Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-25 / 267. szám

mmveflcM mniihffcsucsszemza idffimasdra telt fayasiaíot a honvédelmi miniszter Csata* Lajos beszámolt a Házban a magyar hadseregnek a habomban vaio reszveieieröl - LetárgyaltöK a hon?e­delml tárca Költségvetését Budapest, november 24. rAj munkásság átérzi ezt a nagy célt, képviselőház szerdai ülésén Esső amelynek szolgálatában áll "és az Sándor ismertette a honvé­delmi tárrea költségvetését. Kegye­letes szavakkal emlékezett meg a hősi halált halt katonákról és han­goztatta, Hogy a magyar törvény­hozás nem fog megfeledkezni a hő­sök hátramaradottjairól. Megálla­pitotta, hogy a nemzet és a had­sereg egy. Nem lehet külnbség az áldozatvállalás kötelességében ma­gyar és magyar között. A honvé­delmi érdekeknek" mindenek elé való helyezése rendkivül fontos és ezt mindenki is méltányolja. A to­vábbiakban megemlítette, hogy a katonai erényeket és szellemet éb­ren kell tartani minden időkben. ÍA vita során az első szónok B a k y László volt. Intézkedéseket kér az egyes Helyeken megnyilvánuló há­borúellenes hangokkal szemben. Vitéz Horváth Sándor han­goztatta, hogy minden összeg ke­vés a honvédség számára. Légügyi minisztérium felállítását kérte, va­lamint azt, hogy minden vonatko­zásban támogassák a tűzharcoso­kat. Halmaz János a tartalékos tiszteli előléptetésének rendezését kívánta. Nyirő József foglalkozott az erdélyi magyarság katonai átkép­zésének ügyével és hangoztatta, hogy Erdély sorsa és biztonsága egész Magyarország sorsát és biz­tonságát jelenti. B a j c s y-Z s i 1 i n s k y Endre Hangsúlyozta, hogy a magyarság­nak a hadserege mindig bálványa és a katonasága mindig szívügye volt. Hadseregünk felszerelését leg­nagyobb mértékben fokozni kell egész országban lelkesen végzi munkáját. Tisztában van azzal, hogy a munkájával az ország sza­badságát, függetlenségét védi. Ezután Remény i-Schnel­1 e r Lajos pénzügyminiszter beter­jesztette az 1944. évi állami költ­ségvetés megajánlásáról szóló ja­vaslatot majd Öemkó Mihály szólalt fel. D c n\ k ó Mihály kárpátaljai képviselő megállapította, hogy tö­rekedni kell arra, hogy a ruszin ifjúság otthon érezze magát a ma­gyar hadseregben. Botár István a fegyverkezési tempó gyorsítását sürgette. Vitéz Ujfalussy Gá­bor kérte a fegyvernemek régi el­nevezésének visszaállítását. V a j n a Gábor kérte, hogy a leventéket tá­volítsák el a szociáldemokrata sfüftssw-rtttetekbw. Bálint Jó­zsef erdélyi azt hangoztatta, hogy a magyar hadseregben a káromko­dás nagyon elterjedt. Büntető szankciókat kér a káromkodás el­len. Andréka ödön szerint a többtermelést a hadsereg szem­polntjából kell irányítani. Ezután K á 11 a y Miklós miniszterelnök beterjesztette a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az állam­háztartás egyensúlyának biztosítá­sáról szóló törvényben a miniszté­riumnak adott és újból kiterjesztett felhatalmazás további meghosszab­bításáról szóló javaslatot. Bejelen­tette egyúttal a minisztérium je­lentését a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeknek az or­szággal egyesítéséről szóló törvény­ben foglalt elhatározás alapján 1943. október 15-ig kibocsátott és még be nem jelentett kormányren­deletekről. A vita további során Szabó Gyula sürgette a politikai állam­titkár kinevezését a honvédelmi minisztériumba, majd M e s k ó Zoltán felszólalása után Törs Ti­bor alelnök a vitát félbeszakította és Csatay Lajos honvédelmi mi­niszter válaszolt a vita során el­hangzottakra. DfiEMfAGr*RORSZAQ CSÜTÖRTÖK, 1948 november *5. Csatay La os honvédelmi miniszter beszéde Csatay Lajos honvédelmi mi­niszter rámutatott arra, hogy az előző világháborút bezáró bácéből nyert szomorú tapasztalatai, az 1919-es évek tanúsága, a trianoni békeévek nyomorúsága és a ma­gyar léleknek az a történelmi elhi­vatottsági tudata, hogy a nyugat­hoz tartozunk és a nyugatot védjük a kelet veszedelmei ellen, már jó­val a mostani háború előtt megha­tározták a helyet, amelyet a nagy nemzetek küzdelmében el kellett foglalnunk. — 'A mi elhatározásunk' minden más nemzetnél nehezebb volt. Mi voltunk az utolsók, akikről a béke­bilincsek lehullottak, sem lelkileg, — 1941-ben csak kisebb egysé geink harcoltak az arcvonalban, a magyar csapatok visszavonulása után megszállás céljából ujabb egységeket küldöttünk ki, amelyek a már ugyancsak erre a célra ki­küldött kötelékekkel egybeolvasztva ma a magyar megszálló erőket al­kotják. A nagyhatalmak küzdel­mében tehát a többi hasonló ál­lammal együtt csak szövetségesink segéderői lehettünk, akik