziikós voltára tekintettel, intézkednem" kellett az egyes fogyasztók részire kiszolgáltatható árumennyiségek megallapilasa iránt is. — A texliláruforgaloni általános rendezésével kapcsolatban intézkedtem az ellenőrzés megszervezéséről is. A mezőgazdasági munkásság ellátására a mult évben lebonyolított akciohoz hnsonlóan ujabb mezőgazdasági munkásakció van folyamatban. — A lábbeliellátás tekintetében mutatkozó nehézségek leginkább arra vezethetők vissza, hogy a polgári fogyasztás rendelkezésére álló bőranyagok mind kisebb mennyiségben állották rendelkezésein re. Á Lébbchközpont utján megszerveztettem a lábbelitermelőknek kellékanyagokkal ellátását. Intézkedés történt a hulladékbőrök igazságos szétosztása és gazdaságos felhasználása iránt. — A fizikai munkát végző munkások lábbeliszükségletének Kielégítésére a hadiüzemek és közintézmények szükségletére a rendelkezésre álló bakancsmennyiség arányos részét biztosítottam. Á mezőgazdasági munkások hnknncsakcióját cz évben is megszerveztem. A biztosítható készletek állal nyújtott lehetőségek keretén belül a törvényhatóságok rendelkezésére bocsátott bakancsokat * mező-, kert és erdőgazdaságokban alkalmazott éves gazdasági cselédek, az erdőgazdaságok idénymunkásai és a sommás idénymunkások között ke|| szétosztani. A szétosztást a főispánok vezetése, illetőleg felügyelete alatt álló vármegyei és községi közellátási bizottságokra biztam. A kistisztviselők lábbchinségének enyhítése iránt is intézkedtem. — A szappanellátásban jelentkező nehézségek a koprahiányra vezethetők vissza. A mosószappannál nálunk a zsirsavtartalom a háború kitörése cta í>2 százalékról 42-re csökkentetett. Nem járultam hozzá a zsirsavtartalom további csökkentéséhez, mert ez az amúgy is szűkösen rendelkezésre átló Tuhanemück használhatóságának iriftlartamát lényegesen megrövidítette volna. — A megállapított szappanadag a városi lakosság és az 5000 lelken felüli községekben lakó fogyasztok re szére biztositható volt. Később a falusi lakosság részére is biztosítottam némi szappanellátást. Ebben az irányban azonban lényeges segítséget a körzeti szappanfőzők tevékenysége, a zsiradékcsere. valamint a lugkő vásárlá sá nak lehetővé tétele biztosította, mert ez igen sok falusi fogyasztót önellátóvá tett. Az ipari •llótós a mindenkori nyersanyaghelyzet függvénye. A nyersanyagkészletek sajnos — erősen csőkkenő irányzatot mutatnak. Felesleges rámutatnom arra, hogy a háborús események a közelmúltban is milyen kiesést okoztak nyersanyagbchozatalunkban. E téren tehát erősen fokozott takarékosság szükséges. Néhány szót kell szólnom azokhoz, akiknek igényeit mai nyersanyaghelvzetünk mellett nem tudjuk kielégíteni, de akik még sincsenek olyan szorult helyzetben, mint az ellátatlanok milliói. Becsüljük meg ruházatunkat s gondoljunk arra, hogy ez olyan kincs, amellyel hosszú esztendőkig takarékoskodnunk kell. Kimúljuk ruházatunkat. Alakitsuk át, fordítsuk kl, javítsuk azokat. A külső csint szerény eszközökkel is megőrizhetjük. — A folyó év derekán a létfenntartási költségeknek az árrögzités óta bekövetkezett emelkedése, a munkabérek és tisztviselői fizetések ujabb rendezését tette szükségessé. Elkerülhetetlenné vált a vasúti és hajózási dijak emelése is. Mindezek mellett szükségképpen sorra kellett kerülni az árak rendezésének. — A mezőgazdasági árakban a legnagyobb emelkedés természetesen ott van, ahol a termelés fokozása szükséges, továbbá azoknál a terményeknél, amelyek termelése sok emberi munkaerőt igényét, végül a takarmányáraknál, ahol az európaszerte jelentkező in ség, a termelés irányítására vonatkozó egvfb intézkedések mellett árpolitikai eszközökkel való megsegitést is kiván. — Az uj ipari árszint kialakításának is leglényegesebb ténvezője a munkabéremelkedés volt. Amint ismeretes. az 1943. évi munkabérrendezést megelőzően a kormány három izbeo szabályozta az iparvállalatok által fizetendő bérpótlékot. Az uj árak megáüap fásával az árstabilitás gondolatának megváló siLisát kívántain biztosítani. Minthogy pedig az ármegállapítások a költségelv 'érvcnycsitésével történtek, legjobb meggyőződésem szerint e célomat el is érthetem. Szilárd elhatározásom tehát, hogy a mélyreható intézkedésekkel kialakított árszint nyugalmát minden körülmények között biztositom. — Fontos leiadatomnak tekintem az áj-ellenörzés intézményes kiépítését, A fokozott árellenörzés lehetőségét akartam biztosítani annak a rendszernek fokozatos bevezetésével, amely szerint, ahol erre technikailag a lehetőség megvan, a fogyasztói árak megállapítása már a gyáripari számlázas során megtörténik és ezt a fogyasztoi árat ugy a kiállított számlában, mint magán az árun fel kell tüntetni — Külön kell szólanom a báborus gazdasági élet rákfenéjéről: a zugforgalomról. £ forgalom elburjánzása azt a hitet kelti az emberekben, mintha elegendő árumennyiség állana rendelkezésre. Többször halljuk, hogy van minden, dé csak zugban. Még ha el is fogadnánk azt, hogy van minden, fenn kell tartanom azt az állításomat, hogy a zugforgalomban levő egyes áruk mennyisége messze nem elegendő ahhoz, bogy a szükséglet kielégítését általában biztosíthatná. Kétségtelen mégis, bogy rettenetes az a lelki batás is, amit a zusforgalom gy»k«ruL Érthető az elkeseredés, amely úrrá lesz azokon, akik azt látják, hogy létfenntartásuk ételekében a legsúlyosabb nehézkesekkel kell megküzdeniök, amivel szemben mások, akiknek van hozzá pénzük, de nincs lelkiismeretük, a békebeli életszinvonalat meghaladó életmódot tudnak biztosítani maguknak, mint a zugforgalom aktiv részesei. A zucforgalom ellen tehát állandóan a legélesebb harcot kell folytatnom. Ez a harc kétirányú gazdasági és büntetőjogi irányban egyaránt, állandóan tart. Gazdasági oldalról minden intézkedésem, amelyet az ellátás mérvének megállapítása. annak biztosítása, a forgalom, általában a gazdasági étet rendjének biztosítása és ellenőrzése érdekéhen teszek, mind egy-egy csapás a zugforgalom iránvában. Ezzel azonban sokszor a zugforgalmi árak emelkedését is előidézem, mert amikor nem tudom a jelentkező igén veket kielégíteni, de megszorítom a zugforgalom volumenjét, ez a zugforgalmi árak emelkedésének irányában bat. De ezeknek az intézkedéseknek másirányu hatásai is vannak. Igy ma már állíthatom, bogy ezeknek az intézkedéseknek a hatása ként külön erre irányuló intézkedések nélkül jóformán teljesen megszűnt a sorbanállás a alapos a reményem, hogy rövtd időn belül ennek meg meglevő csőkevényei is eltűnnek. Nem elég azonban csak gazdasági eszközökkel küzdenünk, kénytelenek vagyunk fokozott mértékben igénybevenni a büntetőjog eszközét is a zugforgalcm harauiiaival szemben. Ezeknek az embereknek lelkületét figyelembe véve, ahol arra lehetőség van, a külöuboző jogszabályokban mindig butositotf másamnak azt a jogot — s élek is e joggal —, hogy a gazdasági bönese• lekmények elkövetőit megfosszam különféle jogosítványaiktól s kizárjam őket az áruellátásból. Gyors és hatékony büntetés ez, de ezenfelül a büntetőintézetek benépesítésétől sem riadok vissza, bíróság elé állítva a bűnösöket. Sajnálatos, hogy e tekintet-1 ben jelentős eredményekkel dieseked-1 hetem. Azt remélem, hogy azoknak a súlyos büntetéseknek, amelyeket a t. Ház által általánosságban mái elfogadott törvényjavaslat szerint kiszabhatók lesznek, nemcsak javitó, de elrettentő hatásuk is lesz. Bizonyára maradnak azért olyanok, akik a pénz ördögétől megszállva, bármily szigorú törvényi rendelkezésekkel szemben, nem törődve Istennel, hazával és embertársaikkal, mások nyomornságán, mások könnyén, mások vérén akarnak gazdagodni. Minden erőmmel rajta leszek, eme törekvésemben számitok az egész magyar társadalom támogatására, hogy a háborús nyomorúságnak ezeken a vámszedőin beteljesedjék az írás szava, amely mindig igaz volt s igaz lesz minden időben: Vos faciunt inopes quas cumulatis opes! Szegénnyé tesznek titeket azok a kincsek, amelyeket gyűjtetek! Szász Lajos közellátásügyi tárca nélküli miniszter beszéde elhangzása után a Ház minden oldalán meleg ünneplésben részesítették. A Ház ezután a közellátási tárcanélküli miniszter költségvetéséi elfogadta. Törs TibóT alelnök napirendi indítványa érdekében a Ház pénteken folytatja ülését és ennek napirendjén az 1944. évi költségvetés hátralevő tárcáinak, a külügyi és a pénzügyi tárgyalását tűzték ki. A Ház csütörtöki ülése délután 6 óra 20 perckor ért véget. (MTI) MAGYAR NYILVÁNOSSÁG Tizenhathónapí és tizen ötnapi összbüntetést szabott ki a törvényszék Liliom Károlyra NÉPSZAVA csütőrtöKi száma irja >A kereskedelmi és iparkamarák reformja* cimü cikkében: A kereskedelemügyi miniszter nemcsak Szegeden, hanem a parlamentben is állást foglalt a kereskedelmi és iparkamarák autonómiája mellett. E» az ujabb állásfoglalás természetesen megelégedéssel tölti el m baladás szellemében tevékenykedő kisiparosokat és kiskereskedőket, noha a miniszter ezúttal a kamarai intézmény bizonyos reformját is szükségesnek nyilvánította. Ugy látszik, bővült a program és most már nem csupán az önkormányzatról, hanem a kamarák reformjáról is szó van. Az érdekelt kiskereskedők és kisiparosok ezek után a legnagyobb kíváncsisággal kérdezik, vájjon miféle reformra gondol a miniszter és hogy ez a reform nem jelent-e ujabb megkötöttségeket vagy jogcsökkentést? Helyeseljük a reformot, ha ez a haladás szellemében a jog érvényestilését és a hatáskör kiszélesítését jelenti Aa a >reform«, amely az intézményt viMszaadja eredeti rendeltetésének és aa érdekelt kiskereskedők és kisiparosok szolgálatába áll — mindenképpen időszerű. Éppen ezért az iparosok és a kereskedők olyan reformot várnak a kormánytól, amely segit rajtuk. Mert, amint ezt elégszer bebizonyították, képesek megállani a saját lábukon; azt kívánjak: hagyják ereje szerint érvényesülni és intézményének kiépítését bízzák reájuk. Sajnos, a mult tapasztalatai óvatosságra intenek, holott e fejlődésre az országnak múlhatatlanul szüksége van. Éppen ezért, amikor a kereskedelmi miniszter a kamarák autonómiájáról, ezek fegyelmi jogköréről, alkalmazottainak szolgálati viszonyáról, stb beszélt a tervezett reformmal kapcsolatban — a kisiparosság és a kiskereskedelem tagjai előzetes hozzászólást kérnek. A múltban a kamarák önkormányzatának keretében ennek nem volt akadálya. A kereskedők és az iparosok minden esetben feladatuk magaslatán állottak. Emlékezetes, milyen (A Délmagyarország munkatársától) Az emlékezetes Vezér-féle ügyből ismeretes Liliom Károly móravárosi vendéglős neve. Amint köztudomású a Vezér-ücvnek Li- kielégítő modon szolgálták a közérdekoziuoomasu, a vezer_ ugynen m, _ u| _ a tisltességtPlen ver„ liom Karoly volt a harmadrendű] alkalmával a választott vádlottja és a törvényszék a no-1 bíróságokban. vember elején megtartott főtárgyaláson a rézgálicügyben való bünsegédi bünrészessége miatt folytatólagosan elkövetett vesztegetés címén 8 havi börtönre, valamint 1000 pengő pénzbüntetésre és 3 évi poTegyék lehetővé tehát, hogy a kiskereskedők és a kisiparosok most is elmondhassák véleményüket a készülő reformokról. Jogos ez a kérés, hiszen az ő sorsukról van szó. Kívülállók • legnagyobb jóindulat mellett sem döntlitikai, hivatali jogvesztésre itélte. "Ffggggg? gSZStoTSk , - " . i sag es seresseuos. uiucui«ui«u Amikor ezt az ítéletet meghozták, meghallgatása nélkül. Mi lesz például a vendéglős már előzőleg kiszabott]azza\ a tervezettel, amely a vásári é« löbbhónapos börtönbüntetését töltötte a Csillagbörtönben. Ugyanis ugyancsak a rézgálicutalványok miatt Liliom még a panamaper tárgyalása előtt bíróság elé került. A vendéglős tudniillik a Vezér Ernőtől természetbeni szolgáltatásokért kapott rézgálicot a feketepiacon maximális áron felül árusította. Az uzsorabiróság árdrágításért itélte el Liliom Károlyt, ezt a büntetését töltötte a vendéglős, amikor a Vezér-ügy főtárgyalására elővezették. Elitéltetése után Liliom azt kérte, hogy két büntetését egyesítsék, vagyis szabjanak ki rá összbüntetést, mert ezen a réven csökken a büntetés. A törvényszék Szalay-tanácsa csütörtökön délelőtt foglalkozott piaci árusításról szól? A szegedi iparosok és kereskedők körében bire futott, hogy a jövőben csak azok árusíthatnak a piacokon él a vásárokon, akik nyílt árusitásu üzlettel is rendelkeznek. Egy ilyen intézkedés az egzisztenciák egész tömegét tette volna tönkre országszerte, Érdeklődésünkre azt a felvilágosítási kaptuk illetékes helyről, hogy valóba* szó volt ilyenfajta rendelkezésről, da az általános felzudulás láttára elvetették a tervet Ugyanez a kérdés most mégis feltámadt a mÍDiszster beszédében, még pedig mint törvénytervezet* Felmerül a kérdés, kinek az érdek® az, hogy egy sereg kisiparos és kiskereskedő létalapja megszűnjék? Vagyr nem erről van szó? Hol a kamara autonómiája, ahol az ilyen kérdéseket meg lehetne vitatni? A kamarák ügyében nem látunk ter • . . tA hát tisztán — mondják az érdekelt kisLiliom 16 hónapi,' ^ és kÍ5kerJeskedök. _ Éppen j valamint 13 napi bortön osszbun- ^^ u u kíván Ságunk, hbgy a szertclési siabctt ki Fi; A" bűnfetesbór, Mtt jcgoW: (a múlthoz hasonlóan) ve* '5 hónapot kitöltöttnek vettek, i&yék figyelembe.