Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-23 / 265. szám

Bornemisza miniszter az iparosság szociális viszonyait javitá programot jelentett be a Házban Budapest, november 22. A képviselőház hétfői ülésén megkezdték az ipari tárca költségvetésének tárgyalását. S t i t z János előadó ismertetésében hangoztatta, hogy a magyar iparpolitika a takarékos anyaggazdálkodás jegyében folyik. Elismeréssel szólt a mérnökökről és a mérnöki munkadíj megjavítása mellett foglalt állást. Az egyes teimészeti kincsek kiaknázása rendes mederben halad előre. Az ipari anyaghivataJ működési köre eddig körülbelül 1900 különböző anyagelosztásra terjed ki. A vita során Lili János sürgette a munkakamarák felállítását. Megay Károly számadatokkal igazolta, hogy a gyáripar nagy többségié tőke tekintetében komoly bajokkal küzd. Az ipar tulnyomórészben veszteséggel termel és ez erőtlenedési folyamatot meg kell akadályozni. Sürgette az átmenetgazdálkodáera vonatkozó tervek előkészítését. A költségvetést elfogadta. V e n c z e 1 Antal a munkáskérdésael foglalkozott. Csorba János az ipari árak tulmagas voltát kifogásolta. Szóvátelte az iparigazolványok megszerzése körül tapasztalható visszaéléseket. Az anyagkiutalásnál is igazságtalanságokat tapasztalt. A javaslatot nem fogadta el. Molnár Dezső szerint az Ipari juunkások szociális helyzete Magyarországon semmivel sem marad el a nyugati államok munkásságának hely zete mögött A költségvetést elfogadta. Ka bók Lajos sürgette a munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetését, majd azt hangoztatta, liogy a bérek emaradtak az áraktóL A költségvetést nem fogadta el. Szüts Kálmán főleg a kisiparosság szociális kérdéseit tárgyalta, az atmenetgazdálkodásra való előkészítés szükségességét is hangoztatta. Kérte az iparosnyugdijalap megtereratesét. A költségvetést elfogadta. Köz i-ÍI o r v á t h József annak a nézetének adott kifejezést, ha az ország továbbra is fent akarja tartani politikai és katonai helyzetét, akkor az iparosodásnak mostani formáját tovább kell ápolni. S p a a k Iván részletesen foglalkozott a fakérdéssel és ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy szükség van a kárpátaljai fűrésztelepek korszerűsítésére. A költségvetést elfogadta. Horváth P'erenc kérte a munkanélküliség esetére szóló biztosítás megvalósítását, az energiaforrások jobb kihasználását sürgette és a költségvetést nem fogadta el. A következő felszólaló Szabó Gyula volt. Felszólalásában főként a bányászok és a kőbánvákban foglalkoztatott munkások helyzetének szentelt nagyobb figyelmet. A költségvetést elfogadta. ' 1 Bornemisza miniszter beszéde K r h d y Ferenc elnök röviddel 5 óra után a vitát bezártnak nyilvánította és ekkor általános figyelem között emelkedett szólásra Bornemisza Géza iparügyi miniszter. Akkorra a Ház hadsorai is benépesedtek. A miniszteri széksorban megjelent K á t I • y Miklós miniszterelnök. Réménvi-Gchneller Lajos pénzügyminiszter és G'hyczy Jenő külügyminiszter. Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszéde elején ismertette «tz ipari fejlődés nemzeti jelentőségét és nemzetközi viszonylatban is messze kimagasló eredményeit. 'Az ipar fokozott mértékben veszi ót a mezőgazdasági népfeleslegeket és ugyanakkor pótolhatatlan szprepet visz a társadalmi rétegek elhelyezkedésében is. A jelenlegi országleriileten az utóbbi gazdasági évben az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 39 százalék volt, a mezőgazdaság 34 százalékával szemben. 'A tervszeri ipari fejlődésnek' 'és a szociális produktum ennek elvárási Mozi Ma u oljára! Az uj grűl lílonie Ghristű Jegyek már válthatók. nyomában járó bőséges növekedésének oroszlánrésze van abban, hogy a háborúval járó rendkívül nagy kiadásokat egészen más alapon fedezhetjük, mint az előző világháborúban és az infláció megismétlődésétől nem kell tartanunk Szociális haladás, megfelelő termelés politikai megalapozás nélkül lehetetlen, ezért egyfelől a terme léspolitika, másfelől a szociálpolitika az a két alap. amelyen a gazdaságpolitikának épileni kell. Az ipari termelésünk alakulása az elmúlt években mgfelelő volt, sőt nem egy vonatkozásban még felül is multa a jogos várakozásokat. A háború kitörése óta a külföldi anyagbeszerzési forrásoktól jórészt teljesen elzárt iparunk képes volt kielégíteni azt a kettős követelményt, amit hadseregünk felszerelése és korszerűsítése, másrészt pedig a megnagyobbodott ország szükségleteinek ellátása támasztott. Sikerült ezt a feladatot raegoldatr olymódon, hogy nálunk a termelésben a korlátozások enyhébbek, mint más hadviselő államokban. A termelés természetesen nem emelkedett valamennyi iparágban, mig a bányászat, a nehézipar, a vegyészeti ipar jelentősen fokozta teljesítményét, a fogyasztási ipar túlnyomó részei az adott viszonyok között kevesebbet termeltek, mint f-sv évvel ezelőtt. A megnövekedett termetes csa.ris a termelő apparákjs 'ei u-s kihasználásával, sőt tn megbecsüli a rég bevált P/ramldont Megszünteti a fájdalmait és így megóvja a korai öregedéstő* Fejfájás, rossz közérzet ellen segít a vábbi tekintélyes megnövekedésével vált lehetségessé. Meglevő felszerelési iparunk kapacitását elsősorban a hadifontosságu üzemek felszerelésére és karbantartására kell forditani. Ezért más iparágakban mindjobban konstatálható e felújítási és karbantartási hiány jelentkezése. Az eddig elhalasztott felújítás szükséglete békebeli árakat számítva több mint félmilliárdra lehelő. Az uj árrendezés, valamint az adópolitikai intézkedések csökkentették az ipar leromlása folytán 'KORZÓBAN » 3-ik hote jálszuk és még egy napra. • keddre prolongáltak! SZEUCZKY ZITA egzotikus vígjátékát SZIÁMI MACSKA SZÉCHÉNYI MOZI FIGYELEM! FIGYELEM! 3 nap alatt 7400 ember nézte meg a leghatalmasabb történelmi filmet, I Rákóczi n ötál a -t Ez a 7400 ember a legnagyobb lelkesedéssel, elragadtatással élvezte végig ezt a pazar kiállítású, szépségekben, finom megható jelenetekben bővelkedő monumentális filmcsodát, melynek szereplői á legnagyobb, legjobb magyar filmművészek: Tolnai Klári AOonyl Géza Sárdii János Kovács Károly Pálóczi LászlO Előadások kezdete hétköznap 3, 5, 7 órakor. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Telefon: 26-33