sem a hadmű­veletek irányításában, sem a feladatok kitűzésében nem ve­hettünk részt. Sikereink és balsikereink egy köz­sem anyagilag nem lehettünk fel- pontnag irányított gigászi méretű Vitéz Szal ay László szerint aj készülve, hiszen csak a háború kü- hadsereg hadmüveieleinek függvé­háborus költségvetés a nemzet ere- szöben kezdhettük meg honvédéi-' nyei volfaU Már eleve tisztában a „. munk kiépitését. Amig ezen a té-!voltunk azzal, hogy hadseregünk ren a nemzet és a hadvezetőség hatj a hadmüveletekben csak két ered­év ota alkotolt, feltétlenül elisme- ményt szerezhet: megbecsülést és résreméltó, egyes részeiben is ki­magasló. A közelmúlt két és félév alatt háromféle célkitűzéssel vet­tünk részt a hadműveletekben anélkül, hogy haderőnk kiképzése és anyagi felszerelése csak egyszer is elérte volna a tervezett fokot. A változott adottságok a hadsereg át­szervezését tették szükségessé, ha­jét és jövőjét jelenti. A mai hely zetben elsősorban katonai felemel­kedésünket kell szem előtt tarlani. Malasits Géza hangoztatta, Hogy a hadsereg korszerű fegyve­rekkel való felszerelése érdekében mindent el kell követni. A magyar Belvárosi Mozi Ma Dumas Sándor világhirü regénye GRÓf NONTE CHRISTO A francia filmgyártás filmkolosz szusa. Nem repriz! Uj feldolgozás! I. rész: fiz IF vár foglya Ifjuságunk legszebb emléke, a leg nagyobb romantikus regény. Edmond Dantes szerepében: Pl ERRE RICHÁRD WJLLM a Moszkvai éjszakák, a Ras­fclcjthetctlen putin c. filmek főszereplője. ü P A Hl R A D Ó 1 3, 5, 7 ditapasztalataink pedig kiképzé­sünk átállítását. Ez a munka még korántsem érte el a szükséges fo­kot. Ha sokat haladtunk is, még messze vagyunk a kitűzött céltól. A háború kitörésekor az éppen meglevő haderőt kellett bevetnünk a küzdelembe, ezért részvételünk a keleti hadműveletekben csak foko­zatos lehetett. SCORZOB AN Ma 3, 5 és 7 órakor Móricz Zsigmond gyönyörű regé­nye filmen I KEREK FERKÖ Jávor, Csorios, EGRY MARIA,- LEHOTAY ÁRPÁD vitéz RENKö GYULA, VASZARY igénybevételt, ellenőrizze a munka­fegyelmet és a munka gazdaságos­ságát. 'A miniszter ezután a légoltalom és a légvédelem kérdéseiről beszélt, majd igy folytatta: Az eljövendő nehéz időkben a megpróbáltatások és nélkülözések elviseléséhez és a nemzeti becsület által követelt eredmények kivívását biztosító harc folytatásához nagy lelki erőre van szükségünk. Kato­nai szempontból a honvédség min­dent megtesz, hogy ezt a lelkierőt növelje és fenntartsa. Az orosz sík­ságon működő megszálló erőinkről a bajtárs meleg szivével és a ka­tonai előljáró kötelességérzetéből fakadó feladatokból előrelátással gondoskodik. Szabályozta azt az időtartalmat, amelynek elteltével a harcoló honvédeket haza kell hozni. Ezután köszönettel és elisme­réssel fordult a magyar mun­kássághoz, amely megfeszített erővel dolgozik, hogy minél több és jobb fegyvert adhassunk fiaink kezébe. — Büszkén állítom — fejezte ba beszédét a miniszter —, hogy csa­pataink harciszelleme és az ezer­éves magyar katona becsülete ma is érintetlen. Küzdünk ezer éve és tapasztalatokat. ha kell, küzdeni fogunk az idők A donparti Harcokban csapa- végtelenségéig. Ha minden erő el­taink hősiesen álltak helyt. Ha vol- lenünk fordul is, a honvédség a tak is veszteségeink, a honvédség! szempontjából háborúban való eddigi részvételünk rendkívül nngyi értéki'i, mert a háborús tapaszta-j lataink a további fejlődés irány­vonalát szabták meg. A honvédség a nemzet nevében teljesítette azo-j kat a kötelezettségeket, amelyek' a szerződéses viszonyból eredtek és' amelyeket a nemzet vállalt. A mi­niszter ezután részletesen ismertette a köllségvetés egyes tételeit — A célszerűség érdekében át- j szerveztük meglevő haderőnket. í Háborús fegyver- és anyagveszte­ségeink pótlása teljes erővel folyik j és a befejezéshez közeledik. — 'Az ifjúság katonai nevelésé­vel, a leventeintézménnyel lelkileg és testileg erősebb, egészségsebb, hazifasabb gondolkodású nemzedé­ket akarunk nevelni. A miniszter ezután bejelentette, i hogy előterjesztést tett egy honvé­delmi munkacsucsszervezet felállí­tására, amelynek feladata, hogy egységesen irányítsa a munkási Széchenyi Mozi Ma 3, 5, 7 órakor! A magyar filmgyártás legnagyobb alkotása! mu osie Pazar kiállítású, szivet-lelket gyö­nyörködtető, hazafias érzéseinket felkorbácsoló filmremck! Kirobbanó nagy siekerl szereplők: TOLNAY KLÁRI SARDY JÁNOS KOVÁCS KAROLY ABONYI GÉZA PÁLÓCZY LÁSZLÓ és a legjobb magyar filmszínészek. Jegyekről ajánlatos előre gon­doskodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom