Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-01 / 222. szám

negkczdüdtek a (anuRmaiigalásoh a vczer-ugQbcn (A Délmagyarország munkatAisiUól) .végrehajtót, Nagyiván Mária ta Vezér Ernő és társai nagyszabású nulólányt, Szekeres Antai gazdái­Mi rrügy ében most folyó törvényszéki! kodét. Konkoiyos István kézbesi­főtárgyalás negyedik napján, csütörtö-jtőt, Papp Szilveszter gazdálkodót, hón Gora József és Bodó József,Singléd 1 Ferenc postafelügyelőt, vádlottakat hallgatta ki a bíróság Gc­ra József és Bodó József azt vakolták, hogy kaptak rézgálicutalványokat Ve­zér Ernőtől ée ezért adtak ellenszol­gáltatást a volt városi irodaigazgató­nak, bár az tőlük soha nem kért el­lenszolgáltatást. Azt a kis gyümölcsöt és bort, amit Vezér Ernőnek az irán­tuk tannsitott jóindulatáért adtak, szinte nem ia tekintették ellenszolgál­tatásnak. — Ajándék volt aa Inkább tanács­elnök or kérem — igyekeztek menteni magokat a megvesztegetés vádja alól a vádlottak —, ajándék, amit az egyik magyar ember ad a másiknak. A vádlottak Vezér Ernővel való eaembesitésekor a volt városi iroda­igazgató még azt sem akarta beismer­ni, hogy ajándékképpen is kapott volna vádlottársaitól a vádiratban el­lenszolgáltatásnak feltüntetett bort, gyümölcsöt és egyéb konyhára való terményt, vagy baromfit Gera és Bo­dó azonban kitartottak állításuk mel­lett és hangoztatták, hogy igen is ad­tak as igazgatónak bort is, gyümöl­csöt is. Dr. Szarvas János elnök a vádlot­tak kihallgatása ntán Vezér Ernő, Gábor Miksa és Liliom Károly ki­vételével a többi vádlottakat elbocsá­totta és elrendelte a tanuk kihallgató­sónak megkezdését A rézgálicpanama ügyében elsőnek Bárdos Szilveszter MAV altisztet hallgatta ki a bíróság. Az elnök megkérdezte tőle, hogy hány ízben kapott rézgálicutalványt, kitől kapta, Vezér Ernőtől, vagy Gábor Miksától-e, mennyit kapott tőlük és hányszor. Bárdos Szilveszter elmon­dotta, hogy egy ízben kapott Vezer Ernőtől 3 kiló rézgálic és egy kiló rez­mészpor vásárlására jogosító utal­ványt Az elnök ekkor a negyközségi lajstromban feltüntetett összeggel ha­sonlítja össze és ott 12 kiló rézgóiic­ról szóló és 4 kiló rézmészporról szóló Utalványt talált bejegyezve. Megkér­dezi erre az elnök Vezért, hogy miért csinálta ezt? Vezér kijelenti, hogy ilyenképpen akarta az átvételnél ész­lelt hiányt behozni és hogy a terme­lést elősegítse. Bozóki István nyugalmazott MAV mozdonyvezetőt hallgatta ki ez­atán a bíróság. Bozóki előadta vallo­másában, hogy Vezér Ernő arra hivat­kozva, hogy nem ér rá, Gábor Miksá­hoz utasította, aki 1 kilóról szóló utal­vónyt adott ki neki A bíróság a hegy­községi lajstromban ezt az egy kilót nem találta sehol, bór Bozóki azt val­lotta és Gábor is azt állította, hogy egyszer volt nála utalványért, ellenben talált egy 12 kilóról szóló tételt Bozó­ki nevére. Gábor a tények súlya alatt beismerte, hogy ő irta be a 12 kilót, holott csak egyet adott neki. Majd Kopasz Antal várost iroda­tiszt tanukénti kihallgatása követke­zett. Nála a valóságban megkapott 3— 3 kiló rézgálie vásárlására jogosító utalvány helyett a hegykózségi laj­stromban 6—6 kiló volt feltüntetve. A javítást Vezér Ernő cainálta. Mikor az elnök megkérdezte tőle, hogy miért csinálta ezt és egyáltalán miért adott ki 3—3 kilót, amikor Kopasznak nem volt ennyire szüksége. — Mint tisztviselőt részesítettem előnyben — mondotta a kot légati fá­sára htvg^ozva Vezér. Majd egymásután hallgatta ki a bí­róság a megidézett nagyszámú tanú kézül László Henrik nyugalmazott MAV segédtisztet, dr. Királyt Osz­vald erdőtanácsost, aki csak rézmész­por vásárlására jogosító ntalványt kért a volt városi irodaigazgatótól. Tízperces szünet után következett a többi tanú kihallgatása. Kihallgatta a bíróság dr. Szél Béla városi tisztvi­selőt, Lengyel László városi adó­akinek dr. B i a c s y Béla városi ta­nácsnok adta át a 2 kilóról szóló de feltüntetett rézgálicutalványt A csütörtöki főtárgyaláson utolsó­nak hallgatta ki a bíróság Király Józsel nyugalmazott MAV segédtisz­tet Király is, mint a többi tana, va­lamennyien, megismételte a vizsgáló­bíró előtt tett vallomását, amelyből ki­derült hogy Vezér Ernő és Gábor Mik­sa, akik a rézgálicutalványok kiosztá­sával voltak megbízva, visszaéltek ha­talmakkal. A kiadott rézgálicutalvány­mennyiségeket megváltoztatták és a megváltoztatott mennyiség átvételét igazolták a mit sem sejtő igénylőknek sajátkezű névaláírásával. A tárgyalást amely most már 8 ta­nuk kihallgatásával foglalkozik, to­vább folytatja a biróság. Hódmezővásárhely kéri, hogy az ottani vilianyteleprői lássák el árammal az fintözőmíivet (A Délmagyarország munkatársá­tól) Amint hódmezővásárhelyi tu­dósítónk jelenti, a vásárhelyi tőr­vényhatósági kisgyűlés foglalko­zott a Szeged—Algyő—Hódmezővá­sárhely kőzött épitendő villamos távvezeték ügyével. Dr. Beretzk Pál polgármesterhelyettes ismer­tette, hogy a szegedi Központi Gáz­és Villamosmüvek Rt. és az öntöző­müvek között szerződés jóit létre, amelynek értelmében az öntöző­münek az áramszolgáltatást távve­zetéken át a szegedi villamosmüvek adjág a Hódmezővásárhelyig kiépí­tett távvezetéken. Ez azt jelenti, hogy a hódmezővásárhelyi villany­telep a háramlási idő leteltével nem tud boldogulni, mert olyan fogyasztót veszt el, amelynek áram­szükséglete 2 és félmillió cra. kilóvatt gadla. Bejelentette a polgármesterbe lyettes, hogy a tárgyalások folya­mán tiltakozó , memorandumot adott át a bizottság elnökének Előbb el sem akarták fogadni, mondván, hogy az eső utáni köpe­nyeg, hiszen az engedélyokiratot már ki is adták. A város ragaszko­dott a tiltakozást bejelentő memo­randum átvételéhez, mire az ira­tokhoz csatolták. Most a közgyűlés utján kívánnak a miniszterelnökhöz, a belügymi­niszterhez és az iparügyi minisz­terhez fordulni, hogy Hódmezővá­sárhely ne nulláztassék ki és köte­leztessék a villamostelep, miszerint az entözőmüvek áramszolgáltatása a vásárhelyi villanytelepről történ. Jék. A kisgyűlés a javaslatot elto­DELMAGYAHÜRSZAG PÉNTEK, 1943 október 1. Középeurópai konföderáció? Szlovákok, csehek és románok a középeurópai konfödercc óról ségesek terveiben föderációk megalko­tásáról van szó. A Balkánon Romá­nia, Bulgária, Jugoszlávia és. Tőrös­ország alkotnának föderációt. Közép­európában Magyarország, Csehszlová­kia, Ausztria és Bajorország. Moszk­va azonban védekezik ezek ellen, mert félti London és Washington befolyá­sát ezekben az országokban Orosz­ország jelenleg is Nagy Péter cár po­litikáját követi. Mi románok sohasem örültünk az orosz barátságnak, mert Oroszország fel akart falni bennün­ket, mivel expasziv törekvéseinek út­jában állottunk. Németország mai harca keleten a mi harcunk is, mivel Németország Európáért harcol. Tud­juit, hogy e harc befejezése után sok megnemértés eltűnik az európai nem­zetek között*. Hol a közös nevező? Hol a közős nevező? — kérdezi az ember nem kis ámulattal, olvasva eze­ket az idézetekot Csak magáról a konföderális elvről van szó a sze­melvényen ben, de máris hatalmas el­lentétek mutatkoznak az egyes szem­pontok között Az amerikai szlovákok nem akarnak csehszlovákokként részt­venni a konföderációban. Ripka emig­ráns külügyminiszter viszont az in­teger Csehszlovákiát akarja belevinu' a konföderációba. Ripka ezenkívül Oroszország védelme alá kívánja be lyezni a középeurópai konföderációt. A románok viszont a maguk részéről tiltakoznak az orosz befolyás ellen. Ahány álláspont, annyi ellentét a kon­föderáció körül. S ennek a zavart helyzetnek a magyarázata az, hogy akik a középeurópai konföderáción tö­rik fejüket, ebbe a szélesebb szerve­zetim szomszédaikat ugy szeretnék be­csalni, hogy ugyanakkor megtarthas­sák az első világháború után igazság­talanul szerzett pozíciókat szomszé­daikkal szemben. Amig a tervezhetők, főleg a csehek, erről nem mondanak le, addig nem jöhet létre egyezség a konföderáció kérdésében. (j. A magyar olvasóhoz is eljutott már annak a hire, hogy a nemzetkö­zi sajtóban szőnyegre került a kö­zépeurópai konföderáció kérdése. Ren­geteg terv keletüezett már evvel kap­csolatban. A terveket az a felismerés szülte, hogy a párizskörnyéki bekek képtelenek voltak megoldani a dunai tér gazdasági és politikai proolémáit. A Konföderációs tervek mindezideig azonban csak a legnagyobb általános­ságokat tartalmazzák, csak vágyakat fejeznek ki a jobb élet után, a prob­lémákat részieteabfcn nem orvosol­ják. Mindez azonban nem gátolja az egyes csoportokat, hogy állast ne fog­laljanak a tervekhez. Magyar szem­pontból nemcsak szükséges, hanem hasznos is figyelemmel kisérni és fel­jegyezni az egyes álláspontokat Az amerikai szlovákok álláspontja Az amerikai szlovákok egyik kép­viselője, Hűsek József nemrég hosz­szabb cinket irt a szlovák kérdésről és a csehek és szlovákok viszonyáról. Cikkében hangsúlyozza, hogy mivel a nemzetközi fórumokon mindenütt szó­ba került a középeurópai konföderá­ció, minthogy az ütköző államok bá­boruutáni rendszere teljes mértékben csődöt mondott a szlovákságnak is le kell szögezni álláspontját a kon­föderáció kérdésében. Evvel kapcso­latban a szlovákság a következő ternativ helyzetbe Kerülhet: »Vagy ugy fogjók a szlovákságot politikai­lag, nemzetileg és államilag betagol­ni a középeurépai föderációba, mint •csehszlovákokat*, vagy pedig ugy tagolják be, mint önálló etnikai egy­séget ameJv a többi tagokkal egyen utóbbit választják, mivel tudják na­gyon jól, hogy mint más állam integ­ráns része, csak elpusztulhatnának a föderációban*. A csehek álláspontja A csehek álláspontját Hubert Ripka, az emigráns cseh külügymi­niszter fejezte ki a Daily Worker cl trü angol lapban. Ebben a cikkében írja szórói-szóra a kővetkezőket: »A középeurópai föderáció uem szabad, hogy bármiféle veszélyt jelentsen Szovjetunió számára, ellenkezőleg a legszorosabb és legbarátihb viszony­ban kell legyen hozzá, sőt az együtt működésről 4ls gondoskodnia kell a Szovjetunióval. A föderációnak a nyu­gati hatalmakkal és a Szovjettel szer­ződéseket kell kötnie. Ripka a fö­derációban csak azokra az államokra gondol, amelyek nem jelentenek ve szélvt Szovjetoroszországra. Ezek az államok csak demokratikus belső renddel vehetnek részt a föderáció­ban. Ripka azt gondolja, hogy a cse bek az integer Csehszlovákia Kereté­ben lépnek maid be a szélesebb dunai szervezetbe. Romén álláspont A román álláspontot a Viata cimü román lap egyik legutóbbi számában a következőképpen fejezi ki: •Megje­lenik Moszkvában egy »A háború és al-'a munKásosztály* cimü lap, amelyben gyakran foglalkoznak a háború és a békekötés kérdésével s az angol­amerikai körök idevágó szempontjai­val. Oroszország nyilvánosságra hoz­ta az angolszászok minden béketer­vét. ezek viszont bárhogyan is igye­kezzenek, sohasem fogják megtudni a rangú. A szlovákok természetcsen ez (Szovjet igazi követeléseit. A szövet­Uj vezérfitlkár a legfelsőbb honvédelmi tanácsnál Budapest, szeptember 30. A Kor­mányzó a minisztereinők, mint a legfelsőbb honvédelmi tanács el­nöke előterjesztésére Gödöllőn 1913 szeptember 20-án legfelsőbb elha­tározásával vitéz nemes Mát hé altábornagyot, a legfelsőbb honvé­delmi tanács vezértitkárát ettől az állástól katonai szolgálati ideje be­töltése foiytán felmentette és a leg­felsőbb honvédelmi tanács vezértit­kárává vitéz nemes Vöröss Géza vezértábornagyot nevezte ki. (MTI) Megkezdték a fehértói bal kitermelését (A Délmagyarország munkatársá­tól) Nemrében illetékes fórumok előtt szóbakerült a fehértói hal­állomány árusításának ügye. Ezzel kapcsolatban az a kívánság merült fel, hogy a fehértói halat ne szál­lítsák el a városból, hanem itt bo­csássák áruba maximális áron a szegedi husbiánv pótlására. A pol­gármester nyomban intézkedett is ilyen értelemben. A polgármetser intézkedésére most megkezdték a fehértói hal kitermelését és a ter­vek szerint 1000 mázsa halat ter­melnek ki. A kitermelést két sze­gedi halászmester, Bittó és Antalffy végzik, ők is bocsátják áruba maxi­mális áron. A fehértói hal remél­hetőleg nagyban hozzájárul Szeged kőzélelmezéésnek megjavításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom