Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

Ghyczy külügyminiszter erélyes tiltakozása a Házban a délerdélyi magyar iskolák bezárása miatt Szlfiyei-Herse Jenő beszéde után elfogadták a kultusztárca költségvetését Budapest, november 17. A képíviselőház a kulturtárca költségvetését tárgyalta. T ö m b ö 1 y Dénes előadó ismertette, hogy a tárca 374.5 milliós költségvetési tétellel •a negyedik helyen áll. A költségevetés elfogadását ajánlotta. Mester István kérte a tanitó'Ság szociális helyzetének javitását. A költségvetést nem fogadta el. Hokky Károly, a kormánypárt vezérszónoka rámutatott arra, hogy a tantermek és tanitói lakások építkezésében hiányok vannak. Javasolta, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nevét változtassák meg vallás- és nemzetnevelésügyi minisztériumra, mert a nevelés fontosabb, mint az oktalás. Méltatta a tanitóság nagy munkáját és szóvátette nehéz helyzetét. Javasolta, hogy a tanítóságot juttassák be a városi és községi képviselőtestületekbe, a kisgyülésekbe és a képviselőházba és a felsőházba is nagyobb számba, mint eddig. A középiskolai oktatással foglalkozva "kérte, hogy a mostani csonka tanévben a tanárok ne kívánjanak annyit a diákoktól, mint rendes körülmények között. Hangsúlyozta, hogy a képzőművészeti iskola hallgatóinak lehetővé kell tenni, hogy nyár idején is folytathassák tanulmányaikat. A vidéki színészet mind nemzeti, mind kulturális szempontból nagy érték. Kéri a minisztert, hogy forditson gondot a vidéki színészetre, főként a kevert lakosságú vidéken. A költségvetés elfogadja. Zsámboky Pál az ipari szakoktatás kérdésével foglalkozik. L á s z ló Dezső, az erdélyi párt vezérszónoka hangoztatta, hogy a magyar művelődéspolitikának bárom kérdés szolgálatába kell állnia. Ezek: minden nemzetiséggel szembenálló magyar nemzeti szellem és hivatás, ez a mi emberi voltunkból következő társadalmi felelősség és szellemiségünk, a keresztény egyházak által szolgált keresztény szellem. Hangoztatta, hogy a munkásságnak és a födmüves rétegnek meg kell adni a legszélesebb körű művelődési lehetőséget, mert a mai magyar értelmiséget csakis a munkás és földműves rétegből lehet megujitani. A magyar jövő szempontjából azt kivánja, hogy a középiskolában kevesebb anyagot tanítsanak, de azt alaposabban. Az egyetemi oktatásokra vonatkozóan Belvárosi Mozi SIESSEN! mielőbb megnézni a világattrakciós MUNCHHHUSEN-; egyik ámulatból a másikba esik, a hárijánoskodó Münchausen kalandjain, szivárványszínű filmcsodáján. Friss UFA-HIRADó! i 3; 5 és l 8 órakor. kérte, hogy az egyetemeken a magyarság-tudomány müvelését nagyobb mértékben szorgalmazzák. Kérte, hogy a kolozsvári egyetemen állítsák fel a népvándorláskorabeli magyar ősrégészet tanszékét. A tanár- és tanitóhiánnyal kapcsolatban megállapította, hogy ennek nagyrészt az a magyarázata, hogy a tanárok és tanítók fizetése alig éri el a létminimumot. Indítványozta, hogy az ONCsA házhelyakciója keretében építsenek a tanítók részére megfelelő lakásokat, A költségvetés elfogadta. Abban a pillanatban, amikor László Dezső beszédét befejezte, megszólaltak a Ház légvédelmi szirénái és Törs Tibor bejelentette, hogy a Ház ülését a próba légiriadó tartamára felfüggesztik. A képviselők és a képviselőházban tartózkodó személyek a legnagyobb rendben levonullak a parlament óvóhelyére. A próbariadó 25 percig tartott. Egyóra előtt nyitotta meg ismét a Ház ülését Törs Tibor alelnök. Közölte, hogy a tegnapi ülés folyamán a belügyminiszter beszéde alatt Marótby Károly közbeszólt. Az elnöki emelvényen a közbeszólást nem lehetett jól érteni, de a gyorsírói jegyzetekből megállapította, hogy a közbeszólás a belügyminiszter személyére nézve sértő volt és ezért Martóhv Károlyt utólag rendreutasítja. A következő szónok Varga Béla független kisgazdapárti lett volna, de nem volt jelen, ezért felszólalását törölték. A következő felszólaló K é t h" y Anna volt. A kultusztárca feladatait gazdasági és szociális szempontokból vette birálat alá. Szóvátette a tanteremhiányt és kérte az oklatój személyzet fizetésének rendezését. Ajánlatosnak tartaná az iskolai ruha- és cipőakció kiterjesztését. A javaslatot nem fogadta el. Szabó Zoltán hangoztatta, tíogv a knllura és a vallás a nemzet életében gyökeredzik. A Közoktatásügyi Tanács működésétől várja a tantervi és tankönyvi reviziót. Az üzleti szellemű tankönyvkiadás megszüntetését kérte. A körzeti iskolafelügyelők sízemélyét illetően hasznosnak tartja, ha nemcsak a tantervi kérdésekben járatos emberek küldését mozdítják elő, hanem olyan személyekét is, akik bírálaton kivül iránvitó befolyást is tudnak eyakorolni. Vámos János képviselő hangoztatta. hogy a többi állami tisztJön! a leggyönyörűbb magyar film a Széchenyi Moziba viselőkkel szemben a tanári karnak az anyagi ellátása kívánnivalót hagy maga után. Kérte, biztosítsák méltányos elbánását azoknak a tanerőknek, akiket a kisebbségi sorsban magyar voltuk miatt kényszernyugdijaztak, vagy elbocsátottak. Makray Lajos, a Néppárt vezérszónoka főként a nemzeti elvek és feladatok szempontjából vizsgálja a tárca költségvetését. Nyomatékosan hangsúlyozta a felekezrtl Iskolák fenntartásának szükségességét. A javaslatot elfogadta. Ezután D e m k ó Mihály, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka általános kulturnivó emelését kérte, legalább a négy középiskola szintjéig. Felfogása szerint egy tanitónak egy tanteremben 35 gyermeknél többet nem lenne szabad tanítani. Határozati javaslatban indítványozta, hogy a képviselőház az ország általános szellemi nivójának emelése érdekében egységes és országos programot dolgoztasson ki, egy hetes bizottság által, akik között a képviselőkön kivül a kultuszminiszter és a pénzügyminiszter is vegyen részt. A színházak helyzetével foglalkozott j behatóan és ezzel kapcsolatban! szintén határozati javaslatot tett, j amelyben kéri a színházak támogatásának 50 százalékos felemelését, hogy ezáltal lehetővé tegyék mérsékelt áron a munkások, a kisemberek és a parasztok részére a színházak látogatását. R a j n i s s Ferenc felszólalásá-, ban birálat alá vette a kultusztárcaj adminisztrációját. Bógner József a délvidéki is-1 kólák problémájáról beszélt és han-' goztatta, hogy a szerb megszállás alatt semmiféle beruházás nem történt, ezért kérte a kultuszminisztert, hogy a mai keretek között legalább kisebb javításokat tegyen lehetővé. A délvidéki polgári iskolák túlzsúfoltságán párhuzamos osztályok felállításával lehetne segiteni. Budinszky László a kultúrpolitikai szervek átalakítása mellett foglalt állást, a népfőiskolák és a népmüvelés terén párhuzamot vont a finn és magyar nemzet között. A költségvetést elfogadja. Korcsmáros László megkapó szavakkal ecsetelte hozzászólásában az erdélyi magyar tanítók küzdelmeit a megszállás ideje alatt, hangoztatván, hogy egy pillanatig sem szűntek meg hirdetni azt a felfogást, hogy Erdély elválaszthatatlanul integráns része Magyarországnak. Amikor ezt elmondta — hangoztatva —, csupán emléket kiván állítani az erdélyi magyar fajtának és az erdélyi magyar egyházak papjainak. A javaslatot a miniszter és az ez által képviselt irányzat iránti legteljesebb bizalomnál fogva elfogadja. Rapcsányi László a tanárok' és diákok szempontjából részletesen foglalkozott a tanitóság és a tanárság helyzetével és a tanterveket bírálta saját tapasztalatai alapján. A kultusztárca költségvetéséhez a felszólalások véget értek és röviddel 6 óra előtt emelkedett szólásra Szi nyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter. Hosszabb beszédében foglalkozott tárcájának munkájával és feladataival. Színyei-Merse Jenő kultuszminiszter beszéde A miniszter beszédében mindenekelőtt hangoztatta, bogy a tárca költségvetésének uj tételei a szociális gondoskodást szolgálják. Rámutatott arra, hogy az utolsó évtizedben milyen szociális kérdéseket kellett megoldani a kezdő tanerők megélhetésének biztosítása érdekében. A mostani költségvetésben a bosszú szolgálattal biro nyilvános tanerők érdekében szaporította a magasabb állásokat. Komoly lépéseket tett a polgári iskolai tanár. I

letének, a művészetnek, tudományegyetemnek. Először szerepel a költségvetésben a sajtóföiskola támogatása. A beruházások összege nagyjában a niuít évi keretben mozog. Uj építkezésekre nincsen mód, egyelőre csak a megkezdettek befejezésére törekszünk. A miniszter ezután bejelentette, bogy számos alapvető fontosságú rendelet és törvénytervezet előkészítése van folyamatban. Törvénytervezet készül a műemlékek védelméről, levéltárakról, ág helyzetének javítására, jelentős cSifc| magánjavak rendezéséről. A XORZOBAN Ma 3, 5, 7 órakor SZELECZKY ZITA énekes, zenés, egzólikus, vígjáték SZIÁMI MRCSKfl A többi szerepekben; Billcsy, Hajmtisy, Pcthtl, Erdélyi Micí, Maklár* többletet irányzott elő a hitoktatók díjazására. Külön támogatásban részesiti az erdélyi szerzetes iskolákat, hogy a különlegesen nehéz viszonyok között is épp ugy betölthessék hivatásukat, mint a világi iskolák. Uj összesek jutnak az iparostanoncoktatás, az egyetemi internátusok, menzák és egyéb diákjóléti intézmények, a tanyai népoktatás, az iskolaorvosi intézmény és az iskofánkivfili népművelés céljára. Végeredményben a közvet'enül szociális célt szolgáló többlet az előző költségvetéssel szemben két és félmillió pengőt tesz ki. Igen jelentékeny többletet irányoztam elő — mondotta a továbbiakban a miniszter — vallási célokra. Viszont szerériy rész jutott uj tételekből a magas művelődés terükészülő rendeletek között szerepel az Országos Színházi Kamara tervezete, az Országos Filmkamara szervezete Széchenyi Moz* Ma utoljára adjuk! 3, 5, 7 órakor A legbájosabb, legmulattatóbb magyar vígjáték, ÉJJEL! ZENE fiatalság, dal, muzsika, szerelem. Szereplők: SARDY, KELEMEN É., BILICSI, GOZMÁNY, PETHES, PÁLÓCZY