Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

Franciaország az 1870—71. évi háború után Franciaországra inár sok nagy csapás sulyosodott s ezek között ta­lán legnagyobb a franciák teljes vere­ségévei végződött 1870—íl. évi hábo­rú volt. Franciaorszag helyzetét e haboru után híven és pontosan vissza tükrözteti Magne pénzügyminiszter­nek 1873 október 27-cn előterjesztett jelentése. A kincstár háborús pénz­ügyi terheit cz a jelentés 9,288.962.000 fiunkban állapítja meg s ebben az összegben a Németországnak fizetett hadisarc 5 milliárddal, a rendkiviili hadikiadás 1.912.015.000, Párta élel­mezése 169,518.000, a katonak özve­gyeinek és árváinak juttatott össAg 69 millió, a hadisarcok kamata 8P1.145.000, a nemet csapatok ellátása lyan podlak foglalkozott is. végül megáJla­a következőkben; Az adóterhek emelése Emeltek elsősorban a bélyeg- és illelékadót. Ezek a tételek nem tartót lak lépést a gazdasági, jogi és forgal mi élet hatalmas fejlődésével s elbír­ták az emelést. A kereskedelmi, ipari, gyári és vállalkozási keresetekre il­leték- és bélyeg utján 170 milJió frank­nvi többletet róttak ki. Az italadókat 126 millió frankkal fokozták A sor­ban a harmadik, az egyenes adok emelése volt. itt a többlet 93.15 mil­lió frankói tett s ennek legnagyobb része a pátens-adókra esett A vám­248.025.000, a kárpótlás a háborús ká-l,€,rl 70 nlilIió frankkal nagyobbodott, rokért 62,708.000, a kölcsönök kibocsá- "oha az >Pan es kereskedelmi vámo­lási vesztesége 631,168.000, az clma-[kat- llliers javaslaténak radl adó 364,189.000, a hadianyagban nem emelték. elvetésével Hozzánynltak azonban a esett kár 548,524.000 frankkal szerepel.{Pénzügyi vámokhoz, bar itt nem lehe­Ez a több, mint 9 milliárd egyenesen!1011 jelentékeny eredmenyt várni, a kincstárt terhelte, volt azonban Imert Franciaországban a cukrot, dó­mét egyéb veszteség is. Az ezekről l1)an.Vk bort és szeszt külön adóztatják, szóló összeállítás a következő tétele- jfffj a ,oikke,k„_tobAt_ 8_ , kel sorakoztatja fel: Páris hadisarca ' ' " 200,000.000. a departemant-ok hadjsar­Cn 59,053000, a természetben való rek­virálás 327,581.000. a mezőkben, veté­sekben esett kár 264.172.000, az egyéb elpusztult érték 169.157.000, a kommün rombolása 200.000.000, az adóhátralé­kok kamata 6,089.000, a nemzetőrség és csendőrségköltsége 32,335 000. ösz­szesen 1 milliárd 739.394.000 frank. Az [mok tételei kőzött nem szerepcinek. Ennek a vámfajtának legdúsabb for­rása a kávé és a kőolaj A szállítás ra 75.5 millió frank uj adót vetettek ki. Felemelték a személy- és teherta­rifát és a postai szállítást. A cukor­adót 64, a dohányjövedéket 37, a só­adót 7.6 millió frankkal fokozták. Uj adó volt a gyufamonopólium, ám több légi, közben megszűnt adófajtát is HIREK mneenm egész évben Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap éz ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. A varost nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 41b, Spl ­meczi Béla Somogyitelep IX. u. 489. Török Márton Csongrádi-sugárut 14. Városi Szinhás: Cigányszere­I e m. Mozik műsora: Belvárosi Mozi; Gróf Monté Christo, Széchenyi Mozi: Rákóczi nótája. elvesztett Elzász és Folbaringta ,0^b/éptetlek. A^ vitagttási adókból földérlékét 4.5 milliárd frankra, az el maradt adójövedelmct 66 millió frank­ra becsülték. A hadisarc magfizetése Az 5 milliárd hadisarcot két és fél év alatt fizette meg Franciaország, mégpedig 1 milliárdot aranyban, 4 milliárdot devizákban és külföldre sztaó váltók utján. A francia közön­ség eladta kiilföidi ériékeit, a pénzen francia kölcsönt vásárolt, vagyis most már nem a külföldnek, hanem hazá­jának lett hitelezője. A konverzió a leg/avartalanabhul bonyolódott le. •'•Teljes elismeréssel kell adóznunk a francia adminisztrációnak* — mond­ja a jelentés — >válságos helyzetben, amikor rögtönzéssel kellett ujat te­remteni, a kincstári tisztviselőkből bankárok, pénzváltók lettek s a nagv felelősséggel járó feladatot teljes si­kerrel megoldották*. Ap állam 1870-től 1875-ig 8400 mil­lió bránk kölcsönt vett fel. Az ameri­kai Moigan több kölcsönnel is Fran­ciaország rcndclkczcsere sietett, nyil­vános aláirás utján pedig az állam 1871-ben 2, lS72-ben 3 milliárdot vett fel. A legfőbb törekvés az volt, hogy a francia járadék a lehetőséghez ké pest francia kézbe kerüljön és hogy a kistökét minél szervesebben kap­csolják a mozgalomba. A külföld azon­ban szintén teljes bizalmat táplált Franciaország iránt s az első, a két milliárdos kölcsönre 5 milliárdot, a 3 milliárdosra pedig 43 milliárdot jegvzett. Ez a bizalom nem volt jogo­sulatlan. Franciaország pénzügvi helyzete hamarosan megszilárdult és liz év multán n kamatot minden ne­hézség és megrázknriás nélkül szál litották 5 százalékról 45 százalékra. Az eredmény azonban nem lett volna ilyen nagy és gvors, ha a köl­csönmüveletekkel egyidejűen hozzá nem látnak az államháztartás rende­zéséhez. a terhek állandó fedezetéről való gondoskodáshoz. Ötletekben, ter­vekben, tanácsokban nem is volt hiánv. Akadt valaki, aki a hanisarc céliára hamispénz verelését irditrá nvozta. sőt mindjárt fet is ajánlotta a pénzhamisításra vonatkozó nagysze rá találmányát Voltak azonban ko tailv. megfontolásra érdemes javalla­tok s ezekkel a "-nzetgvfllés komo­12.5 millió, a gyufa, szappan és papi­ros adójából 42 millió frank töhb be­vételt remélhettek. Az egész többlet 750 millió frank és ebből 395 millió frank a fogyasztási cikkekre jutott. Csak a cukorfogyasztás csökkent Sokan pesszimisztikusan Ítélték meg a francia helyzet jövőjét. Olyan kivói szakember, mint AVagner Adolf, szintén élesen bírálta a szanálás ter­vet. A valóság az.ouban ezúttal is megcáfolta az elméielet. Az áruforga lom, a közlekedés megdrágítása elle­nére, jelentékenyen emelkedett, a vas­utak 1872-ben 1Ó0 millió frankkal vet­tek he többet, mint 1869-ben. A taka­rékbetét 1869-ben 670 millió, 1872-ben 836 millió frank volt. A bankok is nagyobb forgaimat bonyolitottak le, mint a háború előtt, A vállalkozókedv min hogy nem csökkent, inkább meg­élénkült s különféle kibocsátásánkban jelentékeny összegeket helyeztek el. Á föld- cs házbirtok érteke, a bérjö­Mdclcm és nemzeti termelés gyarapo­dott. A felemelt adójú cikkek forgal­ma csökkent területen is nagyobb volt, mint a háború elölt a csonkitat­lan 1-Yanciaországban, csak a cukor fogyasztása csökkent. A helyzet elfo­gulatlan vizsgálatából tehát csakis arra lehetett következtetni s ezt ma már. mint történelmi igazságot kell megállapítanunk, hogv n megkövetelt apyHjri áldozatok koránt sem merítet­ték ki Franeianrs/ác pénzügyi erejét. «T AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE F ESTE NYOLC ÓRAKOR, - VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —oOo— _ Rendelettervezet az üzletek nyi­tási ég zárási idejének módosításáról. A szegedi kereskedelmi és iparkama­ra belkereskedelmi szakcsoportja ma, szerdán délután 6 órakor a kamará­ban tartandó értekezleten tárgyalja meg a kereskedelemügyi miniszternek azt a rendelettervezetét, amelyet a nyilt árusítási üzletek nyitási és zárá­si idejének ideiglenes módosítására vonatkozóan készített. A rendeletter­vezet szerint azokat az üzleteket, ame­lyek nem tartoznak az élelmiszer, tü­zelőanyag vagy élővirág árusítására berendezett üzletek sorába, valamint az azokhoz tartozó iroda- és raktár­helyiségeket az ország egész területén hétfőn zárva kell tartani, más közna­pokon pedig délelőtt 9 óra előtt ki­nyitni és délután 5 óra után nyitvatar­tani nem szabad. Szombaton pedig es­te 7 órakor kell bezárni. Ugyanezek­nek az üzleteknek zárórája a kará­csony első napját megelőző 12 közna­pon este 7 óra, december 24. napján pedig délután 5 óra. Az élelmiszer-, tüzelőanyag- vagy élővirágüzletek nyi­tásának vagy zárásának időpontját a 134.800-1942 K. K. M. számú rendelet Gyekorlattal rendelkező, eset­leg kezdő masamódleányt azonnalra keres VILMA lapszalon, Feketesas u. 16 szám — A Magyar Vöröskereszt nemes emberbaráti munkájának, amely külö­nösen a most duló háborúban a leg­nagyobb erkölcsi erővel és a rendel­kezésre álló anyagi eszközök teljes igénybevételével leijesiti a felebaráti szeretet parancsát, szüksége van a» összcség megértésére, bogy a haza vé­delmében megsebesült honvédeink a» őket jogg.il megillető ápolásban része­sülhessenek. A Vöröskereszt ujabb ágyalapitványok létesítésére kéri a hazafias érzelmű és az idők szavát inegcrtő magyar társadalmat, hogy a hadikórházaknak szükséges felszere­lést biztosithassa. A hadikórházi ágy­alapitványok 500 I'-vel létesíthetők és jegyezni lehet a Magyar Vöröskereszt Szeged városi fióknál. Az alapítvány adományozójának nevét az alapítvá­nyi ágyon elhelyezendő táblán jelölik meg és a Vöröskereszt az illető ré­szére ágyalapi teánvi oklevelet állit ki. A vidéki hadikórházak rcszére lé­tesített ágvalapitvány esetében az ala­pítványi oklevélen fel lesz tüntetve, hogy az alapítványi ágyat melyik ha­dikórházban helyezik el. — Ivanovics György egyetemi ta­nár előadása. A Magyar Vöröske­szt Szeged városi fiók egészség­ügyi előadássorozatának második' előadását dr. Ivanovics György egyetemi tanár tartja november 26-án délután 6 órakor a gyermek­klinika nagy előadótermében •Há­borús táplálkozás* cimniel. Az elő­adáson a belépés díjtalan és azon az érdeklődőkéi szívesen látják­— Vitaest a Tanárképző Főisko­lán. Rendkívül érdekes vilaaest zajlott le a Tanárképző Főiskolán. A vita tárgya, a nemzetiségi kérdés mai magyar életünknek egyik leg­többet vitatott és legérzékenyebb pontja. Az esten jelen volt a főiskola tanári karából dr. Schilling Gábor igazgató, dr. Somogyi József és vi­téz Szili-Török Imre főiskolai ta­— A TISZA VÍZÁLLÁSA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása nnvemher 23-án reggel 7 órakor 241 em. a levegő hőmérséklete 11 tok Celzius volt. Bene Imre István és József perelt gyermekei és testvére, Czer Mátyésné szül. Menyhei Erzsébet fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy drága jó édesapa, nagyapa, após, testvér és roboa szabályozza. Ezek a rendelkezések ér-Jnárok, továbbá dr. Vándor Gyula, vényben maradnak. Az élelmiszer és ja Baross-gimnázium tanára,,, a hor­tüzelőanyag árusítására berendezett vát kise.bbségi ügyek szakértője. Az üzleteket legalább reggel 8 órálól deli |est előadója dr. Krammer Jenő gjmn£zjumj janár, főiskolai előadó, aki husz évig kisebbségi sorsban élt, a szubjektív élmények szem­szögéből számolt bc tapasztalatai­ról. Nem a romantikus hazafi hangján, hanem lehiggadt, össze­gező tárgyilagossággal. Elsősorban önmagunk megismerésén és saját viszonyaink rendezésére van szük­ség. Továbbá meg kell kezdenünk a közösségi érzés kialakításához aa első lépést a nemzetiségeink felé. Ennek egyik legfontosabb követel­ménye, egy-egy nemzetiségi nyelv megtanulása. A nagy tetszéssel fo­gadolt őszinte előadás után vita keletkezett: hozzászóltak a kérdés­hez vitéz dr. Szili-Török Imre és dr. Somogyi József. _ Felboncolnak egy idegklinikán 12 óráiig és délután 3 órától a hatály­ban levő záróráig nvilva kell tarlani. A rendelettervezet célja a tüzelőanyag­gal és világitási árammal való takaré­koskodás. — Életveszélyeken összeszurkál­tak egy fiatalembert. A Maróti-féle vendéglőben hétfőn délután véres verekedés keletkezett az ott mula­tozó legények között. A verekedés hevében ismeretlen tettes ugv össze­szurkálta Sztankovics Istváki 19 éves földmiiveslegényt, hogy fél­holtan szállították be a knzkór­házba. Állapota rendkívül súlyos, életbenmaradásához kevés a re­mény. A nyomozás megindult a tettes kézrekeritésére. enyhei Mihály szikvizgyáros f. hó 22-én, életének 60-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. November hó 24-én, szerdán délulán fél 3 órakor temetjük a Du­gomes-temelő ravatalozójából a felsővárosi temetőbe. Gyászmise 24-én délelőtt 8 órakor lesz a rókusi templomban. .elhalt nőt. Kasztner Jakabné szent­tamási lakos a szegedi ideg- és el­jmeklinika ápol!ja volt. November elején szállították be a klinikára, ahol pár nap múlva meghalt. Mivel a gyanú szerint arzénmérgezésben halt meg, az ügyészség elrendelte holt testének törvényszéki orvosi felboncolását-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom