Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-20 / 263. szám

—ApM" fjeitjtesl&i eL inéért' ^ jJ&HL ftfrHiif, CL Se szeri se száma Szeri Bálint lopásainak Háromévi és nyolchónapi fogházra ítélték az alföldi városok veszedelmes tolvaját (A Délmagyarország munkatársá­tól) Szeri Bálint 38 éves büntetett előéletű kiskunfélegyházi mező­gazdasági munkás került pénteken sokrendbeli lopással és orgazda­sággal vádolva a szegedi törvény­szék elé. Szeri Bálint három éven keresztül követte cl ezeket a bűn­cselekményeket. Hol itt, hol ott tünt fel és az utolsó pillanatban sikerült mindig eltűnnie a rendőr­ség, meg a csendőrség szeme elől. Három év alatt az Alföld déli ré­szének csaknem minden nagyobb városát, faluját bejárta és min­denütt kisebb-nagyobb lopásokat követett el. Járt Kecskeméten, Csongrádon, Szentesen, Kiskunfél­egyházán, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Orgoványon, Izsákon, Kiskundorozsmán és más helysé­gekben. A fél Alföld csendőrsége­rendörsége üldözte három éven át eredménytelenül, mig aztán nem­régiben sikérült elfogni a szegedi tanyavilágban. A pénteken megtartott törvény* széki főtárgyalásan Szeri Bálint kö­römszakadtáig tagadott, végül azonban a tanúvallomások és egyéb bizonyítékok súlya alatt be­vallott 12 lopást, valamint 6 or­gazdaságot. Igy például bevallotta, hogy Orgoványban betört Fekete István házához és élelmiszereket lopott. Ujkécskén Sánta Béla nevű munkatársa télikabátját el­lopta. Szentesen betörés utján be­hatolt Szabó Jánosné házához és evőeszközöket lopott. V e c s e r i Lajos szentesi malmából zsákokat, ugyancsak Szentesen a Kossuth­térről egy gazdátlan biciklit lopott el. Csongrádon a Terbe vendéglő­ben egy vendég zsebéből kiemelt 40 pengőt stb. A törvényszék Szalay-tanácsa bűnösnek mondotta ki Szeri Bálin­tot 12 rendbeli lopás és 6 orgazda­ságban és 3 évi. valamint 8 hónapi .fegyházra ítélte. A' veszedelmes toívaj belenyugodott iz ít&Whfe,' igy az nyomban jogerőre emelke­IdatJL ' J Mit ettek ükapáink 150 émd ezelőtt'? Bőngtszís eUiiputt srakácMnyuikUn, a* typlcou ttanyűatniivészet umekci között (A Délmagyarország munkatársá­tól) Háborús jelenség, bogy az embe­rek egyre inkább érdeklödnek a táp­lálkozással kapcsolatos problémák iránt. A mindennapi étkezés talán so­hasem birt olyan nagy fontossággal, mint ma és a jó konyha utáni vágy sohasem lelkesített annyira... Bár a szakácsművészet nálunk nagyon korán kifejlődött és nemcsak Európában, de világszerte elismert volt már a leg­régibb időkben is a magyar konyha. Hogy őseink milyen kitűnően értettek a konyhaművészethez, arra a legjobb bizonyítékot nyerhetünk egy-egy régi szakácskönyv lapozgatása alkalmával. Csaknem 150 évvel ezelőtt jelent meg Pesten füstkuti ifjabb Landerer Mihály költségével és betűivel az »üj Szakáts könyv mellyben kiilömh-kü lömb-féle válogatott, tzifra, jó egész­séges, hasznos, tiszta és szapora Étkek meg-készítése, sütése és főzése a gazd­asszonyok nagy hasznára, te-ábrázol­tatik*. Ezek az 1795-ben megejelent szafcácskönvv bevezetőjében kihangsú­lyozza, hogy »nem siet az udrvarok­ban való nagy konyhákhoz*, hanem in­kább csak a »betsületes köz-rendnek* kiván hasznára lenni. Lássuk tehát, melyek voltak azok az egyszerű, kö­zéposztálynak való ételek, amelyekkel ükapáink éltek? iU'azsuiti UáfUMzta* és pjiesska A tehénhus és a berhérshus vezet­tek a népszerüségebn 150 évvel ez­előtt. A télire ellett savnnvtikáposztát például legszívesebben tehénhussai. vagy berbéeshussal készítették. A töl­tötliiáposztába is tehénhúst vagdaltak ükanváink s a tehénvagdalthnsba egv kis szalonnát aprítottak A rakoltká­posztába »szép kövér szalonnát* ágyaztak, mig — 150 évvel ezelőtt is jó étel volt már a kolozsvári káposz ta, illetőleg ahogy a furesabefüs, sár­gult kis szakáeskönw irja: Káposzta kolozsvári módon. Ebbe azonban nem sajnáltak belerakni egy-egv kövér tvn­kot, vagy fél ludat. - Ehhez még ló kövér szalonnát is vagdaltak és bor raf öntötték fel a levét, hogv jóizü le­gyen. Divatos étel volt a pirított máj is, meg a disznó, szarvas, vagv özsült. A szárnyasjószágot Is szívesen tették az asztalra. Népszerű étel lehetett a •Tynkfi sóban*. Ezt ngy készítették hogv megfőztek egv tynkfit. illetőleg csirkét sóban s ecetes petrezselyem­levet öntöttek rá. maid jól megborsol­ták és tálalták. A szakáeskönw hoz­záfűzi ehhez a recepthez? »Hs egy ke. véssé meg hül. annál iobb és kedve­sebb lészen*. Ki gondolná, hogv Pven regi étet a lndaskása is?! Tgaz. hogv akkori­ban egy egész lndat sem sajnáltak tő­le. de az egyszerűbb középosztálv szá­mára készült szakácskönyv enged­ménvt ad: aprólékjával Is meg lehet csinálni. Ugyanilven kom eledel a tói főtt csirke. Szalonnát, vöröshagymát. Veménvre főtt fvnkmonvt ftojást/ pet­rezselymet, borsot, gvömbért. szere csendióbélt fett a fölfeléidébe a 15ű év előtti szakácsnő... Ükapáink' na­gyon szerették a háránvbnst. Tár­konnyal. rántva, kanormártással et­ték. A fPhén láháhól kocsonyát főz­tek. a nvelvet Is főzve ették. Galnská hoz 4—5 tynkmonyf Is elhasználtak hár abból a receptből, amit a »T>*s. ka* elkészítéséhez ir a régi szakács­könyv. arra lehet következtetni, hogy ükanváink is nélkülözték néha ezt a manapság olv ritka konvha cikket 'A laskagytiráshoz készült ntasitás ugyanis azt mondia. bogv »lia tyuk­mnny»0 plem vtí*fT« wurisgá .. . KecTvéfor tésjrtaéi'el Vóft .fctatoE talán a Pirost*. Ennek' leírásából könnyen rájövünk, hogy uenj yolt mint a manapság is népszerű — ba­rátfüle. Túróval, vagy bustöltelékkel készítették, manapság inkább az ízes töltelék divatos. A sülttészták közül legkedveltebb volt a "Mandula-tortát**, Érdekes, hogy mig a mandulát mo­zsárban megtörték, gyakran rózsavíz­zel öntöztek, hogy »az oiajja ne eresz­kedjék.* Amikor a mandulás tortáta kisült, nádmézzel megghintették én —» mint az utasitás mondja: »midön meg­sült, add fel és ha ki szereti, ehetik benne, tsak hogy ritka étek ez az em­bereknél*. Ezzel szépanyáink szakács­könyve arra utal minden bizonnyal, hogy az emberek, illetőleg a férfinép­ség nem volt nagy hive a mandulás tortátának... ÖkÖAszái/Uú* — MJ.ÓAsastót.. • Nem egészen félszázad alatt a kony­haművészet nagy fejlődést mutat ná­lunk. Kassán. 1830-ban jelent meg az a "Minden Haszonnal használható Kö­zönséges és legújabb Nemzeti Sza­kács Könyv*, amelyet »Eggy hossza* tapasztalat után ir Bé-vezetéssel« nyo­mattak ki. Száz évvel ezelőtt élt déd­apáink már nagy gyakorlattal bírtak az étkezés szertartása körül és becsü­letére vált mindegyiküknek az a "hus evünapi nagyebéd*, amit a szakács könyv előir. Az alig 25—30 fogás o» menü a következő volt: »Tört májas leves, leves bekö­téssel, rostonsült comb, ürünyelv, sertésfülsajt. borjuagyvelő. rák vajban, tehénhus ánglus-módra, tehénhus töltve, kapornák máriás, mandulás torma, téli ugorka, ve­res cékla, fehérrépa kolbásszal, faschirozott kelkáposzta rántott borjúlábakkal, két tányér felvag­dalt szalámi, két tányér felvagdalt pácolt vadlúd, ragou, frikasszé brézllvel és csiperke gombával, pástétom sniclivel, tyúk faaehiroz­va, kacsasült, kéken főtt pisztráng, pudding felgyújtva, kéken főtt an­golna, őzsüit, fácánsült, nyúl, pulvkasült, foglyok sütve, borjú­comb, kompót-gyümölcs, savanyú­ságok. aszalt-gyümölcs és végül friss gyümölcs*. Érdekes megtudni, hogv milyen ía volt az a hires "fekete leves?. Kide­rül, hogy amolyan savanyulevesféle lehetett, füstölt "szalonnából csinálták. A százévelötti szakáeskönw megkü­lönböztet 37 féle levest, 34 féle bőj­tös levest. 23 féle beteg-levest. A. diétás főzés már akkor is nagyon di­vatos volt. Ilven ételeket találunk • beteg-étkek között: zöldségből készült vajleves a szédülésrehajlamosoknak, skorbut ellen való leves, »Hfves/tő és vértisztitó zöldségleves*. »Megfrls«i­fö pép * hideg lelésben, Bágyatsárltau és egyéb nyavalyákban* szenvedők' számára. -. Nem kevesóW). mint 12 féle mártást hidegen és 2(1 féle melegen készítendő mártást ajánl a szakácskönyv, vala­mint "leve* után tel adatni s»okotá Ételek vagy Aszetlik* rímén például heringsalátát, illetőleg "heringet mun­dérban* és "ökörszáj hus nyársasíól* nevű eledelt. Valószínűnek tartjuk, hogv a nyársat nem volt fontos elfo­gyasztani .. Az »aszeillk« közé so­rozza a százesztendős szakácsművé­szet a rántottcsirkét is. I A századvég még sokkal Ínycsik­landóbb ételeket termelt kf fejlett konyhaművészetével. De erről majd1 legközelebb közlünk étvágygeriesztő adatokat... C8ANY1 PIROSKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom