Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-24 / 266. szám

••rburg lani tthu ftetnscs v • • T TI ••ríni jg botooba iltobnöí noptt rmon •Asesll­»»rcT Chiatl­tmwii •AJ»cel •SffXtnr l**rai* tsmoli rl*tt»­"ipolt irtníl •ortoll cortgiiano— oliari p«rsC8«ptn* lola.topatlel Rlssne-Sclrogot: ce«|h y revo-alaxaf. -AZOVX TENGER jartlgai wjlec-onli ssxbntRom •rmiE TEÜTOSR­uasnoartmtaör -/MW — falakla­Amerikai veszteségek a Gilbert-szigeteknéi Tokió november 23. A japán fő­hadiszállás közli, hogy heves har­cok folynak a Gilbcrl-csoporthoz tartozó Tarawa-szigetén megkisé­• ?ll ellenséges partraszállás színhe­lye körűi. A japán tengerészeti lé­gierő eddig egy közepes nagyságú repulőgéphordozót, egy torpedó­rombolót elsüllyesztett. Két nagy és egy közepes repulőgéphordozót Isúlyosan megrongálták. Az egyik nagyobb repülőgéphordozó valószí­nűleg elsüllyedt. Megrongálódott cs kigyulladt egy nagy csatahajó, vagy nehézcirkáló és egy szállító­hajó is. Az ellenség 125 repülőgépet vesztett. A japánoknál 15 gép még nem tért vissza. (MTI) A Földközi-ten- er mellékhadszintérré kezd válni újfrirh, november 23. Maitland V» Ison tábornok kijelentései a le­rí zi esetről nem találtak kedvező fo adtatásra az angol sajtóban. A Sundny Times katonai munkatársa szárazon megjegyzi, hogy ugyan­ezt hangoztatták Kréta és Hong­kong eleste után is. A Manchester Guardian különösnek találja, hogy egy tábornok igyekezzék igazolni egy katonai kudareot a közvéle­mény előtt. Ez nem a tábornokok, hanem a miniszterek dolga, akik a tábornokok tetteiért a képviselő­háznak felelősek. Lerósz elestének következményei azonban nyilvánvalóan messzebbre és mélyebbre hatolnak. Különféle jelek arra mutatnak, hogy a kor­mány körében is birálat hangzott el és hogy Wilson helyzete megle­hetősen megrendültnek tekinthető. Kairóban sem dolgr .ott nagyon szeren.-sós kézzel, sem tisztán ka­tonai, sem politikai tekintetben. És ha még nem is egé«zen bizonyos, vájjon Wilsonnak ezúttal mennie kell-e vagy sem, a földközi tengeri parancsnokság újjászervezése alig­ha várathat soká magára. Egyébként a Liberator katonai szakértője is kifejezési ad az Obser­ver-ben annak a benyomásának, hogy a »földközitcngeri szövetséges stratégiában alapvető változás* ál­lott be és a Földközi-tenger kezd mcllékhadszintérré válni. (MTI) Helsinki, november 23. Finn po­litikai körökben feltűnést keltett az Uusi Suomi vezércikke, amely az északi államok összefogása és tö­mörülése akadályaival foglalkozik. A lap mindenekelőtt megállapítja, hogy a kisállamok politikai együtt­működésének tervét különösen a Szovjet ellenzi és közben arra hi­vatkozik, hogy minden hasonló összefogásban a saját biztonsága veszélyeztetését látja. Egészen bi­zonyosnak látszik, hogy a Szovjet­unió ellenzése a semleges célokra törekvő kisállamokkal szemben nem a Szovjet tényleges aggodal­mai. hanem egészen egyszerűen abból az orosz kormányzati elvből fakadt, amelyet röviden a divide ct impera elvében jelölhető meg. A lap a továbbiakban ismertette a norvég és a svéd részről elhang­zott aggályokat, majd igy folytatja: Bármiképpen vélekedjenek kü­lönböző körök, az északi államok és általában a kisnemzetek együtt­működéséről bizonyos alapvető igazságot nem lehet elhallgatni, épugy azt, hogy a kisállamok hely­zetét a jövőben egyre nagyobb veszélyek fenyegetik. A nagyhatal­mak a különböző értekezleten és ünnepi beszédekben még egyre hir­detik a nagy- és kisállamok egyen­jogúságát, de a gyakorlatban olyi sok fenntartással kezelik ezt a kér-, dést, hogy a gyakorlati politikában már nyoma sem található a kis­államoknak. Azt kellene hinniH a természetes önfenntartás ősztömj arra serkenti' a kisállamokat, hogy; összefogjanak, ba nem akarnak a nagyhatalmak áldozatai lenni. Ezt meg is kellene crteniök azoknak aí országoknak, akik pillanatnyilag azt hiszik, liogy helyzetük aránylag biztosított — fejezi be cikkét a lap, (MTI) Churchill nem jelenik meg az alsóházban Stockholm, november 23. A Hvínsk* Dagbladed londoni tudósítójának véle­ménye szerint az alsóház uj ülésszaka^ amely ezen a héten kezdődik, igcq élénknek ígérkezik, mert sok fontom 6i vitás kérdés szerepel napirenden. Fel­tűnő, hogy Churchill maga nem les* jelen s helyettesére, Attleere bizza • legfontosabb kérdések megválaszolá­sát. Ilyen kérdés többek között a d<v dekanézoszi szigetek elveszté k Chur­chill távolmaradásával kapcsolatban ujabb tápot kaptak azok a hirek, hogy küszöbön áll Roosevelt—Cchurchlll éa Sztálin találkozása. Roosevelt és Sztá­lin jelenlegi tartózkodási helye bi­zonytalan és* nem tartják kizártnak, hogy ők is készülnek már a hárma* találkozóra. (MTI) A török semíegességi politika Bern, november 23. Moszkvai je­lentés közli, hogy a »Háboru és a Munkásosztály* cimü folyóirat fog­lalkozik a török semlegességi poli­tikával, amely a lap szerint az 1940. év kalonai események után a Németországhoz való közeledés szakaszába lépett és a Németor­szággal kötött egyezményben ju­tott kifejezésre négy nappal a ke­leti arcvonal harcainak megindu­lása előtt és megnyilvánult az an­karai-perben. A lap a továbbiakban azt állit ja, hogy a törö k semleges­ségi politika a németeknek kedvez a Balkán-szárny megóvásával és lehetővé teszi, hogy a németek erőiket ne forgácsolják szét. A szovjet lap nem tagadja azonban. hogy annakidején a török semle­gesség a szövetségesek szempont­jából is szerepet játszott, mert el­zárta az utat Egyiptom és Irán tele. Az 1942. évi esemenyek ota azonban a török semlegesség az ellenfélnek kedvez, mert lehetővé teszi, hogy a Balkánon csupán kor­látozott mennyiségű csapatot tart­sanak és a főerő továbbra is Kele­ten maradhasson. A semlegesscg feladásával a háború vege meg­gyorsítható. A szovjet tolyoiiat megjegyzi végül, hogy természete­sen Törökország ügye saját politi­káját irányítani. (MTI) Istanbul, november 23. Sadak az Aksamban határozott állást foglalt azok ellen a kül- és belföldön még tjisk DoUn szikem YEPBOatSX W mto). r00 ^. ^feaporczs,! notlt ** apoafc^b^í^/j • / nioft mindig nem teljesen elült h'iresrte-1 'lésekkel szemben, amelyek szerint ,Törökország külpolitikájában vál­tozás állott volna be. Leszögezi, hogy Törökország kül­politikája és Törökország külpoli­tikai ffontesef ma pontosan ugyan-? azok és a jövőben is teljesen azo­nosak maradnak azokkal, amelye­ket Törökország a bábom kitöré­sekor hozott (MTI) Csangkaisek is résitvesz a szövetségesek értekezletén Zürich, november 23. Washing­tonból jelentik: Tájékozott Wa­shingtoni körök kijelentése szerint valószínű, hogy a szövetséges ál­lamférfiaknak tervbeveit nemzet­köziértekczletén Csangkaisek tá­bornok is részt vesz. Ugy tudják, hogy Roosevelt elnök nemcsak Sztálinnál óhajt találkozni, hanem Csangkaisekkel is nagyon szeretne megbeszélést folytatni. (MTI) Finn lap cikke a kisállamok helyzetéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom