Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-03 / 224. szám

IGY KEZDODOTT Utolsó határidő: 1933 oklóber 1 Szeptember 24 A csehszlovák kor-. _ uj javaslatoka! juttattunk el a J1V inefi miiiüLS uem monrlla ki nUoh i— i »any ineg mindig uem mondta ki a végső szót. Alülolag október l-ig ka­pott haladékot. Ezt Mussolini beszéde tudatta a világgal szeptember 24-én tartott beszédében. — Megszoktuk már — úgymond —, hegy a demokrata hatalmak nem tart­ják be megállapodásukat. A csehszlo­vák kormány elfogadta az angol és francia javaslatot, amely a szudetato­rületek átengedésére vonatkozik. Ami­kor azonban teljesíteni kellett a vál­lalt kötelezettségeiket, a demokrata cseh kormány lemondott és átadta a kormányt egy tábornoknak. Az uj mi­niszterelnök viszont Moszkva barátja, sőt jóbarátja. A német nép vezére ok­tóber l-ig adott haladékot Prágának, bogy mondja meg csűrés-csavarás he­lyett őszintén: elfogadja-e a feltétele­kei vagy sem? Tehát még hat nap van hátra. Ha a hat nap eltelik, mun­kások milliói nem rohanhatnak egy­másnak, hogy Benes uralmát fenntart­sák. A nyugati hatalmak egyébként ugy érzik, hogy totális államokkal való leszámolás órája elérkezett. Ve- i jryék tudomásul, hogy Németország és ! Olaszország nem mint két állam, ha­nem, mint két megingathatatlan tömb áll velük szemben. Jól tudom, hogy a ' viszálynak előbb-utóbb ki kell törnie a két hatalmi esoport között, de Olasz­ország harcolni fog az eszményeiért az utolsó lehelleiig, Mussolini egyébként másnap és [ narmadnap más olasz városokban Is I beszédeket tartott. Vieenzában ezeket I mondta: — Egyetemesen elismert tény ma már, hogy az 1919. évi békeszerződé­sekben hibákat követtek el. Most pe­dig nemcsak fenn szeretnék tartani a hibákat, amit elkövettek Csehország nagyrafuvásával. hanem emiatt még egymásnak akarják rohamoztatni Európa népeit Pedig itt a viiág leg­tragikusabb visszásságával állunk szemben. Mégis biznnk a felelős embe­rek telkiismeretében. A mai napig Olaszország nem tett katonai lépése­ket, de ha tovább hívják be más or­szágokban a tartalékosokat és von­ják össze a flottákat, ngv Olaszország Is megteszi a maga intézkedéseit: Veronában Mussolini ezeket mond­ta: magyarra, lengyei lengyelre lőni Be­resnek nincs joga testvérgyilkosság­ra kérni benneteket Rövidesen sza­badok lesztek. Közben állandó csapatmozdulatok hire érkezik Németországból. Mün­cseh kormányhoz. Minden Prágálól 'chenből csapatok és hadianyag megy függ. Nem merem azt mondani, hogy a helyzet reménytelen. Szeptember 24. A prágai kormány hivatalosan közli, hogy Benes köztár­elnök elrendelte a cseh had­erő mozgósítását. Az összes tartalé­kos tiszteket és legénységet zászló alá szólították, — Altalános mozgósításról nincs szó — mondja a félhivatalos magya­rázat —, hanem csupán a nyugtalan­ság következményeképpen kellett a tartalékosokat behivni. Középeurópa minden állama katonai intézkedéseket tett és igy nem volt más választása a cseh kormánynak sem. Henlein Berlinben kiáltványt bo­csátott ki: — Benes hazárdjátékának utolsó hártyáját dobta az asztalra, amikor alkotmányellenesen elrendelte az ál­talános mozgósítást Legyetek meg­nyugodva, egyetlen német sem fog németre, egyetlen magvafr sem fog a cseh határ felé szakadatlanul. Cseh­országban is lázas katonai készülő­dés folyik. A tüntetések egész Cseh­országban tartanak- A cseh tömegek a katonai diktatúrát éltetik. Franciaország is behívta a tartalé­kosokat. A francia lapok megállapít­ják, hogy Páris és London nagy erő­feszítéseket tesznek a háborús veszély elhárítására, de kérdés, hogy meg­mentették-e a békét? Lengyelország is nehezíti Csehszlovákia helyzetét, mert hangoztatja területi követeléseit a cseh állam rovására. Ward Price, Hitler barátja a Daily Mail hasábjain foglalkozik a godes­bergi tárgyalásokkal. Ezek szerint Berlin kimondta Chamberlainnek az utolsó szót és a további fejlemények már nem Hitler, hanem Chamberlain kezében vannak. A németek határo­zottan követelik a szudeta területek fokozatos kiürítését. (Folytatjuk'.)' Próbakisassionni (elveszek p. Rficti mm. DÉEMAÜYAHOBSZÁG VASÁRNAP, 1913 október 3L ( • ( rendel ] en u ismert uercnnO K SUCHTAR BARHHAZ-ltill í Budapest, ütlól-ut 6, s>. <H Kalvin-térncl) NAGY szám-választék I NAGY nyarési esélyt KlSsíkeny lobonynl liew 1 Azonnali uyeremenyf]set4fl! Bendelóe levelesőlapon. ) — Ellenfeleink, különösen a sarló és kalapács jegyében műkódők, ismét reménykedni kezdenek'. Ki kell azon­ban jelentenem, hogy soha olvan egy­ség nem volt a fasiszták és a kor­mány között, mint most. A Dnee eHsmerte Chamberlain fá­radozásait, valamint a németek türel­mét, amelyet végsőkig megőriznek' — ngvmond — a cseh provokációkkal szemben. — Prága lássa be. h'ogv a cseh kérdést német, magyar és lengyel vo­natkozásban egyaránt meg kell olda­ni. Ezeket az igénveket ki kell elégí­teni. Van-e CTTC alkalmasabb férfin, mint Benes. aki annakidején szakér­tőnek bizonyult az osztrák-magyar monarchia felosztásában. Ha Csehor­szág minden áron háborút akar, nem ralószinü, bogy az egész világ egv lángtengemél akarja megfőzni a prá­gai záptojást. De ha mégis viszály lesz, ugy Olaszország fiai legyenek ott egy uj. egészséges Európa szüle­tés énéi. Hitler 'és Chamberlain pénteken, szeptember 23-án éjjel tanácskoztak negint. Délután 2 órakor Hitfer át­nvnjtotta a német kormánv végleges kvaslntait. kérvén, hogy Chamberlain ezt továbh'itsa PrScSh'a. Éjféli két árakor a szálloda előtt várakozó ni­sfgirök'nak" a* angol miniszterelnök ezeket mondta: IBMWiPDPSZill WMHIW13-99 „A newzelek kacdi békél is tntfytalalad a líacoss^Uatásfzcsácdába^.. / Tattá vá* egg vendégkönyvbe., ameígbt csak boldog etnUiek, Utak (A Délmagyarország munkatársá­tól) Juliász Gyula uljan fáradt, de finom ragyogással végigsütött a nap­fény. A töltés két oldalán az újrazöl­düfő fű felett s leon az árlér nyírfái, fűzfái között hová besuhant a nap­sugár könnyű párában kéklett, reme­gett a szeptemberi délután illaDÓ szép­sége. A Tiszatöltés az Alföld hosszú hegyvonulata, nonnan a szem messze, nagyon messze ellát. Tanyák, nyáriák Körvonalai simulnak bele az üvegsze­rüen áttetsző horizontba, mintha min­den mozdulatlan lenne, sehol egy élőiélek, mégis érezni lehet ez őszi délután tékozló szépségének reszketé­sét: a hervadó levelek vergődő madár szárnyaként csapkodnak, a fonnyadó füvön fény lobog et és a fűzfák sza­kálla. mint a mesebeli törpéké, meg­lendül a szélben. És hallod: •Tápé alatt halkan Forog a malom...* És csakugyan az idő szélmalma ször­nyű vitorláivá] forog az ég aljén, a végzet lehellete hajtja. « Ott lenn a Tisza partján áll a Kő­rössy-balászcsárda. Nádteteje és pri­mitívségének állandó varázsa felett nyomtalanul tÜDt el az idő. De még a megáradt Tisza sem tudta annakidején elvinni Régi halászmódra épített fa­laiké] kimosta a földet s otthagvla a sövényt, a gerendát meg a tetőt S ahogy a nagvvíz lehiggadt, néhány hétre rá már a Tisza erőszakoskodá­sának' nvoma' se volt A csárda áll, a boldog béke tündöklő emlékeivel és a Boldogtalan háborfi borongó felej­tést kere«ő. keserű örömeivel. Ki hin­né el, hogv nem i< olv régen még az autók hosszá sora állt itt. messze föld­ről jött boldog emberek: németek, franciák n'aczoV »»,i»«1n1r enonvnlolí osztrákok, lengyetek, hollandok, bel­gák, amerikaiak fordultak meg a csár­dában és a nádtető alól olyan emlé­ket vittek magukkal, mely sok életre, még az unokák életére is szól. A Kő rössy-csárda Szeged világhíressége és ez nem túlzás. 1938-ban Bordeausban találkoztam olyan franciával aki a • Körös zlc-csárdát emlegette igazi magyar vendéglátó gazdájával és pi­rosra sült, hófehér, Illatos, könnyű­húsú halával. A Kőrössy-név egyéb­ként is európai, illetve világ­márka. Ki nem tudná, hogy Kő­rössy bácsi egyik fia a magyar úszó­sport büszkesége, Európa és Magyar­ország bajnoka. • A Kőrössy-csárda előtt egy nyírfa alatt üldögélek. A Tisza mozdulatlan tükre lassan elsötétül. A túlsó part kerekloníbú fái, a kékes ködben bi­zonytalan vonalak sötét ragyogással villognak felém, az elvarázsolt mese­világ fenvegető szépsége tündöklik megejtő bfibéjával. Távol a Dóm ke­resi magasratartott karjaival az Is­tent Ebben csöndben, melyben szinte hallik az örök idő kérészpillanstfii­nsk fejem fe'ett elhúzó, finom suho­gósa. lapozgatom Kőrössv-hácsi em­lélrkönweit. melyekbe ezren és ezren irták be nevüket a világ majdnem minden nációjának" itt járt fiai. Az egvik könvv elején ezi olvasom: ».1ó halat, jő hort békességet, sőt a nemzetek közti békét is megtalálha­tod a Kdrössv-esárdábanr. Csak'ugvan ez a könvv a béke és a boldog embe rek könwe. Miiven szépen megfér­nek" itt az olaszok', a németek", n fran­ciák. sz angolok nevei, nem kelnek egvmással háborúra, őrzik egv jnhb világ lelkét, amelv már csak e kónyv­hpn van meg. Csak Mtiy *»e«?£ns a ruháia, ha „HUSÜTIK" sxabómosfer csinália. Bel- h külföldi szövetek. — Telefon : 40-64. For>e»»-u'ca 20. • ' • » Heine versét fordítja visszájára a bécsi Göth Kari, amikor ezeket írja: lek weiss nicht was soJl e» bedeuten, Dass ich so glücklich bm.,« s aztán leírja, hogy ennek oka csak az őt körülvevő kedves emberek ko­szorúja és a Kőrössy bácsi pompás hala, jó bora lehet. Egy másik helyen olvashatatlan aláírással a következő, városunkra nézve igazán hízelgő so­rokat olvassuk: Szeged die Sladt der Erlebung Szeged die Stadt der guten Fi seb-ó Szeged die Stadt eines Kőrössy Szeged die Stadt der Stadte in Ungam. ; Ebben van egy kis túlzás, már ami Szegedre vonatkozik természeteset* Azonban az alábbi sorok Bagyon fe­jén találták a szöget, amikor az' mondják, hogy: Wer Dngarn kenut, kennt auch Kőrössy. Wer Kőrössy kennt — Kennt die Seele (Jngarns. Szívesebb, vendéglátóbb csárdar gazdát magam se láttam még életem­ben. A Kőrössy halászcsárda híressé­gé nemcsak jó borában, kitűnő halá­ban van, hanem a gazda vendéglátó művészetében is. Figyelme minden ap­róságra kiterjed és jól esik az az úr? magatartás, az a figyelmesség, amely természetesen árad férfias lényéből. És sokszor vendégeit nem is a borá­val vagy a halával nyeri meg igazán, hanem az énekével, mely nemcsak szó­rakoztatás, hanem kitüntetésszámbí megy. , Egy ízben a szabadtéri játékok al­kalmával itt időző hires Gina Cigna, olasz énekmflvésznőnek énekelt. Ami­kor a Mondjátok meg * kondorosi csárda, emelik az öreg boj­tárt minden délben várta!... kezdetű nótát elénekelte, a művésznő össze­visszacsókolta elragadtatásában. De Faud a világhírű belga kar» nagv az alábbi sorokkal dedikált fény* képet Kőrössy bácsinak: An bel artiste chantcur mrx ehautt» honarrois inonbliables avee mon meil­leur sonvenik. (A felejthetetlen ma* gyar dalok deli müvészdalosának « legszebb emlékkel.) Ugyan négv év háborújának vértó1 párás ködén át felzeng-e néki a mull* böl egv tiszai csárda botdog emléké­nek dala"? Kispejlnvam hátulsó ballábán tfvS patkó de tényös, Madaras! csárdás kislány de k(5­nyö«... Egv amerikainak németül írt sorai jzjt mondják, hogy volt Európa csak­nem minden országában, de a legjob­bat. a Icrfioomabbat itt ette az »örep« Körös-synél. Egy másik Sc-arron I/»ke-j amerikai pedig azt írja. hogy messzi­ről jött és még messzire megy, de el­viszi hírét mindannak a jónak és ba­rátságnak, melvben itt része volt. Nagyon érdekes az, hogv eimefc' * csárdának már esészen gazdag költé­szete van. Aki ide egvszer a lábát betette, már ihletett költőnek érezte magát. Talán a sok csárdakörnyék! fűzfa lehetett az oka, vagy a bor. A három kötetben legalább 300 vers di­csőíti Kőrössy bácsi halát, borát, csárdáját. A rádiós Budinszkv például csak' versben Ir ós valljuk meg. elég reális izekkel > Tisza partján ettünk hatat. | Ez volt itt a legjobb tatai, stfc Mpj Baba- Jotisa ;í iáikban citerau'*^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom