Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-16 / 259. szám

Délvidéki írók bemutatkozása (a mlmagyarorsaig munkatársától) A Délvidék visszatérése óta sok szó esett ennek a területnek számtalan kérdéséről, problémájáról, kellő ideje, hogy elérkeztünk végre az irodalmához ts. A Dugonics-Társaság, amely szoros szellemi kapcsolatot tart fenn az ország minden neves irodalmi köré vei, vasárnap délután vendégül látta a kővetlen szomszédot, a S zen telek y Kornél nevével megalakult és nagy életerővel feltörő irodalmi csoport több reprezentánsát. Lelkes ifjú gárda ez, tud htnnl a betű szentségében s azzal az áhitattat nyul a tollhoz, amely a Kazinczyak Idejében minden mást alárendelt az irodalomnak, mert ősforrásnak, alapnak tekintvén, innen várta az általános kiteljesedést A megszállás ideje alatt sok tekintetben kötött keze volt a délvidéki irónak, de szükség volt irodalomra, mire olyan zsufolódás indult meg, hogy a disztingváltságot keresők joggal eshettek aggodalomba. A délvidéki irodalmi árvíz azonban már a multté s a Szenteleky Kornél nevében élő társaság az ő kiválogató igyekezetének szellemében akarja bebizonyítani létjogosultságát Most kezdi, mint ahogyan nálunk a honfoglalást számtalanszor kell előlrül kezdeni, minden rendelkezésünkre álló barázda felszántásával s tegyük hozzá, hogy Jól kezdi. A vasárnapi vendégszereplés minden tekintetben igazolta a hozzá fűződő reménységeket. A szokatlan nagy számban megjelent közönség — nagyobbik része hagyományosan nő ~ izmos tehetségeket ismert meg és áhítatosan hallgatta meg a Délvidéket megszólaltató finom Írásokat, prózát és verset egyaránt, amelyekben ott szállóngált finom őszi suhanásként a sokat szenvedett Délvidék lelkisége Nem színfalhasogató szólamok ezek, hogy »az ám, hazám*, hanem csupa vágyakozó, sejttető, embert az emberhez közel hozó üzenete az azonos vérhez. Sik Sándor elnöki megnyitójában • huszonhárom évről beszélt, az iró szemüvegén át jellemezve az eseményeket klasszikus tömörséggel, D r a sk'óczy Ede a délvidéki táj szellemi életét fejtegette finom esszében, a kul turember nagyvonalúságával beszélve arról a sorsközösségről, amelyben a délvidékiek is az Alföld gyermekei, ezért találunk életűkben közös törzset, ágat, lombot. Épp igy visz közös sors és családi érzés bennünket egymáshoz á nagy rokontalanságban. Szirmai Károly szimbolikus novellája és Herczeg János munkáselbeszélése a két nagytehetségű iró legjava munkájából való. Mindegyiken ott ül még az árnyék, amelyet olyan nehezen tud mosolygósra fakasztani az újra kelő napsugár. Muhi János a magyar falunak a megszállás alatti életéről tárt fel sok fáradtsággal szerzett rendkívüli adatokat gazdasági, szociológiai, társadalmi szempontokat véve szigorú mérték alá. Adatai sokszor a szenzáció erejével hatottak és mint egy hatalmas kutató tanulmány része meg csak ez•tán, * maga teljességében, válnék történelemmé. A délvidéki költők közöl Berényi János és Hódsághy Béla maguk olvasták fel verseiket, mig Szentelekv Kornél, Dudás Kálmán és Bencz Boldizsár költeményeit két bájos fiatal egyetemista kisasszony, Csenei Magda és Pnmp Mária, továbbá Zalányi Sámuel egyetemi hallgató adták elő, tökéletesen kihozva azok minden szépségét Két törékeny gyerek, akiket a délvidéki származás tanitott meg minden szlntiskolás modorosság nélkül, hogy hol kell és lehet a versben megtalálni a lelket, a betűk közt sírva bujkáló tájat, amely lehet egyszerű, lapos, de mégis az osztatlan hazát jelenti. fcimp Máriának vannak srenve délwawi erős akkordjai, mig Csreiel Magtfa * WWalWak htal^hV ttalkv/avir .rezonanciájával fogta meg a sziveket. sokszor csak «RV-egy bátortalan só- rokkai ők sem boldogulhattak volna, hajtással. A versek a két kis lány.elő- A közösség rendkívüli melegséggel adásában szárnyat kaptak, hálátlan- fogadta a Délvidék iróit s ez a hanguság lenne ezt nem méltányolni. Vi- lat ad biztató reményt a folytatásra, a szont igaz, hogy akármilyen rimes so- testvériesülésre. Palotát akart építtetni a feketézésbfil egy battonyai cserekereskedö Letartóztatták, társával együtt a szegedi ügyészségre kisérték (A Délmagyarország munkatársától) Gruncsity István és Daróczi István 24 sertést vásároltak Battonyán hatósági engedély nélkül, maximális áron jóval felül, részben marhalevél nélkül. A sertéseket meg nem állapitható helyre akarták szállitani s cserébe tűzifát, szenet akartak vásárolni. Gruncsity Iván olyan jó jövedelmet látott a fekete piacból, hogy alkuba bocsátkozott egy budapesti mérnökkel is akivel olyan palotát akart épittetni, amilyen szép nincs még senkinek Battonyán, ezért 20 sertést egyenként 160 kg-on felüli súlyban ajánlott fel a mérnöknek. Gruncsity Iván és társa októberben 32 mázsa szilvát vásároltak, ezt meg kukoricáért adták el cserébe, a kukoricáért viszont ugyancsak serléseket adtak cserébe. Gruncsity ezenfelül nagy menynyiségben sovány libákat szedett össze, amelyekért Szegedről ruhanemüeket akart cserébe vásároíni. ! Gruncsity Iván a battonyai csendőrségen töredelmesen beismerte tettét, mig Daróczi István mindent tagadott, dacára annak hogy ez ügyben szereplő 25 társa is beismerő vallomást tett. Daróczi Istvánt a csendőrség letartóztatta és átkisérte a szegedi ügyészségre. A csepdőri nyomozás egy hétig tartott. Kusz pengő bírságot fizet a kísnsuton, aki nem jelenti be előre, hogy jegy nélkül szállt fel Szemelvények a kisvasút Irrde'méryének sz vegéből (A Déhnagyarország munkatársától) A kisvasút személyszállító kocsijaiban napok óta narancssárga plakátok hirdetményt közölnek. Ez a hirdetmény november 15-én lcpelt életbe és arról tájékoztatja a nagyérdemű közönséget, hogy a kereskedelmi miniszter az állomásokon jegy nélkül felszálló utasok pótilletékét olymódon szabályozza, hogy akik felszólítás nélkül a jegyvizsgálónak előre bejelentik, azok az eddigi 20 fillér helyett 5 pengőt tartóznak pótdí jként fizetni. Azok az utasok, akik a jegyvizsgálat alkalmával nem tudnak érvényes menetjegyet felmutatni és ezt a körülményt. már az első jegyvizsgálatnál előre be nem jelentették, birságul 20 pengőt tartoznak fizetni. Ennek a hirdetménynek a szövegéből csak az 5 pengő és a 20 pengő félreérthetetlen. A többi bizonyos magyarázatra szorul. Azt hisszük, helyesen értelmezzük a hirdetményt, ha az előre történő be jelentés alatt azt értjük, hogy amint a jegyvizsgáló kalauz belép a kocsiba, a jegynélküli utasok azonnal, mint az iskolában a gyermekek, jelentkeznek a kalauz bácsinál és szóhoz sem engedvén jutni őt bejelentik, hogv jegy nélkül szálltak fel a vonatra. Igy megússzák 5 pengővel, meri mihelv a kalauz bácsi kérdez, már lekéstek az előre való jelentéstől és 20 pengő bírságot kell fizetniük, nyilván az öt pengőn felül, mert mig az 5 pengőt pótdíjként emliti a hirdetmény, a 20 pengő birság. Igaz, hogy az utazóközönség legnagyobbrésze kitűnő tanyai polgár, mégsem ártott volna a hirdetményt értelmesebben megszövegezni. A hirdetmény nem tesz emlitést azokról az utasokról, akik olyan megállóhelyen szállnak fel a vo natra, ahtíl •áfiumáa, tehát'«jegykiszolgáltatás nincsen. t A kisvasút közismert előzékenységével a továbbiakban felhívja az utazóközönség figyelmét arra, hogy vasár- és ünnepnap Rudolf-térről ,(igy!) reggel induló vonathoz menetjegyeiket már előző nap délután 4—6 óráig ezen állomás pénztárálnál megválthatják. Ez az indokolt figyelem azon városiaknak szól, akik vasárnapjukat a tanyai gazdák kímélése céljából arra használják fel, hogy heti élelmiszerszükségleteiket közvetlenül a termelés helyszínén, lehetőleg hatósági ellenőrzés nélkül szerezzék be. •Miheztartás végett közli* a gazdasági vasút üzletvezetősége, hogy a jegykiszolgáltatást vonatindulás előtt 5 perccel forgalmi okok miatt beszüntetik. Ezt a kisvasút már eddig is — hiszen rendnek muszáj lenni! — a legpontosabban betartotta. Legutóbb történt meg, éppen egy városi tisztviselővel, hogy a jegykiszolgáltatást az előzékenységéről közismert Rudolf-téri pénztárnál ugy hagyták abba, hogy pont a városi tisztviselő orra előtt csapták be a kisablakot, amikor már csak másodmagával állott a pénztár előtt, hogy jegyet váltson. Igazhogy a vonat csak egy negyedóra múlva indult, tehát a két utas kiszolgálására lett volna még idő bőségesen. Itt is tisztázandó tehát, meddig köteles a pénztár jegyet kiadni. A vonat valóságos, vagy menetrendszerinti indulását megelőző 5 percig ? Bejelenti a hirdetmény, hogy a helipiacos napokon a mult év őszén kiadott ustasforgalmi korlátozást tovább szigorítják olymódon, hogy a reggel befeléjövő vonatokra bizonyos feltételes megállóhelyeken polgári utast nem csak tanulóbérletes utasokat engednek felszállni. Megteptítést kelt, bo^y a füzet'jegyes utasoknak is jelentkezniük idélmagyarorszag e KEDD. 1943 november 16. J kell az 'állomásokon*. Valószínűleg a felszálló állomást gondolta a hirdetmény megszövegezője. Ez a rendelkezés természetesen teljesen feleslegessé teszi a jegy füzet váltását, hiszen ezt az utasok éppen azért részesitik előnyben, mert megkíméli őket a pénztárfülke előtt való tolongástól. De kétségbevonható ezen rendelkezés jogszerűsége is, amíg az magán a füzetjegyen is feltüntetve nincs. Nem lehet egy már eladott jegyfüzet használatához utólag ujabb feltételeket kötni. Egészen különlegesen hangzik a kővetkező rendelkezés: »Ugy az állomásokon, mint a feltételes megállókon a megengedett létszámon felül a kalauz tilalma ellenére felszálló utas — mégha érvényes jegye is van —, a tilalom megszegéseért 20 pengő bírságot fizet Több utas felszállása esetén pedig, a vonat nem indul tovább addig, amig a létszámon felüli, cn! gedély nélkül felszállt utasok le nem szállnak*. Hogyan lehet az utasnak érvényes jegye — kérdezi a közönség —, ha azzal nem szállhat fel a vonatra és ha mégis felszáll, 20 pengő birságot fizet? Érvényes jegy alatt értelmes emberek általában azt értik, amelynek birtokában nemcsak felszállhat az utas a vonatra, hanem a vonat őt el is viszi addig az állomásig, ameddig jegyét megváltotta. Ki fogja elbírálni több utas felszállása esetén, hogy kik azok, akiknek le kell szállniok? A szőkék lesznek-e előnyben, vagv a barnák? Avagy a kövéreknek szól ez a fenyegetés? í Csak a szövegezés kedvéért közöljük az egyébként helyes intézjkedést: j ^Állomásaink az előre megszabott felszálló utasok számát szigorúan be kell, hogy tartsák, inert kocsijainak teherbíró képessége nem engedi meg azokban 50 utasnál többnek a szállitást*. | Valóban tanácsos volna, ha a legközelebbi hirdetmény szövegezését a kisvasút üzletvezetősége a 'gyakorló polgáriiskola valamelyik közepes növendékére bizná... A magyar nyelv sem szenvedne anynyit, a közönség is jobban megértené. 1 A közönség boldogan látja a hirdetményből, illetőleg a pótdíj és birság nagyságából, hogy a kisvasút legalább e részben a MÁN rangjára emelkedett és bizik abban, hogy az üzemi igazgatóság közreműködésével és dr. T ó t li Béla polgármesterhelyettesnek, mint a kisvasút felügyeleti halóságának közismert erélye és határozottsága folytán több, más vonatkozásban is. különösen a közönséggel szemben tanúsítandó viselkedés formájában szintén hasonlítani fog a MÁV-hoz. Szőrééi Petróleumgyár Rt, Szőreire keres gépírásban jártas tisztviselőnőt Ajánlatok igénybejelentés feltűntetésével december l-ig írásban a fenti gyárteleu Igazgatóságához küldendők.