Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-13 / 231. szám

DEBMAtíY'ARöRSZAG 8ZERLA. 1943 «KTÓBER 13 rolni dél felől az egész német arcvona­lat ia a nagy Dnyeper-könyökben. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a szovjetnek még ennél is messzebbmenő tervei vannak: Kremenesug felöl Ni­kopolj felé akar áttörni, vagy mce nyu­gatabbra, Beriszláv felé, hogy iiymó­don észak felől is fenyegesse a Dnye­propetrovszk és Zaporozsje között liu­zödó német arcvonal hátát. Ennek az előfeltétele magától értetődően a kremjencsugi szovjet hidfő lényeges kibővítése lenne, ez az előfeltétel pe­dig ezidőszerint semmiképpen sem áli fenn, sőt a nagykiterjedésű és hathatós német ellentámadások olvan szűk tér­ségre szorították a Kremjencsuggal szemben levő Dnyeper-parton befész­kelődött ellenséget, hogy ezen a terü­leten semmiképpen sem tud készenlét­be helyezni nagyobb esapattömegekü messzemenő célokat szem előtt tartó hadmiireletek céljaira. Német ellenőrzés alatt áll a Dnye­per nyugati partján kifejlesztett töb­bi szovjet hídfőállás is. A német elhá­rítás részben elienlámadással meghiú­sította az ellenségnek azt a kísérle­tét, hogy a Pripjet torkolatának vi­dékéről kiindulva, nagyobb erőkkel dél felé törjön előre Gomeltől délre, Orsától keletre és a szmolenszk—min­szki gépkocsiuttól északra, ahol a né­met elszakadd mozdulatok még. nem fejeződtek he teljesen, a német véde­lem erőteljesen és ügyesen távol tart­ja magától az előnyomuló ellenséget. Nevelj térsége még mindig egvike az ellenséges offenzíva legfőbb súly­pontjainak. Ttt tovább tart az elkese­redett küzdelem. A támadások és el­lentámadások pillanatnyilag körülbe­lül egyensúlyban vannak. Vasárnap kezdődik a moszkvai értekezhet Basel, október 12. 'A Basler Nach­richten londoni tudósítójának ér­tesülése szerint a szövetséges nagy­hatalmak külügyminiszterinek moszkvai hármasértekezleíe — az eddigi rendelkezések szerint — ok­tóber 17-én kezdődik és legalább két hétig tart, úgyhogy legjobb esetben október végén fejeződik be. A sváj­ci laptudósiló szerint körülbelül bizonyosra vehető az is, hogy Chur­chill. Roosevelt és Sztálin találko­zására szintén sor kerül, tekintet nélkül arra, hogy a külügyminisz­terek hármasértekezlete eredménv­nvel, vagy eredménytelenül végző­dik'. 'A külügyminiszterek értekezleté­nek — folytatja a Basler Nachrich­ten londoni tudósítója — főleg po­litikai jellege lesz s az egyes kül­döttségek összetételéből arra lehet következtetni, hogy a középeurópai. északeurópai és binyos balkáni ál­lamok határrendezcsének kérdése kerül szőnyegre. Ezeket a problé­mákat a szövetségesek közös egyet­értéssel szeretnék megaldani. An­gliában és Amerikában, a jelek sze­rinj, abban állapodtak meg, hogy lemondanak az egyes szövetsége­sek befolyása alá eső területek el­halárolásától és ehelyett a szövetsé­gesek közösen vállalják majd a fe­lelősséget a szóhanforgó területekért. fA területi kérdéseken kivül arról is tanácskozni akarnak, milyen magatartást tanúsítsanak a szövet­ségesek Németországgal szemben, ha már sikerült katonailag legyőz­ni a németeket. Anv a legyőzött Olaszországgal szemben tanúsítan­dó magtartást illeti, szovjet részről teljes mértékben hozzájárultak a Badoglio-kormánnval szemben el­foglalt angolszász állásponthoz. Nézeteltérésre ennél a pontnál nem került sor, — jegyzi meg a Basler Naehrirhten londoni tudósitója. Fontos tárgypont még Szovjet­oroszország viszonya a szövetsége­sekkel harchanálló Japánhoz. Az United Press washingtoni jelentése szerint az angolszász megbízottak arra törekszenek, hogy nyilatkozat­ra késztessék a szovjet kormányt Japánnal szemben tanusitanó ma­gatartása ügyében. Az európai kérdéseken kivül még a következő tárgypontok kerülnek megvitatásra, — fejezi be cikkét a svájci laptudósító. 1. Oroszország helyzete a Csen­deséóceán térségében. 2. A Koreai-félsziget jövője, az orosz és a kínai befolyás felosztása a félszigeten. 3. Szovjetoroszország magtarlása Iránnal és Irak állammal szemben. 4. Szovjetoroszország, Kína és Turkesztán jövőbeni viszonya. Derűlátás Washingtonban Basel, október 12. A Budapesti Tudósító jelenti: A Nationalzeitung szerint Washingtonban nagy derű­látással tekintenek a moszkvai érte­kezlet felé. Ténynek látszik, hogy az egész tárgyalási napot a bizton-1 sági vitára helyezték át. A tárgya- i lás részletei tekintetében abban' reménykednek, hogy a lengyel ha­tárkérdésben találnak olyan formu­lát, amely kielégítő a hadászati ha­tármegvonásra vonatkozó orosz kö­veteléseket és ugyanakkor a legszé­lesebb lengyel körök számára is el­fogadható. A Balti-államok tekintetében fel­merült orosz követeléseket a való helyzetet szemlélő londoni és was­hingtoni körök meglehetősen köny­nyü ügynek tekintik. A jugoszláv kérdés ezalkalonHml igen komoly volt, azonban ma már nem az, miután az angolszászok a jugoszláv partizánokat, mint elis­mert szövetséges küzdő társnak te­kintik. Mindenesetre világos, hogy Washington és London hajlandó mindent elfogadni, ami Oroszország saját biztonsága érdekébne szüksé­gesnek tekint és amit mind ar Egyesült-Államok, mind Nagybri­tannia saját biztonsága szempont­jából is kielégítő védelmi eszköz­nek tekint Az egyetlen nagyobb probléma, amelyre az előzetes megbezsélések npm hoztak pozitiv eredményt, a Németországgal szembeni magatar­tás a háború után. (MTI) Találgatásod a moszkvai értekezletei (estéjén Helsinki, október 12. A Svenskai Pressen Washington hangulatát is-' merteti a moszkvai értekezlet előtt. A ncwyorki jelentéseket ismerteti, amelyek szerint az Egyesült-Álla­mok és a Szovjet között nincs szó olyan félreértésekről, amelyekről az elmúlt napokban a világsajtóban hirek terjedtek el. A Newyork Ti­mes Finnországgal és a Balti-álla­mokkal foglalkozik és e kérdéssel kapcsolatosan megállapítja, hogy az angorzászok és Oroszország kö­zött bizonyos eltérések mutatkoz­tak. Amikor Anglia hajlandó volt elismerni a Szovjet jogát a Balti­államokra. az Egyesült-Államok tarlózkodak ettől, mert az atlanti nyilatkozat megsértését látták ben­ne. A Szovjet tulajdonának tekinti Besszarábiát, Északbukovináf, Len­gyelország egyrészét és a Balti-álla­mokat és az orosz sajtó gúnyos hangon ir mindig az erről szóló vi­tákról, majd felteszi a kérdést, váj­jon az Egyesült-Államok megakar­ják-e tartani a háború után Cale­dóniát és Texast. A newyorki lap a továbbiakban tudni véli, hogy a Szovjet Finnország egyes részeire is igényt tart Leningrád és a Mur­man-vasut biztosítása végetL Meg­érthető — folytatja a lap —, ha innen nem lehet állítani, hogy Moszkvában esetleg a finn külön­béke kérdéséről is tárgyalni fognak. Az Egyesült-Államok és Finnország között nincs háborús állapot, ennél­fogva Washingtonban esetleg vál­lalják a közvetítő szerepét, ha Hel­sinki és Moszkva kölcsönösen bele­egyeznék ebbe. (MTI) Mitől félnek az cmgráns kormányok? Ankara, október 12. Az Interinf < Szovjet szabadkezet kiván biztosi­Sajfóhangok Amerika magatartásáról a moszkvai tanácskozás előtt Zürich, október 12. A lia-ter Nach­richten londont tudósítója jelenti: Saj­tójeleiitésekbö) az a benyomás érkezik Washingtonból, hogy az őt amerikai szenátor a titkos ülésen angolelleues, oroszellenes és általában szövetséges ellenes propagandát lejtett ki. Az amerikai tudósítások általában azt mondják, hogy az öt szenátor a legna­gyobb bizalmatlansággal nyilatkozott az angol kormány céljairól és nézeté­ről. Az amerikai sajtóban élénk vita folyik azokról a vádakról, amelyeket az öt szenátor Angliával szemben han­goztat. Az amerikai sajtó egvrésze a következő négy követelést támasztja: 1. A bérlet- és kftlesönúgyi megálla­podások felülvizsgálása. 2. Amerikát támaszpontok létesítése minél nagyobb távolságban az ameri­kai szárazföldtől. 3. Megakadályozása annak, hogy Amerika kötelező megállapodásokat vállaljon a háborn utánt időszakra. 4. A szövetséges kormányokat köte­lezi annak kijelentésére, hogy Ameri­ka számára katonailag és gazdasági­lag hozzáférhetők legvenek mindazok a repülőterek, amel veket amerikai munka és amerikai Dénz s^íitségéve! , éoitettek. A szenátorok jelentésének hatása kétségkívül érezhető lesz Angliában. A konzervatív egyesülés sajtószolgá­lata washingtoni jelentésében máris messzemenő változásokat jelent be Amerika és a szövetségesek közötti viszonyban. Kétségtelen, hogy az ót szenátor jelentése Moszkvában is sz amerikai küldöttség munkáját általá­ban nemcsak lényegesen megnehezítet­te, hanem az egész értekezlet sikerét is kockáztatja. Tekintettel arra, bogy az őt szenátor jelentésével kaposolgp ban Amerikában fellángoltak az elszi­getelődési törekvések, az angolszászok számára az eddiginél is nehezebb lesz kénvszerlteni az oroszokat arra, hogy európai biztonsági előterekre vonatko­zó követeléseik helyében elégedjenek meg Angliának és Amerikának a há­ború utáni kötelezettségekre vonatko­zó Ígéreteivel. Az. Exchange t'elegraph egyik tu­dósításából kitűnik, hogy Roosevelt el­nök « szenátus külügyi bizottságához ultimátumszerű követelést juttatott e! oly értelemben, bogy világosan tisr tázhassák Amerika magatartását mi előtt Cordel Hull Moszkvába utazik. .JMTU jelenti: Kairói jelentések szerint az. ottani menekült kormányok vezető köreiben bizonyos nyugalommal te­kintenek a rövidesen bekövetkező moszkvai értekezlet elé. Attól fél­nek, hogy mind Edent, mind Hullt kormányaik igen messzemenő felha­talmazással lállók el arra vonatko­zólag, hogy egyes kérdések tekin­tetében enegedtpényeket tegyenek, hogv az értekezlet minden körül­mények között pozitiv eredménvt érien el. Arról is meg vannak győ­ződve. hogy az Egyesült-Államok, bár jelenleg ugy nyilatkoznak, hogy nem ismerik el az Oroszország ál tal követelt stratégiai határokat, mégis egves pontokon hajlandók lesznek ettől az álláspontjuktól el­térni. ha s'kerül nekik a Szovjeté' rábírni, hogv tépjen be a Japán el leni háborúba Azzal számolnak hogy az oroszok megtagadják tigvan hivatalosan a hadbaléoést támasznontok átengedéserői azon­ban tehet velük tárgyalni. Kairóban attól tartanak. Hogy a Délmaqvrorsróff tani a Balkánon, Lengyelország­ban és a Keleti-tenger térségében. Ezeknek az aggodalmaknak meg­erősítését a kairói emigráns körök a Newyork Times vasárnapi közlé­sében látják, amelyben a vezető északamerikai lap elismeri, hogy a nyugati szövetségesek politikáját a Kremli politikájával és a forradal­már partizánok követeléseiyel hoz­zák összhangba. (MTI) A USA parlament titkos ülése Amszterdam, október 12. A londoni rádió szerint az amerikai képviselő­ház rövidesen titkos ülést tart. (MTI) Moszkva a Balti-ál'amokról ii povoi I I CPITI Stockholm, október 12. Araerikából származó hirek szerint a Balti-álla­mok volt angliai és amerikai diploma­tái mindent elkövetnek abból a cél­ból. hogy a Balti-államok kérdését is tűzzék ki a moszkvai értekezlet pro­gramjára. Ebben az ügyben a volt balti diplomaták Hull külügyminisz­terre! is megbeszélést rolvtattak. Ez­zel szemben a Sindci Times 8Zt irja, hogy Moszkvában nem hajlandók a Balti-államok kérdését tárgyalás anya­gúvá tenni, mert a Balti-államoknak í a Szovjetbe való bekebelezésükkel Í , Moszkva véleménye szerint ezeknek az államoknak a jövője egyszersminden­' torra eldőlt. (MTI) i Az USA vosz'eséao Lisszabon, október 12. Washing­toni hivatalos jelentés szerint az Egysült-Allamok vesztesége a háború 1 kitörése óta 114.359 fő. ebből 22.892 halott. ÍMTD 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom